A szív-érrendszeri betegségekre való hajlamot segít felmérni.
C-reaktív fehérje, ultraszenzitív
C-reaktív fehérje, ultraszenzitív
Más néven
Ultraszenzitív C-reaktív protein
hs-CRP
kardiális CRP
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 28.11.2019.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?
Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?
Jelenleg semmilyen javaslat nem írja elő, mikor kell végezni; ha a kezelőorvos tájékozódni szeretne arról, mekkora Önnél a szívbetegség kockázata, az ultraszenzitív CRP-t együtt rendeli más vizsgálatokkal, például lipid panellel (koleszterin, triglicerid, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin).
Milyen mintára van szükség?
A kar könyökhajlati vénájából vett vérmintára.
A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?
Nincs szükség előkészületre; ha azonban egyúttal lipid panel vizsgálatára is sor kerül, előírhatják Önnek, hogy 9-12 órával a vérvétel előtt már ne egyen. Fontos, hogy a vérvétel időpontjában egészséges legyen, mert bármilyen fertőzés, gyulladás, sérülés vagy egyéb betegség befolyásolja a vizsgálatot.
Accordion Title
Gyakori kérdések
-
Mire való a vizsgálat?
Az ultraszenzitív C-reaktív protein (hs-CRP) vizsgálat a CRP kis mennyiségét méri, segít felmérni, mekkora Önnél a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Általában együtt használják más olyan markerek meghatározásával, mint a lipid panel, a lipoprotein-asszociált foszfolipáz A2 (Lp-PLA2), melyek szintén jelzik a szívbetegségre való hajlamot.
Ez a vizsgálat nem azonos a (hagyományos) CRP meghatározással, amelyet gyulladás kimutatására használunk. Erről a vizsgálatról részleteket a C-reaktív protein (CRP) címszó alatt talál.
Szakemberek egy része úgy véli, hogy az ultraszenzitív CRP hasznos eszköz az iszkémiás szívbetegség (ISZB), a szívinfarktus és a sztrók kockázatának felmérésében, még a betegség kialakulása előtt. Javaslatuk szerint a rizikó meghatározásához legalkalmasabb egy gyulladást jelző marker, mint az ultraszenzitív CRP, és a lipid panel együttes mérése. Tapasztalataik szerint ezzel a módszerrel jelezni lehet a szívinfarktus fokozott rizikóját az elkövetkező 10 évben.
Nem minden szakember ért azonban egyet az ultraszenzitív CRP szerepét illetően. Klinikai vizsgálatok zajlanak annak érdekében, hogy megértsük, mi a CRP szerepe a szív-érrendszeri kóros folyamatok kialakulásában. Ezek segítségével a jövőben pontosítani lehet a szakmai ajánlásokat arról, hol az ultraszenzitív CRP vizsgálat helye a szűrésben, és hogyan befolyásolja a kezelést.
-
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Ma még nem egységes a szakemberek álláspontja arról, mikor van szükség az ultraszenzitív CRP vizsgálatra, egyes szakmai irányelvek javasolják a használatát. Amerikai kardiológiai társaságok ajánlása szerint például az ultraszenzitív CRP mérése hasznos olyan 50 évnél nem idősebb férfiak, illetve 60 évnél nem idősebb nők esetében, akiknél a szív- érrendszeri betegségek közepes kockázata mutatható ki. Hasznos lehet a terápiás döntésben olyan idősebb pácienseknél is, akiknek az LDL-koleszterin szintje 3,4 mmol/L alatt van, és akiknél nem áll fenn szívbetegség, cukorbetegség, vesebetegség vagy gyulladás.
Az ultraszenzitív CRP vizsgálat értékeléséhez néha meg kell a mérést ismételni, hogy igazolni lehessen, valóban fennáll-e tartós kisfokú gyulladás. Nemzetközi és amerikai ajánlások szerint a 10 mg/L feletti ultraszenzitív CRP eredménynél a vizsgálatot kétszer meg kell ismételni, 2 hetes különbséggel, ha fertőzés vagy akut betegség kizárható (evés a vérvétel előtt nem befolyásolja az eredményt).
-
Mit jelent a vizsgálati eredmény?
Ha az ultraszenzitív CRP szintje egyébként egészséges embereknél tartósan megemelkedik, az előre jelezheti, hogy nagyobb a kockázata a szívinfarktusnak, sztróknak, a hirtelen szívhalálnak és/vagy az érbetegségeknek, még akkor is, ha a koleszterin érték elfogadható tartományban van.
Magas ultraszenzitív CRP mellett magasabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint alacsony értékek esetében: ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akiknél az ultraszenzitív CRP eredménye a normál tartomány felső határán van, 1,5-4-szer nagyobb valószínűséggel kapnak szívinfarktust, mint azok, akiknél ez az érték a normál tartomány alsó határán van.
Amerikai kardiológusok a következő kockázati kategóriákat állapították meg az ultraszenzitív CRP alapján:
- Alacsony kockázat: 1,0 mg/L alatti érték
- Közepes kockázat: 1,0-3,0 mg/L között
- Magas kockázat: 3,0 mg/L felett
Ezek az értékek természetesen csak egy részét képezik a teljes folyamatnak, amelyben a szív-érrendszeri betegségekre való hajlamot elemzik. További rizikótényezők az emelkedett koleszterin, ezen belül az LDL-koleszterin, a magas triglicerid- és vércukorszint, valamint a dohányzás, a magas vérnyomás (hipertenzió) és a cukorbetegség (diabétesz).
-
Mit kell még tudnom?
Az úgynevezett nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (mint például az aszpirin, ibuprofen, naproxen) és a sztatinok szedése gyulladásgátló hatás révén csökkentheti a CRP szintjét a vérben.
Azoknál a nőknél, akik hormonpótló kezelésben részesülnek, magasabb ultraszenzitív CRP értéket lehet mérni.
Mivel az ultraszenzitív CRP és a (hagyományos) CRP vizsgálattal ugyanannak a fehérjének a mennyiségét mérjük, krónikus gyulladásban, például ízületi gyulladásban szenvedő betegeknél fölösleges meghatározni az ultraszenzitív CRP-t. Az ő CRP szintjük magas lesz a gyulladás miatt, így az ultraszenzitív CRP vizsgálatnak nincs értelme.
-
Az ultraszenzitív CRP emelkedése csak szívbetegséget jelezhet?
Nem. A CRP emelkedése a gyulladásos folyamatokat jelzi, függetlenül attól, melyik szervrendszert érintik. A legtöbb eddigi kutatás a szívbetegségekkel foglalkozott, de újabb tanulmányokből az derült ki, hogy a normál tartomány felső határán lévő CRP értékek más betegségekkel is összefüggésben lehetnek, mint például a rosszindulatú vastagbéldaganatokkal, a cukorbetegség szövődményeivel és az elhízással.
-
A koleszterinszintemet már többször mérték, de az ultraszenzitív CRP-t még soha. Miért?
Lehetséges, hogy Ön nem tartozik egyik olyan kockázati csoportba sem, amelyeknél javasolják a vizsgálatot. Jelenleg nincs teljes egyetértés a szakemberek között arról, kiknél és milyen gyakran szükséges mérni az ultraszenzitív CRP-t. A jövőben várhatóan több hosszú távú tanulmány is lezárul a vizsgálat használhatóságáról, és akkor valószínűleg gyakrabban fogják elrendelni.
-
Mi a különbség a hagyományos és az ultraszenzitív CRP vizsgálat között?
A két vizsgálat ugyanannak a fehérjének a mennyiségét méri a vérben. Az ultraszenzitív CRP segítségével látszólag egészséges embereknél határozzuk meg a szív- érrendszeri betegségek kockázatát. Ez a vizsgálat 0,5-10 mg/L közötti tartományban méri a CRP-szintet. A hagyományos CRP vizsgálat olyan betegeknél segíti a diagnózist, akiknek például súlyos bakteriális fertőzésre vagy krónikus gyulladásra (mint például reumatoid artritiszre) utaló panaszaik és tüneteik vannak. Ez a teszt 10-1000 mg/L közötti tartományban méri a C-reaktív proteint.