A pajzsmirigyrák a pajzsmirigysejtek nem kontrollált szaporodása. A pajzsmirigy egy pillangó alakú mirigy, ami a hangszál alatt, a nyak elülső részén foglal helyet. Az endokrin rendszer részeként a pajzsmirigy olyan hormonokat termel, melyek az anyagcserét szabályozzák.
Pajzsmirigyrákra a leggyakrabban akkor gondolnak, ha a beteg vagy a kezelőorvosa azt veszi észre, hogy a pajzsmirigy mérete vagy alakja megváltozott, vagy az orvos szabálytalanságot észlel az orvosi vizsgálat alatt a mirigy állományában. Mivel sok más állapot is okozhatja a pajzsmirigy méretének, alakjának vagy állományának a megváltozását, további kivizsgálásra, például a pajzsmirigyfunkció értékelése érdekében vérvizsgálatokra, a mirigy állományának a felméréséhez ultrahangra, vagy egyéb tesztekre van szükség. A megnagyobbodott pajzsmirigy a rák mellett számos egyéb állapot jele lehet. Ezek a jódhiánytól a Hashimoto betegség okozta gyulladásig terjedhetnek.
Sokszor a pajzsmirigy további kivizsgálása pajzsmirigy göbök jelenlétére mutat rá. A pajzsmirigy göbök vagy daganatok mintegy 90%-a jóindulatú.
Világszerte az elmúlt évtizedben egyre nagyobb arányban diagnosztizálják a pajzsmirigyrákot, valószínűleg az érzékenyebb kimutatást lehetővé tevő technikáknak köszönhetően. Évente mintegy 62 000 új esetet ismernek fel az Egyesült Államokban; itt a pajzsmirigyrák a 8. leggyakoribb ráktípus. A legtöbb pajzsmirigyrák kórjóslata jó és gyógyítható, különösen, ha nem adtak áttétet a szervezet egyéb területeire. Ez különösen a leggyakoribb típusú rákok, azaz a papilláris és a follikuláris pajzsmirigyrákok esetében van így (lásd alább).
Négy fő pajzsmirigyrák típus létezik. Ezek a pajzsmirigy különböző részeiből alakulnak ki; a típus befolyásolja a kezelési lehetőségeket és a kórjóslatot. A pajzsmirigyrák fő típusai:
- Papilláris pajzsmirigyrák: ez a leggyakoribb pajzsmirigyrák-típus —az esetek mintegy 80%-a papillaris rák. Ezek a rákok lassan nőnek és csak ritkán halálosak.
- Follicularis pajzsmirigyrák: ez a második leggyakoribb pajzsmirigyrák—az esetek kb. 10%-át teszi ki. A leggyakoribb azokban az országokban, ahol kevés az étrendben a jódtartalmú táplálék. A Hürthle sejtes karcinóma is a follikuláris pajzsmirigyrák egyik típusa, az esetek mintegy 3%-áért felelős.
- Medulláris pajzsmirigyrák: ez felelős az összes pajzsmirigyrák 4%-áért. Spontán vagy öröklött módon is kialakulhat. Az öröklött medullaris pajzsmirigyrákot egy mutáció okozza, ami a RET gént érinti és gyakran a többszörös endokrin neoplázia (többszörös endokrin neoplázia (multiple endocrin neoplasia) type 2) (MEN) szindróma része, amit szintén a RET gén mutációi okoznak. Ez a rák többféle típusú kezelést igényel és nehezebb gyógyítani, mint a gyakoribb pajzsmirigyrákokat.
- Anaplasztikus pajzsmirigyrák: ezt nem differenciált karcinomának is nevezeik. Csupán a pajzsmirigyrákok 2%-áért felelős. Gyorsan terjed és nehezen lehet kezelni.
A legtöbbször a pajzsmirigyrákokat korán felismerik, akkor, amikor még kezelhetők. Sok papilláris és follikuláris pajzsmirigyrákban szenvedő betegnél jó a kórjóslat. Az American Cancer Society (Amerikai Rák Társaság) szerint a pajzsmirigyrákos betegek 97%-a 10 évvel a diagnózis után még él.