A cikk utoljára módosult:
16.05.2018.
Mi az a pajzsmirigyrák?

A pajzsmirigyrák a pajzsmirigysejtek nem kontrollált szaporodása. A pajzsmirigy egy pillangó alakú mirigy, ami a hangszál alatt, a nyak elülső részén foglal helyet. Az endokrin rendszer részeként a pajzsmirigy olyan hormonokat termel, melyek az anyagcserét szabályozzák.

Pajzsmirigyrákra a leggyakrabban akkor gondolnak, ha a beteg vagy a kezelőorvosa azt veszi észre, hogy a pajzsmirigy mérete vagy alakja megváltozott, vagy az orvos szabálytalanságot észlel az orvosi vizsgálat alatt a mirigy állományában. Mivel sok más állapot is okozhatja a pajzsmirigy méretének, alakjának vagy állományának a megváltozását, további kivizsgálásra, például a pajzsmirigyfunkció értékelése érdekében vérvizsgálatokra, a mirigy állományának a felméréséhez ultrahangra, vagy egyéb tesztekre van szükség. A megnagyobbodott pajzsmirigy a rák mellett számos egyéb állapot jele lehet. Ezek a jódhiánytól a Hashimoto betegség okozta gyulladásig terjedhetnek.

Sokszor a pajzsmirigy további kivizsgálása pajzsmirigy göbök jelenlétére mutat rá. A pajzsmirigy göbök vagy daganatok mintegy 90%-a jóindulatú.

Világszerte az elmúlt évtizedben egyre nagyobb arányban diagnosztizálják a pajzsmirigyrákot, valószínűleg az érzékenyebb kimutatást lehetővé tevő technikáknak köszönhetően. Évente mintegy 62 000 új esetet ismernek fel az Egyesült Államokban; itt a pajzsmirigyrák a 8. leggyakoribb ráktípus. A legtöbb pajzsmirigyrák kórjóslata jó és gyógyítható, különösen, ha nem adtak áttétet a szervezet egyéb területeire. Ez különösen a leggyakoribb típusú rákok, azaz a papilláris és a follikuláris pajzsmirigyrákok esetében van így (lásd alább).

Négy fő pajzsmirigyrák típus létezik. Ezek a pajzsmirigy különböző részeiből alakulnak ki; a típus befolyásolja a kezelési lehetőségeket és a kórjóslatot. A pajzsmirigyrák fő típusai:
 

  • Papilláris pajzsmirigyrák: ez a leggyakoribb pajzsmirigyrák-típus —az esetek mintegy 80%-a papillaris rák. Ezek a rákok lassan nőnek és csak ritkán halálosak.
  • Follicularis pajzsmirigyrák: ez a második leggyakoribb pajzsmirigyrák—az esetek kb. 10%-át teszi ki. A leggyakoribb azokban az országokban, ahol kevés az étrendben a jódtartalmú táplálék. A Hürthle sejtes karcinóma is a follikuláris pajzsmirigyrák egyik típusa, az esetek mintegy 3%-áért felelős.
  • Medulláris pajzsmirigyrák: ez felelős az összes pajzsmirigyrák 4%-áért. Spontán vagy öröklött módon is kialakulhat. Az öröklött medullaris pajzsmirigyrákot egy mutáció okozza, ami a RET gént érinti és gyakran a többszörös endokrin neoplázia (többszörös endokrin neoplázia (multiple endocrin neoplasia) type 2) (MEN) szindróma része, amit szintén a RET gén mutációi okoznak. Ez a rák többféle típusú kezelést igényel és nehezebb gyógyítani, mint a gyakoribb pajzsmirigyrákokat.
  • Anaplasztikus pajzsmirigyrák: ezt nem differenciált karcinomának is nevezeik. Csupán a pajzsmirigyrákok 2%-áért felelős. Gyorsan terjed és nehezen lehet kezelni.

A legtöbbször a pajzsmirigyrákokat korán felismerik, akkor, amikor még kezelhetők. Sok papilláris és follikuláris pajzsmirigyrákban szenvedő betegnél jó a kórjóslat. Az American Cancer Society (Amerikai Rák Társaság) szerint a pajzsmirigyrákos betegek 97%-a 10 évvel a diagnózis után még él.

Accordion Title
A pajzsmirigyrákról
  • Okok

    A legtöbbször a pajzsmirigyrák pontos oka nem ismert. Vannak azonban olyan kockázati tényezők, amelyek az életkorral, a nemmel, az öröklött hajlammal és a sugárzással vannak kapcsolatban:

      • Nem – nőknél két-háromszor nagyobb a pajzsmirigyrák kialakulásának a kockázata, mint a férfiaknál.
      • Életkor – a pajzsmirigyrákos esetek kétharmadát 20 és 55 éves kor között diagnosztizálják
      • Nagydózisú sugárzás – a rutin orvosi ellátás során diagnosztikus céllal alkalmazott röntgensugár nem jelent kockázatot a pajzsmirigyrákra. Veszélyt jelentenek azok a gyermekkori röntgenkezelések, amelyeket az 1960-s évek előtt alkalmaztak, az emlőrák vagy a Hodgkin-kór miatti besugárzásra, vagy atomkatasztrófáknak való expozíció.
      • Családi kórtörténet – a családban előforduló többszörös endokrin neoplázia (multiple endocrine neoplasia, MEN) golyva, vagy rákot megelőző vastagbél polipok esetén nő a pajzsmirigyrák kialakulásának a kockázata.

    Genetika – például egyes esetekben a medullaris pajzsmirigyrákot (MTC) egy olyan mutáció okozza, ami a RET gént érinti. Az ezt a gént hordozó személyeknél nagy a pajzsmirigyrák kialakulásának a kockázata. Ha a családi kórtörténetben MTC vagy többszörös endokrin neoplázia (multiple endocrine neoplasia, MEN) szerepel, léteznek vértesztek a mutáció kimutatására.

  • Panaszok és tünetek

    Számos állapot okozhat pajzsmirigyrákhoz hasonló tüneteket. Például gyakoriak a pajzsmirigy göbök vagy csomók, amelyek azonban általában nem rákosak.

    Jelenleg nincsenek szűrőtesztek a pajzsmirigyrák korai kimutatására. Ez azt jelenti, hogy a betegség észlelése Öntől, valamint a kezelőorvostól függ, aki felismeri a pajzsmirigyrákra jellemző panaszokat és tüneteket. Beszéljen kezelőorvosával, ha az alábbi panaszok és/vagy tünetek közül bármelyiket észleli:

    • A nyakán csomó jelenik meg, függetlenül, hogy az okoz-e panaszt és jár-e egyéb tünetekkel
    • Nyak bedagadása
    • A hang megváltozása, így fokozódó rekedtség
    • Légzési nehézség
    • Nyelési nehézség
    • Felső légúti fertőzés nélkül megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók
  • Vizsgálatok

    A pajzsmirigyrák vizsgálatok célja a diagnózis felállítása, a stádium meghatározása, a kezelési lehetőségek értékelése és a kezelés figyelemmel követése.

    Laboratóriumi vizsgálatok

    Szűrés
    Szűrőtesztek nem javasoltak olyan emberek számára, akiknél nem állnak fenn a pajzsmirigyrák tünetei és akiknél átlagos a pajzsmirigyrák kialakulásának a kockázata.

    A nagyon nagy kockáztú személyeknél, akiknek a családjában előfordult medullaris pajzsmirigyrák (MTC), vagy többszörös endokrin neoplázia (multiple endocrin neoplasia) (MEN 2), végezhetnek egy olyan vérvizsgálatot, ami kiszűri a RET génnek azon mutációit, amelyek az MTC kialakulásával függnek össze.

    Diagnózis és stádiummeghatározás

    Ha pajzsmirigyrákra utaló tünetei és panaszai vannak, a kezelőorvos megvizsgálja, nincsenek-e eltérések a pajzsmirigyben és megváltoztak-e a nyirokcsomók, majd felveszi a személyes és a családi kórtörténetet.

    A pajzsmirigyrákot végül szövetminta (biopszia) alapján diagnosztizálják. Mielőtt azonban a kezelőorvos szövetminta vétele vagy műtét mellett döntene, képalkotó vizsgálatokra és vérvizsgálatokra is sor kerül az egyéb betegségek kizárása érdekében. A laboratóriumi tesztek segítenek kezelőorvosának abban, hogy diagnosztizálja a panaszok és tünetek okát, értékelje a pajzsmirigyfunkciót, és meghatározza a pajzsmirigyrák típusát.

    Vérvizsgálatok része lehet:

    • Pajzsmirigystimuláló hormon (TSH) mérése—ez a vérvizsgálat a pajzsmirigyfunkciót értékeli. Az agyalapi mirigy által termelt TSH szinteket határozza meg. A TSH-t egyéb, pajzsmirigyrákéra hasonló panaszokat és tüneteket okozó betegségek kivizsgálására is kérhetik. Ha a TSH szint túl magas, az arra utal, hogy a pajzsmirigy nem termel elég hormont; ez a hipotireózis jele. Ha alacsony, akkor az hipertireózisra utal. A TSH szintek általában normálisak vagy magasak pajzsmirigyrákban.
    • T3 és szabad T4 (pajzsmirigyhormonok)—ezeket a hormonokat a pajzsmirigy termeli. Néha a TSH-val együtt mérik és ezek alapján értékelik a pajzsmirigyfunkciót. A szintek általában normálisak pajzsmirigyrákban.
    • Kalcitonin— ezt a hormont a pajzsmirigy speciális, C-sejteknek nevezett sejtjei termelik. Abban játszik szerepet, hogyan használja a szervezet a kalciumot. A kalcitonint termelő sejtekből alakulhat ki a medulláris pajzsmirigyrák. Ezt a tesztet a diagnózis felállítása során az MTC kimutatására végezhetik. A magas szintek arra utalnak, hogy valószínűleg MTC van jelen.
    • RET onkogén — ha kezelőorvosa MTC-re gyanakszik, vagy a családjában előfordult MTC, a DNS-t megvizsgálhatják RET gén mutáció kimutatása céljából. A teszt az MTC diagnosztizálásában az egyik legfontosabb lépés.
    • Karcinoembrionális antigén (CEA)— az ezt a fehérjét kimutató vizsgálatot néha az MTC kivizsgálásakor használják. Szintje gyakran magasabb MTC-ben.

    Szövetminta (biopszia) —annak érdekében, hogy a pajzsmirigygöbböl kis mennyiségű szövetet és/vagy folyadékot lehessen megvizsgálni, szövetmintát vehetnek. Gyakran vékonytű aspirációval (FNA) veszik a szövetmintát. Ez egy olyan eljárás, amikor a pajzsmirigy göbbe egy nagyon vékony tűt szúrnak és ezen keresztül szívnak ki sejteket. Ultrahangot is használhatnak arra, hogy a tűt a megfelelő helyzetbe irányítsák. A betegek a biopszia után általában nagyon hamar hazamehetnek vagy munkába állhatnak, az érintett területet csak egy kis kötéssel fedik. Egy patológus vizsgálja meg a sejteket mikroszkóppal.

    A kivett szövetminta molekuláris vizsgálata — a pajzsmirigy biopsziák 30%-ánál az eredmény bizonytalan, ami azt jelenti, hogy nem egyértelmű, rákosak-e a sejtek. Ilyen esetekben a diagnózis felállításához gyakran a pajzsmirigy részleges vagy teljes eltávolítása szükséges műtéttel. A felesleges műtéti beavatkozások elkerülése érdekében a kutatók olyan molekuláris biológiai vizsgálatokat dolgoztak ki, amelyek segítenek meghatározni, hogy a göbök rosszindulatúak vagy jóindulatúak. Noha a molekuláris biológiai vizsgálatok ígéretesek abból a szempontból, hogy segíthetik a diagnózist, további értékelésre van szükség, mielőtt a teszteket széles körben elfogadnák:

    • Szomatikus mutáció vizsgálata— ha a biopsziával kivett pajzsmirigyszövet vizsgálati eredményei nem egyértelműek, a választ a szövetben levő pajzsmirigyrákos sejtek által hordozott genetikai mutációk kimutatása adhatja meg. Ilyen mutációk: RAS, RET/PTC, PAX8–PPAR-γ, és BRAF V600E. A BRAF-ot abból a célból is vizsgálhatják, hogy meghatározzák a papilláris pajzsmirigyrák kiújulásának a kockázatát.
    • miRNS elemzés —a miRNS-k kis RNS darabkák, amelyek bizonyos gének viselkedését érintik. Mivel bizonyos miRNSs-k a rák kialakulásával összefüggnek, a kivett pajzsmirigyszövetben a jelenlétük segíthet eldönteni, hogy a göb rosszindulatú-e. Mivel a miRNS-k a vérben keringenek, ígéretesek a diagnosztikus vérvizsgálatok tekintetében is.

    A kezelés irányítása és figyelemmel követése

    • Tireoglobulin (Tg)—ez a vizsgálat egy, a pajzsmirigy által termelt fehérjét mutatja ki. A tireoglobulin szinteket a papilláris és follikuláris rákok kezelése előtt, alatt és után is mérhetik. Ha a pajzsmirigyet műtéttel eltávolítják, ezeknek a szinteknek a kezelés után nagyon alacsonyaknak kell lenniük. Ha a szintek magasak, vagy a kezelés után emelkednek, az arra utalhat, hogy még maradtak pajzsmirigyrák-sejtek a szervezetben, vagy a rák kiújult.
    • Tireoglobulin ellenanyag (TgAb)—ezek az immunfehérjék a tireoglobulin ellen képződnek. A használt módszertől függően ezek az ellenanyagok – ha jelen vannak a vizsgált személy vérében – zavarhatják a tireoglobulin teszt eredményeit. Jelenlétük esetén a Tg tesztet nem lehet a beteg követésére használni, vagy egy olyan módszert kell a Tg mérésére használni, amit a TgAb nem zavar.
    • Kalcitonin—amellett, hogy segíti az MTC diagnózisának a felállítását, ennek a hormonnak a meghatározását kérhetik a kezelés követésére és az MTC kiújulásának a felismerésére is. Sikeres kezelés esetén a kalcitonin szintek általában nagyon alacsonyra leesnek. Ha egy sikeres kezelést követően a kalcitoninszintek megint emelkedni kezdenek, valószínű, hogy a medullaris pajzsmirigyrák kiújult.
    • Molekuláris biológiai markerek — azoknál a betegeknél, akiknél a célzott kezelés kedvező hatású lehet, sor kerülhet olyan tesztekre, amelyek azokat a géneket és fehérjéket mutatják ki, amelyekre a kezelések hatnak. Az MTC-s betegek esetében a RET onkogén vizsgálatára kerülhet sor. Előrehaladott papilláris és follikuláris pajzsmirigyrák esetén a betegnél egyéb gének vizsgálatára is sor kerülhet. Az eredmények alapján el lehet dönteni, hogy ilyen esetekben a célzott kezelés kedvező hatású-e.

    Nem-laboratóriumi tesztek

     

    • Radioaktív jód felvétel—ez a teszt segíthet a pajzsmirigygöb kivizsgálásában. Arra is használják, hogy kimutassák a betegségk kiújulását azoknál, akiknél korábban papilláris vagy follikuláris pajzsmirigyrák miatt műtétet végeztek és aktuálisan emelkedik a tireoglobulin szint. Előnye abban áll, hogy a jód a pajzsmirigy hormonok fontos összetevője. A teszt során kis mennyiségű radioaktív jódot nyel le a beteg vagy adnak be neki injekcióban; ezután rendszeres időközönként felvételeket készítenek, hogy figyelemmel kövessék a radioaktív jód elhelyezkedését. A műtét előtt azok a göbök, amelyek felveszik a radioaktív jódot, általában nem rákosak. A radioaktiv jelet nem halmozó göbök lehetnek rákosak vagy nem rákosak is, ezeknél további kivizsgálásra, például vékonytű aspirációs biopsziára (FNA) lehet szükség. A műtét után a fokozott jódfelvételt mutató területek pajzsmirigyrákra utalnak. A nagyobb dózisban beadott radioaktív jód a rák kezelésére használható.
    • Ultrahang—az American Thyroid Association (ATA, Amerikai Pajzsmirigy Társaság) és a National Comprehensive Cancer Network (NCCN, Nemzeti Átfogó Rákellenes Hálózat) irányelvei alapján pajzsmirigygöbök ultrahang vizsgálata javasolt a TSH szintek meghatározása mellett annak az eldöntésére, szükség van-e biopsziára.
    • Egyéb képalkotó vizsgálatok—számítógépes tomográfia (CT), pozitron emissziós tomográfia (PET), vagy mágneses rezonancia képalkotó (MRI) eljárás használható bizonyos esetekben annak a meghatározására, hogy a daganat adott-e áttétet. Akkor is végezhetik, ha nincs elérhető ultrahang. Akkor is kérhetik, ha a kezelés részeként a pajzsmirigyet részben vagy egészben eltávolító műtétet terveznek, illetve – a műtét után – a beteg állapotának a követésére is használhatják.
  • Stádiumok

    A pajzsmirigyrák esetében stádiumokat különböztetnek meg; ezek megadják a tumor méretét és azt, hogy a daganat mennyire terjedt el a szervezetben. Általában a magasabb stádiumok elterjedtebb rákra utalnak. A kezelőorvos a rák stádiumát döntően a biopszia  és képalkotó tesztek alapján határozza meg. A stádium-meghatározás a kezelés és kórjóslat meghatározása miatt fontos. További részleteket lásd az „Biopszia és a szövetek vizsgálata” pontban, a Kórszövettan cikkben.

    A pajzsmirigyrák esetében különböző stádium-besorolási kritériumokat használnak a beteg életkorától és a pajzsmirigyrák típusától függően.

    45 éves kor alatti, papilláris és follikuláris pajzsmirigyrákban szenvedő betegeknél:

    I.stádium: Bármilyen méretű daganat; a rák a pajzsmirigyben van, vagy csak a környező szövetekre és nyirokcsomókra terjedt rá. Nem adott áttétet a szervezet egyéb részeibe.

    II. stádium: Bármilyen méretű daganat; a rák a pajzsmirigyből a szervezet egyéb részeibe áttétet adott és áttétek lehetnek a nyirokcsomókban.

    45 éves kor feletti, papilláris és follikuláris pajzsmirigyrákban szenvedő betegeknél:

    I.stádium: A daganat legfeljebb 2 centiméter; a rák a pajzsmirigyre korlátozódik.

    II.stádium: A daganat 2-4 centiméter; a rák a pajzsmirigyre korlátozódik.

    III.stádium: A daganat 4 centiméternél nagyobb és a rák a pajzsmirigyre korlátozódik; vagy a daganat bármilyen méretű és a rák túljutott a pajzsmirigyen, vagy áttétet adott a légcső vagy a gége melletti nyirokcsomókba.

    IV.stádium: A daganat bármilyen méretű; a rák ráterjedt a pajzsmirigyről a nyak szöveteire és potenciálisan a nyirokcsomókba, vagy áttétet adott a szervezet távolabbi részeibe, például a tüdőbe és a csontokba.

    Medulláris pajzsmirigyrák bármely életkorban:

    0.stádium: A rákot csak szűrés kapcsán mutatták ki; nem találtak szövetszaporulatot a pajzsmirigyben.

    I.stádium: A daganat legfeljebb 2 centiméter; a rák a pajzsmirigyre korlátozódik.

    II.stádium: A daganat 2 centiméternél nagyobb és a rák a pajzsmirigyre korlátozódik, vagy a daganat bármilyen méretű és a rák kijutott a pajzsmirigyből, de nem érinti a nyirokcsomókat.

    III.stádium: A daganat bármilyen méretű és a rák ráterjedt a légcső és a gége melletti nyirokcsomókra és lehet, hogy az egyéb nyaki szöveteket is érinti.

    IV.stádium: A daganat bármilyen méretű; a rák a pajzsmirigyen túl egyéb területekre, például a légcsőre, a nyelőcsőre és a hangszalag körüli területre is ráterjedt; áttétet adott a nyirokcsomókba és a szervezet távolabbi részeibe, például a tüdőbe és a csontokba.

    Anaplasztikus pajzsmirigyrák:

    Az anaplasztikus pajzsmirigyrákokat minden esetben IV.stádiumúnak tekintik, mivel gyorsan nőnek és általában csak akkor fedezik fel őket, amikor már a nyakra terjedtek. A rák áttéteket adhat a nyirokcsomókba vagy a szervezet távolabbi részeibe, például a tüdőbe és a csontokba.

  • Kezelés

    A legtöbb esetben a pajzsmirigyrákok, különösen a papilláris és a follikuláris rákok, hatékonyan kezelhetők. A pajzsmirigyrák kezelése függ a pajzsmirigyrák típusától; attól, hogy mennyire előrehaladott; illetve, hogy Önnek milyen az egészségi állapota és mit részesít előnyben.

    A legtöbbször a pajzsmirigyrákokat műtéttel kezelik, ennek során a pajzsmirigyet egészben vagy részben eltávolítják. Ezt követően egy vagy több gyógyszert adnak a maradék ráksejtek elpusztítása vagy gátlása érdekében. A műtéten átesett betegeknél hormonkezelésre is szükség van, hogy pótolják a pajzsmirigy által termelt hormonokat.

    A műtét mellett a pajzsmirigyrák kezelésére az alábbi lehetőségek vannak:

    • Radioaktív jódkezelés
    • Külső forrásból besugárzás (EBRT)
    • Kemoterápia
    • Célzott kezelés

    Bár a műtétet és az EBRT-t továbbra is használják bizonyos esetekben a medulláris pajzsmirigy rákok (MTC) kezelésére, a radioaktív jód nem hatásos MTC-vel szemben. A kutatók olyan új gyógyszereket kerestek, amelyek célzottan hatnak a rákgénekre és –fehérjékre, miközben megkímélik az egészséges sejteket és nem okoznak bennük károsodást. Ezen úgynevezett célzottan ható gyógyszerek közé tartozik a cabozantinib, vandetanib, és sorafenib. Ezeket nagyméretű, vagy előrehaladott áttétes rákban szenvedő betegek kezelésére használhatják.

    A célzottan ható sorafenibet és lenvatinibet olyan papilláris és follikuláris pajzsmirigyrákok kezelésére is adhatják, amelyek túlságosan előrehaladottak ahhoz, hogy műtéttel el lehessen őket távolítani, vagy pedig ellenállókká váltak a radioaktív jód kezeléssel szemben.

    Mivel a pajzsmirigyrák legtöbb kockázati tényezője, így az életkor és a nem nem befolyásolható, nem lehet sokat tenni a betegség megelőzése érdekében. Azok számára, akiknél a vizsgálat olyan specifikus RET mutációkat mutat ki, amelyek fokozzák az agresszív MTC kialakulásának a kockázatát, az American Thyroid Association (Amerikai Pajzsmirigy Társaság) a megelőző céllal végzett pajzsmirigy-eltávolítást javasolja, akár már gyermekkorban is.

Felhasznált források

MEGJEGYZÉS: Ez a szócikk az alább idézett forrásokon, illetve a Lab Tests Online Szakértői Testületének tudásán alapul. A szócikket a Szakértői Testület rendszeresen átnézi, ennek eredményeként pedig aktualizálhatja. Az esetleg felhasznált újabb forrásokkal a listát kiegészítik, megkülönböztetve az eredetileg használt forrásoktól.

Pallante, P. et al. (2014) Deregulation of microRNA expression in thyroid neoplasias. Nature Reviews Endocrinology. Available online at http://www.nature.com/nrendo/journal/v10/n2/full/nrendo.2013.223.html. Accessed 4/18/2016.

 

Keutgen, X., Fillicori, F., & Fahey, T. (2013). Molecular Diagnosis for Indeterminate Thyroid Nodules on Fine Needle Aspiration. Medscape. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/809127. Accessed 4/11/2016.

