Más néven
Ultraszenzitív C-reaktív protein
hs-CRP
kardiális CRP
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 28.11.2019.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

A szív-érrendszeri betegségekre való hajlamot segít felmérni.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Jelenleg semmilyen javaslat nem írja elő, mikor kell végezni; ha a kezelőorvos tájékozódni szeretne arról, mekkora Önnél a szívbetegség kockázata, az ultraszenzitív CRP-t együtt rendeli más vizsgálatokkal, például lipid panellel (koleszterin, triglicerid, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin).

​​​​​​​Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérmintára.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nincs szükség előkészületre; ha azonban egyúttal lipid panel vizsgálatára is sor kerül, előírhatják Önnek, hogy 9-12 órával a vérvétel előtt már ne egyen. Fontos, hogy a vérvétel időpontjában egészséges legyen, mert bármilyen fertőzés, gyulladás, sérülés vagy egyéb betegség befolyásolja a vizsgálatot.

Mit vizsgálunk?

A C-reaktív protein (CRP) olyan fehérje, amelynek mennyisége megnő a vérben, ha a szervezetben fertőzés, gyulladás zajlik, és szintén magasabb szívinfarktus, műtétek vagy sérülések után. Kutatások kimutatták, hogy az állandó, kismértékű gyulladásnak fontos szerepe van az érelmeszesedés és az érszűkületek kialakulásában, azáltal, hogy lehetővé teszi a koleszterin és egyéb lipidek (zsírok) beépülését az érfalakba. Ez az alapja a szívkoszorúér-betegség (iszkémiás szívbetegség, ISZB) létrejöttének is. Az ultraszenzitív CRP-teszt pontosan meg tudja mérni a CRP kis mennyiségét, így kimutatja a tartós kismértékű gyulladást, ezáltal segít a koszoúrérbetegségre való hajlam meghatározásában.

A CRP mérésére különböző állapotokban két különböző tesztet használunk, ezek különböző nagyságrendben mérik a fehérje mennyiségét:

  • A (hagyományos) CRP vizsgálat a fehérje jelentősen emelkedett mennyiségét méri, ilyen emelkedés tapasztalható kifejezett gyulladásos betegségekben. A tesztek méréstartománya 10-1000 mg/L között van. Ezt a vizsgálatot használjuk gyulladás kimutatására (lásd: C-reaktív protein)
  • Az ultraszenzitív CRP az előző vizsgálatnál kisebb mennyiségek pontos meghatározására alkalmas, 0,5-10 mg/L között mér. Ezt használjuk a koszorúérbetegség kockázatának felmérésére.

A koszorúér-betegség (iszkémiás szívbetegség, ISZB) minden évben a leggyakoribb halálok Európában és az USA-ban. Hátterében számos kockázati tényezőt igazoltak már, mint például öröklött családi hajlam, emelkedett koleszterinszint, magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, ám számtalan olyan betegnél is kialakul koszorúér-elváltozás, akinél kevés vagy nincs is kimutatható rizikófaktor. Ezért kutatások indultak annak felderítésére, milyen további tényezők állhatnak a háttérben, amelyek vagy okai a koszorúérbetegségnek, vagy felismerésükkel olyan életmódváltás és/vagy kezelés kezdhető, amely csökkenti a kockázatot.

Az ultraszenzitív CRP egy azok közül az egyre nagyobb számban megismert jelző anyagok közül, melyeket a szívbetegség kockázatának felmérésére használunk. Tanulmányok igazolták, hogy az érzékeny módszerrel mért CRP egészségesnek látszó embereknél segít meghatározni a szív- és érrendszeri betegségekre való hajlamot. Ezzel az érzékeny teszttel a CRP normál tartományának felső határa alatti értékeket mérjük. A normál tartományon belül lévő, de kissé emelkedett CRP értékek egyébként egészséges embereknél jelezhetik a szívinfartus, sztrók, a hirtelen szívhalál és az érbetegségek kockázatát abban az esetben is, ha a vér koleszterinszintje elfogadható tartományban van.

Nemrég kutatásokból az is kiderült, hogy az ultraszenzitív CRP nem csak (látszólag) egészséges embereknél jelezhet szívbetegségre való hajlamot. Veleszületett szívfejlődési rendellenességben szenvedő felnőtteknél mutatták ki, hogy magasabb ultraszenzitív CRP esetén rosszabb volt a betegek szívfunkciója, fizikai terhelhetősége, rosszabbak a túlélési mutatók, és gyakrabban kerültek akut szívbetegség miatt kórházba.

 

 

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    Az ultraszenzitív C-reaktív protein (hs-CRP) vizsgálat a CRP kis mennyiségét méri, segít felmérni, mekkora Önnél a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Általában együtt használják más olyan markerek meghatározásával, mint a lipid panel, a lipoprotein-asszociált foszfolipáz A2 (Lp-PLA2), melyek szintén jelzik a szívbetegségre való hajlamot.

    Ez a vizsgálat nem azonos a (hagyományos) CRP meghatározással, amelyet gyulladás kimutatására használunk. Erről a vizsgálatról részleteket a C-reaktív protein (CRP) címszó alatt talál.

    Szakemberek egy része úgy véli, hogy az ultraszenzitív CRP hasznos eszköz az iszkémiás szívbetegség (ISZB), a szívinfarktus és a sztrók kockázatának felmérésében, még a betegség kialakulása előtt. Javaslatuk szerint a rizikó meghatározásához legalkalmasabb egy gyulladást jelző marker, mint az ultraszenzitív CRP, és a lipid panel együttes mérése. Tapasztalataik szerint ezzel a módszerrel jelezni lehet a szívinfarktus fokozott rizikóját az elkövetkező 10 évben.

    Nem minden szakember ért azonban egyet az ultraszenzitív CRP szerepét illetően. Klinikai vizsgálatok zajlanak annak érdekében, hogy megértsük, mi a CRP szerepe a szív-érrendszeri kóros folyamatok kialakulásában. Ezek segítségével a jövőben pontosítani lehet a szakmai ajánlásokat arról, hol az ultraszenzitív CRP vizsgálat helye a szűrésben, és hogyan befolyásolja a kezelést.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Ma még nem egységes a szakemberek álláspontja arról, mikor van szükség az ultraszenzitív CRP vizsgálatra, egyes szakmai irányelvek javasolják a használatát. Amerikai kardiológiai társaságok ajánlása szerint például az ultraszenzitív CRP mérése hasznos olyan 50 évnél nem idősebb férfiak, illetve 60 évnél nem idősebb nők esetében, akiknél a szív- érrendszeri betegségek közepes kockázata mutatható ki. Hasznos lehet a terápiás döntésben olyan idősebb pácienseknél is, akiknek az LDL-koleszterin szintje 3,4 mmol/L alatt van, és akiknél nem áll fenn szívbetegség, cukorbetegség, vesebetegség vagy gyulladás.

    Az ultraszenzitív CRP vizsgálat értékeléséhez néha meg kell a mérést ismételni, hogy igazolni lehessen, valóban fennáll-e tartós kisfokú gyulladás. Nemzetközi és amerikai ajánlások szerint a 10 mg/L feletti ultraszenzitív CRP eredménynél a vizsgálatot kétszer meg kell ismételni, 2 hetes különbséggel, ha fertőzés vagy akut betegség kizárható (evés a vérvétel előtt nem befolyásolja az eredményt).

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    Ha az ultraszenzitív CRP szintje egyébként egészséges embereknél tartósan megemelkedik, az előre jelezheti, hogy nagyobb a kockázata a szívinfarktusnak, sztróknak, a hirtelen szívhalálnak és/vagy az érbetegségeknek, még akkor is, ha a koleszterin érték elfogadható tartományban van.

    Magas ultraszenzitív CRP mellett magasabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint alacsony értékek esetében: ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akiknél az ultraszenzitív CRP eredménye a normál tartomány felső határán van, 1,5-4-szer nagyobb valószínűséggel kapnak szívinfarktust, mint azok, akiknél ez az érték a normál tartomány alsó határán van.

    Amerikai kardiológusok a következő kockázati kategóriákat állapították meg az ultraszenzitív CRP alapján:

    • Alacsony kockázat: 1,0 mg/L alatti érték
    • Közepes kockázat: 1,0-3,0 mg/L között
    • Magas kockázat: 3,0 mg/L felett

    Ezek az értékek természetesen csak egy részét képezik a teljes folyamatnak, amelyben a szív-érrendszeri betegségekre való hajlamot elemzik. További rizikótényezők az emelkedett koleszterin, ezen belül az LDL-koleszterin, a magas triglicerid- és vércukorszint, valamint a dohányzás, a magas vérnyomás (hipertenzió) és a cukorbetegség (diabétesz).

