A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
28.10.2017.
Mi az endokrin rendszer?

Az endokrin rendszert a szervezetünk különböző részein található számos mirigy képezi. Az idegrendszerrel együtt felelős a szervezet működésének szabályozásáért. Míg az idegrendszerben az idegimpulzusok, az endokrin rendszerben kémiai összekötő molekulák segítségével történik a szabályozás. Az endokrin mirigyek hormonokat választanak a vérkeringésbe, amelyek végül a célszöveteken fejtik ki hatásukat. A célszövetek receptorokkal rendelkeznek, amelyekhez a hormonok kapcsolódnak. A kapcsolódás specifikus, ezt az teszi lehetővé, hogy a hormonok úgy illeszkednek a receptorokhoz, mint kulcs a zárba. Néhány hormon célszerve egy másik mirigy, így az egyik mirigy által termelt hormon egy másik mirigyen fejti ki hatását, ahol másmilyen hormon termelését és szekrécióját eredményezi, amely aztán már a megfelelő célszerven fejti ki hatását. Ennek egy példája a hypothalamus (lásd táblázatot), amely a thyreotropin-releasing hormont (TRH) termeli. Ez a hormon stimulálja a hypophysist, hogy thyreotropint (más néven TSH vagy thyreoidea-stimuláló hormon) termeljen. A TSH végül a pajzsmirigy thyroxin (T4) és trijódthyronin (T3) hormonon termelését stimulálja, amelyek segítenek az anyagcsere szabályozásában.

A specifikus endokrin mirigyek, az általuk termelt hormonok, a szabálytalan működésükből adódó betegségek az Endokrin mirigyek táblázatában tekinthetők meg.

Általában az összes endokrin mirigy működésének szabályozása úgynevezett negatív visszacsatolásos (feedback) mechanizmuson keresztül történik. Például a vérkeringésben lévő pajzsmirigy hormonszintje szabályozza a hypothalamus és a hypophysis hormontermelését: ha alacsony a pajzsmirigy hormonszintje akkor fokozódik a hypothalamus TRH illetve a hypophysis TSH termelése, ha magas, csökken a két hormon elválasztása. A negatív visszacsatolás révén éri el a szervezet, hogy a hormonok vérszintje viszonylag állandó legyen.

Néhány hormon termelése napszaki vagy havi ingadozást mutatt. Ezek közé tartozik pl. a mellékvese által termelt kortizol, amelynek szintje reggel magasabb mint késő délután. Más hormonok havi ingadozást mutatnak. Ezek közé tartozik pl. a hypophysis által termelt folliculus-stimuláló hormon (FSH) és a luteinizáló hormon (LH), amelyek szintjei havi rendszerességgel mutatnak ingadozást, és ily módon szabályozák a menstruációs ciklust. Más hormonok általában kis mennyiségben vannak jelen a vérkerigésben és csak különleges helyzetekben emelkedik a szintjük, mint például a mellékvesék epinephrin elválasztása stressz helyzetekben.

Accordion Title
Részletes Ismertetés
  • Mi hibásodhat meg?

    A hormonok a szervezetünk teljes egészét befolyásolják. Szabályozzák a női és férfi nemi jellegek fejlődését, a termékenységet, az energia felhasználási rátát, az emésztőképességet, a glükóz-felhasználást, a szervezet stressz helyzetekben adott válaszát, a folyadék/vízháztartás egyensúlyát, valamint a vérnyomást. Az endokrin kórképeket általában vagy a túl sok, vagy a túl kevés hormontermelés okozza. Néhány kórképet, amelyek jellegzetes tünetekkel járnak, és jól definiálható komplikációt eredményeznek - általában a kórkép leírójáról - el is neveztek. Ilyen pl. a kortizol túltermeléssel járó Cushing szindróma.

    Az endokrin mirigy működési zavarát több tényező okozhatja. Ezek közé tartozik magának a mirigynek a betegsége, a visszajelző rendszer problémája és/vagy a célszerv válaszképtelensége. A csökkent hormontermelés okai közé sorolhatók a sérülés, betegség, fertőzés, a daganat okozta hormontermelő sejtek kiszorítása és az öröklődött génmutáció, amely hatással lehet a hormon mennyiségére, minőségére vagy hatásosságára. A csökkent hormontermelést a szabályozó mirigyek által termelt hormonszint csökkenése is eredményezheti. A fokozott hormontermelést is a szabályozó mirigyek problémája okozhatja (mint például a hypophysis túlzott ACTH termelése nagyon magas kortizolszintet eredményez). Továbbá fokozott hormontermelést okozhat a hormontermelő sejtek hyperplasiája vagy daganatos elváltozása, a válaszkészség hiánya a célszövetben, vagy az öröklődött kórképek.

    A mirigyek daganatai általában kicsik és jóindulatúak, többségük a mirigyen belül helyezkedik és csak egyféle hormont termel. Ritkán a daganatok rosszindulatúakká válnak, és a szervezetben más szervekben is megjelennek. A daganat leginkább az általa termelt hormon miatt okoz tüneteket. Ugyanakkor jellemző tüneteket okozhat azáltal is, hogy növekedése során kiszorítja a többi hormontermelő sejtet, ezáltal az általuk termelt hormonok szintje csökken. A daganat azáltal is tüneteket okozhat, hogy fizikálisan nyomja a környezetében lévő idegeket és szöveteket.

    A legtöbb öröklődött kórkép (például veleszületett hypothyreosis) viszonylag ritka, és általában egy hormon termelésének vagy egy mirigy által termelt hormonok hiányát okozza. Vannak olyan genetikai betegségek, melyek a mirigyeket támadják meg. A MEN-1 és MEN-2 (Multiplex Endokrin Neoplasia, I-es és II-es típus) két olyan betegség, ahol több endokrin mirigy is érintett. A betegség specifikus génekben történt módosulás eredménye, és az érintettekben fokozza az endokrin mirigyek daganatos elváltozásának kockázatát.

  • Vizsgálatok

    A vizsgálatok célja a hormon túl- vagy alul-termelésének felismerése, az érintett mirigyek meghatározása, valamint az ok kiderítése. A vizsgálatokat a hormonok szintjének és azok metabolitjainak meghatározása jelenti vérből és/vagy vizeletből. Szóba jöhet a stimulációs vagy a szuppressziós vizsgálatok alkalmazása is a hormon termelés megítélésének céljából. Ezzel kiderülhet, hogy a kérdéses mirigy szintjén vagy az őt szabályozó mirigy szintjén van-e a probléma. Ha daganatra gyanakszanak, akkor a képalkotó eljárások alkalmazása jöhet szóba a daganat helyének meghatározására. Ha arra van gyanú, hogy egy öröklődött betegség miatt vannak a panaszok, akkor genetikai vizsgálatokat célszerű végezni. A betegek gyakran endokrinológus szakorvos segítségét kérik a megfelelő kivizsgálás és kezelés miatt.

    A hormon háztartással kapcsolatba hozható, leggyakrabban elvégzett vizsgálatok az alábbiak:

    Laboratóriumi vizsgálatok

    ·  ACTH (Adrenocorticotrop hormon)
    ·  Aldoszteron
    ·  Calcitonin
    ·  Kalcium
    ·  Katekolaminok (Plasma és vizelet)
    ·  Kortizol
    ·  DHEAS (Dehydroepiandrosteron Sulfat)
    ·  Elektrolitok
    ·  Ösztrogén
    ·  FSH (Folliculus-stimuláló hormon)
    ·  GH (Növekedési Hormon)
    ·  hCG (Human chorion gonadotropin)
    ·  IGF-1 (Insulin-szerű Növekedési Factor – 1)
    ·  LH (Luteinizáló hormon)
    ·  Metanephrinek, (Plasma, szabad)
    ·  Metanephrinek, (Vizelet)
    ·  Progeszteron
    ·  Prolactin
    ·  PTH (Mellékpajzsmirgy hormon)
    ·  T3 (Trijódthyronin)
    ·  T4 (Thyroxin)
    ·  Tesztoszteron
    ·  TSH (Thyreoidea-stimuláló hormon)

    Nem laboratóriumi vizsgálatok

    ·  Mágneses rezonancia (MRI)
    ·  Computertomographia (CT)
    ·  Ultrahang
    ·  Radioizotóp felvételek

  • Kezelés

    Az endokrin mirigyektől függő kórképek kezelését a betegséget kiváltó ok határozza meg. Ha gyógyszer okozta a kórképet, akkor javasolt a gyógykezelés fokozatos abbahagyása. (Fontos a fokozatosság; nem szabad hirtelen és a kezelőorvos közreműködése nélkül abbahagyni a gyógyszer szedését.) Ha hyperplasia okozta a kórképet, akkor megpróbálhatják a hormonhatást semlegesíteni. Ha daganat okozta a kórképet, akkor sebészeti beavatkozás javasolt. Ez gyakran megszünteti a betegséget, vagy arra a szintre csökkenti a panaszokat, hogy a betegség eredményesen kézben tartható.
    Néhány esetben, miután már eltávolították a problémát okozó mirigyet, szükséges lehet a hormonpótló kezelésre, például pajzsmirigyhormon-pótlásra. Alkalmazzák a hormonpótlást abban az esetben is, ha az adott mirigy megsérült, vagy a mirigy képtelen megfelelő mennyiségben (egy vagy több) hormont termelni. Ha a beteg egy MEN-1-gyel vagy MEN-2-vel összefüggő génmutációval rendelkezik, akkor élete végéig ellenőrzésekre kell járnia. Fontos, hogy minden, az endokrin mirigyre irányuló kezelést az adott betegre szabjanak. A beteg megfelelő együttműködése szükséges a helyes kezelés kiválasztásához.

Irodalom

 

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.