 

Mir, F. (Updated, 2014 December 18). Medullary Thyroid Cancer and RET. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1744824-overview#a2. Accessed 4/11/2016.

 

(Updated, 2014 April 14). Thyroid cancer. Mayo Clinic. Available online at http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/thyroid-cancer/basics/tests-diagnosis/con-20043551. Accessed 4/11/2016.

 

Sharma, P.K. (Updated, 2015 February 18). Thyroid Cancer. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/851968-overview. Accessed 4/11/2016.

 

(Revised 2015 March 3). Targeted therapy for thyroid cancer. American Cancer Society. Available online at http://www.cancer.org/cancer/thyroidcancer/detailedguide/thyroid-cancer-treating-targeted-therapy. Accessed 4/11/2016.

 

(Revised, 2015 March 17). How is thyroid cancer diagnosed? American Cancer Society. Available online at http://www.cancer.org/cancer/thyroidcancer/detailedguide/thyroid-cancer-diagnosis. Accessed 4/11/2016.

 

(Revised 2015 March 17). Can thyroid cancer be found early? American Cancer Society. Available online at http://www.cancer.org/cancer/thyroidcancer/detailedguide/thyroid-cancer-detection. Accessed 4/11/2016.

 

(Revised 2015 March 17). Signs and symptoms of thyroid cancer. American Cancer Society. Available online at http://www.cancer.org/cancer/thyroidcancer/detailedguide/thyroid-cancer-signs-symptoms. Accessed 4/11/2016.

 

(Revised, 2015 March 17). What is thyroid cancer? American Cancer Society. Available online at http://www.cancer.org/cancer/thyroidcancer/detailedguide/thyroid-cancer-what-is-thyroid-cancer. Accessed 4/11/2016.

 

(Approved, 2015 May). Thyroid cancer: Diagnosis. American Society of Clinical Oncology. Available online at http://www.cancer.net/cancer-types/thyroid-cancer/diagnosis. Accessed 4/11/2016.

 

(Approved, 2015 May). Thyroid Cancer: Overview. American Society of Clinical Oncology. Available online at http://www.cancer.net/cancer-types/thyroid-cancer/overview. Accessed 4/11/2016.

 

(Approved, 2015, May). Thyroid cancer: Risk factors. American Society of Clinical Oncology. Available online at http://www.cancer.net/cancer-types/thyroid-cancer/risk-factors. Accessed 4/11/2016.

 

(Updated, 2015 June 17). Thyroid cancer treatment – patient version. National Cancer Institute. Available online at http://www.cancer.gov/types/thyroid/patient/thyroid-treatment-pdq#section/_27. Accessed 4/11/2016.

 

Anderson, K.M (Updated, 2015 July 28). Thyroid cancer guidelines. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2500021-overview#a3. Accessed 4/11/2016.

 

Abramson, R. (Updated 2016 March 16). Overview of targeted therapies for cancer. My Cancer Genome. Available online at https://www.mycancergenome.org/content/molecular-medicine/overview-of-targeted-therapies-for-cancer/. Accessed 4/11/2016.

 

Chadwick, B.E., and Geiersbach, K. (Updated 2016 April). Thyroid cancer. ARUP Consult. Available online at https://www.arupconsult.com/content/thyroid-cancer/?tab=tab_item-1. Accessed 4/11/2016.

Thyroid cancer. American Thyroid Association. Available online at http://www.thyroid.org/thyroid-cancer/. Accessed 4/11/2016.

 

Cancer facts and figures 2016. American Cancer Society. Available online at http://www.cancer.org/acs/groups/content/@research/documents/document/acspc-047079.pdf. Accessed 4/11/2016.

 

2015 American Thyroid Association Management Guidelines for Adult Patients with Thyroid Nodules and Differentiated Thyroid Cancer: The American Thyroid Association Guidelines Task Force on Thyroid Nodules and Differentiated Thyroid Cancer. Thyroid. 2016 Jan;26(1):1-133. Available at http://online.liebertpub.com/doi/10.1089/thy.2015.0020. Accessed May 2016