Más néven
Akut Limfocitás Leukémia (ALL)
Krónikus Limfocitás Leukémia (CLL)
Akut Mieloid Leukémia (AML)
Krónikus Mieloid (mielogén) Leukémia (CML)
Akut Promielocitás Leukémia (APL)
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 21.09.2021.
Mi az a leukémia?

A leukémia a vér és a csontvelő daganatos betegsége. A csontvelő a szervezet csontjainak szivacsos állományában található (elsődlegesen a bordák, csigolyák, szegycsont, medencecsont) és a korai vérképző sejteket, vörösvérsejt, vérlemezke és fehérvérsejt prekurzorokat (előalak) termeli. Ezek az éretlen vérsejt prekurzorok a csontvelőben növekednek és érnek addig, amíg a véráramba nem kerülnek.

Leukémia akkor alakul ki, amikor a csontvelő olyan kóros vérsejteket kezd termelni, amelyek ellenőrzés nélkül osztódnak. Leggyakrabban a leukémia a fehérvérsejteket érinti, de előfordulhat a vörösvérsejtek esetében is. A normál fehérvérsejtek a szervezet védelmi rendszerét biztosítják a fertőzésekkel szemben, de leukémia esetén a kóros fehérvérsejtek, a leukémia sejtek a normál vérsejtektől eltérő mértékben és sebességgel pusztulnak el. Felhalmozódnak és kiszorítják a csontvelőből a normál sejteket, beleértve a vörösvérsejteket, vérlemezkéket, normális fehérvérsejteket és azok prekurzorait is. Ez a folyamat ahhoz vezet, hogy a szövetek nem jutnak elegendő oxigénhez (anémia alakul ki), könnyen megsérülnek, vérzések következnek be és növekszik a fertőzések kockázata.

Idővel, a leukémiás sejtek szétszóródnak a csontvelő és a véráram útján (ún. „folyékony daganat”) a szervezetben, ahol tovább osztódnak, néha tömör (szolid) tumorokat képeznek és károsítják a szerveket. A szervek érintettsége függ a leukémia típusától. Például a lép, a máj és a nyirokcsomók megnövekedhetnek, megduzzadhatnak a kóros sejtek jelenléte miatt.

Néha a leukémiás sejtek bejutnak a központi idegrendszerbe (az agyba és a gerincvelőbe) és bekerülnek az agy-gerincvelői folyadékba (liquor).

Az Egyesült Államokban több mint 48.000 embert diagnosztizálnak évente leukémiával és több mint 23.000-en halnak meg ennek a betegségnek valamelyik válfajában. A leukémia leginkább 55 év feletti felnőttekben alakul ki, azonban kisgyerekeknél és 15 évnél fiatalabb serdülőknél a leukémia a leggyakoribb daganattípus.

A legtöbb leukémia kialakulásának oka ismeretlen. A radioaktív sugárzás, rákkeltő vegyianyagok, mint pl. a benzol és számos daganatellenes szer emeli a leukémia kialakulásának kockázatát. Néhány esetben genetikai eltérések vagy ritka vírusos megbetegedések hozhatók összefüggésbe a leukémia kialakulásával.

 

Accordion Title
A leukémiáról
  • Típusai

    Több leukémia típus ismert. Mindegyik leukémia egyrészt növekedési képessége alapján osztható valamilyen csoportba: gyorsan növekszik és végzetes kimenetelűvé válik, ha nem történik kezelés (akut), vagy lassan növekszik (krónikus). Másrészt az alapján kategorizálható, hogy a daganat melyik fehérvérsejt típusból indul ki.

    A korai vérképző sejtek (éretlen prekurzorok) két csoportja termel fehérvérsejteket:

    A mieloid prekurzor sejtek vörösvérsejteket, vérlemezkéket és többféle fehérvérsejt típust, az ún. granulocitákat hozzák létre. A granulociták a vérben keringve harcolnak a fetőzésekkel szemben azáltal, hogy elpusztítják és megemésztik a baktériumokat. A limfoid prekurzor sejtek limfocitákká fejlődnek, melyek a fehérvérsejtek egy másik típusát képezik. Ezek a fehérvérsejtek mind a vérben, mind a nyirokrendszerben megtalálhatók, irányítják a szervezet immunválaszát és a limfociták egyik alcsoportja termeli az antitesteket is.

