Más néven
Mieloperoxidáz Antitest
Proteináz 3 Antitest
cANCA
pANCA
ANCA antitestek
Szerin Proteáz 3
MPO
PR3
Citoplazma elleni antitestek
3-ANCA
PR3-ANCA
MPO-ANCA
Hivatalos név
Antineutrofil Citoplazma Antitest
A cikk utoljára módosult: 29.01.2019.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

Segít a diagnózis felállításában, megerősítésében, az autoimmun szisztémás vaszkulitiszek egyes formáiban elősegíti a betegség nyomon követését (vérerek gyulladása).

A többi teszt kiegészítőjeként segítséget nyújt a két leggyakoribb gyulladásos bélbetegség (IBD), a Crohn betegség (CD) és a ulceratív kolitisz (UC) elkülönítésében.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Akkor, amikor az olyan tünetei alapján, mint láz, izomfájdalom, testsúly vesztés a kezelőorvosa azt gondolja, hogy érrendszeri autoimmun rendellenesség állhat a hátérben; néha a terápiás válasz monitorozására.

Akkor, amikor folyamatos, vagy időszakos hasmenése és hasi fájdalmai vannak, és a kezelőorvos gyulladásos bélbetegséget (IBD) gyanít kiváltó okként, vagy amikor a kezelőorvos különbséget akar tenni a Chron betegség (CD) és ulceratív kolitisz (UC) között.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérmintára.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nincs speciális teendő.

Mit vizsgálunk?

Az anti-neutrofil citoplazma antitestek (ANCA) olyan antitestek, amelyeket a beteg immunrendszere termel, és tévesen célba veszik és megtámadják a beteg neutrofil granulocitáiban (a fehérvérsejtek egy típusában) található fehérjéket. Az ANCA vizsgálat felismeri és méri az antitestek mennyiségét a vérben.

A két leggyakoribb típusa, vagy alcsoportja az ANCA autoantitesteknek a mieloperoxidáz (MPO) ill. a proteináz 3 (PR3) fehérjéket veszi célba.

Vizsgálatkor a beteg vérmintáját (szérumát) előre gyártott lemezre rügzített neutrofil granulocitákhoz cseppentik és fluorescens festékkel kezelik. Ha jelen van az ANCA, akkor az a mikroszkópban látható fluorescens mintázatot eredményez. A mintázat citoplazmatikusnak vagy cANCA-nak, perinukleárisnak, vagy pANCA-nak, vagy atipikus ANCA-nak, X-ANCA-nak azonosítható. Alternatívaként a labor mieloperoxidáz és proteináz-3 antitest meghatározást is végezhet ELISA teszt alkalmazásával. A fluorescencia és ELISA tesztek együttes alkalmazása gyakran történik vaszkulitisz gyanúja esetén.

ANCA megjelenhet különböző autoimmun rendellenességekben, ahol gyulladást, szövetkárosodást és szervelégtelenséget okozhat:

  • Szisztémás vaszkulitisz olyan betegségek csoportja, amelyek a vérerek gyengülésével és roncsolódásával járnak. Az erek beszűkülése és eltömődése és az ebből adódó vérellátási zavar, szövet- és szervkárosodáshoz vezet. A vérerek falának bizonyos területei gyengébbé válnak, úgynevezett aneurizmák keletkeznek, amelyek hajlamosak a repedésre. Szisztémás vaszkulitiszes beteg által tapasztalt tünetek nagyban függnek az autoimmun aktivitás mértékétől és attól, hogy melyik testrész érintett. Néhány szisztémás vaszkulitisz típus szorosan kapcsolódik az ANCA termelődéséhez (ANCA asszociált vaszkulitiszek):
  • Granulomatózus poliangiitisz (Wegener féle granulomatózis)
  • Mikroszkópikus poliangiitisz
  • Eozinofil granulomatózis poliangiitisszel (Churg-Strauss szindróma)
  • Poliarteritis nodosa (PAN)

 

cANCA/PR3 antitestek láthatók a leggyakrabban granulomatózus poliangiitiszben, míg a pANCA/MPO antitestek leginkább a mikroszkópikus poliangiitisz kórképhez kapcsolhatók.

Ám mindkét típus jelen lehet mindhárom kórképben egyes aktivitási szakaszokban 

  • A ulceratív kolitisz (UC) egy olyan gyulladásos bélbetegség (IBD) ami duzzadt és sérült vastagbélhámmal jár együtt. Nehéz elkülöníteni az IBD másik formájától, a Crohn betegségtől (CD), ahol az emésztőrendszer bármely része érintett lehet. Az atípusos ANCA jelenléte általában UC-vel társul (80% a betegeknek), míg a CD-ben a betegek 20%-a lehet erre pozitív.

