Az alvadási zavarok olyan öröklött vagy szerzett hiperkoagulabilitással járó állapotok, amelyek fokozott kockázatot jelentenek a vérrögök (trombusok) kialakulására. A véralvadási folyamatok megindulása normál válasz a véredény- vagy szövetsérülésre. Ha egy véredény megsérül, a vér elkezd szivárogni a szervezeten kívülre vagy a test szövetei közé. A szervezet ezt a vérveszteséget egy komplex alvadási folyamaton keresztül akadályozza meg, amelyet véralvadásnak neveznek. A véralvadás során a sérült véredények összeszűkülnek, hogy lecsökkentsék a vérátáramlást, vérlemezkék tapadnak a megsérült helyhez és összetapadnak, hogy laza vérlemezkedugót alkossanak, és a véralvadási kaszkád elindul. A kaszkád folyamata alatt a szervezet egymás utáni sorrendben aktiválja a véralvadási faktorokat, fehérjéket, amelyek a fibrinfonalak hálóját alakítják ki, átszőve ezzel a vérlemezkedugót, és stabilizálva a kialakult vérrögöt. A vérrög megakadályozza a további vérveszteséget és helyben marad addig, amíg a sérülés be nem gyógyul.
Általában a szervezet aktiválja az alvadási folyamatot, visszajelző mechanizmussal szabályozza annak sebességét és terjedelmét, és miután a sérülés begyógyult, lebontja az alvadékot és eltávolítja azt. Alvadási zavar akkor fordul elő, amikor valamilyen rendellenesség következik be az alvadási folyamatban. Ha a folyamat aktiválódása, önszabályozó mechanizmusa nem működik megfelelően vagy a vérrög ellenáll a lebontásnak, akkor ott kóros és/vagy túlzott vérrögképződés lehet. A vérrögöket trombusoknak nevezik, amikor azok az érrendszeren belül alakulnak ki. A trombusok darabokra szakadhatnak és elzárhatnak más ereket a szervezet más részén; ezeket embólusoknak nevezzük. A trombusok leggyakrabban az alsó lábszár mélyvénáiban alakulnak ki (mélyvénás trombózis vagy MVT), ahol fájdalmat és duzzanatot okozhatnak. Előfordulhatnak az artériákban is és szélütéshez (stroke-hoz) vagy szívrohamhoz vezethetnek. Az embólusok leggyakrabban a tüdőket érinthetik (pulmonális embólia), mellkasi fájdalmat és légzési nehézséget okozva.
Az öröklött alvadási rendellenességek viszonylag ritkák és rendszerint olyan genetikai mutációnak tudhatók be, amely a gén által termelt alvadási fehérje hiányához vagy kóros működéséhez vezet. Heterozigóta (egy hibás génkópia) vagy homozigóta (két hibás génkópia) formában fordulnak elő. Ha valakinek két mutált (hibás) génkópiája van, akkor az állapot súlyosabb formája állhat fenn. Ha egynél több állapotra heterozigóta valaki, akkor a vérrögképződés kockázata megsokszorozódhat. Az öröklött alvadási rendellenességeknél az első trombotikus esemény viszonylag fiatal korban következhet be (pl. 40 évesnél fiatalabbaknál). A pácienseknek visszatérő trombózisa, családi trombózisos kórtörténete, és szokatlan helyeken fellépő vérrögképződései lehetnek (mint pl. agyi, máj- és vesevénák).
A szerzett rendellenességek sokkal gyakoribbak az öröklötteknél. Kapcsolatban lehetnek az antifoszfolipid ellenanyagokkal, májbetegséggel vagy néhány daganattípussal. A DIC (disszeminált intravaszkularis koaguláció) életet veszélyeztető akut szerzett állapot, amely apró vérrögöket eredményez testszerte. Ez az állapot gyorsított ütemben használja fel az alvadási faktorokat, egyidejűleg vérzéshez és alvadáshoz vezetve. A következő néhány oldal számos alvadási rendellenességet ír le.
Bármi, ami megszakítja a sima érfalat, amely nélkülözhetetlen az állandó véráramláshoz, megnövelheti a véralvadási kaszkád aktiválásának kockázatát. Ezeket nem tekintik igazi alvadási rendellenességnek, de súlyosbíthatják azokat, amelyek már léteznek.
Öröklött:
Az ér falának kóros elváltozásai (rendszerint véralvadási rendellenességhez társul).
Szerzett:
Atherosclerosis – ez a koleszterin–lipid–kalcium lerakódások beépülése az artériák falába. Ennek hatására a vérerek fala kevésbé simává válik, meggyengül és végül plakkok/lerakódások alakulnak ki, amelyek szétszakadhatnak, kóros véralvadáshoz, stroke-hoz és szívrohamhoz vezethetnek.
Vasculitis – a véredények falának gyulladása, amely megnövelheti a vérlemezke-kitapadás és a véralvadási faktorok aktivációjának kockázatát. A gyógyult vasculitis teret nyújthat az érben a felgyorsult atherosclerosishoz.
Vénapangás – a vénák a vázizmok segítségével irányítják vissza a vért a szívbe. Bármi, ami hosszú időre mozdulatlanná tesz valakit, mint pl. a sebészeti beavatkozást követő felgyógyulás vagy betegség során elhúzódó ágyhoz kötöttség, vénás pangáshoz (sztázishoz) vezethet, és megnöveli a vénás tromboembólia kockázatát. Klasszikus példa erre az MVT kialakulása egy órákig tartó, kényelmetlen helyzetben töltött utazást követően (pl. repülőút).
Egyéb fokozott véralvadási kockázatot jelentő tényezők:
· Pitvarfibrilláció
· Szívelégtelenség (pangást okoz)
· Elhízás
· Szájon át szedhető fogamzásgátlók használata
· Terhesség
· Sebészeti beavatkozás (lehetővé teszi a vér kapcsolatát a szöveti faktorokkal)
Öröklött:
Aktivált protein C-rezisztencia (Faktor V Leiden-mutáció) – mutáció abban a génben, amely az V alvadási faktor fehérjét állítja elő. Az V faktor normálisan aktiválódik, de ellenáll az aktivált protein C általi lebontásnak, amely az alvadási folyamatot szabályozza.
Hyperhomocysteinaemia – a megemelkedett homociszteinszint növeli a szívroham kockázatát.
Antitrombin- (III) hiány vagy kóros működés – ez a faktor segíti az alvadási folyamat sebességének szabályozását, zavara öröklött vagy szerzett is lehet.
Protein C-hiány vagy kóros működés – a protein C segíti az alvadási folyamat sebességének szabályozását az V-ös és VIII-as aktivált alvadási faktorok lebontásával.
Protein S-hiány vagy kóros működés – a protein S a protein C egyik kofaktora.
Protrombin 20210-mutáció – egy olyan mutáció, amely a trombintermelést befolyásolja.
Szerzett:
· Antifoszfolipid-szindróma (lupus anticoagulans és antikardiolipin ellenanyagok)
· Rosszindulatú folyamatok, bizonyos daganatok
· Disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC)
· Kóros májműködés vagy -betegség
· K-vitamin-hiány
· Csontvelő-rendellenesség
· Mieloproliferatív betegségek (pl. leukémia)
· Alvadási faktorok elleni ellenanyagok
· Szisztémás lupus erythematosus
· Krónikus gyulladásos betegségek, krónikusan megemelkedett VIII. faktorral és fibrinogénnel.
Öröklött:
Veleszületett plazminogénhiány – ritka faktorhiány. A plazminogén aktiválódik, hogy plazmint képezzen. A plazmin segít szétbontani a keresztkötött fibrinhálózatú vérrögöket.
Dysfibrinogenaemia – abnormál fibrinogén, olyan fibrinhez vezet, amely nem bomlik le normál módon.
