A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

Mi a leukémia?

A leukémia a csontvelőt érintő rendellenesség, melynek során a csontvelőben kóros fehérvérsejtek kezdenek szaporodni. Ezek a sejtek nem képesek a normális funkcióikat ellátni, fertőzésekkel szemben védekezni, és jóval kisebb ütemben pusztulnak el, mint a normális fehérvérsejtek. Ahogy egyre inkább felhalmozódnak, a normális vérképző sejteket kiszorítják a csontvelőből, melynek következménye vérszegénység, vérzés és visszatérő fertőzések. Idővel a kóros sejtek bekerülnek a vérkeringésbe, ahol tovább szaporodnak, és szervi károsodásokat okozhatnak, pl. a májban és a lépben. A lép szűrő szerepet lát el, eltávolítja a keringésből az elöregedett sejteket. Leukémiában megnagyobbodhat és érzékennyé válhat, csakúgy, mint a máj és a nyirokcsomók. Ha a kóros sejtek a központi idegrendszert is elérik, és bejutnak az agy-gerincvelői folyadékba (likvorba), a tünetekhez fejfájás és epilepszia-szerű rohamok is társulhatnak. 

A csontvelő a test nagyobb méretű csontjainak belsejében helyezkedik el. Itt keletkeznek a vörösvérsejtek, a vérlemezkék és az öt fehérvérsejt típus előalakja. A legéretlenebb sejtet nevezik blasztnak. A blasztok normális körülmények között csak nagyon elenyésző számban jutnak a véráramba; a csontvelőben érési folyamaton mennek keresztül, és a keringésbe már az érett sejtalakok kerülnek. A fehérvérsejtek két nagy csoportra oszthatók: myelocyták és lymphocyták. A myelocytákat granulocytáknak is nevezik a citoplazmájukban található szemcsék (granulumok) alapján. Közéjük tartozik a neutrofil, a bazofil és az eozinofil granulocyta, valamint a monocyta. Ezek a sejtek felelősek a baktériumok elpusztításáért és megemésztéséért. A lymphocyták a vérkeringésben és a nyirokrendszerben egyaránt jelen vannak. Ezek irányítják a fertőzésekre bekövetkező immunválaszt, és antitesteket termelnek. A leukémiák a fenti sejttípusok valamelyikéből alakulhatnak ki. A betegségcsoport felosztása a kiinduló sejttípustól és a terjedés gyorsaságától függ:

  • Akut lymphoid leukémia (ALL). Ezt a betegséget az éretlen lymphoblastok hirtelen, gyors ütemű felszaporodása okozza. Gyermekkorban a leggyakoribb leukémia-típus, de felnőttekben is előfordul (65 éves kor felett gyakrabban).

  • Krónikus lymphoid leukémia (CLL). A betegségben érett és éretlenebb lymphocyta-alakok egyaránt jelen vannak, és a kóros sejtek felszaporodása lassabb ütemű. Elsősorban 55-60 éves kor után fordul elő.

  • Akut myeloid leukémia (AML). A myeloid sejtek (éretlen neutrofil, bazofil, eozinofil granulocyták, monocyták, erythroid sejtek, vérlemezkék) jelentős, hirtelen felszaporodásával járó betegség, mely bármely életkorban kialakulhat. A kóros sejtek kiszorítják a csontvelőből a normális sejteket.

  • Krónikus myeloid leukémia (CML). A krónikus myeloid leukémia gyermekekben ritkán fordul elő. Azzal kezdődik, hogy egy éretlen csontvelői myeloid sejtben a 9-es és a 22-es kromoszóma eltörik, és a darabjaik egymáshoz kapcsolódnak (transzlokáció). Ennek következtében ún. fúziós gén (bcr/abl) jön létre a 22-es kromoszómán, mely tirozinkináz enzimaktivitású, a sejtosztódást befolyásoló fehérjét termel. Végeredményben az éretlen granulocyták kóros felszaporodása jön létre, melyek nagy részében a bcr/abl transzlokáció kimutatható. A keringésben érett és éretlen sejtalakok is megjelennek.

     

 

Panaszok és tünetek

Az akut leukémiában szenvedő egyén általában betegnek érzi magát, és orvoshoz fordul. A tünetek és panaszok a normális sejtek elégtelen termelésével függnek össze: 

  • gyengeség, légszomj, vérszegénység, ezek az oxigént szállító vörösvérsejtek hiányának következményei

  • vérzés és véraláfutások alakulnak ki a vérlemezkék hiánya miatt (a vérlemezkék a véralvadásban résztvevő sejttöredékek, a megsérült ereken keletkezett nyílást segítenek elzárni)

  • visszatérő fertőzések, mivel nincs elegendő normális fehérvérsejt az immunvédekezéshez

 

Maguk a felszaporodó kóros sejtek is okozhatnak tüneteket és panaszokat: csont- és ízületi fájdalom, megnagyobbodott nyirokcsomók, fájhat a lép, a máj, a vesék, a herék, fejfájás, hányinger, zavartság, epilepszia-szerű rohamok (ha a kóros sejtek bejutnak a központi idegrendszerbe). A beteg lázas lehet, éjszaka gyakran izzad és fogy.

A krónikus leukémiák kialakulása lassabb, és esetleg csak rutinvizsgálat során mutatják ki, még mielőtt tüneteket és panaszokat okoznának. Esetenként az akut leukémiákhoz hasonló, de annál enyhébb tünetek vannak jelen. Az előrehaladás üteme betegenként eltérő lehet. Egyes esetekben akár évekig nincs szükség gyógyszeres kezelésre, csak megfigyelésre, míg más esetekben a betegség agresszívebb. A krónikus leukémia kóros sejtjei egy idő után instabillá válhatnak, aminek a következménye a blasztos krízis, ennek során már csak éretlen (blaszt) sejtek keletkeznek, és a beteg állapota gyorsan romlik. 

 

Vizsgálatok

Laboratóriumi vizsgálatok

Mennyiségi és minőségi vérkép.

Rutin vizsgálat, melynek segítségével a fehérvérsejtek száma és az egyes sejttípusok aránya állapítható meg. Az orvos a keringésben lévő sejtek érettségére is következtethet belőle, és ez a vizsgálat vetheti fel elsőként annak lehetőségét, hogy a beteg leukémiás. A sejtszámok rendellenességei, elsősorban az emelkedett fehérvérsejtszám és a csökkent vörösvérsejtszám hátterében a leukémián kívül sok egyéb ok is állhat, de normális esetben blasztok nincsenek a perifériás vérben. Ha mégis, akkor nagy valószínűséggel leukémiáról van szó, és további vizsgálatok szükségesek. A mennyiségi és minőségi vérképvizsgálat hasznos a leukémia diagnosztikájában, a kezelés hatásosságának követésében, illetve kezelés a betegség után újboli fellángolásának (relapszus) kimutatásában.

Csontvelői mintavétel (aspiráció, biopszia)

A csontvelő fibrózus támasztószövetből, folyadékból és különféle érési stádiumban lévő vérsejtekből áll össze. Ha az orvos leukémiára gyanakszik, nagyon gyakran csontvelői mintavételt rendel el. Az aspirációval vagy biopsziával nyert mintát ezután patológus és más szakember is megvizsgálja mikroszkóppal vagy egyéb, speciális módszerekkel, leírják az egyes sejttípusokat, a sejtek számát, alakját, méretét, az érett és az étetlen sejtek arányát, megállapítják a leukémia típusát és súlyosságát. 

Lumbálpunkció

Ha a csontvelő vizsgálata leukémiát igazol, a likvor elemzése is szükségessé válhat, hogy nem jelentek-e már meg abban is a kóros sejtek.

Citogenetikai vizsgálat fluoreszcens in situ hibridizációs módszerrel (FISH)

Ez egy molekuláris citogenetikai vizsgálat, melynek segítségével azonosíthatók a leukémiákhoz, egyéb rákokhoz és más genetikai betegségekhez társuló kromoszóma-rendellenességek. A leukémiák diagnosztikájában és egymástól való elkülönítésében használatos; egyes transzlokációk ugyanis jellemzőek bizonyos leukémia-típusokra, mint például a t(8;21) AML-re, a t(15;17) a promyelocytás leukémiára, a t(9;22) a krónikus myeloid leukémiára. Ezzel a technikával az AML-re vagy a myelodysplasiás szindrómára jellemző deléciókat (kromoszómák egy részének törlődése) is ki lehet mutatni (5q, 7q), csakúgy, mint a krónikus lymphoid leukémiában előforduló 12-es triszómiát (triszómiának nevezik, ha egy kromoszómából a normálisan jelen lévő kettőn kívül még egy harmadik, számfeletti példánnyal is rendelkezik a sejt). A FISH segítségével megkülönböztethetők egymástól a morfológiailag hasonló, de genetikai rendellenességeikben eltérő leukémiák (amelyek esetleg eltérő kezelést is igényelnek).

Polimeráz láncreakció (Polymerase Chain Reaction, PCR)

Ezzel a módszerrel az örökítő anyag (DNS) vizsgálható; a DNS-t megsokszorozzák, és mutációkat, inverziókat, deléciókat keresnek, melyek az egyes leukémia-típusokra jellemzőek. A vizsgálat eredménye a betegség várható kimenetelének megítélésében is segít. Az ismertebb PCR vizsgálatok: az M3-as típusú (prolymphocytás) leukémia esetében a PML-RARA t(15;17)(q22;21), az akut myeloblastos leukémiában az AML1-ETO t(8;21)(q22;q22) vagy az inv(16), és a krónikus myeloid leukémiában a BCR-ABL t(9;22). Ezeken kívül még számos más PCR vizsgálat is létezik.

Nem laboratóriumi vizsgálatok

Computer-tomographia (CT), mágneses magrezonancia (MR), pozitron emissziós tomographia (PET)

Képalkotó vizsgálatok, melyek a betegség egyes jeleit kimutathatják, például kóros sejtekből álló tumortömeget a mellkasban, illetve a szervek (lép, máj, vesék) állapotát mérik fel.

 

Kezelés

A leukémia túlélési esélyei és a tartós betegségmentesség (remisszió) fennmaradása mind gyermekek, mind felnőttek esetében javuló tendenciát mutat.

A kezelés a leukémia típusától, a súlyosságától és a meglévő tünetektől függ. A cél a hiányzó normális sejtek pótlása, a leukémia remisszióba hozása, és a kóros sejtek lehető legtökéletesebb elpusztítása – ezáltal a normális sejtek visszatérhetnek és helyreállíthatják a csontvelő működését.

A tünetek kezelésére vörösvérsejt- és vérlemezke-átömlesztés (transzfúzió) történik, és általában antibiotikumok adására is szükség van. Ha a lép túlságosan megnagyobbodott, esetleg sebészi úton el kell távolítani. A leukémia kezelése kemoterápiával, esetleg sugárkezeléssel történik – mindkettő célja a kóros sejtek elpusztítása és a fájdalom csökkentése. Ha a kóros sejtek már a likvorban is jelen vannak, szükség lehet arra, hogy a kemoterápiás szereket közvetlenül a likvortérbe juttassák be.

Egyes esetekben a betegtől vett csontvelőt arra készítik elő, hogy később majd visszajuttassák – „megtisztítják” a kóros sejtektől, lefagyasztják, és a kezelés után visszaadják a betegnek. Az akut leukémiák számos esetében allogén (kompatibilis donortól – leggyakrabban testvér – származó) csontvelő átültetés történik, mellyel a betegség meggyógyítható. A csontvelő átültetésre akkor kerül sor, amikor az egyéb kezelési módokkal nem sikerült a leukémiát remisszióba hozni, vagy ha kezelés után az visszatér.

A krónikus leukémiák kezelése és várható kimenetele annak típusától függ: krónikus myeloid (CML) vagy krónikus lymphoid (CLL) leukémiáról van-e szó. A kutatók folyamatosan keresnek új kezelési módszereket, melyek segítenek remissziót elérni és az életet meghosszabbítani. A krónikus lymphoid leukémiában szenvedő betegek egy részének azonban akár évekig nincs is szüksége kezelésre, egészen addig, amíg a vörösvérsejtek vagy a vérlemezkék száma nem csökken. A kezelésnek ugyanis akár súlyos mellékhatásai is lehetnek, melyek olykor rosszabbak, mint a beteg tünetei.

 

Felhasznált forrásmunkák

 

  

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

Magyar nyelven további információ található a http://www.webbeteg.hu/cikkek/hematologiai_betegseg/448/leukemia---kik-a-veszelyeztetettek címen.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
What is Acute Leukemia? [17 paragraphs]. American Cancer Society [On-line information]. Available online

S4
What is Adult Chronic Leukemia? [13 paragraphs]. American Cancer Society [On-line information]. Available online

S5
(2002 September 16, Updated). What You Need to Know About Leukemia [88 paragraphs]. NCI cancer.gov [On-line information]. Available online

S6
Abramson, N. and Melton, B. (2000 November 1). Leukocytosis: Basics of Clinical Assessment [37 paragraphs]. American Family Physician [On-line journal]. Available FTP: http://www.aafp.org/afp/20001101/2053.html

S7
(2002). Leukemia [23 paragraphs]. The Leukemia and Lymphoma Society [On-line information]. Available FTP: http://www.leukemia-lymphoma.org/all_page?item_id=9346

S8
Biology of Blood [22 paragraphs]. The Merck Manual - Home Edition [On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/pubs/mmanual_home/sec14/152.htm

S9
(2001 December). What is hairy cell leukemia? [17 paragraphs]. Association of Cancer Online Resources [On-line information]. Available FTP: http://www.acor.org/types/info.html?pnum=01651

S10
Leukemias [46 paragraphs]. The Merck Manual - Home Edition [On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/pubs/mmanual_home/sec14/157.htm

Additional Sources Used for 2006 Update

S11
Ren, R. (2005 March 09), Mechanisms of BCR-ABL in the Pathogenesis of Chronic Myelogenous Leukemia [53 paragraphs]. Medscape from Nat Rev Cancer 2005;5(3):172-183 [On-line journal article]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/500691

S12
Quantitative BCR/ABL [3 paragraphs]. UW Medicine Department of Laboratory Medicine [On-line test information]. Available FTP: http://depts.washington.edu/labweb/PatientCare/Reference/WhatsNew/bcrabl.pdf#search='BCR%2FABL%2C%20test'

S13
(© 2005). Bcr/abl, t(9;22) Translocation Assays [11 paragraphs]. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available FTP: http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_a110.jsp

S14
(2005 March). Chronic Myelogenous Leukemia [48 pages]. The Leukemia and Lymphoma Society [On-line information]. Available FTP: http://www.leukemia-lymphoma.org/attachments/National/br_1114197910.pdf

S15
(2005) Acute Lymphocytic Leukemia [43 pages]. The Leukemia and Lymphoma Society [On-line information]. Available FTP: http://www.leukemia-lymphoma.org/attachments/National/br_1118685580.pdf

Idegennyelvű adatbázisok:

MedlinePlus Health Information - Leukemia, Childhood
Leukemia, Adult Acute

Leukemia, Adult Chronic

The Leukemia and Lymphoma Society

Association of Cancer Online Resources

Aplastic Anemia & MDS International Foundation

OncoLink

MPD foundation

Bone marrow biopsy

Bone marrow aspiration

Bone marrow transplant

Specialty Laboratories - Diagnostic Testing by FISH

CMLhlep.org - What is Chronic Myeloid Leukemia?

RadiologyInfo: The radiology information resource for patients