Más néven
Hodgkin Limfóma (HL)
Hodgkin-kór
Non-Hodgkin Limfóma
Nem-Hodgkin Limfóma (NHL)
Limfoproliferatív betegség
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 28.09.2021.
Mi az a limfóma?

A limfóma a nyirokrendszer daganatos megbetegedése, mely gyakran egy vagy több nyirokcsomóban alakul ki azáltal, hogy a limfocitáknak nevezett fehérvérsejtek kontrollálatlan növekedésbe és osztódásba kezdenek.

A limfociták a szervezet természetes védekező (immun) rendszerének fontos alkotóelemei. Segítenek a kórokozókkal szembeni védelemben, amellett, hogy számos más funciójuk is van. A limfociták folyamatosan keringenek a szervezetben, mind a vérben, mind a nyirokrendszerben.

A nyirokrendszer a nyirokcsomók és a nyirokerek hálózata, melynek feladata, hogy a szövetekben keletkező folyadékot elvezesse és „nyirok(nedv)” formájában visszajuttassa a véráramba.

A nyirokcsomók önállóan vagy csoportosan, láncszerűen felfűzve fordulnak elő a szervezetben a nyirokerek mentén a nyakon, hónaljban, mellkasban, hasban és a lágyékban. A nyirokcsomók megszűrik a nyirokfolyadékot, elpusztítva ezzel számos mikróbát és a nyirokban lévő abnormális sejteket. A nyirokcsomókban többféle limfocita található:

A T-limfociták elősegítik az immunrendszer összehangolt működését. Elindítják az immunválaszt, ellenőrzik annak erősségét, illetve, ha már nincs szükség a működésére, akkor leállítják azt. Emellett, felismerik az idegen struktúrákat és elindítják az eltávolításukat végző folyamatokat.

A B-limfociták termelik az ellenanyagokat (antitesteket). Az ellenanyagok olyan fehérjék, amelyeket például fertőzések alkalmával abból a célból termel a szervezet, hogy védekezni tudjon olyan betegségekkel szemben, mint pl. a kanyaró, mumpsz vagy a hepatitis.

A természetes ölő (Natural Killer; NK) sejtek a vérben lévő összes limfocita 10-15%-át teszik ki. Az NK-sejtek megtámadják és elpusztítják az olyan kóros sejteket, mint a tumorsejtek vagy a vírussal fertőzött sejtek.

Ezek közül a limfociták közül valamelyik, vagy több is érintett lehet limfómás megbetegedésben. Amint ezeknek a sejteknek a működése kicsúszik az ellenőrzés alól, a nyirokcsomóban a kóros limfociták „túlerőben” lesznek a normális sejtekhez képest és ez a nyirokcsomó megnagyobbodásához vezet. Az abnormális sejtek előbb vagy utóbb átterjednek (metasztázist, áttétet okoznak) egy vagy több másik nyirokcsomóra és az azokkal kapcsolatban lévő szervekre, mint pl. a lép, csontvelő, mandulák (orr-, garat) és a csecsemőmirigy. A nyirokcsomókon kívül limfóma kialakulhat számos más szövetben és szervben is, mint pl. a gyomor, bél és az agy.

A limfómák két fő csoportba oszthatók: A B-sejtes limfómák (melyek a leggyakoribbak) és a T-sejtesek. Emellett léteznek NK-sejtes limfómák is, de ezek nagyon ritkák.

A sejttípus szerinti csoportosítás mellett további osztályozás lehetséges a limfóma sejtek jellemzői, növekedési-szaporodási képességük, áttét képző sajátságaik alapján. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) több különböző limfóma típust különít el. A teljes lista elérhető „A limfoid daganatok WHO szerinti osztályozásának 2016-os módosítása” („The 2016 revision of the World Health Organization classification of lymphoid neoplasms”) című összefoglalóban.

 

Accordion Title
A limfómákról
  • Hodgkin limfóma (Hodgkin-kór)

    A Hodgkin limfómának (más néven HL vagy Hodgkin-kór) több típusa van, melyek különbözőképpen növekednek és terjednek. A HL két fő típusa felnőttekben, a klasszikus HL (cHL) és a noduláris limfocita predomináns (limfocita túlsúlyos).

    A Hodgkin limfómás esetek 95%-a a klasszikus típusba sorolható. A klasszikus HL-ra jellemző a nagy ún. Reed-Sternberg tumorsejtek jelenléte. Ezek kóros B-limfociták. A klasszikus HL az érintett nyirokcsomók elhelyezkedése és mikroszkópos leírásuk alapján 4 altípusba osztható.

    A noduláris limfocita predomináns típus a Hodgkin limfómák 5%-át teszi ki. A limfóma sejtek általában nagyok és pattogatott kukoricára emlékeztető magjuk van („popcorn sejtek”). Ez a típus inkább fiatalabb felnőttekben jelentkezik. Lassabban növekszik, mint a klasszikus típus és más a kezelési stratégiája is.

    Hodgkin limfóma bármely életkorban jelentkezhet, de leggyakrabban a 20 év körüli korosztályban és 55 év felett jellemző. Valamivel gyakrabban fordul elő férfiakban. A daganatos betegségekkel foglalkozó amerikai társaság (American Cancer Society) adatai alapján az Egyesült Államokban minden évben 8.500 új Hodgkin limfómás esetet diagnosztizálnak és kb. 970 ember hal meg ebben a betegségben.

    A Hodgkin limfómát a limfocita DNS-ének egy mutációja okozza. Egyelőre nem ismert, hogy mi okozza a DNS mutációját, melynek következtében a normális limfociták Reed-Sternberg sejtekké alakulnak. A tudósok közül néhányan úgy vélik, hogy az Epstein-Barr vírus fertőzés következtében jön létre a B-limfocitákban az a mutáció, ami olykor Reed-Sternberg sejtek kialakulásához vezet. Más fertőzések is kiválthatják egyes esetekben a Reed-Sternberg sejtek kialakulását. Még további kutatások szükségesek a Hodgkin limfóma kiváltó okának kiderítéséhez.

  • Non-Hodgkin limfóma

    A daganatos betegségekkel foglalkozó amerikai társaság (American Cancer Society) adatai szerint a non-Hodgkin limfómák (NHL) az összes daganatos megbetegedés 14%-át teszik ki. Évente az Egyesült Államokban kb. 74.000 új beteget diagnosztizálnak non-Hodgkin limfómával és kb. 20.000 beteg hal meg ebben a betegségben vagy szövődményeiben. NHL-ben a sejtek mikroszkópos megjelenése és a betegség klinikai viselkedése nagyon eltér a Hodgkin limfómától.

    NHL bármely életkorban kialakulhat, de a betegség kockázata az életkorral növekszik. A NHL-val diagnosztizált betegek több mint a fele 65 év feletti.

    Összességében a NHL rizikója nagyobb férfiakban, mint nőkben, azonban a NHL egyes típusai mégis gyakrabban fordulnak elő nőknél.

    Az Egyesült Államokban a fehér (kaukázusi) lakosságban nagyobb gyakorisággal alakul ki NHL, mint az afroamerikai vagy az ázsiai lakosságban.

     

    Űgy tűnik, hogy a limfociták DNS-ének (gén és/vagy kromoszóma) NHL kialakulásához vezető eltérései általában a beteg élete folyamán jönnek létre, azonban néhány esetben ezek az eltérések öröklöttek is lehetnek. Sugárterhelés, bizonyos vegyszerek vagy gyógyszerek, bizonyos fertőzések növelhetik a NHL kialakulásának kockázatát. Azoknak a betegeknek, akiknek gyenge az immunrendszere, vagy autoimmun betegségben szenvednek (pl. reumatoid artritisz vagy lupusz) nagyobb a kockázatuk NHL kialakulására nézve.

  • Panaszok és tünetek

    A limfóma diagnózisának felállítása gyakran nehéz, mert a panaszok és tünetek általában enyhék. Egyes betegeknek egyáltalán nincsenek tüneteik - különösen a betegség kezdeti szakaszában -, azonban néhány tünet később megjelenhet, amikor a limfóma nagyobbá kezd válni. Általában a nyirokcsomók megnagyobbodnak, de ezt olykor sem a beteg, sem az orvos nem érzékeli.

    A limfóma gyanúját keltő néhány fő panasz és tünet:

    Egy vagy több fájdalmatlan nyirokcsomó duzzanat a hónaljban, nyakon vagy a lágyékban. Más állapotok is okozhatnak nyirokcsomó megnagyobbodást, pl. egyes fertőzések, de ezek általában tapintásra fájdalmasak.

    Megnagyobbodott lép.

    Kóros limfociták számának megnövekedése a vérben.

    Láz – fertőzés fennállása nélkül (ez olykor heteken át hol megszűnik, majd újra jelentkezik).

    Éjszakai izzadás.

    Megmagyarázhatatlan súlyvesztés (a testsúly több mint 10%-a).

    Gyakori és/vagy komoly fertőzések.

    Gyakori sérülések, vérzések.

     

    Lehetnek egyéb általános panaszok és tünetek, melyeket azonban nem csak a limfóma okozhat. Ilyenek például:

    Extrém mértékű fáradékonyság.

    Étvágytalanság.

    Bőrviszketés.

    Nyaki vagy lágyék táji fájdalom.

     

    Attól függően, hogy a limfóma a szervezet mely részén található, egyéb komoly panaszok és tünetek lehetségesek:

    Ha a limfóma egy mellkasi nyirokcsomóban található, mellkasi fájdalmat és nyomásérzést okozhat. Befolyásolhatja a légzést, légszomjat vagy köhögést okozhat.

    Ha az érintett nyirokcsomó a hasban taláható, a has megnövekedése és/vagy hasi fájdalom tapasztalható.

    Általánosságban, a NHL-kat az érintett sejt típusa és jellemzői, továbbá növekedési és terjedési képességük (áttét képző tulajdonság) alapján osztályozzák. A WHO mintegy 80 különböző NHL típust különít el. Az Egyesült Államokban a B-sejtes NHL-k jóval gyakrabban fordulnak elő, mint a T-sejtes és az NK-sejtes limfómák.

    A NHL-k 85-90%-a az érett B-sejtes limfómák közé tartozik. Az alábbi betegségeket soroljuk ebbe a csoportba:

     

    Diffúz nagy B-sejtes limfóma (DLBCL): az Egyesült Államokban ez a leggyakoribb NHL típus, a NHL-k kb. egyharmadát teszi ki. Ez egy gyorsan növő limfóma típus, amely bármely életkorban előfordulhat, azonban mégis elsősorban az idősebb korosztály betegsége.

     

    Follikuláris limfóma: az Egyesült Államokban az összes limfómás megbetegedések egyötöde ebbe a csoportba tartozik. Ez általában egy nagyon lassan növő limfóma típus, de időnként gyorsan növő DLBCL-be alakulhat át.

     

    Krónikus limfocitás leukémia/kis limfocitás limfóma (CLL/SLL): ez két rokon betegség. A különbség köztük, hogy amíg a CLL főként a csontvelőt és a vért érinti, addig az SLL főleg a nyirokcsomókban fordul elő. Ezek lassú növekedésű betegségek, a kezelésük teljesen megegyezik.

     

    Waldenström makroglobulinémia (WM): ebben a betegségben a tumoros B-sejtek főként a csontvelőben találhatók, de előfordulhatnak a májban, lépben és a nyirokcsomókban is. A daganat sejtek túlzott mennyiségben termelik a nagy méretű, IgM típusú immuglobulin fehérjét, mely a véráramba kerülve annak besűrűsödését okozza. A WM egy lassú növekedésű limfóma, mely tipikusan a 60-as éveikben járó betegeket érinti.

     

    Néhány egyéb limfóma is ide tartozik:

    Marginális zóna limfóma (MZL).

    Köpenysejtes limfóma (KL; Mantle cell lymphoma, MCL)).

    Gyomor nyálkahártya-asszociált limfoid szövet limfóma (Mucosa associated lymphoid tissue, MALT).

    Limfoplazmocitás limfóma (LPL) (LPL-ből kialakulhat WM).

    Burkitt limfóma (BL).

    Elsődleges mediastinális (csecsemőmirigyet érintő) nagy B-sejtes limfóma (Primary mediastinal large B-cell lymphoma, PMBCL).

    Hajas sejtes leukémia.

     

    A non-Hodgkin limfómák kb. 10-15%-a az érett T-limfocitákat és az NK-sejteket érinti. Az ebbe a kategóriába eső betegségek az alábbiak:

     

    T-limfoblasztos limfóma (leukémia): ezt a típust tekinthetjük limfómának és akut limfoblasztos leukémiának is attól függően, hogy a csontvelő milyen mértékben érintett. Az összes limfóma kb. 1%-a tartozik ebbe a csoportba. Leggyakrabban a tizenéves korosztályban és fiatal felnőttekben fordul elő, a férfiakat gyakrabban érinti, mint a nőket.

     

    Perifériás T-sejtes limfóma (Peripherial T-cell lymphomas, PTCL), másként nem osztályozott: több típusú olyan érett T-sejtes limfóma tartozik ide, amely egyetlen jól meghatározott kategóriába sem sorolható. Az ide tartozó betegségek együtt az összes limfóma kb. 4-5%-át teszik ki.

     

    Bőr eredetű T-sejtes limfómák (mycosis fungoides, Sezary-szindróma és egyebek): az ide tartozó kórképek a legritkább limfómák. Amíg a legtöbb limfóma a limfoid szövetekből vagy a belső szervekből indul ki, addig ezek a betegségek a bőrben kezdődnek. A bőrt érintő limfómák az összes limfóma kb. 4%-át jelentik.

     

    Néhány egyéb ide tartozó példa:

    Szisztémás anaplasztikus nagy sejtes limfóma (ALCL).

    Felnőttkori T-sejtes leukémia/limfóma.

    Angioimmunoblasztos T-sejtes limfóma (AITL).

  • Vizsgálatok

    Az orvos fizikális vizsgálatot végez és felveszi az anamnesztikus adatokat (kórelőzményeket). Ezen kívül több laboratóriumi teszt végezhető a limfóma diagnózisának, pontos típusának meghatározásához és a kezelés hatékonyságának megítéléséhez. Sikeres kezelést (remisszió) követően egyes tesztek segítenek megállapítani, hogy a limfóma kiújult-e (relapszus).

     

    Laboratóriumi tesztek

    Az érintett nyirokcsomó vagy limfoid szövet biopsziája a Hodgkin limfóma és a non-Hodgkin limfómák gold standard diagnosztikus tesztje. A patológusok az érintett limfoid szövetből származó minta mikroszkópos vizsgálatával határozzák meg, hogy a daganat jelen van-e. A szövetmintát sebészi úton vagy finom tű aspirációval vagy biopsziával nyerik. Immunhisztokémiai vizsgálatokat végeznek a biopsziás szövetmintán, mely segíti a diagnózis felállítását és a limfóma osztályozását.

    Több egyéb laboratóriumi teszt is végezhető a diagnózis felállítása érdekében, illetve a limfóma ellenőrzésére és a szövődmények felismerésére.

    Általános laboratóriumi tesztek:

    Teljes vérkép – ez megadja a fehérvérsejtek, vörösvérsejtek és vérlemezkék számát. Ezzel megállapítható, hogy pl. leukémia és/vagy vérszegénység áll-e fenn. A vérképből meghatározható a vérlemezkék vagy a fehérvérsejtek számának csökkenése, mely jelezheti, hogy a limfóma jelen van a csontvelőben és/vagy a vérben.

    Csontvelő biopszia és vizsgálat – tájékoztat a csontvelőben jelenlévő sejtekről. Limfóma esetén a csontvelőben kóros sejtek lehetnek jelen.

    Vérkenet vizsgálat – mikroszkópos vizsgálattal értékelhetők a vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék, továbbá megállapítható, hogy abnormális sejtek (pl. limfóma sejtek) jelen vannak-e.

    Célzott laboratóriumi tesztek is végezhetők:

    Immunofenotipizálás áramlási citometriával – ezzel a módszerrel vizsgálható, hogy bizonyos markerek jelen vannak-e vagy sem a vizsgálandó anyagban lévő sejtek felszínén, vagy azok belsejében. Ez segít a limfóma diagnózisát felállítani és típusát meghatározni.

    Molekuláris genetikai tesztek – a daganatos sejtek DNS-ét teszteli genetikai eltérésekre nézve, és meghatározza, hogy az érintett sejtek vajon egy sejt klónjai-e.

    Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a limfóma átterjedt a test más részeire (metasztázis), agy-gerincvelői folyadék vagy egyéb testfolyadék vizsgálata is szükséges lehet.

    Béta-2 mikroglobulin – ez a teszt segít eldönteni, hogy a betegség milyen súlyos és megjósolható a segítségével a limfóma kimenetele (prognózis).

    Laktát-dehidrogenáz (LDH) – segíthet a limfóma prognózisának meghatározásában.

    Hepatitis B – azoknál a betegeknél kell tesztelni, akik rituximab kezelésben részesülnek, mert a hepatitis B fertőzés kiújulása a rituximab kezelés negatív mellékhatása lehet (hepatitis B reaktiváció).

     

    Nem laboratóriumi tesztek

    Néhány képalkotó vizsgálat, amelyet szükséges elvégezni:

    CT vizsgálat

    PET (pozitron emissziós tomográfia) vizsgálat

    Mellkas röntgen

    MRI vizsgálat.

  • Stádium besorolás

    Mivel egy vagy több nyirokcsomó lehet érintett a betegségben, fontos megállapítani, hogy melyek azok. Ez a folyamat a stádium besorolás (staging). Az alábbi táblázat egy olyan osztályozási rendszert mutat be, mely leírja, hogy mennyire kiterjedt a betegség. Az Ann Arbor staging rendszer a legelterjedtebben használt a felnőtt non-Hodgkin limfómák stádium besorolására.

    Limfóma stádiumok

    Stádium Leírás
    I Egy limfoid terület (pl. egy nyirokcsomó) vagy területpár (pl. mindkét mandula) érintett. Ez a stádium vonatkozik azokra az esetekre is, ha a daganat a nyirokrendszeren kívül van és egy szervnek csak egyetlen részét érinti.
    II Két vagy több limfoid terület érintett, melyek a rekeszizom azonos oldalán találhatók. Például a mandulák és egy hónalji nyirokcsomó. Ez a stádium vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a limfóma egy adott nyirokcsomóból kiterjed egy közeli szervre, vagy több nyirokcsomót érint a rekesz egyazon oldalán.
    III Az érintett területek a rekesz mindkét oldalán vannak (a rekesz felett és alatt is); pl. egy nyaki nyirokcsomó és egy másik nyirokcsomó a hasban. Ez a stádium vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a daganat átterjed a nyirokcsomókkal szomszédos területre vagy szervre vagy a lépre, vagy mindkettőre.
    IV Kiterjedt betegség, mely más szerveket, elsősorban a csontvelőt és/vagy a májat is érinti.

    A stádium besorolás segítheti a terápiát. Például, ha egy I-es stádiumú limfóma eset áll fenn, ahol csak egyetlen nyirokcsomó érintett, a nyirokcsomó sebészi úton való eltávolítása egyben a kezelés is. Másrészről, ha egy IV-es stádiumú limfómáról van szó, sebészi eltávolítás általában nem lehetséges.

    A stádium besoroláshoz leggyakrabban használt klinikai laboratóriumi tesztek a teljes vérkép, máj- és vesefunkciós vizsgálatok, csontvelő biopszia. A nem laboratóriumi tesztek közül a CT, MRI és a röntgen vizsgálatok.

  • Kezelés

    Minden limfóma egyedi. Néhány típus hajlamosabb a növekedésre és a terjedésre (agresszív), mint mások. A kezelőorvos a daganatot a látszólagos agresszivitása alapján fogja osztályozni. Mindezek az információk, valamint a limfóma típusa és elhelyezkedése fogja megszabni a kezelési tervet. Néhány olyan beteget, akinek semmi komoly tünete nincsen, csak szorosan ellenőrizni kell és csak akkor kell kezelni, ha a tünetei súlyosbodnak.

    A kezelés végső céla a betegség meggyógyítása. Ha egy betegség nem gyógyítható, akkor az a cél, hogy a limfóma amilyen hosszú időre csak lehet, remisszióba kerüljön (nincsenek tünetek), lassítsuk vagy megakadályozzuk a betegség romlását (progresszió), enyhítsük a tüneteket, megelőzzük és kezeljük a szövődményeket.

    A limfóma kezelése gyakran több lehetőség kombinációját jelenti. Ilyenek:

    Kemoterápia,

    Radioterápia,

    Nagy dózisú kemoterápiát követő őssejt transzplantáció.

    Célzott terápia – ezek olyan gyógyszerek, amelyek támadáspontjai a limfóma sejtekben azok a specifikus változások, melyek hatására a sejtek kikerültek az ellenőrzés alól.

    Immunoterápia – ez a kezelés az immunrendszer működésének fokozása révén segíti a szervezet daganattal szembeni küzdelmét, illetve lassítja vagy elpusztítja magát a daganatot.

    Sebészeti eljárás – ez egy ritkán alkalmazott kezelés, mellyel eltávolítják a limfóma által érintett szervet.

    A kezelés megválasztása és a betegség távolabbi kilátásai (prognózis) nagy mértékben függenek a betegség típusától, stádiumától és a beteg egészségi állapotától. A Hodgkin limfómát főleg kemo- és sugárterápiával kezelik. De más lehetőségek is szóba jöhetnek.

    Minden limfómával diagnosztizált beteget, még azokat is, akik „meggyógyultak” a limfómából vagy remisszióban vannak, egész további életük során ellenőrizni szükséges. Sok esetben a limfóma évek múlva kiújulhat.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

May 1, 2018. American Cancer Society. Lymphoma. Available online at https://www.cancer.org/cancer/lymphoma.html. Accessed November 3, 2020.

April 2019. American Society of Clinical Oncology. Lymphoma – Hodgkin guide. Available online at https://www.cancer.net/cancer-types/lymphoma-hodgkin/introduction. Accessed November 3, 2020.

October 25, 2019. National Cancer Institute. Adult Hodgkin lymphoma treatment (PDQ®)– patient version. Available online at https://www.cancer.gov/types/lymphoma/patient/adult-hodgkin-treatment-pdq#_1. Accessed November 2020.

October 23, 2019. National Institutes of Health. Adult Non-Hodgkin lymphoma treatment (PDQ®)—patient version. Available online at https://www.cancer.gov/types/lymphoma/patient/adult-nhl-treatment-pdq#_129. Accessed November 2020.

July 19, 2018. American Cancer Society. About Waldenstrom macroglobulinemia. