Más néven
Protein C aktivitás, Protein C szint
Protein S aktivitás, Protein S szint
Hivatalos név
Protein C, funkcionális teszt vagy antigén
Protein S, funkcionális teszt vagy antigén (szabad vagy totál)
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 10.09.2021.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat? 

Segítséget nyújt az olyan vérrög képződéssel járó betegségek (tromboembólia), mint pl. a mélyvénás trombózis (MVT) vagy a pulmonális (tüdő) embólia (PE) okának kiderítésében, megmutatja, hogy van-e jelen protein C vagy protein S hiány.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amikor a vérrög képződés oka tisztázatlan, különösen akkor, ha a betegnek nincsenek klasszikus rizikófaktorai, viszont fiatal korban (50 év alatt) vagy szokatlan helyen történt valamilyen vérrög képződéssel járó esemény; vagy ha a beteg újszülött gyermeke súlyos alvadási betegséggel születik; vagy ha valamelyik közvetlen rokonnak öröklött protein C vagy protein S hiánya van.

Milyen mintára van szükség?

Vérminta szükséges a vizsgálathoz, melyet a páciens karjának könyökhajlati vénájából vesznek tűvel.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

A vizsgálat elvégzése előtt meg kell várni, amíg a keletkezett vérrög kezelés hatására feloldódik. Esetleg az antikoaguláns (véralvadásgátló) terápiát fel kell függeszteni vérvétel előtt. Fontos, hogy a betegnek követnie kell a kezelőorvosa által adott útmutatásokat.

Mit vizsgálunk?

A protein C és protein S a vérben található fehérjék, melyek a véralvadék képződését szabályozzák. Általában két különféle vizsgálati módszert használnak ezeknek a fehérjéknek a vizsgálatára abból a célból, hogy a súlyos véralvadási betegségeket felderítsék. Ezek a vizsgálatok egyrészt mérik a fehérjék mennyiségét (antigén tesztek), másrészt információt adnak arról, hogy az érintett fehérjék megfelelően működnek-e (aktivitási tesztek).

Normális körülmények között, amikor egy szövet vagy egy érfal megsérül, a véralvadásnak (hemosztázisnak) nevezett élettani folyamat biztosítja a sérülés helyének elzárásával, hogy a vérzés megszűnjön. A vérlemezkék (trombociták) kitapadnak és összegyűlnek (aggregálódnak) a sérülés helyén és megindul a véralvadási kaszkádnak nevezett láncfolyamat, melyben az egyes alvadási faktorok (fehérjék) egymás után aktiválódnak. A folyamat végén egy stabil vérrög keletkezik, amely megakadályozza a további vérvesztést és mindaddig ottmarad, amíg a seb begyógyul. Majd, amikor már nincs rá szükség, akkor az alvadék feloldódik. Megfelelő mennyiségű és normálisan működő vérlemezkére és alvadási faktorokra van szükség ahhoz, hogy stabil véralvadék keletkezhessen.

A protein S a protein C fehérje fő kofaktora. A véralvadék képződéséhez szükséges V-ös és a VIII-as alvadási faktorok inaktiválása révén a protein C és S együttműködik az alvadék képződés szabályozásában és ellenőrzésében.

Ez az együttes kölcsönhatás úgy lassítja az alvadékképződést, mint a fékrendszer a gyorsuló autót.

Tehát, ha nincs elegendő protein C vagy S, vagy nem működnek megfelelően, az alvadás folyamata ellenőrzés nélkül zajlik, ami fokozott alvadék képződéshez vezethet. Ezek az állapotok széles határok között változhatnak az enyhétől az egészen súlyosig.

A kevés, vagy nem megfelelően működő protein C és S oka lehet szerzett, vagyis valamely más alapbetegség következménye, mint pl. májbetegség, vesebetegség, súlyos fertőzések, daganatos megbetegedések; vagy lehet öröklött (valamelyik szülőtől, esetleg mindkettőtől). Mind a protein C, mind a protein S hiány autoszomális (testi kromoszómán) dominánsan öröklődik. Minden 200-500 emberből egy egyén heterozigóta protein C-re nézve, vagyis egy normál és egy abnormál gént hordoz, aminek eredménye protein C hiányos állapot.

