Protein C és Protein S

Mit vizsgálunk? 
A Protein C és S normál állapotban jelen van a vérben és a túlzott vérrögképződést megakadályozó  rendszer része. A Protein C a Protein S segítségével úgy állítja be a normál vérrögképződés ütemét, hogy vérrögök csak azokon a helyeken képződjenek, ahol a sérülés van. Amikor a véredény vagy szövet megsérül, akkor szervezet véralvadási kaszkádot indít be - lépésről lépésre a folyamat 20 fehérjére kiterjedő aktiválást foglal magában - amely stabil vérrögképződést eredményez. Ez a rög megakadályozza a további vérveszteséget és védi a sérülés helyét, amíg az be nem gyógyul.

A trombin egy alvadási faktor, amely azáltal gyorsíthatja vagy lassíthatja a vérrög kialakulását, hogy elősegíti vagy gátolja saját aktiválódását. Ez egy visszajelzést alakít ki, amely a Protein C-t és a Protein S-t használja arra, hogy lassítsa a véralvadási kaszkádot. A trombin először egy trombomodulinnak nevezett fehérjéhez kapcsolódik és ezután aktiválja a Protein C-t. Ez az aktívált Protein C (APC) ezután kapcsolódik a Protein S-hez (kofaktor), amely az APC inaktíváló hatását fokozza. Az APC hasítja a VIIIa és Va alvadási faktorokat (ezekre az aktivált faktorokra van szükség a trombin előállításához), és ezáltal inaktíválja azokat. Ennek az a hatása, hogy lassítja az új trombin képződését és gátolja a további rögképződést. Ha nincs elegendő Protein C és Protein S, vagy akár az egyik nem működik megfelelően, akkor  a trombin képződés javarészt  ellenőrizetlenül megy végbe. Ez túlzott vagy nem megfelelő rögképződéshez vezethet, amely megakadályozhatja a véráramlást a vénakban  (VTE - vénás tromboembólia jön létre) és még ritkábban az artériákban is.

A Protein C és a Protein S deficienciák lehetnek öröklöttek vagy szerzettek.  A Protein C hiányoknak két típusa lehet: az 1. típusra a mennyiségi hiány, a 2. típusra pedig az abnormális funkció a jellemző. A Protein S két formában létezik: szabad és kötött, de csak a szabad Protein S tud kötödni a Protein C-hez. A Protein S hiányoknak szintén 2 típusa van: az 1. típusú deficiencia az elégtelen mennyiségnek tudható be, a 2. típusú az abnormális funkciónak. Ma már az 1.típusba sorolják a korábban 3. típusnak nevezett altípust, amelyre jellemző  az alacsony funkcionális aktivitás és az alacsony szabad Protein S antigén szint normál tartományú totál Protein S antigén szint mellett.

A csökkent Protein C és a Protein S  mennyiség oka lehet a nem megfelelő mennyiségű termelés, vagy a megnövekedett felhasználás. Mivel mindkét fehérje a májban termelődik és K vitamin függő, így a májbetegségek, a K vitamin hiány, vagy a véralvadásgátló terápia eredményezhet csökkent  Protein C és/vagy Protein S szintet. Az olyan állapot, mint pl.: a disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC), amely testszerte rögképződést és vérzéseket okoz, megnövekedett ütemben fogyasztja az alvadási faktorokat, beleértve a Protein C-t és a Protein S-t is, és így csökkenti azok koncentrációját a vérben.

Bár a Protein C-t és a Protein S-t előállító gének örökletes mutációi viszonylag ritkák, a következőket eredményezhetik:

• csökkent szintű Protein C és a Protein S termelődik,
• olyan abnormál fehérje termelődik, amely nem tud megfelelőképpen kötődni a kofaktoraihoz (C vagy S), 
• olyan abnormál fehérje termelődik, amely amikor kötődik, nem megfelelően bontja le a VIIIa és Va faktorokat.

Amikor ezek a mutációk előfordulnak, akkor azok egymástól függetlenek, és  leggyakrabban csak vagy a Protein C-t vagy csak a Protein S-t érintik. A gén változásai heterozigóták (a C vagy az S gén egyik kópiája mutált), vagy homozigóták (a C vagy az S két megváltozott kópiája) lehetnek. A heterozigóta állapot kis mértékben megnöveli a VTE kialakulásának kockázatát, de akármelyik gén homozigóta elváltozása súlyos vérrög képződést okozhat, az újszülöttekben életet veszélyeztető purpura fulminanst vagy DIC-et idézhet elő, és az ismétlődő  trombotikus eseményekkel szemben egész életen át tartó óvintézedéseket igényel.

Hogyan történik a mintavétel?
A kar könyökhajlati vénájából veszik a vért.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A Protein C és a Protein S tesztek vagy a funkcionális aktivitást vagy a mennyiséget vizsgálják. Rendszerint azért kérik a vizsgálatot, hogy segítsen megállapítani a vénás tromboembólia (VTE) okát - különösen, ha a vérrög viszonylag fiatal (50 évesnél fiatalabb) személyben fordul elő, és szokatlan helyen alakul ki, mint pl.: a májhoz vagy a veséhez vezető vénákban vagy az agyi vénákban. Bár a VTE azonnali kezelése nem függ a teszt eredményétől, ha a beteg állapota végre stabilizálódik, akkor az orvosa meg akarja állapítani az okot és a visszatérő vérrögképződés valószínűségét, ezért kéri a vizsgálatot. 

 A Protein C és a Protein S funkcionális tesztet redszerint más hiperkoagulabilitási tesztekkel együtt rendelik, hogy ellenőrizzék a megfelelő, normál faktor aktivitást. Ezek eredményei alapján, a Protein C és a Protein S mennyiségét gyakran mérik szerzett vagy öröklött állapotnak betudható csökkent termelés után kutatva, és hogy osztályozzák a deficiencia típusát. Ha a hiány öröklött genetikai elváltozás miatt következik be, a rendelkezésre álló Protein C és a Protein S mennyisége és aktivitásuk mértéke segíthet megállapítani, hogy a személy erre a tulajdonságra heterozigóta vagy homozigóta-e.

A Protein C vagy a Protein S csökkent aktivitását vagy mennyiségét mutató vizsgálatot a diganózis elkészítését megelőzően meg kell ismételni, mert vannak olyan állapotok, amelyek ideiglenes változást okozhatnak a Protein C és a Protein S szintben és funkcióban. Ha a szerzett hiányt azonosítják, és ahogy a szóbanforgó állapot előrehalad, a Protein C vagy a Protein S koncentrációt alkalmanként szokták ellenőrizni. Ez leginkább májbetegségeknél, K vitamin hiány esetében fordul elő. Az öröklött elváltozást rendszerint nem monitorozzák, de a kezelőorvosnak figyelembe kell vennie azokat a szituációkat, amelyek megnövelik a vérrögképződés kockázatát. Ilyen kockázatot jelentenek pl.: sebészeti beavatkozás, rák kemoterápia, vagy szájon át szedhető fogamzásgátló alkalmazása.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A Protein C és a Protein S tesztet akkor kérik, ha valakinek trombotikus eseménye volt, különösen ha a páciens viszonylag fiatal (kevesebb mint ötven éves),  és/vagy ha a vérrögképződésnek nincs nyilvánvaló oka.  Ugyanakkor a Protein C és a Protein S teszteket nem ajánlott rendelni a trombotikus eseményt követően legalább 10 napig, és nem rendelhető, ha a páciens véralvadásgátló terápián van. Rendszerint ez azt jelenti, hogy az orvos kezelni fogja a vénás tromboembóliát (VTE), hogy megszüntesse az azonnali vérrögképződés veszélyét, és a pácienst korlátozott véralvadásgátló terápiának veti alá (gyakran 3-tól 6 hónapig terjedően). Ez időtartam alatt, az orvos más vizsgálatokat kérhet ahhoz, hogy  felderítse a kialakulás alapjául szolgáló betegségeket, mint pl.: májbetegség, K vitamin hiány, vagy rák, amelyek kóros vérrögképződést okoznak.

Ha a páciens állapota stabil, akkor az orvos gyakran Protein C és szabad Protein S funkció/aktivitás szint meghatározást kér - más hiperkoagulobilitáshoz kapcsolódó tesztekkel együtt, - hogy ennek révén megállapíthassa a vérrögképződés okát és felmérhesse az ismétlődés kockázatát. A Protein C és a Protein S koncentráció (mennyiség) mérhető együtt az aktivitás szinttel, vagy később is, hogy segítsen  megállapítani vajon mindegyikből elegendő termelődött-e, és hogy megállapítsa a hiány súlyosságát, valamint segítsen osztályozni a hiány típusát. Ha szerzett állapotot diagnosztizálnak, akkor a Protein C és/vagy a Protein S szint időnként monitorozható, ha az orvos figyelemmel akarja kísérni a javulást vagy a kiváltó állapot  megszűnését (hogy lássa, hogy a fehérje szint tovább csökken-e vagy visszatért a normál szintre).

Bár a Protein C és a Protein S tesztek nem ajánlottak rutin szűrésre, néha elrendelhetők olyan páciens közeli rokonainál is, akinek öröklött  Protein C vagy Protein S deficienciája van - különösen ha a betegnél súlyos forma fordul elő, vagy az első VTE-ja fiatal korban fordult elő.

Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.

A megemelkedett Protein C és Protein S szint rendszerint nem társul egészségi problémához, bár megfigyelték például, hogy a Protein C megnövekedhet terhesség alatt, vagy ha szájon át szedhető fogamzásgátlót szed valaki.
Ha mind a Protein C és a Protein S aktivitása és koncentrációja normális, akkor ez rendszerint megfelelő alvadás szabályozást jelez.
A Protein C vagy a Protein S alacsony szintje súlyos állapothoz, túlzott vérrögképződéshez vezethet.Ha a fehérje funkcióképtelen (normál szintű fehérje, de az nem működik helyesen), az alvadási folyamat szintén nem szabályozódik megfelelően. Bármelyik helyzet megnövekedett rögképződési kockázathoz vezethet, amely gátolja a vénás véráramlást (vénás tromboembóliának  vagy VTE-nek hívják). A kockázat súlyossága függ attól, hogy mennyire abnormális,  illetve mennyire hiányos a fehérje. 

Csökkent Protein C és Protein S koncentráció fordul elő K vitamin hiánynál, májbetegségnél, súlyos fertőzéseknél (gyulladásos állapotok), vesebetegségek, rák esetében, disszeminált intravaszkuláris koagulációnál (DIC), terhesség alatt, közvetlen trombotikus esemény után, és a syncumar vagy a heparin véralvadásgátló terápiánál. Ezek az állapotok csökkent termelést vagy megnövekedett Protein C és/vagy Protein S felhasználást tükröznek. Ezek lehetnek enyhék és ideiglenesek  (mint a terhességnél) vagy különböző súlyosságúak illetve akutak, krónikusak és előhaladottak.

Mit kell még tudnom? 
Ha más faktor hiánya - mint pl. a csökkent antitrombin, vagy öröklött állapotok, mint pl.  a Faktor V Leiden vagy  Protrombin 20210 mutáció - is fennáll, akkor a Protein C vagy a Protein S hiány súlyosbodhat. A frissen lefagyasztott plazma Protein C-t és Protein S-t tartalmaz, és alkalmazható a rövid távú megelőzésre, ha a betegnek sebészeti műtétre van szüksége. Létezik Protein C koncentrátum is, amelynek alkalmazásával ideiglenes védettség nyerhető.

1. Lehet-e valamit tenni, hogy megnövekedjen a Protein C és a Protein S szint?
Közvetlenül nem. Ha olyan hiány van, amely ideiglenes állapotnak tudható be (pl. terhesség vagy fertőzés), akkor azoknak maguktól kell visszatérnie a normál szintre. Ha olyan alapul szolgáló oki tényezőnek tudható be, mint  pl. májbetegség, akkor az állapotot kell célba venni. Ha öröklött Protein C vagy Protein S hiány van, vagy fennáll ezek nem megfelelő működése, akkor az orvos gyakran javasolja, hogy az egyéb vérrögképződés kockázati faktorok csökkentésének szenteljen nagy figyelmet a páciens, pl.: a megemelkedett homocisztein csökkentése, dohányzás mentesség, és a szájon át szedhető fogamzásgátlók mellőzése. A frissen lefagyasztott plazma, amely Protein C-t és Protein S-t tartalmaz, adható, mint rövidtávú megelőző intézkedés (például a sebészeti beavatkozás előtt), de ez nem olyan kezelés, amely naponta alkalmazható.

2. Kell-e egy öröklött Protein C vagy Protein S deficienciával diagnosztizált személy  rokonait ellenőrizni?
Nem feltétlenül. A rutin szűrés nem ajánlott, mert a gén penetranciája alacsony (ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha genetikai elváltozása van, csak lehetséges, hogy kialakul a betegség, de az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem lesz alvadási probléma). Ugyanakkor az orvos ellenőrizheti a páciens állapotát és kérheti a Protein C vagy Protein S vizsgálatokat, a páciensnek komoly család anamnézise van súlyos Protein C vagy Protein S hiányra nézve , vagy az anamnézisében  egy korai életszakaszban lezajlott trombózis szerepel.