Más néven
APOE
Kardiovaszkuláris kockázat
Hivatalos név
Apolipoprotein E genotipizálás
A cikk utoljára módosult: 30.11.2018.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

Az apolipoprotein E (APOE) genotipizálását rendszerint kutatások részeként végzik a szív-érrendszeri betegségek genetikai hátterének megértése céljából. Olykor azonban a diagnosztikában is alkalmazzák a III-as típusú hiperlipoproteinémia (más néven familiáris diszbétalipoproteinémia) diagnózisának felállítására.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amikor az orvos úgy gondolja, hogy a magas koleszterin- és trigliceridszint hátterében örökletes tényező is állhat, illetve, ha a bőrön sárgás elváltozások, ún. xantómák figyelhetők meg.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérmintára vagy szájnyálkahártya-törletre.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nincs szükség előkészületre.

Mit vizsgálunk?

Az apolipoprotein E (Apo E) nevű fehérje a vérben a lipidek (zsírok és koleszterin) szállításában vesz részt. Specifikus sejtfelszíni receptorok ismerik fel, így juttatja el a lipideket a sejtekhez felhasználás vagy tárolás céljából, illetve a fölösleges lipideket a májba kiválasztás céljából.

 

Az ApoE fehérjének három, kissé eltérő összetételű genetikai formája van: ApoΕ2, ApoΕ3, ApoΕ4. Az ApoΕ3 a leggyakoribb. Az ApoΕ3-hoz képest az ApoΕ2-t gyengébben ismerik fel a sejtfelszíni receptorok, míg az ApoΕ4 szorosabban kötődik hozzájuk. Ha valakinek ApoΕ2-je van, általában magasabb a vérzsírszintje, mert az ApoΕ2 gyengébb receptorkötődése miatt tökéletlenül jutnak el a zsírok a vérből a sejtekhez.

 

Az ApoΕ2-t, ApoΕ3-at és ApoΕ4-et három különböző génváltozat (ún. allél) kódolja: az ε2, ε3, illetve ε4 nevű. Minden ember egy-egy allélt örököl a két szülőjétől. Ha valaki minkét szülőjétől ugyanazt az allélt kapta, homozigótának nevezzük: pl. ε2/ε2 vagy ε3/ε3 vagy ε4/ε4. Heterozigóta, ha két különböző allélje van: ε2/ε3 vagy ε2/ε4 vagy ε3/ε4.

 

AzAPOE-genotipizálás során meghatározzák, hogy az illetőnek milyen APOE-alléljei vannak. A leggyakoribb genotípus a népesség több mint felénél találhatóAPOEε3/ε3, amelyet „semlegesnek” tekintünk. A betegségek kockázatát az „ε3/ε3” népességhez viszonyítják. APOE-ε4 (ε4/ε4 vagy ε4/ε3) a népesség csaknem negyedében található, és érelmeszesedésre hajlamosít. Ilyen genotípusok esetén könnyen kialakulhat a normálisnál jelentősen magasabb LDL-koleszterin- („rossz koleszterin”) és trigliceridszint, ha sok telített zsírsavat fogyaszt az illető. Az egyes APOE-allélek gyakorisága etnikumonként változó.

 

AzAPOE-ε2 allél alacsonyabb LDL-koleszterinszintre, de magasabb trigliceridszintre hajlamosít. Szintén ezzel az alléllal hozható összefüggésbe a III-as típusú hiperlipoproteinémia/hiperlipidémia (familiáris diszbétalipoproteinémia). Ez a ritka örökletes rendellenesség a bőrön xantómákat – zsírtartalmú sárgás lerakódásokat –, a vérben magas trigliceridszintet, valamint korán kialakuló érelmeszesedést okoz. Fontos megjegyezni, hogy a III-as típusú hiperlipoproteinémiában szenvedő egyének döntő többsége homozigóta az ε2 allélre nézve (ε2/ε2), de az ε2/ε2 genotípusú emberek csak 10%-ánál alakul ki 

III-as típusú hiperlipoproteinémia/hiperlipidémia.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    Bár az APOE-genotipizálást leginkább kutatási céllal végzik, a betegellátásban is használható kórosan magas vérzsírértékek esetén a diagnosztika és a kezelés segítésére.

     

    AzAPOE-vizsgálat segítségre lehet a III-as típusú hiperlipoproteinémia (familiaris diszbétalipoproteinémia) diagnosztikájában erre utaló tünetek fennállása esetén, illetve családtagoknál a kórkép esélyének felmérésére. Ez a ritka örökletes rendellenesség zsírtartalmú sárga lerakódásokat, ún. xantómákat okoz a bőrön, valamint a vérben magas trigliceridszintet és fiatal korban kialakuló érelmeszesedést idéz elő. 

     

    AzAPOE-genotípus befolyásolhatja a lipidellenes kezelést. Magas koleszterin- és trigliceridértékek esetén általában statin típusú gyógyszert választanak a szív-érrendszeri betegség megelőzésére. A gyógyszerre adott válasz azonban nagyon eltérő az egyes emberekben, amelynek részben az APOE-genotípus különbözősége lehet az oka. Jelenleg még nem látjuk teljesen ennek az információnak a klinikai jelentőségét.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    AzAPOE-genotipizálást mint zsíranyagcserére és szív-érrendszeri kockázatra vonatkozó vizsgálatot a következő esetekben szokták kérni:

    • A jelentősen emelkedett koleszterin- és trigliceridszint nem csökken diétára és aktív életmódra váltás hatására
    • Olyan személynél, akinek családjában ismerten előfordul az abnormális APOE-genotípus, és orvosa szeretné tudni, nagyobb kockázata van-e korai szívbetegségre
    • Sárgás bőrlerakódások, ún. xantómák esetén, amikor az orvos III-as típusú hiperlipoproteinémiára gyanakszik
  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    AzAPOEε3/ε3 a leggyakoribb genotípus. Az APOE-ε3 számít „normálisnak” a zsíranyagcsere szempontjából, így nem képvisel genetikai kockázatot a szív-érrendszeri betegségre nézve.

     

    AzAPOE-ε4 (ε4/ε4 vagy ε4/ε3 genotípus) a népesség mintegy negyedében fordul elő, és az érelmeszesedés kockázatát növeli. Az ilyen genotípusú emberek vérében – telített zsírsavakban gazdag étrend esetén – jelentősen megemelkedhet az LDL-koleszterin (a „rossz koleszterin”) és a trigliceridek mennyisége.

     

    APOEε2/ε2 allélek esetén általában alacsonyabb az LDL-koleszterin, de magasabb a triglicerid. Az APOE-ε2 III-as típusú hiperlipoproteinémiát/hiperlipidémiát is okozhat. APOEε2/ε2 esetén nagyobb a kockázat korai érbetegségre, de az is lehet, hogy az soha nem alakul ki. Az APOE-genotipizálás kiegészítő információt nyújt, és tünetek fennállása esetén az ε2/ε2 megerősítheti a III-as típusú hiperlipoproteinémia diagnózisát.

     

    Az apoE-vel összefüggő III-as típusú hiperlipoproteinémia döntően autoszomális recesszív jelleg, vagyis az ε2/ε3 genotípusú egyének hordozzák a betegséget, de lipid-rendellenesség nem mutatkozik náluk.

  • Mit kell még tudnom?

    APOE-genotipizálást nem végeznek minden laboratóriumban. Amikor orvosa elrendeli ezt a vizsgálatot, valószínű, hogy a minta egy speciális laboratóriumba kerül, és az eredmény a szokásosnál hosszabb idő alatt készül el.

     

    A vérzsírok koncentrációjának eltérései nem vezetnek közvetlenül érbetegséghez vagy érelmeszesedéshez. A betegség tényleges kialakulásában más tényezők is szerepet játszanak: például elhízás, cukorbetegség, pajzsmirigy-elégtelenség. Az APOEgenetikai tesztje továbbá nem mutatja ki az összes lehetséges mutációt, ami III-as típusú hiperlipoproteinémiát vagy egyéb lipidfüggő betegséget okoz. A negatív teszteredmény tehát nem zárja ki a betegség vagy hordozó állapot lehetőségét.

  • Érdemes mindenkinek megcsináltatnia az APOE-genotipizálást?

    Nem, ez a vizsgálat nem az általános népesség szűrésére való. Csak nagyon speciális esetekben jön szóba mint kiegészítő információ az orvos számára a feltárt lipid-rendellenesség esetleges genetikai okát illetően.

  • Érdemes az APOE-genotipizálást többször is megcsináltatni?

    Nem. Minden ember egy-egy génpéldányt örököl a szüleitől, és ez a genotípus nem változik.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

2017 review performed by Allison B. Chambliss, PhD, DABCC, FACB, Scientific Director, LAC+USC Medical Center Core Laboratory.

Mahley RW, Weisgraber KH, and Huang Y. Apolipoprotein E: structure determines function, from atherosclerosis to Alzheimer's disease to AIDS. J Lipid Res. 2009 Apr; 50(Suppl): S183–S188. Available online at https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2674716/. Accessed Sept 2017.

Bays HE, Jones PH, Orringer CE, Brown WV, Jacobson TA. National Lipid Association Annual Summary of Clinical Lipidology 2016. J Clin Lipidol. 2016 Jan-Feb;10(1 Suppl):S1-43. doi: 10.1016/j.jacl.2015.08.002. Available online at https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26891998 http://nlaresourcecenter.lipidjournal.com/Content/PDFs/Appendix-Final.pdf. Accessed Sept 2017.

Rosenson RS. Lipoprotein classification, metabolism, and role in atherosclerosis. UpToDate. Last updated May 05, 2017. Available online at https://www.uptodate.com/contents/lipoprotein-classification-metabolism-and-role-in-atherosclerosis?source=search_result&search=apolipoprotein%20e&selectedTitle=4~53. Accessed Sept 2017.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

Sloane, P. (1998, November 1). Advances in the Treatment of Alzheimer's Disease. American Family Physician by the American Academy of Family Physicians [On-line journal]. Available online at http://www.aafp.org/afp/981101ap/sloane.html.

Eastman, P. (2002 March). Keeping Alzheimer's at Bay, Early Diagnosis Keeps Patients Functioning Longer. AARP Bulletin Online [On-line serial]. Available online at http://www.aarp.org/bulletin/departments/2002/health/0310_health_1.html.

McConnell, S., et. al. Unraveling the Mysteries of Alzheimer's Disease: Exciting New Developments in Research. From panel sponsored by the Alzheimer's Association [On-line information]. Available online at http://www.asaging.org/am/cia2/alzheimer.html.

Galasko, D., et. al. (1998). High Cerebrospinal Fluid Tau and Low Amyloid b42 Levels in the Clinical Diagnosis of Alzheimer Disease and Relation to Apolipoprotein E Genotype. Arch Neurol [On-line journal], vol (55) pages (937-945). Available online at http://archneur.ama-assn.org/issues/v55n7/abs/noc7433.html.

ARF (1996-2002). Standard Medical Workup for Alzheimer's Disease. Alzheimer Research Forum [On-line information]. Available online at http://www.alzforum.org/members/research/treatment_guide/workup.html.

Family Caregiver Alliance. Fact Sheet: Alzheimer's Disease [On-line information]. Available online at http://www.caregiver.org/factsheets/diagnoses/alzheimersC.html.

Bird, T. (2001 June 22 last update). Alzheimer Overview. GeneReviews [On-line information]. Available online through http://www.genetests.org.

Gottlieb, F. and Lambert, J. G. (2002, January 2, last update). Alzheimer’s Disease. MEDLINEplus [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000760.htm.

Miller, M. (1998 February 18). 26 national Alzheimer's Disease Centers Collaborate on Study of the Utility of Genetic Testing for Alzheimer’s. National Institutes of Health News Release [On-line press release]. Available online at http://www.nia.nih.gov/news/pr/1998/02%2D18.htm.

NIH (2000). Progress report on Alzheimer's disease, taking the next steps. NIH Publication No. 00-4859 [On-line report]. Available online at http://www.alzheimers.org/pubs/prog00.htm#Introduction.

UniSci (2002, April 08). New Approaches Seen For Early Alzheimer's Diagnosis. Daily University Science News [On-line Article]. Review of two studies found in Neuropsychology, Vol 16 (2). Available online at http://unisci.com/stories/20022/0408025.htm.

Eldercare (2002 February 28, last update). Is it Alzheimer's ... or Just Forgetfulness? Sponsored by Nebraska's Area Agencies on Aging [On-line information]. Available online at http://nncf.unl.edu/eldercare/info/lifeline/LLforget.html.

Hain, T. (2000 February 13). Alzheimer's Disease. Neurology, Northwestern University Medical School [3rd year neurology medical student curriculum material]. Available online at http://www.neuro.nwu.edu/meded/behavioral/alzheimers.html.

Kleiner-Fisman, G., Updated by (2002 January 2, last update). CSF Collection. MedlinePlus [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003428.htm.

MedlinePlus, (2001 November 20). Familial dysbetalipoproteinemia. MedlinePlus [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000402.htm.

Eichner, J., et. al. (2002, March 15). Apolipoprotein E Polymorphism and Cardiovascular Disease. HuGE Review, appeared in Am J Epidemiol2002 [On-line journal], 155(6): 487-95. Available online at http://www.cdc.gov/genomics/hugenet/reviews/APOEcardio.htm through http://www.cdc.gov.

MedlinePlus, (2001 October 29). Familial hypercholesterolemia. MedlinePlus [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000392.htm.

Stephen P. Day, Ph.D. Director, Medical Affairs, Third Wave Molecular Diagnostics.

Robert C. Green, M.D., M.P.H. Professor of Neurology, Genetics and Epidemiology. Director, Alzheimer's Disease Clinical and Research Program. Boston University Schools of Medicine and Public Health, Boston, MA.

Ian R.A. Mackenzie, MD FRCPC. Department of Pathology, Vancouver General Hospital, British Columbia, Canada.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2007). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 110-114.

(Updated 2009 May 9). Alzheimer's Disease Genetics Fact Sheet. Alzheimer’s Disease Education & Referral Center [On-line information]. Available online at http://www.nia.nih.gov/Alzheimers/Publications/geneticsfs.htm. Accessed May 2009.

Bird, T. (Revised 2008 July 24). Alzheimer Disease Overview. GeneReviews [On-line information]. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/bookshelf/br.fcgi?book=gene∂=alzheimer. Accessed May 2009.

Rogaeva, E. (2009 February 5). The Genetic Profile of Alzheimer's Disease: Updates and Considerations. Medscape from Geriatrics and Aging [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/586756. Accessed May 2009.

Gandelman, G. (Updated 2008 January 23). Familial dysbetalipoproteinemia. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000402.htm. Accessed May 2009.

Mayo Clinic Staff (2008 September 17). Alzheimer's: Is it in your genes? MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/print/alzheimers-genes/AZ00047/METHOD=print. Accessed May 2009.

(Updated 2008 December). Cardiovascular Disease (Non-traditional Risk Markers) - Risk Markers - CVD (Non-traditional). ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/CardiacDz/CVDRiskMarkerNontrad.html. Accessed May 2009.

(September 18, 2007) Riordan M. Linear association among apoE genotypes with LDL levels and coronary risk. Available online at http://www.theheart.org/article/813529.do. Accessed July 2009.

(August 10, 2009) Ward H, et. al. APOE Genotype, Lipids, and Coronary Heart Disease Risk, A Prospective Population. Arch Intern Med. 2009;169(15):1424-1429. Available online at http://archinte.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=1108512. Accessed October 2013.

(2013) Yan-Wei Yin, et al. Association between Apolipoprotein E Gene Polymorphism and the Risk of Coronary Artery Disease in Chinese Population: Evidence from a Meta-Analysis of 40 Studies. PLoS ONE 8(6): e66924. doi:10.1371/journal.pone.0066924. Available online at http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0066924. Accessed October 2013.

Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 22nd ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Saunders Elsevier: 2011, 230-231.

(December 2, 2010) Citkowitz E. Dysbetalipoproteinemia Workup. Medscape Reference. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/118466-workup. Accessed October 2013.

(2007) Bennet A, et al. Association of apolipoprotein E genotypes with lipid levels and coronary risk. JAMA 2007; 298(11):1300. Abstract available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17878422. Accessed October 2013.

(2008) Donnelly L, et al. Apolipoprotein E genotypes are associated with lipid lowering responses to statin treatment in diabetes: a Go-DARTS study. Pharmacogenet Genomics 2008; 18(4):279. Abstract available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18334912. Accessed October 2013.

(2012) Ciftdogan D et al. The association of apolipoprotein E polymorphism and lipid levels in children with a family history of premature coronary artery disease. J Clin Lipidol 2012; 6(1):81. Abstract available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22264578. Accessed October 2013.

Tietz Textbook of Clinical Chemistry and Molecular Diagnostics. Burtis CA, Ashwood ER, Bruns DE, eds. 4th edition, St. Louis: Elsevier Saunders; 2006, Pp 930-931.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?