Az öröklött protein C hiány két típusa ismert:

1-es típusú protein C hiányban a fehérje mennyisége elégtelen.

2-es típusú protein C hiányban nem megfelelően működik a fehérje, tehát a minősége elégtelen. Ez utóbbi típus ritkább.

A protein S két formában létezik a keringésben: szabad protein S és  egy másik fehérjéhez kötött protein S. Ezek közül azonban csak a szabad protein S képes a protein C kofaktoraként működni.

Az öröklött protein S hiány három típusa ismert:

1-es típusú protein S hiányban a fehérje mennyisége elégtelen.

2-es típusú protein S hiányban a fehérje minősége nem megfelelő.

3-as típusú protein S hiányban a szabad protein S szintje csökkent, viszont a totál protein S mennyisége normális.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A protein C és protein S vizsgálatok elvégzését általában együtt kéri az orvos, hogy a mélyvénás trombózist (MVT) vagy a pulmonális embóliát (PE) okozó kóros véralvadék képződés okát kiderítse. Ezek a vizsgálatok segíthetnek a fokozott alvadék képződéssel járó betegségekre való hajlam megítélésében, valamint egy újabb trombózis kialakulásának kockázatbecslésében, különösen azokban az esetekben, ha a betegnek nincsenek nyilvánvaló rizikófaktorai vagy nem fordult elő a családjában trombózissal kapcsolatos esemény.

    A protein C és protein S vizsgálatok a funkciót, működést (aktivitás) és a mennyiséget (antigén) mérik:

    A protein C és protein S funkcionális teszteket általában egyéb alvadási vizsgálatokkal együtt végzik a fokozott alvadási készség megállapítása céljából. Ilyenkor megmérik a fehérjék aktivitását és ezzel egyben értékelik az alvadékképződés szabályozására, lassítására való képességüket. Csökkent aktivitásuk adódhat a protein C és S csökkent mennyiségéből, vagy ritkábban ezen fehérjék hibás működéséből.

    A funkcionális tesztek eredményétől függően a protein C antigén és a szabad, vagy néha a totál protein S antigén mérése lehet szükséges annak megállapítása céljából, hogy az érintett fehérjék csökkent aktivitását azok csökkent mennyisége vagy kóros működésük okozza. Ezzel lehetőség van a hiányállapot típusának megállapítására. Ha a protein C vagy S hiányt öröklött génmutáció okozza, a protein C és S mennyisége és aktivitásuk mértéke segíthet eldönteni, hogy heterozigóta vagy homozigóta mutáció áll-e a háttérben. A homozigóta protein C és protein S mutáció ritka.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Protein C és protein S vizsgálatot az alábbi esetekben érdemes végezni:

    • Ha a betegben vérrög képződéssel járó esemény történt, különösen, ha relatíve fiatal a páciens (50 évesnél fiatalabb).
    • Ha a vérrög szokatlan helyen képződött, mint például a máj- vagy vese vénákban, vagy az agy ereiben.
    • Ha a betegnek több trombózisos eseménye is történt korábban.

    A protein C és protein S szintjét befolyásolja a keletkezett és még jelen lévő véralvadék és az alvadásgátló kezelés. Tehát, annak érdekében, hogy a beteg alap protein C és S szintjét meg lehessen határozni, a protein C és S vizsgálatokat akkor célszerű végezni, amikor a keletkezett véralvadék már feloldódott és az alkalmazott antikoaguláns terápia fel lett függesztve. Ez a valóságban általában azt jelenti, hogy az orvos először kezeli a mélyvénás trombózist vagy a tüdőembóliát, hogy a közvetlen veszélyt megszüntesse, majd több héttel vagy hónappal később végezteti el a szükséges vizsgálatokat, hogy a vérrög képződés okára fény derüljön.

    Amennyiben a vizsgálatok eredménye csökkent protein C vagy protein S aktivitást vagy fehérje mennyiséget jelez, általában ezeket a vizsgálatokat egy másik, későbbi alkalommal ismét el kell végezni. Ha szerzett protein C vagy S hiány merül fel, a protein C vagy S vizsgálatokat esetenként érdemes megismételni, mivel a hiányt kiváltó tényezők, körülmények súlyosbodhatnak vagy meg is szűnhetnek.

    Protein C és S vizsgálatokat érdemes lehet végezni, ha az újszülött gyermek olyan súlyos alvadási betegséggel születik, mint pl. a disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC) vagy a purpura fulminans.

    Egyes esetekben protein C és protein S vizsgálatokra azért kerül sor, mert a beteg valamelyik közvetlen hozzátartozójának öröklött protein C vagy protein S hiánya van. Ilyen esetben ezeknek a fehérjéknek a vizsgálata akkor különösen fontos, ha a beteg érintett rokona a protein C vagy protein S hiány súlyos formájában szenved, vagy első vénás tromboembóliás eseménye fiatal életkorban következett be.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    Ha a protein C és protein S szintje és aktivitása normális az általában azt jelenti, hogy az alvadási folyamat megfelelően szabályozott.

    Alacsony protein C vagy protein S szint vagy aktivitás azt jelenti, hogy a véralvadás nem megfelelően szabályozott és fokozott a kockázata az érpályán belüli alvadék képződésnek.

    A vérrög képződés kockázatának mértéke attól függ, hogy milyen súlyos a fehérje hiánya és/vagy annak kóros működése.

    Alacsony lehet ezen fehérjék szintje, ha a szervezet nem termel elegendő mennyiséget belőlük, vagy túlzott mértékben felhasználódnak vagy az érintett fehérjék termelődését elősegítő egyéb fehérjék nem működnek megfelelően.

    Csökkent lehet ezeknek a fehérjéknek a mennyisége vagy kórosan működő fehérjék keletkezhetnek különböző szerzett okokból vagy ritkábban öröklött (genetikai) betegségek következményeként.

    Szerzett fehérje hiányok

    Szerzett okok azok a körülmények, melyek úgy eredményeznek alacsony protein C és protein S szintet, hogy a beteg élete során később alakulnak ki, vagyis nem veleszületett tényezőkről beszélünk. Ezek lehetnek enyhék és átmenetiek vagy változó súlyosságúak, lehetnek akutak, krónikusak vagy progresszívek (súlyosbodó).

    Mivel mindkét fehérjét a máj termeli és termelődésük K-vitamin függő, ezért alacsony szintjüket okozhatja:

    • Májbetegség
    • K-vitamin hiány
    • Warfarin (Coumadin®) antikoaguláns terápia (K-vitamin antagonista)
    • Disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC), mely során egyidejűleg vérzés és alvadás történik testszerte az érpályában, mely folyamatokban az alvadási faktorok felhasználódnak, így a protein C és a protein S is.
    • Súlyos fertőzések
    • Gyulladással járó állapotok
    • Vesebetegség
    • Rosszindulatú daganatok és bizonyos kemoterápiás kezelések
    • HIV fertőzés
    • Terhesség

    Öröklött fehérje hiányok

    A protein C és protein S fehérjéket kódoló gének öröklött mutációi relatíve ritkák. Ezek a mutációk a következő eltéréseket eredményezhetik:

    • Csökkent protein C vagy protein S termelődés
    • Kóros protein C vagy protein S termelődés, mely fehérjék nem működnek megfelelően
    • Olyan kóros protein S képződik, mely a normálisnál sokkal gyorsabban bomlik le

    Ezek a mutációk egymástól függetlenül jönnek létre egyik vagy másik génben. Ha valamely fehérjét kódoló génben bekövetkezett mutáció a génpár közül csak az egyik gén kópiát érinti, akkor heterozigóta eltérésről, ha mindkét gén kópiát érinti, akkor homozigóta mutációról beszélünk. A heterozigóta génmutáció közepes mértékben emeli a mélyvénás trombózis és/vagy vénás tromboembólia kockázatát, míg a homozigóta mutációk súlyos alvadási zavart okoznak, ilyen pl. az életveszélyes purpura fulminans vagy újszülöttkori DIC. A homozigóta protein C és protein S mutációk ritkák.

    Amennyiben egy öröklött fehérje hiányra fény derül, a kezelőorvosnak figyelembe kell vennie azokat a körülményeket a beteg kezelése szempontjából, amelyek fokozhatják az alvadékképződés kockázatát, mint pl. műtétek, kemoterápiás kezelések vagy fogamzásgátló szer szedése.

    Három típusú öröklött heterozigóta protein S hiány ismert. A heterozigóta protein S hiány jelentősen emeli a vénás tromboembólia kockázatát. A heterozigóta protein S hiányra jellemző fehérje eltérések az alábbi táblázatban találhatók. A leggyakoribb protein S hiány az 1-es és a 3-as típus.

    Protein S hiány Szabad protein S Totál protein S antigén Totál protein S aktivitás
    1 csökkent csökkent csökkent
    2 normális normális csökkent
    3 csökkent normális csökkent

    Az emelkedett protein C és/vagy protein S szint általában nem jár egészségügyi problémákkal és nincs klinikai jelentősége.

  • Milyen egyéb tesztek elvégzése lehet indokolt?

    A kezelőorvos egyéb vizsgálatokat is elrendelhet, mellyel olyan betegségek vagy állapotok is feltérképezhetők, melyek szerepet játszhatnak a kóros véralvadásban (vérzés vagy trombózis), ilyenek például a májbetegség, K-vitamin hiány, daganatos betegségek. Az alábbi kiegészítő vizsgálatok elvégzése jöhet szóba fokozott alvadékonyság kivizsgálása során:

    • Antitrombin
    • Lupus antikoaguláns és más antifoszfolipid antitestek – ezek segítenek az antifoszfolipid szindróma (APS) diagnózisának felállításában
    • V-ös véralvadási faktor Leiden típusú mutációjának és a protrombin (II-es véralvadási faktor) 20210 mutációjának vizsgálata – öröklött rizikófaktorok kimutatása (nem feltétlenül az első mélyvénás trombózist követően vizsgálják, sokkal inkább visszatérő, ismétlődő trombotikus eseményeket követően)
  • Mit kell még tudnom?

    Ha egyéb faktor hiányok, mint pl. csökkent antitrombin vagy olyan öröklött eltérések, mint pl. az V-ös alvadási faktor Leiden típusú mutációja vagy a protrombin 20210 mutációja együtt fordulnak elő, az alvadék képződéssel járó betegségek, a trombózis kockázata fokozott.

  • Hogyan kezelhető a protein C vagy protein S hiány?

    Amennyiben még nem történt trombotikus esemény, nincs szükség kezelésre. Antikoaguláns (véralvadásgátló) kezelésre akkor van szükség, ha trombózis bekövetkezett. A véralvadásgátló kezelés segít a meglévő alvadék gyors feloldásában, továbbá segít megakadályozni egy újabb alvadék létrejöttét. A kezelés, a hajlamosító tényezők megszüntetése és az egyéb rizikófaktorok (pl. a dohányzás) felszámolása csökkenthetik az alvadékképződés rizikóját.

    Ha szükséges, rövid távú megelőző kezelésként protein C-t és protein S-t tartalmazó friss fagyasztott plazma adható a betegnek, például sebészeti beavatkozás előtt, azonban ez az eljárás nem alkalmazható napi rutin kezelésként.

    Az FDA (U.S Food and Drug Administration: Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal) 2007-ben engedélyezett egy protein C koncentrátumot, mely olyan újszülötteknek adható, akik súlyos protein C hiányban szenvednek és purpura fulminans jelentkezett náluk. Azonban a szer protein C hiányban szenvedő egyéb betegpopulációk számára való alkalmazása egyelőre még vitatott.

  • Antikoaguláns terápiában részesülök. El kell végeztetnem ezt a tesztet?

    Amennyiben a beteg antikoaguláns terápiában részesül, szükséges lehet az, hogy a kezelőorvos alvadásvizsgálatok értelmezésében jártas kollégával konzultáljon annak érdekében, hogy a protein C és/vagy protein S aktivitás vizsgálatok eredménye a valóságos viszonyokat tükrözzék. A véralvadásgátló gyógyszerek ugyanis befolyásolhatják a protein C és a protein S szinteket vagy zavarhatják a protein C és protein S aktivitás vizsgálatokat; tehát a véralvadásgátló kezelést esetenként fel kell függeszteni vérvételt megelőzően ezen tesztek elvégzésekor.

  • Mit tudok tenni annak érdekében, hogy emelkedjen a protein C és a protein S szintem?

    Közvetlenül semmit. Ha a betegnek olyan átmeneti körülmény okoz protein C vagy protein S hiányt, mint pl. terhesség vagy valamilyen fertőzés, a fehérje hiány magától normalizálódni fog. Ha a fehérje hiányát olyan körülmény okozza, mint pl. májbetegség vagy K-vitamin hiány, akkor ezeket az állapotokat kell kezelni. Ha a betegnek öröklött protein C vagy protein S hiánya van, vagy a fehérje nem megfelelően működik, az egyéb rizikófaktorok csökkentésére vagy megszüntetésére kell hangsúlyt fektetni (pl. a dohányzás abbahagyása, fogamzásgátló tabletta szedésének kerülése).

  • Kell valamelyik rokonomat öröklött protein C vagy protein S hiányra nézve tesztelni?

    Nem feltétlenül. A családtagok rutinszerű tesztelése nem ajánlott, mivel, ha a betegnek van genetikai eltérése, nem feltétlenül van alvadási problémája is egyben. A kezelőorvos akkor tesztelteti a családtagokat, amennyiben súlyos protein C vagy protein S hiány halmozottan fordul elő vagy trombózis fiatal korban alakult ki a család történetében.

Vizsgálat

Aktuális áttekintésben használt források

(14 August 2018) Protein C and Protein S Tests. MedlinePlus. Available online at https://medlineplus.gov/lab-tests/protein-c-and-protein-s-tests/. Accessed on April 18, 2019.

(Jan. 4, 2019) Protein C Deficiency. Medscape. Available online at https://emedicine.medscape.com/article/205470-overview. Accessed on April 18, 2019.

(©2019) Protein S Deficiency. Indiana Hemophilia & Thrombosis Center. Available online at https://www.ihtc.org/protein-s-deficiency/. Accessed on April 21, 2019.

Blood Clots. American Society of Hematology. Available online at https://www.hematology.org/Patients/Clots/. Accessed on April 21, 2019.

(©2019) Protein C (Blood). University of Rochester Medical Center. Available online at https://www.urmc.rochester.edu/encyclopedia/content.aspx?contenttypeid=167&contentid=protein_c_blood. Accessed on April 21, 2019.

(©2019) Protein C Activity, Plasma. Mayo Clinic Laboratories. Available online at https://hematology.testcatalog.org/show/CFX. Accessed on April 22, 2019.

(©2019) Protein S Activity, Plasma. Mayo Clinic Laboratories. Available online at https://hematology.testcatalog.org/show/S_FX. Accessed on April 22, 2019.

(2016) Protein C Deficiency. National Organization for Rare Disorders. Available online at https://rarediseases.org/rare-diseases/protein-c-deficiency/. Accessed on April 22, 2019.

(October 2009) Protein C Deficiency. Genetics Home Reference. Available online at https://ghr.nlm.nih.gov/condition/protein-c-deficiency#statistics. Accessed on April 22, 2019.

(October 18 2018) Congenital Protein C or S Deficiency. MedlinePlus. Available online at https://medlineplus.gov/ency/article/000559.htm. Accessed on April 22, 2019.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber’s Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

Gardner, B. (2001 April 3). Protein C Deficiency. Medscape Primary Care, Pediatrics Ask the Expert [Online information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/413850_print.

Coagulation Test Panels. Florida Hospital Cancer Institute, Clinical and Research Laboratories [Online information]. Available online at http://www.fhci-labs.com/researchlabs/clinicallabs/hemostasisandthrombosis/panels.htm.

Confusing Coagulation Test Names. UAB Coagulation Service, Univ of Alabama at Birmingham [Online information]. Available online at http://peir.path.uab.edu/coag/article_187.shtml and Protein C Activity, Activated Protein C Resistance (Screen for Factor V Leiden) at http://peir.path.uab.edu/coag/cat_index_14.shtml#191.

Schlesinger, K. and Ragni, M. (2002). DIC, Inflammation, Sepsis And Activated Protein C (APC). Transfusion Medicine Update, Issue #3 [On-line information]. Available online at http://www.annals.org/issues/v135n5/full/200109040-00013.html.

Chapter 132 Thrombotic Disorders, General. The Merck Manual of Diagnosis and Therapy, Section 11. Hematology And Oncology [Online information]. Available online at http://www.merck.com/pubs/mmanual/section11/chapter132/132a.htm.

Protein C Deficiency. University of Illinois – Urbana/Champaign, Carle Cancer Center, Hematology Resource Page, Patient Resources [On-line information]. Available online at http://www-admin.med.uiuc.edu/hematology/PtProtC.htm.

Protein S Deficiency. University of Illinois – Urbana/Champaign, Carle Cancer Center, Hematology Resource Page, Patient Resources [On-line information]. Available online at http://www-admin.med.uiuc.edu/hematology/PtProtS.htm.

Bardi, J. (2002). Mysteries of a Therapy Unveiled. The Scripps Research Institute, News & Views [On-line Newsletter]. Available online at http://www.scripps.edu/newsandviews/e_20020617/print-ruf.html.

Elstrom, R. (2001 October 28, Updated). Protein C. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003659.htm.

Elstrom, R. (2001 October 28, Updated). Protein S. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003660.htm.

Coagulation Test Panels. Clinical and Research Laboratories, Florida Hospital Cancer Institute [On-line information]. Available online at http://www.fhci-labs.com/researchlabs/clinicallabs/hemostasisandthrombosis/panels.htm.

Laposata, M. & Vancott, E. (2000 January). How to work up hypercoagulability. CAP In the News [On-line Coagulation Case Study]. Available online at http://www.cap.org/CAPToday/casestudy/coag5.html.

Venomous Bites and Stings. The Merck Manual of Medical Information-Home Edition, Section 24. Accidents and Injuries, Chapter 287 [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mrkshared/mmanual_home/sec24/287.jsp.

Menta, S. (1999 Spring). The Coagulation Cascade. Physiology Disorders Evaluation, College of Medicine, Univ of Florida [On-line information]. Available online at http://www.medinfo.ufl.edu/year2/coag/title.html.

Bauer, K. (2001). The Thrombophilias: Well-Defined Risk Factors with Uncertain Therapeutic Implications. Ann Intern Med. 2001;135:367-373 [Journal]. Available online through http://www.annals.org.

DeLoughery, T. (1999 March 15). Tests of Hemostasis and Thrombosis. OHSU [Online student handout]. Available online at http://www.ohsu.edu/som-hemonc/handouts/deloughery/printtest.html.

(2001 January 10, Modified). Coagulation Test Descriptions. Clinical Coagulation Laboratory, A division of Duke University Regional Referral Laboratory Services [Online information]. Available online at http://pathology.mc.duke.edu/coag/TestDes.htm.

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (© 2007). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. P 781-782.

Nanda, R. (2005 April 15). Congenital protein C or S deficiency. MedlinePlus [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000559.htm. Accessed on 3/25/07.

Nanda, R. (2005 April 15). Protein C. MedlinePlus [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003659.htm. Accessed on 3/25/07.

Nanda, R. (2005 April 15). Protein S. MedlinePlus [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003660.htm. Accessed on 3/25/07.

(© 2007). Laboratory Issues in Diagnosing Abnormalities of Protein C, Thrombomodulin, and Endothelial Cell Protein C Receptor. CAP [On-line information]. Available online through http://www.cap.org. Accessed on 3/25/07.

(© 2007). A Review of the Technical, Diagnostic, and Epidemiological Considerations for Protein S Assays. CAP [On-line information]. Available online through http://www.cap.org. Accessed on 3/25/07.

Dugdale, D. et. al. (Updated 2009 March 2). Protein C. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003659.htm. Accessed September 2010.

Dugdale, D. et. al. (Updated 2010 March 28). Congenital protein C or S deficiency. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000559.htm. Accessed September 2010.

Cuker, A. and Pollak, E. (Updated 2009 June 11). Protein C Deficiency. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/205470-overview. Accessed September 2010.

(Reviewed 2009 October). Protein C deficiency. Genetics Home Reference [On-line information]. Available online at http://ghr.nlm.nih.gov/condition/protein-c-deficiency. Accessed September 2010.

(Reviewed 2009 October). Protein S deficiency. Genetics Home Reference [On-line information]. Available online at http://ghr.nlm.nih.gov/condition/protein-s-deficiency. Accessed September 2010.

Spence, R. et. al. (Updated 2010 January 12). Hemostatic Disorders, Nonplatelet eMedicine. [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/210467-overview. Accessed September 2010.

Godwin, J. (Updated 2009 August 27). Protein S Deficiency. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/205582-overview. Accessed September 2010.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2007). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 781-782.

Wu, A. (© 2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, 4th Edition: Saunders Elsevier, St. Louis, MO. Pp 922-923, 926-927.

National Blood Clot Alliance. Protein C deficiency. Available online at http://www.stoptheclot.org/News/article136.htm. Accessed September 2010.

National Blood Clot Alliance. Protein S deficiency: a clinical perspective. Available online at http://www.stoptheclot.org/News/article137.htm. Accessed September 2010.

Chen, Yi-Ben. et. al. (Updated 2013 March 3). Protein C. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003659.htm. Accessed October 2014.

Gersten, T. et. al. (Updated 2012 February 8). Congenital protein C or S deficiency. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000559.htm. Accessed October 2014.

Cuker, A. and Pollak, E. (Updated 2013 March 5). Protein C Deficiency. eMedicine. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/205470-overview. Accessed October 2014.

(Reviewed 2013 May). Protein C deficiency. Genetics Home Reference. Available online at http://ghr.nlm.nih.gov/condition/protein-c-deficiency. Accessed October 2014.

(Reviewed 2009 October). Protein S deficiency. Genetics Home Reference.Available online at http://ghr.nlm.nih.gov/condition/protein-s-deficiency. Accessed October 2014.

(© 1995-2014) Protein S Activity, Plasma. Mayo Medical Laboratories. http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/80775. Accessed October 2014.

Sadaka, F. et al. Activated protein C in septic shock: a propensity matched analysis. Critical Care 2011, 15: R89. doi:10.1186/cc10089. Available online at http://ccforum.com/content/15/2/R89. Accessed October 2014.

Godwin, J. (Updated 2012 January 10). Protein S Deficiency. eMedicine. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/205582-overview. Accessed October 2014.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2012). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 11th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 767-768.

National Blood Clot Alliance. Protein C deficiency. Available online at http://www.stoptheclot.org/News/article136.htm. Accessed October 2014.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?