C-reaktív fehérje, ultraszenzitív

Mit vizsgálunk?
A C-reaktív fehérjét (CRP) a máj termeli, kiválasztódik a véráramba, és gyulladás esetén megemelkedik a szintje. A CRP-t sok éven át használták a bakteriális és a vírusos fertőzések jelzésére, valamint a gyulladásos megbetegedések és autoimmun kórképek változásainak követésére.
Újabb vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a CRP egészséges emberben a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatának előrejelzésére is alkalmas. Mivel azonban a CRP koncentrációja a vérben normálisan nagyon alacsony, ezért csak különösen érzékeny módszer alkalmazható a mérésre. Az ily módon működő tesztet ultraszenzitív CRP, vagy nagy érzékenységű (hs-CRP) tesztnek hívják.

Hogyan történik a mintavétel? 
A kar könyökhajlati vénájából veszik a vért.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába. 

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A hs-CRP-t leggyakrabban arra használják, hogy megbecsüljék a szív és érrendszeri betegségek kockázatát egészséges személyeknél.
Azoknál, akiknél a hs-CRP értéke a normál tartomány felső határán van 1,5-4-szerese a szívroham kockázata, mint azoknál, akiknek a CRP értéke a normál tartomány alsó határán van.

A CRP molekula maga nem káros molekula a testben. A magasabb CRP szint egyszerűen azt tükrözi, hogy valahol a szervezetben valamilyen gyulladásos folyamat zajlik. Azt, hogy ez a gyulladás a szervezetben hol van, a CRP mérése nem mutatja ki. A gyulladás eredhet az artériák falának zsírlerakódásában lévő sejtekből is, amely a szív-érrendszeri megbetegedést okozó érelmeszesedés folyamatára utal, de származhat más szövetekből is.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Egyelőre nincs egységes álláspont arról, hogy pontosan mikor kell kérni a tesztet, és kinél kell elvégeztetni. Magának a a mérési eredménynek a klinikai értékéről is megoszlanak a vélemények. (Gondoljunk csak bele: látszólag egészséges emberek referencia tartományba eső CRP eredményéről van szó.) A vizsgálatot viszont előtérbe helyezi az, hogy a vezető halálokok között szereplő szív-érrendszeri megbetegedések, szívroham, szélhűdés kockázatának a megállapítását segíti.
A hs-CRP-t a szív-érrendszeri kockázati profilba tartozó egyéb vizsgálatokkal - pl. koleszterinnel, trigliceriddel - együtt szokták kérni. A legjobb mód a kockázat becslésére, ha több paramétert vesznek figyelembe, így pl. a gyulladásnak egy jó markerét, a CRP-t kombinálják az össz-koleszterin és a HDL-koleszterin hányadossal.

A kétségeket, hogy mikor lehet hasznos a CRP koncentrációjának ismerete mutatja az American Heart Association and Centers for Disease Control and Prevention (AHA/CDC) által kiadott állásfoglalás. E szerint:

• Nem érdemes mérni: mivel a felnőtt populáció körében nem történt széles körben kiterjesztett szűrés, és folytatni kell a fő rizikótényezőkre való fókuszálást, mint a magas vérnyomás, magas koleszterinszint, dohányzás, cukorbetegség.
• Igen, érdemes mérni: mivel hasznos, mint egy független kockázati tényező, és mint egy "korlátlan eszköz" arra, hogy megbecsüljük a szív-érrendszeri megbetegedés kockázatának mérséklődését, ezzel segítve a kezelés menetének a meghatározását.
• Nem érdemes mérni: mivel nincs bizonyíték a kezelés hatásosságának a megítélésére, vagyis ha a hs-CRP szintje csökken, akkor az nem biztosan jelenti azt, hogy javul a végkimenetel, vagyis a túlélés is.

Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.

Az eredményeket általában egy relatív skálán értékelik. Azoknak az embereknek, akiknek legmagasabb a hs-CRP értékük, azoknak a legnagyobb a kockázatuk a szív-érrendszeri betegségekre. Akiknek a legalacsonyabb a hs-CRP értékük, azoknak a legkisebb a kockázatuk. Ez gyakran százalékban van megadva. A populációt a százalékos érték alapján három, négy, esetleg öt kategóriába sorolják. Egy tanulmány például arról számolt be, hogy azoknál az embereknél, akik az öt részre osztott populációban a legfelsőbe kategóriába kerültek (a legmagasabb CRP értékkel rendelkező 20%) kétszerese volt a szívbetegség kockázata, mint azoknál, akik a legalsó kategóriában voltak (a legalacsonyabb CRP értékkel rendelkező 20%).
Az AHA/CDC által meghatározott rizikó csoportok az alábbiak:

• Alacsony rizikó: a CRP koncentráció kisebb, mint 1.0 mg/L
• Közepes rizikó: a CRP koncentráció 1.0 - 3.0 mg/L között van
• Magas rizikó: a CRP koncentráció nagyobb, mint 3.0 mg/L

Mit kell még tudnom?
A gyulladáscsökkentők, köztük a nem-szteroid gyulladásgátlók (aspirin, Advil, Motrin, és Naproxin) vagy sztatinok (koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek egy fajtája) alkalmazásával csökkenhet a CRP szintje a vérben. A gyulladásgátlók és a sztatinok  csökkentik a gyulladást, így csökken a CRP is. Mivel a hs-CRP vizsgálatot éppen a gyulladás markereként kérik, a lehetséges gyógyszer hatásokat feltétlenül figyelembe venni, amikor egy egészséges személy coronaria megbetegedésének vagy szívroham kockázatának becslését végzik. Bármilyen fennálló betegség, szöveti sérülés, fertőzés vagy általános gyulladás miatt megemelkedhet a CRP-szintje, ez a rizikó felülértékeléséhez vezet.

Mivel a hs-CRP és a CRP vizsgálatok azonos molekulát mérnek, a krónikus gyulladásban (például izületi gyulladásban) szenvedőknél nincs értelme a hs-CRP meghatározásának. Az ő CRP-szintjük az izületi gyulladásnak megfelelően egyébként is magas, a hs-CRP tesztet használva a CRP koncentrációjának értéket jelentősen túlbecsülhetjük.

1. A hs-CRP specifikus a szívbetegség előrejelzésére?
Nem. Mivel a CRP a gyulladásos folyamatokat jelzi, szintjének kis mértékű emelkedése bármily gyulladást tükrözhet, amelynek következménye különböző módon nyilvánulhat meg a jövőben. A legtöbb tanulmány a mai napig a szívbetegségre fókuszált, de az újabb kutatások rámutatnak arra, hogy a magas normál tartományú CRP más betegségekhez is társulhat. Ilyen pl. a vastagbélrák, a cukorbetegség és szövődményei, valamint az elhízásos állapot.

2. Már sokszor mérték a koleszterin szintemet, de még soha a hs-CRP koncentrációt. Miért?
A hs-CRP vizsgálat meglehetősen új, és a szakértők még nem egyeztek meg abban, hogy mikor és milyen gyakran kellene ezt a vizsgálatot kérni.

3. Mi a különbség a hagyományos CRP és a hs-CRP vizsgálatok között?
Mind a két vizsgálat ugyanazt a molekulát méri a vérben. A hs-CRP a látszólag egészséges emberek esetében a szív-érrendszeri megbetegedésük rizikójának a meghatározására szolgál. Ez a teszt a CRP-t 0.5 - 10 mg/L tartományban méri nagy pontossággal. A hagyományos CRP meghatározást azoknál a betegeknél kérik, akiknél valamilyen bakterium vagy vírus okozta gyulladás áll fenn, vagy krónikus gyulladásos betegségben (például rheumatoid arthritis /izületi gyulladás/) szenvednek. A hagyományos meghatározási módszer a 10 - 1000 mg/L tartományban méri nagy pontossággal a CRP-t.