 

Hogyan történik a mintavétel?

 

A vérmintát a kar könyökhajlati vénájába vezetett mintavételi tűn keresztül veszik. 

 

Milyen előkészület szükséges a mintavételhez?

Nincs szükség előkészületre.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    Neutrofil citoplazma elleni antitest (ANCA) vizsgálat elvégzésére:

     

    • Segít kimutatni és diagnosztizálni az autoimmun vaszkulitiszek különböző formáit, többek között a granulomatózus poliangiitiszt (Wegener granulomatozis), a mikroszkópikus poliangiitiszt és az eozinofil granulomatózus poliangiitiszt (Churg Strauss szindróma). Néha alkalmazzák a kezelés monitorozására, és/vagy a betegség relapszusának (fellángolásának) észlelésére.
    • Segít különbséget tenni a két leggyakoribb gyulladásos bélbetegség (IBD), az ulceratív kolitisz és a Crohn betegség között.

     

    ANCA autoantitesteket az egyén kóros immunrendszere termeli. Az antitestek a neutrofil sejtekben (fehérvérsejt típus) található fehérjéket támadják. A legismertebb ANCA antitestek a mieloperoxidáz és a proteináz 3 fehérjék ellen irányulnak.

     

    A tesztek két típusa:

     

    •  Az ANCA kimutatását leggyakrabban indirekt immunfluoreszcencia mikroszkópiával (IFA) végzik. A szérum mintákat előre gyártott tárgylemezekre rögzített neutrofil granulocitákra cseppentik, ami lehetővé teszi az esetlegesen jelen levő autoantitesteknek, hogy reakcióba lépjenek a sejtekkel. A mintát fluoreszcens festékkel kezelik. Ezután a lemezt mikroszkóp alatt vizsgálják és a keletkezett mintázatot figyelik meg. 

    A citoplazmatikus mintázat (cANCA) a PR3 antitestekhez, a perinukleáris mintázat (pANCA) az MPO antitestekhez kapcsolódik. Harmadik lehetséges mintázat, az atípusos ANCA.

    • A mieloperoxidáz és a proteináz 3 antitestek egyedileg, specifikus immunoesszé módszerrel vizsgálhatók.

     

    Néhány laboratórium mindhárom tesztet elvégzi, ANCA, MPO és PR3 panelben, míg mások, csak pozitív ANCA teszt esetén végzik el az MPO és PR3 specifikus teszteket.

     

    További vizsgálatok is végezhetők annak érdekében, hogy megtámogassák a diagnózist úgy, mint vörösvérsejt süllyedési sebesség, és/vagy C reaktív fehérje (CRP) meghatározás a gyulladás ellenőrzésére. Teljes vérkép vizsgálat, a fehér és vörös vérsejtszám értékelése, valamint vizelet-vizsgálat, vér urea nitrogén (karbamid) és kreatinin meghatározás a vesefunkció ellenőrzésére. Néhány betegnél kérhetnek virológiai vizsgálatot hepatitiszre vagy cytomegalovírusra.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Vaszkulitisz

     

    ANCA és/vagy MPO és PR3 vizsgálatot kérnek, amikor a betegen a jelek vagy tünetek szisztémás autoimmun vaszkulitiszre utalnak. A betegség korai szakaszában a tünetek bizonytalanok, vagy nem specifikusak úgy, mint láz, fáradtság, súlyvesztés, izom és/vagy ízületi fájdalom és éjjeli izzadás. Ahogy a betegség halad előre, az erek testszerte sérülnek, amelynek következtében különböző szerveket, szöveteket érintő tünetek jelentkezhetnek. Néhány példa erre:

    Szemek – vörös, viszkető szemek vagy „rózsaszín szemek” (kötőhártya gyulladás); probléma a látással (homályos látás, látásvesztés)

    Fülek – hallás vesztés

    Orr – orrfolyás vagy egyéb felső légúti megbetegedés, ami nem múlik el

    Bőr – kiütések, és/vagy granulómák

    Tüdő – köhögés és/vagy légzési nehézség

    Vesék – fehérje a vizeletben (fehérjevizelés)

    Autoimmun vaszkulitisszel diagnosztizált egyéneknél a betegség követése érdekében.

    a vizsgálatokat időszakonként ismételten elvégzik. 

     

    Gyulladásos bélbetegség

     

    ANCA tesztet együtt rendelik az anti-Saccharomyces cerevisiae antitest (ASCA) vizsgálattal, amennyiben a személynek olyan panaszai és tünetei vannak, amelyek gyulladásos bélbetegségre engednek következtetni és a szakorvos különbséget szeretne tenni a Crohn betegség és az ulceratív kolitisz között.

    A gyulladásos bélbetegség tünetegyüttese magában foglalhatja:

    Alhasi fájdalmat és görcsöket

    Hasmenést

    Végbél vérzést

    Lázat

    Fáradtságot

    Néhány emberben ízületi, bőr, csont és szervhez kapcsolódó tüneteket

    Gyerekeknél megkésett fejlődés és növekedési elmaradás is lehet.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    Az ANCA teszt eredményét körültekintően kell értékelni sok szempont figyelembevételével. A szakorvos figyelembe fogja venni a klinikai tünetek mellett a laboratóriumi és más típusú tesztek, mint pl.: képalkotó vizsgálatok eredményeit.

     

    Vaszkulitisz

     

    Pozitív ANCA, PR3 és/vagy MPO teszt elősegíti a szisztémás autoimmun vaszkulitisz diagnózisának felállítását és segít elkülöníteni a betegség egyes típusait. Ugyanakkor a diagnózis alátámasztásához gyakran ajánlott az érintett terület biopsziás vizsgálata is.

    Negatív ANCA teszt eredmény azt jelenti, hogy nem valószínű, hogy az egyén tünetei autoimmun vaszkulitiszből erednek.

    Amikor az indirekt immunfluoreszcens teszt pozitív, a mikroszkópban többféle mintázat látható:

     

    • Perinukleáris, vagy mag körüli mintázat (pANCA) –a fluoreszcens festődés döntően a sejtmag közelében jelenik meg. A pANCA mintázatot adó esetek megközelítőleg 90%-a egyben MPO antitest pozitív is.
    • Citoplazmatikus mintázat (cANCA) – a fluoreszcens festődés a sejt citoplazmájában jelenik meg. A cANCA mintázatot adó esetek megközelítőleg 85 %-ban egyben PR3 antitest pozitívak is.
    • Negatív ANCA – nagyon gyenge, vagy nincs fluoreszcencia.

     

    Amennyiben egy ANCA teszt eredménye pozitív, akkor további teszteket is végeznek, hogy a jelenlévő antitest mennyiségét is meghatározzák. Ezt titrálásnak hívják. A titer meghatározásához a szérum mintát lépésekben kihígítják és minden egyes hígításban vizsgálják az antitest jelenlétét. A legnagyobb hígítás, amiben még detektálható az antitest az a titer. Például, ha a szérumteszt pozitív a 64-szeres hígítás után, akkor a titer 1:64. Minél nagyobb a titer, annál több antitest van jelen a vérben.

     

    ANCA szint idővel változhat, ezért általános módszerként alkalmazzák a betegség aktivitásának és/vagy terápiára való válaszának monitorozására; habár a titer nagysága néha következetlen, egyes betegekben nem követi a remisszió (tünetmentes)/ relapszus (fellángolás) állapotokat.

     

    Kiegészítésként MPO és PR3 antitestekre specifikus tesztek végezhetők:

     

    • Pozitív PR3 antitest teszt mellett pozitív cANCA vagy pANCA detektálható a betegek több mint 80 %-ánál aktív granulomatózus poliangiitisz (Wegener granulomatózis) estén.
    • MPO antitest és a pANCA teszt együttes pozitivitása mutatható ki mikroszkópikus poliangiitisz, glomerulonefritisz, eozinofil granulomatózusos poliangiitisz (Churg Strauss szindróma), valamint Goodpasture szindróma kórképekben. Az MPO és a pANCA antitestek más autoimmun megbetegedésben is jelen lehetnek, mint pl.: Szisztémás lupusz eritematózus, reumatoid artritisz és Sjögren szindrómában.

     

    A következő táblázat vaszkulitiszes megbetegedések esetén előforduló eredményeket mutatja.

    Állapot

    Betegek %-a cANCA mintázattal (PR3 antitestek)

    Betegek %-a pANCA mintázattal (MPO antitestek)

    Granuloma képződéssel járó poliangiitisz (Wegener granulomatózis) 90% aktív betegségben, 60-70% inaktív betegségben Kevesebb mint 10%

    Mikroszkópikus poliangiitisz

    30% 60%
    Eozinofiliás granulóma képződéssel járó poliangiitisz (Churg Strauss szindróma)

    Ritka

    50-80%

    Polyarteritis nodosa

    Ritka Ritka

     

    Gyulladásos bélbetegség

     

    Az ANCA teszt elvégzése hasznos lehet Gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő betegek vizsgálata esetén

    • Azokban az esetekben, ahol az atípusos ANCA pozitív, és az ASCA (anti-Saccharomyces cerevisiae antitest) negatív valószínűsíthető, hogy a betegnek ulceratív kolitisze (UC) van.
    • Ha az atípusos ANCA negatív és az ASCA pozitív, az Crohn betegségre (CD) utal. Negatív ANCA és/vagy ASCA eredmény nem zárja ki az UC, CD, vagy más IBD betegség fennállását.
  • Mit kell még tudnom?

    Az autoimmun eredetű vaszkulitiszek diagnózisának igazolására a legtöbb esetben az érintett érből biopsziás vizsgálat szükséges. 

    Mivel mind a vaszkulitiszekhez, mind a gyulladásos bélbetegségekhez társuló tünetek megjelenhetnek számtalan egyéb kórképben is, ezért az ANCA vizsgálatot megelőzően, vagy azzal párhuzamosan gyakran végeznek más vizsgálatokat is annak érdekében, hogy az egyéb kórokokat kizárják.

  • El fog-e valaha tűnni az antineutrofil citoplazmatikus antitestem (ANCA)?

    A szintje változhat, de ha egyszer valakinél megjelenik az autoantitest, akkor annál a személynél mindig kimutatható lesz.

  • Lehet-e ANCA tesztet végezni az orvosi rendelőben?

    Az ANCA tesztelése speciális készüléket, és körültekintő gyakorlott szakértői értékelést igényel. A vérmintát el kell küldeni egy klinikai laboratóriumba, ahol elvégzik a tesztet.

  • Szükséges-e mindenkinél ANCA tesztet végezni?

    ANCA teszt csak akkor szükséges, ha a betegnek olyan tünetei vannak, amelyek felvetik szisztémás vaszkulitisz vagy gyulladásos bélbetegség (IBD) gyanúját. A legtöbb embernek soha sincs szüksége ANCA vizsgálatra.

  • Van-e olyan állapot, ami nem vaszkulitisz és nem gyulladásos bélbetegség, és mégis pozitív az ANCA eredménye?

    Igen. Ilyen többek között a reumatoid artritisz, a szisztémás lupusz eritematózus (SLE), tüdő érintettség, autoimmun hepatitisz, néhány gyógyszerhatás, szív (endokarditisz) és légúti fertőzések. 

  • Hány autoimmun rendellenesség következtében alakul ki szisztémás érgyulladás?

    Számos autoimmun rendellenességben, azonosították. A vaszkulitiszek rendszerezése, némi átfedéssel, az érintett vérér mérete alapján történik – kis, közepes vagy nagy. 

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

(© 1995–2014). Cytoplasmic Neutrophil Antibodies, Serum. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/9441 through http://www.mayomedicallaboratories.com. Accessed April 2014

Schlaberg, R. and Tebo, A. (Reviewed 2014 March). Inflammatory Bowel Disease – IBD. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/IBD.html through http://www.arupconsult.com. Accessed April 2014

Rowe, W. and Lichtenstein, G. (Updated 2013 November 25). Inflammatory Bowel Disease. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/179037-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed April 2014

Ghazi, L. (Updated 2014 January 13). Crohn Disease. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/172940-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed March 2014.

Basson, M. (Updated 2013 May 27). Ulcerative Colitis. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/183084-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed March 2014.

(Reviewed 2012 December). Inflammatory Bowel Disease Differentiation Panel. Quest Diagnostics [On-line information]. Available online at http://www.questdiagnostics.com/testcenter/testguide.action?dc=TS_IBD_Differention_Panel through http://www.questdiagnostics.com. Accessed April 2014

Walfish, A. and Sachar, D. (Revised 2012 December). Crohn Disease. Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online through http://www.merckmanuals.com. Accessed March 2014.

Furata, S. and Jayne, D. (2014). Emerging Therapies in Antineutrophil Cytoplasm Antibody-Associated Vasculitis. Medscape Multispecialty from Curr Opin Rheumatol. 2014;26(1):1-6. [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/821352 through http://www.medscape.com. Accessed April 2014

(2011 April 1). What is Vasculitis? National Heart, Lung, and Blood Institute. [On-line information]. Available online at http://www.nhlbi.nih.gov/health/health-topics/topics/vas/ through http://www.nhlbi.nih.gov. Accessed April 2014

Bronfenbrener, R (October 12, 2012) Antineutrophil Cytoplasmic Autoantibody, Cytoplasmic (c-ANCA). Medscape Reference. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2086572-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed May 2014.

Millet A, et. al. Antineutrophil Cytoplasmic Antibody-Associated Vasculitides. Ann Rheum Dis. 2013;72(8):1273-1279. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/809119 through http://www.medscape.com. Accessed May 2014.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 90-91.

Shah A, Bylund DJ, McCallum RM. (2011) Vasculitis, in Henry's Clinical Diagnosis by Laboratory Methods, 22nd ed. McPherson RA, Pincus MR, eds. Elsevier-Saunders: Philadelphia.Chap 52, Pp 991-1002.

Watnick S, Dirkx T (2014). Kidney Disease, in Current Medical Diagnosis and Treatment. Papadakis MA, McPhee SJ, Rabow MW., eds. McGraw-Hill:New York. Chap 22.

Nachman PH, Denu-Ciocca CJ. (2009). Chapter 31. Vasculitides. In: Lerma EV, Berns JS, Nissenson AR. eds. CURRENT Diagnosis & Treatment: Nephrology & Hypertension. New York, NY: McGraw-Hill.

Korábbi áttekintések során használt források

(2009 March). Vasculitis. National Heart Lung and Blood Institute [On-line information]. Available online at http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/vas/vas_whatis.html through http://www.nhlbi.nih.gov. Accessed June 2010.

(© 2006-2010). MPO/PR-3 (ANCA) Antibodies : 0050707. ARUP's Laboratory Test Directory [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/ug/tests/0050707.jsp through http://www.aruplab.com. Accessed June 2010.

(Updated 2009 August). Vasculitis – ANCA. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/ANCA.html?client_ID=LTD through http://www.arupconsult.com. Accessed June 2010.

Borigini, M.J. (Updated 2009 May 31). Necrotizing Vasculitis. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000432.htm. Accessed June 2010.

Mayo Clinic Staff (2009 October 10). Vasculitis [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/vasculitis/DS00513/METHOD=print through http://www.mayoclinic.com. Accessed June 2010.

Revelo, P. and Tebo, A. (Updated 2009 August). Goodpasture Syndrome - Anti-GBM Disease. (ARUP Consult) [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/GoodpastureSyndrome.html?client_ID=LTD# through http://www.arupconsult.com. Accessed June 2010.

Gota, C. (Updated 2008 May). Introduction: Vasculitis. Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmpe/sec04/ch033/ch033a.html through http://www.merck.com. Accessed June 2010.

Trevisin, M. et. al. (2008 March 10). Antigen-Specific ANCA ELISAs Have Different Sensitivities for Active and Treated Vasculitis and for Nonvasculitic Disease. Medscape from American Journal of Clinical Pathology. 2008;129(1):42-53 [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/568996 through http://www.medscape.com. Accessed June 2010.

(Updated 2009 January 30). Anti-Neutrophile Cytoplasmic Antibody, Serum. Pathology Associates of Lexington, P.A. [On-line information]. Available online at http://www.palpath.com/MedicalTestPages/anca.htm through http://www.palpath.com. Accessed June 2010.

(© 1995–2010) Unit Code 83012: Antineutrophil Cytoplasmic Antibodies Vasculitis Panel, Serum. Mayo Clinic, Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/83012 through http://www.mayomedicallaboratories.com. Accessed June 2010.

Papadopoulos, P. and O’Brian, R. (Updated 2009 August 4). Wegener Granulomatosis. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/332622-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed June 2010.

Lohr, J. and Owens, K. (Updated 2008 September 4). Glomerulonephritis, Rapidly Progressive. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/240457-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed June 2010.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2007). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 88-89.

Wu, A. (© 2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, 4th Edition: Saunders Elsevier, St. Louis, MO., Pp 750-751, 928-929.

Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 21st ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Saunders Elsevier: 2007, Pp 935-937.

Kasper DL, Braunwald E, Fauci AS, Hauser SL, Longo DL, Jameson JL eds (2005). Harrison's Principles of Internal Medicine, 16th Edition, McGraw Hill, Pp 2002-2003.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?