  • Mit kell még tudnom?

    Az úgynevezett nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (mint például az aszpirin, ibuprofen, naproxen) és a sztatinok szedése gyulladásgátló hatás révén csökkentheti a CRP szintjét a vérben.

    Azoknál a nőknél, akik hormonpótló kezelésben részesülnek, magasabb ultraszenzitív CRP értéket lehet mérni.

    Mivel az ultraszenzitív CRP és a (hagyományos) CRP vizsgálattal ugyanannak a fehérjének a mennyiségét mérjük, krónikus gyulladásban, például ízületi gyulladásban szenvedő betegeknél fölösleges meghatározni az ultraszenzitív CRP-t. Az ő CRP szintjük magas lesz a gyulladás miatt, így az ultraszenzitív CRP vizsgálatnak nincs értelme.

  • Az ultraszenzitív CRP emelkedése csak szívbetegséget jelezhet?

    Nem. A CRP emelkedése a gyulladásos folyamatokat jelzi, függetlenül attól, melyik szervrendszert érintik. A legtöbb eddigi kutatás a szívbetegségekkel foglalkozott, de újabb tanulmányokből az derült ki, hogy a normál tartomány felső határán lévő CRP értékek más betegségekkel is összefüggésben lehetnek, mint például a rosszindulatú vastagbéldaganatokkal, a cukorbetegség szövődményeivel és az elhízással.

  • A koleszterinszintemet már többször mérték, de az ultraszenzitív CRP-t még soha. Miért?

    Lehetséges, hogy Ön nem tartozik egyik olyan kockázati csoportba sem, amelyeknél javasolják a vizsgálatot. Jelenleg nincs teljes egyetértés a szakemberek között arról, kiknél és milyen gyakran szükséges mérni az ultraszenzitív CRP-t. A jövőben várhatóan több hosszú távú tanulmány is lezárul a vizsgálat használhatóságáról, és akkor valószínűleg gyakrabban fogják elrendelni.

  • Mi a különbség a hagyományos és az ultraszenzitív CRP vizsgálat között?

    A két vizsgálat ugyanannak a fehérjének a mennyiségét méri a vérben. Az ultraszenzitív CRP segítségével látszólag egészséges embereknél határozzuk meg a szív- érrendszeri betegségek kockázatát. Ez a vizsgálat 0,5-10 mg/L közötti tartományban méri a CRP-szintet. A hagyományos CRP vizsgálat olyan betegeknél segíti a diagnózist, akiknek például súlyos bakteriális fertőzésre vagy krónikus gyulladásra (mint például reumatoid artritiszre) utaló panaszaik és tüneteik vannak. Ez a teszt 10-1000 mg/L közötti tartományban méri a C-reaktív proteint.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

2018 review completed by Rita Khoury, MD, DABCC FAACC. Laboratory Director, Aculabs. Inc.

Lin JS, Evans CV, Johnson E, et al. Nontraditional Risk Factors in Cardiovascular Disease Risk Assessment: Updated Evidence Report and Systematic Review for the US Preventive Services Task Force. JAMA 2018; 320:281.

US Preventive Services Task Force, Curry SJ, Krist AH, et al. Risk Assessment for Cardiovascular Disease With Nontraditional Risk Factors: US Preventive Services Task Force Recommendation Statement. JAMA 2018; 320:272.

Opotowsky AR, Valente AM, Alshawabkeh L, et al. Prospective cohort study of C-reactive protein as a predictor of clinical events in adults with congenital heart disease: results of the Boston adult congenital heart disease biobank. Eur Heart J 2018; 39:3253.

Pearson TA, Mensah GA, Alexander RW, et al. Markers of inflammation and cardiovascular disease: application to clinical and public health practice: a statement for healthcare professionals from the Centers for Disease Control and Prevention and the American Heart Association. Circulation. 2003;107(3): 499-511.

Korábbi áttekintések során használt források

American College of Cardiology clinical trials pages. Available online at http://www.acc.org/education/online/trials/acc2001/prince.htm.

Santa Fe Colloquium on Preventive Cardiovascular Therapy. Available online at http://www.acc.org/education/online/sante%5Ffe/ridker.htm.

Ridker PM, Stampfer MJ, Rifai N. Novel risk factors for atherosclerosis: a comparison of C-reactive protein, fibrinogen, homocysteine, lipoprotein(a), and standard cholesterol screening as predictors of peripheral arterial disease. JAMA 2001; 285:2481-2485. (May 16, 2001).

Ridker PM, Hennekens CH, Buring JE, and Rifai N. C-reactive protein and other markers of inflammation in the prediction of cardiovascular disease in women. NEJM 2000; 342:836-843. (March 23, 2000).

ARUP Lab fact sheet. Available online at http://www.aruplab.com/guides/clt.

American Heart Association Journal Report 01/28/2003. AHA/CDC panel issues recommendations on CRP testing. Available online at http://www.americanheart.org/presenter.jhtml?identifier=3007984.

MedlinePlus Medical Encyclopedia. C-reactive protein. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003356.htm. Accessed December 2008.

The Evolving Role of High-Sensitivity C-Reactive Protein in Cardiovascular Health: An Expert Interview With Paul M. Ridker, MD. Posted 01/03/2006. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/519642. Accessed December 2008.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 319-321.

(© 1995-2012). Test ID: HSCRP C-Reactive Protein, High Sensitivity, Serum. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/82047. Accessed May 2012.

Devaraj, S. and Lin, J. (Updated 2012 February 24). High-Sensitivity C-Reactive Protein. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2094831-overview#showall. Accessed May 2012.

Delgado, J. et. al. (Updated 2011 April). Cardiovascular Disease (Non-traditional Risk Markers) - Risk Markers - CVD (Non-traditional). ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/CVDRiskMarkerNontrad.html?client_ID=LTD. Accessed May 2012.

Davidson, M. (2011 May 19). hs-CRP: What Is Proven and Unproven? Medscape Today from Circulation. 2011;123:731-738 [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/742591. Accessed May 2012.

Clarke, W., Editor (© 2011). Contemporary Practice in Clinical Chemistry 2nd Edition: AACC Press, Washington, DC. Pg 239.

Greenland P, et al. 2010 ACCF/AHA Guideline for Assessment of Cardiovascular Risk in Asymptomatic Adults: Executive Summary, A Report of the American College of Cardiology Foundation/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines. Available online at http://circ.ahajournals.org/content/122/25/2748.full#sec-20. Accessed May 2012.

Lutsep, H. and Stetka, B. (2015 January 16). New Stroke Prevention Guidelines: A Quick and Easy Guide. Medscape Neurology [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/838140. Accessed February 2015.

Delgado, J. et. al. (2014 November). Cardiovascular Disease (Non-traditional Risk Markers) - Risk Markers - CVD (Non-traditional). ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/CVDRiskMarkerNontrad.html?client_ID=LTD. Accessed February 2015.

Yousuf, O. et. al. (2013). High-Sensitivity C-Reactive Protein and Cardiovascular Disease, A Resolute Belief or an Elusive Link? Medscape Multispecialty from J Am Coll Cardiol. 2013;62(5):397-408 [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/808448. Accessed February 2015.

(2014 August 4). Who Is at Risk for Atherosclerosis? National Heart Lung and Blood Institute [On-line information]. Available online at http://www.nhlbi.nih.gov/health/health-topics/topics/atherosclerosis/atrisk. Accessed February 2015.

Teitel, A. (Updated 2013 February 11). C-reactive protein. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003356.htm. Accessed February 2015.

Whelton, S. et. al. (2013). Elevated High-sensitivity C-reactive Protein as a Risk Marker of the Attenuated Relationship Between Serum Cholesterol and Cardiovascular Events at Older Age, The ARIC Study. Medscape Multispecialty from Am J Epidemiol. 2013;178(7):1076-1084 [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/811811. Accessed February 2015.

Pagana, K. D., Pagana, T. J., and Pagana, T. N. (© 2015). Mosby's Diagnostic & Laboratory Test Reference 12th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 306-307.

(March 1, 2012) Assessing Cardiovascular Risk: Guideline Synthesis. Agency for Healthcare Research and Quality (AHRQ). Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/759314_4. Accessed March 4, 2015.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?