Szerzett:
· Plazminogénhiány
· Csökkent plazminogén aktivátor szint
Bár meglehetősen könnyű egy vérröggel rendelkező pácienst diagnosztizálni, de a kiváltó ok azonosítása több időt és erőfeszítést vesz igénybe. Ez azért van, mert számos diagnosztikai tesztet befolyásol a heveny vérrög jelenléte, és az alkalmazott véralvadási terápia. Gyakran az orvos csak néhány tesztet rendel, és először a páciens vérrögeit kezeli. Néhány héttel vagy hónapokkal később, amikor a beteget már nem kell véralvadásgátló terápiával kezelni, akkor az orvos egyéb teszteket rendelhet, hogy befejezze a vérrögképződés okának felderítését. A nyomonkövető tesztelés fontos a beteg visszatérő vérrögképződési kockázatának megállapításához.
Az elsősorban elvégzendő vizsgálatok a következők lehetnek: a PI, az APTI, a teljes vérkép, az aktivált protein C-rezisztencia (APCR), a faktor V. Leiden-mutáció vizsgálata (amikor az APCR kóros), a homocisztein, az antikardiolipin ellenanyagok és a prothrombin 20210-mutáció-teszt. Ha az APTI-teszt megnyúlt, akkor a lupus anticoagulans teszt később elvégezhető, a protein C, a protein S, és az antitrombin (III) tesztekkel együtt.
Általánosságban a következőkben felsorolt vizsgálatok végzésekor az alábbiakra kapunk választ:
lásd az alábbi táblázatot:
A teszt típusa, elnevezése
Mit mérünk?
Mikor/miért rendelik?
Az abnormál eredmények milyen kórállapotot jelezhetnek?
Antikardiolipin ellenanyagok
Ellenanyag jelenlétet
Az ismétlődő vérrögképződés kockázatánakbecslésére alkalmas
Antifoszfolipid-szindróma
Antithrombin-(III) aktivitás
Az atithrombin faktorfunkcióját
Az ismétlődő vérrögképződés kockázatának becslésére alkalmas
Az alacsony aktivitás növelheti a trombózis kockázatát
Antithrombin (III) antigén
A faktorminőséget
Ha az aktivitás tartósan alacsony
Csökkent termelés vagy a faktor felhasználásának növekedése növelheti a trombózis kockázatát
APCR (aktivált protein C-rezisztencia)
Rezisztencia az aktivált V. faktor APC általi lebontása tekintetében
Az ismétlődő vérrögképződés kockázatánakbecslésére
A faktor V. Leiden-mutációt meg kell erősíteni a mutáció genetikai ellenőrzésével
APTI (aktivált parciális tromboplasztinidő)
Az alvadási teszt idejét, vizsgálja a véralvadási kaszkád intrinsic és közös útjait
A lupus anticoagulansra szűr
A megnyúlt APTI további tesztek elvégzését veti fel. Nem specifikus ellenanyagokat jelezhet (mint pl. lupus anticoagulans)
D-dimer
A keresztkötött fibrin specifikus bomlástermékét méri
Kimutatja a vérrögképződést a vérzés és a véralvadási események alatt
Ha mérik, akkor jelzi a közelmúlt alvadási aktivitását. Akutvagy krónikus állapotok következménye, mint pl. tromboembólia vagy DIC (disszeminált intravaszkuláris koaguláció)
Hígított Russell viperaméreg-idő (dRVVT)
Az alvadási teszt idejét
Az ismétlődő vérrögképződés kockázatának becslésére, ha az APTI megnyúlt
Ha megnyúlt, akkor azt jelezheti, hogy lupus anticoagulans lehet jelen, a trombóziskockázat megnövekedett
Faktor V. Leiden-mutáció
Genetikai mutáció, amely olyanaktivált V. faktor kialakulását eredményezi, amely ellenáll az APC általi lebontásnak
Ismétlődő vérrögképződés
Megnövekedett trombóziskockázat
FDP (Fibrindegradációs termékek)
Az alvadási aktivitást tükrözi
A vérzés és az alvadás kimutatására
Ha emelkedett, akkor jelzi a közelmúlt vérrögképződését és lebontását
Fibrinogén
Alvadási képességet és aktivitást tükrözi
A vérzés és az alvadás kimutatására
Ha alacsony, jelezheti a csökkent termelést vagy a megnövekedett felhasználást, a gyulladási tesztekkel együtt értékelhető, mivel ez egy akut fázisfehérje
Homocisztein
Szintjét a vérben
Ismétlődő vérrögképződés
Ha emelkedett, akkor nő a kardiális kockázat és a trombóziskockázata
Lupus anticoagulans (LA)
Tesztpanel, a lupus ellenanyagokkimutatására
Ismétlődő vérrögképződés és/vagy abortuszok, megnyúlt APTI
Amikor az APTI vagy a LA szenzitív APTI és a dRVVT megnyúlt, akkor az LA-t sugall, rendszerint további tesztekkel erősítik meg; ha ellenanyag van jelen, megnő a trombózis kockázata
LA-szenzitív APTI (PTI-LA)
Az alvadási tesztidejét
Ha lupus anticoagulans (LA) jelenlétét gyanítják
Ha megnyúlt és foszfolipidek adásával a normálra "korrigálható", akkor LA-nak tudható be
Metiléntetra-hidrofolát reduktáz (MTHFR)
Genetikai mutáció
Ismétlődő vérrögképződés
Megnő a trombózis kockázata
Trombocita/vérlemezke neutralizációs eljárás (PNP)
Időt mérőteszt, a vérlemezkéket használja foszfolipid forrásként
Kivizsgálja a megnyúlt APTI-t és azismétlődő vérrögképződést
Ha a teszt ideje normálisra korrigálódik a vérlemezkék hozzáadásával, akkor az antifoszfolipid ellenanyagok jelenlétét jelzi (lupus anticoagulans vagy antikardiolipin ellenanyag).
Protein C aktivitás
A protein C funkcióját.
Ismétlődő vérrögképződés
A protein C segít lassítani a véralvadási kaszkádot az aktivált V. és VIII. faktor lebontásával. Ha az aktivitás alacsony, akkor megnő a trombózis kockázata
Protein C antigén
A protein C mennyiségét
Amikor a protein C aktivitása alacsony
Ha csökkent, akkor az öröklött vagy szerzett állapot miatt is lehetséges. Megnő a trombózis kockázata
Protein S aktivitás
A protein S funkcióját
Ismétlődő vérrögképződés
A protein S egy kofaktor, segíti a protein C működését
Protein S antigén (szabad és teljes)
A teljes és a szabad protein S mennyiségét
Amikor a protein S aktivitása alacsony
Csak a szabad protein S képes arra, hogy a protein C működését segítse
Prothrombin 20210 mutációja
Genetikai mutációt
Ismétlődő vérrögképződés
Megnő a trombózis kockázata
Orvosa együttműködik önnel az ismétlődő vérrögképződés kialakulási kockázatának csökkentésében. Ha pl. emelkedett a homociszteinszint, csökkentésére B12-vitamin és folsav adható. Ha önnek szerzett vagy öröklött rizikófaktorai vannak, orvosa javasolhatja, hogy kerülje a fogamzásgátló tabletták szedését, és/vagy a mozgáskorlátozottságot okozó helyzeteket. Tekintet nélkül az okra, az akut trombózis kezelése többnyire ugyanaz. Gyakran tartalmaz rövid távú heparin véralvadásgátló terápiát, amelyet egy egyidejűleg végzett heparin- és warfarin- (kumarinszármazék, syncumar) terápia követ, majd ezután néhány hetes kumarinterápia következik. E terápiás rend alatt a heparinterápiát az APTI teszt vagy a heparinteszt alkalmazásával, a kumarinterápiát az INR-rel monitorozzák. Néhány hetes vagy hónapos kumarinterápiát követően az orvosa megvizsgálja az ismétlődő vérrögképződés kockázatát. A vérrög-kialakulás ismétlődésének kockázatát, a tartós véralvadásgátláshoz esetenként társuló vérzési események szintén fennálló kockázatával szemben kell mérlegelnie. Ha önnél magas a vérrög-kialakulás ismétlődésének kockázata, akkor a véralvadásgátló terápia határozatlan ideig folytatható. Ha alacsonyabb a kockázata, akkor igen valószínű, hogy a véralvadásgátló terápiát abbahagyják, de gondosnak, ébernek kell lennie, hogy azonnal visszamenjen az orvosához, ha a trombotikus tünetek visszatérnek. Azoknak, akik folyamatos véralvadásgátló terápián vannak, orvosuk segítségével tervet kell készíteniük arra az esetre, amikor fogorvosi vagy sebészeti beavatkozásra van szükségük. Ez rendszerint úgy történik, hogy rövid idővel a sebészeti bevatkozás előtt a páciens véralvadásgátló terápiáját abbahagyják. A sebészeti bevatkozást követően a betegek – beleértve azokat is, akiknek korábban nem volt alvadási rendellenessége – megelőző véralvadásgátló terápiában részesülnek. Ennek különös jelentősége van olyan eljárásokat követően, mint pl. a térdprotézisműtét, amely megnövelheti a páciens vérrögképződési kockázatát, akár a sebészeti műtét saját természetéből eredően, vagy a mozgásképtelenség és a sebészeti műtétet követő hosszan tartó lábadozás miatt.
A terhes páciensek, akiknek vérrögei vannak, rendszerint csak szubkután heparin véralvadásgátlót kapnak. Az antitrombin-hiányos betegek antitrombinfaktor-pótlásban részesülhetnek. Protein C koncentrátum alkalmazható a protein C-hiányok ideiglenes kiegészítésére, és néhány esetben az aszpirinterápia (amely a vérlemezke-funkciót befolyásolja) hasznos lehet.
MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható.
A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.
Magyar nyelven további információ olvasható a http://www.webbeteg.hu/cikkek/hematologiai_betegseg/1445/a-koros-verzeshajlam címen.
S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].
S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.
S3
Coagulation Test Panels [9 paragraphs]. Clinical and Research Laboratories, Florida Hospital Cancer Institute [On-line information]. Available FTP: http://www.fhci-labs.com/researchlabs/clinicallabs/hemostasisandthrombosis/panels.htm
S4
Ryan, D. (2003 January). Platelet Function Testing [8 paragraphs]. Strong Health Clinical Laboratories Newsletter, Vol. 28, No. 1 [On-line newsletter]. Available FTP: http://www.urmc.rochester.edu/path/newsletter103.htm
S5
Laposata, M. & Vancott, E. (2000 January). How to work up hypercoagulability [6 paragraphs]. CAP In the News [On-line Coagulation Case Study]. Available FTP: http://www.cap.org/CAPToday/casestudy/coag5.html
S6
Bleeding Disorders [75 paragraphs]. The Merck Manual of Medical Information-Home Edition, Section 14. Blood Disorders, Chapter 155 [On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/mrkshared/mmanual_home/sec14/155.jsp
S7
Venomous Bites and Stings [50 paragraphs]. The Merck Manual of Medical Information-Home Edition, Section 24. Accidents and Injuries, Chapter 287 [On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/mrkshared/mmanual_home/sec24/287.jsp
S8
Lee, D. (2000 July 24). Platelet Aggregometry [8 paragraphs]. Stanford Interventional Cardiology [On-line information]. Available FTP: http://cvmed.stanford.edu/interventional/aggregometry.htm
S9
Cortese Hassett, A. (2002). Platelet Function Testing [18 paragraphs]. Transfusion Medicine Update, The Institute for Transfusion Medicine, Issue #5 [On-line information]. Available FTP: http://www.itxm.org/TMU2002/Issue5.htm
S10
Menta, S. (1999 Spring). The Coagulation Cascade [148 paragraphs]. Physiology Disorders Evaluation, College of Medicine, Univ of Florida [On-line information]. Available FTP: http://www.medinfo.ufl.edu/year2/coag/title.html
S11
Elstrom, R. (2001 November 10, Updated). Factor X assay [14 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003680.htm
S12
Elstrom, R. (2001 November 10, Updated). Factor II assay [16 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003674.htm
S13
Elstrom, R. (2001 November 10, Updated). Factor II deficiency [12 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000549.htm
S14
Elstrom, R. (2001 November 10, Updated). Factor IX assay [16 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003679.htm
S15
Elstrom, R. (2001 October 6, Updated). Hemophilia B [18 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000539.htm
S16
Elstrom, R. (2001 November 10, Updated). Factor V assay [15 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003675.htm
S17
Elstrom, R. (2002 May 6, Updated). Factor V deficiency [14 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000550.htm
S18
Elstrom, R. (2001 October 28, Updated). Platelet aggregation test [19 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003669.htm
S19
Elstrom, R. (2001 November 25, Updated). Fibrinogen [11 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003650.htm
S20
Elstrom, R. (2001 November 13, Updated). Antithrombin III [14 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003661.htm
S21
Elstrom, R. (2001 October 28, Updated). Protein S [12 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003660.htm
S22
Elstrom, R. (2001 October 9, Updated). Factor VIII assay [18 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003678.htm
S23
Elstrom, R. (2001 October 14, Updated). Factor X deficiency [12 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000553.htm
S24
Elstrom, R. (2001 October 14, Updated). Factor XII (Hageman factor) deficiency [8 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000545.htm
S25
Elstrom, R. (2001 November 10, Updated). Factor XII assay [14 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003681.htm
S26
Elstrom, R. (2001 November 25, Updated). PT [18 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003652.htm
S27
Elstrom, R. (2001 October 28, Updated). Protein C [9 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003659.htm
S28
Elstrom, R. (2001 November 25, Updated). PTT [14 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003653.htm
S29
Elstrom, R. (2001 November 3, Updated). Fibrin degradation products [17 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003655.htm
S30
Elstrom, R. (2001 October 21, Updated). Bleeding disorders [10 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/001304.htm
S31
Elstrom, R. (2001 November 10, Updated). Factor VII assay [15 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003676.htm
S32
Elstrom, R. (2001 October 14, Updated). Factor VII deficiency [12 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000548.htm
S33
Matsui, W. (2002 May 5, Updated). Primary or secondary fibrinolysis [4 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000577.htm
S34
Matsui, W. (2002 February 2, Updated). Congenital antithrombin III deficiency [2 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000558.htm
S35
Kovacs, B. (2001 November 26, Updated). Systemic lupus erythematosus [25 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000435.htm
S36
What is a Bleeding Disorder?, History [14 paragraphs]. National Hemophilia Foundation, Bleeding Disorders Info Center [On-line information]. Available FTP: http://www.hemophilia.org/bdi/bdi_history.htm
S37
What is a Bleeding Disorder? [10 paragraphs]. National Hemophilia Foundation, Bleeding Disorders Info Center [On-line information]. Available FTP: http://www.hemophilia.org/bdi/bdi_general.htm
S38
Hemophilia A (Factor VIII Deficiency) [24 paragraphs]. National Hemophilia Foundation, Bleeding Disorders Info Center [On-line information]. Available FTP: http://www.hemophilia.org/bdi/bdi_types1.htm
S39
Bauer, K. (2001). The Thrombophilias: Well-Defined Risk Factors with Uncertain Therapeutic Implications [20 paragraphs]. Ann Intern Med. 2001;135:367-373 [Journal]. Online at http://www.annals.org/
S40
DeLoughery, T. (1999 March 15). Tests of Hemostasis and Thrombosis [66 paragraphs]. OHSU [Online student handout]. Available FTP: http://www.ohsu.edu/som-hemonc/handouts/deloughery/printtest.html
Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:
UMass Medical School: Preventing Deep Vein Thrombosis and Pulmonary Embolism
University of Illinois – Urbana/Champaign, Carle Cancer Center Hematology Resource Page, Patient Resources
Duke University Medical Center – Clinical Coagulation Laboratory
The International Society on Thrombosis and Haemostasis
Massachusetts General Hospital, Pathology Service, Laboratory Medicine Coagulation Test Handbook
.png)