    Ennek megfelelően, a leukémiákat mieloid és limfoid csoportokba sorolhatjuk.

    (A daganatok egy másik csoportja hatással van a limfocitákra, de nem a csontvelőben alakul ki, hanem a nyirokrendszerben. Ezeket limfómáknak nevezzük, melyeket másként kell diagnosztizálni és kezelni. Ezekről a Limfóma cikkben olvashat részletesebben).

     

    A leukémiák négy fő típusa ismert:

    Akut limfocitás leukémia (ALL). Ez a típus az éretlen limfocitákból indul ki. ALL-ben a limfoid leukémia sejteket leukémiás limfoblasztoknak nevezzük. Az ALL gyorsan növekedhet, terjedhet szét a szervezetben és kezelés nélkül pár hónapon belül végzetes kimenetelű lehet.

    A leukémiás blaszt sejtek benépesítik a csontvelőt és megjelennek a vérben. A daganat olykor eljut a nyirokcsomókba és a központi idegrendszerbe is. Az ALL egyik formájában egy specifikus genetikai eltérésnek tulajdonítanak szerepet: két kromoszóma adott részeinek törése és az érintett szakaszok kicserélődése (transzlokáció) következtében létrejön egy módosult, ún. fúziós gén (BRC/ABL1) a 22-es kromoszómán (Philadelphia kromoszómaként ismert). Ez a módosult gén kóros működésű fehérjét termel, mely végül az éretlen limfoid sejtek túltermelődéséhez vezet. Az ALL ezen formáját Philadelphia kromoszóma-pozitív ALL-nek nevezzük. A kezeletlen ALL anémiához (vérszegénység), gyenge immunrendszerhez vezet, az érintett betegek könnyen megsérülnek, és vérzések következnek be. Az ALL jóval gyakoribb gyerekekben, mint felnőttekben.

    Krónikus limfocitás leukémia (CLL): Ez a típus is az éretlen limfocitákból alakul ki, de a leukémiás sejtek megjelenése, kinézete az érett limfocitákra emlékeztet. A CLL sokkal lassabban fejlődik ki, mint a többi más leukémia típus. A CLL lassan növő formája változatlan maradhat évekig és nem feltétlenül igényel kezelést. Azonban, van egy gyorsabban növő CLL típus is, amely gátolja a normális sejtek termelődését, ezért kezelni szükséges. A CLL-es betegeknek lehetnek megnövekedett nyirokcsomói (más néven limfadenopátia), immunglobulin hiány fordulhat elő, amely csökkent immunitást eredményez, autoimmunitás lehet jellemző (pl. autoimmun hemolízis) és megnagyobbodhat a lépük. A CLL főleg az idősebb felnőttek betegsége.

    Akut mieloid leukémia (AML): Ez általában egy gyorsan növő daganat, ahol az éretlen mieloid sejtek folyamatosan osztódnak a csontvelőben vagy más szövetekben és a csontvelőt kitöltik éretlen, kórosan működő fehérvérsejtekkel. A kezeletlen AML-re jellemző az anémia, csökkent immunitás, fertőzések megjelenése, túlzott sérülékenység és vérzések. Főként az idősebb felnőttek betegsége, de előfordulhat gyermekeknél és fiatal felnőtteknél is. Az AML-nek több altípusa ismert. Ilyen pl. az akut promielocitás leukémia (APL), mely egy olyan altípusa az AML-nek, melyet a többi AML típustól eltérően kell kezelni és a többi altípushoz képest jobb a betegség kimenetele.

    Krónikus mieloid (mielogén) leukémia (CML): Ez egy lassan növő leukémia típus. A CML-ben szenvedő betegeknek kezdetben gyakran nincsenek tüneteik és a betegség sok esetben egy rutin vérvétel vagy orvosi vizsgálat alkalmával kerül felismerésre. Amikor a tünetek megjelennek, azok általában egy átlagos, kevésbé súlyos betegséghez hasonlóak, ilyen tünetek pl. a fáradékonyság, sápadtság, hasi diszkomfort érzés, (melyet a megnagyobbodott lép okoz), illetve egyértelmű okkal nem magyarázható súlyvesztés is jellemző. A BCR/ABL1-pozitív ALL-hez hasonlóan (lásd fent), a CML-t is a 22-es kromoszómán lévő abnormális BCR/ABL fúziós gén jelenléte okozza, mely kóros kromoszómát Philadelphia kromoszómának neveznek. Ha a CML kezeletlen marad, anémia alakul ki, gyengül az immunrendszer, jelentős vérzések, sérülések következnek be és kifejezetten megnövekszik a lép. A CML általában felnőttekben alakul ki, 65 év felett nagyobb a kialakulás valószínűsége. A CML-t többnyire hatásosan lehet kezelni tirozin-kináz gátló gyógyszerekkel.

  • Panaszok és tünetek

    Leukémiában tapasztalt panaszok és tünetek függenek a leukémia típusától.

    Akut leukémiában a panaszokat és tüneteket egyrészt az okozza, hogy nincs elegendő vörösvérsejt. A panaszok a következők:

    • Gyengeség, légszomj, sápadtság: a vörösvérsejt szám csökkenésének következményeként (anémia)
    • Vérzések és zúzódások: a vérlemezke szám csökkenésének következményeként (trombocitopénia)
    • Láz és fertőzések: a fertőzésekkel szembeni védekezésben résztvevő normális fehérvérsejtek számának csökkenése miatt (leukopénia)

    Egyéb panaszok és tünetek lehetnek:

    • Csont és izületi fájdalmak
    • Megnagyobbodott nyirokcsomók, lép, máj, vesék és/vagy herék
    • Fejfájás
    • Hányás
    • Zavartság és görcsrohamok (amikor a magas sejtszám az agyban vagy a központi idegrendszerben is megjelenik)
    • Tisztázatlan súlyvesztés
    • Éjszakai izzadás

    A krónikus leukémiák általában lassan növekednek, lehet, hogy korai stádiumban még nincsenek tünetek, vagy csak az akut leukémiáknál megjelenő tünetek enyhe formái észlelhetők. Egy krónikus leukémia olykor csak véletlenül kerül felismerésre egy rutin ellenőrzés során, amikor még tünetek nem észlelhetők. Néhány esetben évekig csak ellenőrizni kell a beteg állapotát mielőtt kezelés válna szükségessé, azonban vannak olyan esetek is, amelyek sokkal agresszívebben viselkednek. Ha a leukémiás sejtek gyors osztódásnak indulnak, blasztos krízist eredményeznek (akut leukémiába alakul át a betegség), csak éretlen sejtek termelődésével járnak és ezáltal gyorsan súlyosbodó állapotot idéznek elő.

    Krónikus leukémiában a tünetek az alábbiak lehetnek:

    • Fáradtság vagy levertség
    • Tisztázatlan súlyvesztés, étvágytalanság
    • Légszomj normál fizikai aktivitás mellett
    • Sápadtság
    • A gyomor bal felső részének fájdalma vagy diszkomfort érzése (a megnagyobbodott lép miatt)
    • Éjszakai izzadás
    • Zúzódások és vérzések
    • Láz
  • Vizsgálatok

    Laboratóriumi tesztek

    Számos laboratóriumi teszt segítheti a leukémia diagnózisának felállítását, típusának meghatározását és a terápia hatékonyságának ellenőrzését. Sikeres kezelést követően (remisszió) a laboratórumi vizsgálatok arra szolgálnak, hogy a betegség esetleges kiújulása felismerhető legyen.

    Az általános vérvizsgálatok a következők lehetnek:

    Teljes vérkép és a fehérvérsejtek differenciálása.

    Ezek rutin laboratóriumi vizsgálatok, melyek segítségével a vérkeringésben található sejtek jellemezhetők. Segítségével megadható a sejtek száma, meghatározható érettségi szintjük és a különböző sejttípusok aránya. Ezen vizsgálatok eredményei alapján merülhet fel elsőként a gyanú leukémiára. Kóros eredmények, mint pl. az emelkedett fehérvérsejt szám vagy a csökkent vörösvérsejt szám lehetnek a leukémia következményei, de ugyanakkor egy sor átmeneti vagy krónikus állapotban is előfordulhatnak.  Ugyanakkor, blaszt sejtek (éretlen vérsejt előalakok) normálisan nem találhatók a vérkeringésben, így jelenlétük esetén felmerülhet néhány féle leukémia típus, ezért további vizsgálatok elvégzése szükséges. A teljes vérkép és a minőségi vérkép értékelése fontos eszközök a terápia hatásosságának ellenőrzésében és a betegség kiújulásának felismerésében.

    A vérkenet. A vérkenet, vagy perifériás kenetértékelés gyakran alkalmazott további vizsgálat abban az esetben, ha a teljes vérkép elemzése során kóros fehérvérsejtek, vörösvérsejtek vagy vérlemezkék jelenléte felmerül vagy nem teljesen egyértelmű az eredmény. Egy vércseppből tárgylemezre kenetet húznak, megfestik és mikroszkóp alatt értékelik a sejteket: a normális sejtektől eltérő éretlen sejteket, abnormális méretű, alakú, megjelenésű sejteket.

    Csontvelő aspiráció/biopszia. Amennyiben a kezelőorvos leukémia gyanúját felveti, csontvelő aspirációt vagy biopsziát rendelhet el a csontvelői sejtek vizsgálata céljából. Patológus vagy más szakember értékeli a csontvelő mintát (csontvelői szövetminta és/vagy folyékony csontvelői kenet) mikroszkóp alatt, elemezve a benne található sejtek számát, méretét, az egyes sejttípusok megjelenését, az érett és éretlen sejtek arányát. Ha a betegnél leukémiát diagnosztizálnak, ezzel a vizsgálattal a leukémia típusa, súlyossága is meghatározható. A csontvelő aspiráció/biopszia vizsgálat eredménye megadja a csontvelői sejtek kiindulási összetételét, mely alapjául szolgál a későbbiekben alkalmazott terápiára adott válasz megítéléséhez.

    Az alábbi lehetőségekből választhat az orvos:

    Gerinc csapolás (lumbálpunkció) és agy-gerincvelői folyadék elemzés. Amennyiben a csontvelőben leukémia mutatható ki, lumbálpunkció (gerinc csapolás) végezhető annak eldöntésére, hogy a betegség érinti-e a központi idegrendszert és az agy-gerincvelői folyadékot. Ha leukémiás sejtek vannak az agy-gerincvelői folyadékban, kiegészítő kezelésre lehet szükség (pl. gyógyszer közvetlen beinjektálása az agy-gerincvelői térbe).

    Immunfenotipizálás/fenotipizálás áramlási citometriával és/vagy immunhisztokémiai vizsgálatok. Ezek segítségével diagnosztizálható a leukémia és megállapítható annak típusa.

    Citogenetikai tesztek (FISH és kariotipizálás). Ezekkel a kromoszómák száma és azok szerkezete vizsgálható.

    Kromoszóma analízis (kariotipizálás) és a citogenetikai vizsgálat segítségével a sejtekben az összes (46) kromoszóma vizsgálható, melynek célja, hogy a leukémia megjelenésével összefüggésbe hozható esetleges méretbeli, számbeli eltéréseket (deléciók vagy transzlokációk) vagy az összetételbeli változásokat feltérképezzék.

    A fuoreszcens in szitu hibridizáció (FISH) egy olyan citogenetikai vizsgálat, mely a genetikai eltérésekből adódó kromoszóma változásokat keresi. Ez a vizsgálat többnyire érzékenyebb, mint a kariotipizálás. A FISH vizsgálat során egy kromoszómában lévő abnomális gén szakasz „világít” vagy fluoreszkál, ha egy speciális próba (jelzett minta DNS szakasz) hozzákötődik. A FISH technika segítségével a hasonlónak tűnő, de különböző - és ezért különböző kezelést igénylő -  leukémia típusok elkülöníthetők.

    Molekuláris vizsgálatok. A daganatsejtek kontrollálatlan szaporodásában azok a rosszul működő fehérjék játszanak szerepet, melyek egyébként a sejtek osztódását és fejlődését ellenőrzik. Ezek a hibák a DNS-t érintő mutációk eredményeként alakulhatnak ki (betegséget létrehozó genetikai variánsok). A laboratóriumi tesztek ki tudják mutatni azokat a rendellenességeket, amelyek bizonyos leukémia típusok kialakulásával vannak összefüggésben. Segíthetnek továbbá a terápia tervezésben és/vagy a leukémia prognózisának (kórjóslatának) meghatározásában és egyes esetekben a terápia hatékonyságának ellenőrzésében. Néhány általánosan használt olyan molekuláris vizsgálat, amely bizonyos leukémia típusok esetén alkalmazható:

    • Akut promielocitás leukémia [PML-RARA]
    • Akut mieloid leukémia [AML1-ETO, CBFB‑MYH11, NPM1 mutáció, CEBPA mutáció, FLT3 mutáció]
    • Akut limfoblasztos leukémia [TEL-AML1, IL3-IGH, BCR-ABL]
    • Mileoid vagy limfoid neoplazma eozinofíliával [FlP1L1-PDGFRA]
    • Krónikus mieloid leukémia [BCR-ABL]

    Minimális maradvány betegség (Minimum residual disease; MRD) vizsgálata. Ezek relatíve új, érzékenyebb áramlási citometriai vagy PCR alapú tesztek, melyek a betegség kezelését követően nagyon kis mennyiségű leukémiás sejtet képesek kimutatni a beteg mintájából. Ezáltal a minimális maradék betegség meghatározható, mely segítséget nyújt a további kezelés irányításában, tervezésében és a betegség javulását követő relapszus (visszaesés) megelőzésében.

    DNS szekvenálást lehet végezni több lehetséges, együtt előforduló génmutáció kimutatására, segítve ezzel a beteg kezelését (terápia, betegség várható kimenetele).

    Nem-laboratóriumi vizsgálatok

    Computer tomográfia (CT), mágneses rezonancia képalkotó vizsgálat (MRI), mellkas röntgen, pozitron emissziós tomográfia (PET): ezeket a vizsgálatokat a betegség jeleinek (daganatok és nagy sejttömegek) kimutatására használják a test olyan régióiban, mint például a mellkas. Más képalkotó vizsgálatok, mint pl. az ultrahang, a lép, máj, vese állapotának felmérésére használatosak.

  • Kezelés

    Általánosságban, a leukémia gyógymódok és gyógyulási, javulási ráták mind gyermekeknél, mint felnőtteknél egyre jobbak.

    A konkrét kezelések a leukémia típusától, súlyosságától és a tünetektől függenek. Például egy CLL-ben szenvedő beteg esetében nem feltétlenül van szükség kezelésre, amíg nem jelentkeznek panaszok és tünetek, míg egy ALL esetében gyakran agressszív kezelés szükséges.

    A kezelés célja a tüneteket okozó sejtek számának csökkentése, a betegség javulásának elősegítése és ha lehetséges az összes kóros leukémiás sejt elpusztítása, elősegítve ezzel a normál sejtek szaporodását, fejlődését és a normális csontvelői működés helyreállítását. Mivel a kezelési lehetőségek állandóan bővülnek, fontos, hogy olyan kezelőorvos (daganat specialista, onkológus) döntsön az egyéni kezelési stratégiáról, aki a legújabb kutatási eredményekkel tisztában van.

    A leukémia kezelési lehetőségei az alábbiak kombinációi:

    Kemoterápia – olyan gyógyszer alkalmazása, mely megállítja a daganatsejtek növekedését, elpusztítja azokat vagy gátolja az osztódásukat.

    Sugárterápia – nagy energiájú röntgen sugárzás alkalmazása, amely elpusztítja a daganatsejteket vagy megállítja a növekedésüket.

    Hematopoetikus őssejt transzplantáció – őssejtek akkor adhatók a betegnek, ha előzőleg kemoterápiával és sugárterápiával az összes daganatsejtet elpusztították. Az őssejtek pótolják azokat az egészséges vérsejteket, melyek szintén áldozatul estek a leukémiás sejtek elpusztítását célzó kezelésnek.

    Célzott terápia – olyan daganatellenes gyógyszerek alkalmazása, amelyek azokat a nagyon specifikus fehérjéket gátolják vagy veszik célba, amelyek az egyes daganatok kifejlődéséért felelősek. Két ilyen példa: a tirozin-kináz gátlók és az anti-leukémia antitestek.

    Bizonyos genetikai tesztek a daganatszövetben jelenlévő olyan mutációkat tudnak kimutatni, amelyek arról adnak információt, hogy az illető beteg a fenti specifikus terápiára várhatóan reagálni fog-e.

    Az előzőekben felsorolt terápiák mellett a kutatók folyamatosan új ípusú terápiás lehetőségeket keresnek azért, hogy a remisszió állapota elérhető és a leukémiában szenvedő betegek élete meghosszabbítható legyen. Ilyen az immunterápia (pl. kiméra antigén receptor T-sejtek; CAR-T sejtek), amely bizonyos leukémiák kezelésében használható. Az immnuterápia a szervezet természetes immunrendszerének erősítését célozza a daganattal szembeni küzdelemben.

    Néhány leukémiás beteg részt vesz új terápiák bevezetését megelőző klinikai vizsgálatban. Ezek ígéretes kutatási területek, melyek számukra további lehetőségeket biztosítanak.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

(October 17, 2018) American Cancer Society. Leukemia. Available online at http://www.cancer.org/cancer/leukemia.html. Accessed October 2019.

(Updated: July 23, 2019) National Cancer Institute. Leukemia. Available online at https://www.cancer.gov/types/leukemia. Accessed October 2019.

U.S. Cancer Statistics Working Group. U.S. Cancer Statistics Data Visualizations Tool, based on November 2018 submission data (1999-2016): U.S. Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention and National Cancer Institute. Available online at www.cdc.gov/cancer/dataviz. Accessed October 2019.

(June 2019) ARUP Consult. Acute Myeloid Leukemia-AML, Clinical Overview. Available online at https://arupconsult.com/content/acute-myeloid-leukemia. Accessed October 2019.

(July 2019) ARUP Consult. Chronic Myelogenous Leukemia – CML, Clinical Overview. Available online at https://arupconsult.com/content/chronic-myelogenous-leukemia. Accessed October 2019.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber’s Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

What is Acute Leukemia? American Cancer Society [On-line information]. Available online at http://www.cancer.org/docroot/cri/content/cri_2_4_1x_what_is_adult_acute_leukemia_57.asp?sitearea=cri.

What is Adult Chronic Leukemia? American Cancer Society [On-line information]. Available online at http://www.cancer.org/docroot/cri/content/cri_2_4_1x_what_is_adult_chronic_leukemia_62.asp?sitearea=cri.

(2002 September 16, Updated). What You Need to Know About Leukemia. NCI cancer.gov [On-line information]. Available online at http://www.cancer.gov/cancer_information/doc_wyntk.aspx?viewid=57b3abc6-4b52-41b0-8762-9372062313de.

Abramson, N. and Melton, B. (2000 November 1). Leukocytosis: Basics of Clinical Assessment. American Family Physician [On-line journal]. Available online at http://www.aafp.org/afp/20001101/2053.html.

(2002). Leukemia. The Leukemia and Lymphoma Society [On-line information]. Available online at http://www.leukemia-lymphoma.org/all_page?item_id=9346.

Biology of Blood. The Merck Manual – Home Edition [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/pubs/mmanual_home/sec14/152.htm.

(2001 December). What is hairy cell leukemia? Association of Cancer Online Resources [On-line information]. Available online at http://www.acor.org/types/info.html?pnum=01651.

Leukemias. The Merck Manual – Home Edition [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/pubs/mmanual_home/sec14/157.htm.

Ren, R. (2005 March 09), Mechanisms of BCR-ABL in the Pathogenesis of Chronic Myelogenous Leukemia. Medscape from Nat Rev Cancer 2005;5(3):172-183 [On-line journal article]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/500691.

Quantitative BCR/ABL. UW Medicine Department of Laboratory Medicine [On-line test information]. Available online through http://depts.washington.edu.

(© 2005). Bcr/abl, t(9;22) Translocation Assays. ARUP’s Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_a110.jsp.

(2005 March). Chronic Myelogenous Leukemia. The Leukemia and Lymphoma Society [On-line information]. PDF available for download at http://www.leukemia-lymphoma.org/attachments/National/br_1114197910.pdf.

(2005) Acute Lymphocytic Leukemia. The Leukemia and Lymphoma Society [On-line information]. PDF available for download at http://www.leukemia-lymphoma.org/attachments/National/br_1118685580.pdf.

Mayo Clinic staff (2010 April 3). Leukemia. MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/print/leukemia/DS00351/DSECTION=all&METHOD=print. Accessed April 2010.

Liu, D. et. al. (Updated 2009 December 17). Chronic Lymphocytic Leukemia. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/199313-overview. Accessed April 2010.

Seiter, K. (Updated 2009 November 10). Acute Myelogenous Leukemia. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/197802-overview. Accessed April 2010.

Mayo Clinic Staff (2010 April 3). Leukemia. MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/leukemia/DS00351/METHOD=print. Accessed April 2010.

(2008 September). What You Need to Know About Leukemia. National Cancer Institute, NIH Publication No. 08-3775 [On-line information]. Available online at http://www.cancer.gov/cancertopics/wyntk/leukemia. Accessed April 2010.

Bahler, D. et. al. (Updated 2010 February). Chronic Lymphocytic Leukemia – CLL. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/CLL.html?client_ID=LTD. Accessed April 2010.

Mir, M. et. al. (Updated 2013 December 23). Chronic Lymphocytic Leukemia. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/199313-overview. Accessed January 2014.

Mayo Clinic staff (2013 October 3). Leukemia. MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/leukemia/basics/definition/CON-20024914?p=1&METHOD=print. Accessed January 2014.

Seiter, K., et al.(Updated 2012 March 9). Acute Myelogenous Leukemia. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/197802-overview. Accessed January 2014.

Seiter, K., et al.(Updated 2014 Jan. 2). Acute Lymphoblastic Leukemia. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/207631-overview. Accessed January 2014.

(2013 December 23). What You Need to Know About Leukemia. National Cancer Institute, NIH Publication No. 08-3775 [On-line information]. Available online at http://www.cancer.gov/cancertopics/wyntk/leukemia. Accessed January 2014.

Mayo Clinic Staff (Updated 2012 September 15) Acute lymphocytic leukemia. Available online at http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/acute-lymphocytic-leukemia/basics/definition/CON-20042915. Accessed January 2014.

(Reviewed 2012 December 5). Targeted Cancer Therapies Fact Sheet. National Cancer Institute. Available online at http://www.cancer.gov/cancertopics/factsheet/Therapy/targeted. Accessed January 2014.

(Revised 2013 July 10). What’s New in Acute Lymphomatic Leukemia Research and Treatment? American Cancer Society. Available online at http://www.cancer.org/cancer/leukemia-acutelymphocyticallinadults/detailedguide/leukemia-acute-lymphocytic-new-research. Accessed January 2014.

Bessa, Emmanuel C. (Updated 6 January 2013). Chronic Myelogenous Leukemia. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/199425-overview. Accessed January 2014.

(Reviewed 24 July 2013). What’s new in acute myeloid leukemia research and treatment? American Cancer Society. http://www.cancer.org/cancer/leukemia-acutemyeloidaml/detailedguide/leukemia-acute-myeloid-myelogenous-new-research. Accessed January 2014.

(Reviewed 9 September 2013). What’s new in chronic myeloid leukemia research and treatment? American Cancer Society. http://www.cancer.org/cancer/leukemia-acutemyeloidaml/detailedguide/leukemia-chronic-myeloid-myelogenous-new-research. Accessed January 2014.

(Reviewed 31 July 2013). What’s new in chronic lymphocytic leukemia research and treatment? American Cancer Society. Available online at http://www.cancer.org/cancer/leukemia-chroniclymphocyticcll/detailedguide/leukemia-chronic-lymphocytic-new-research. Accessed January 2014.

The Leukemia and Lymphoma Society. Available online at http://www.lls.org/#/diseaseinformation/getinformationsupport/factsstatistics/leukemia/. Accessed January 2014.

Leukemia/Lymphoma Immunophenotyping by Flow Cytometry. Mayo Medical Laboratories. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/3287. Accessed January 2014.

Updated October 2011. Fluorescence In Situ Hybridization (FISH) Fact Sheet. National Human Genome Research Institute. Available online at http://www.genome.gov/10000206. Accessed January 2014.

PML-RARA Translocation. Arup Labs. Available online at http://ltd.aruplab.com/Tests/Pub/2002871. Accessed January 2014.

ETV6-RUNX1 (TEL-AML1) Translocation. Arup Labs. Available online at http://ltd.aruplab.com/Tests/Pub/0056008. Accessed January 2014.

Chen, Yi-Bon (Updated 4 March 2013) Bone Marrow Transplant. MedlinePlus. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003009.htm. Accessed January 2014.

(Reviewed 5 December 2012). Targeted Cancer Therapies. National Cancer Institute. Available online at http://www.cancer.gov/cancertopics/factsheet/Therapy/targeted. Accessed January 2014.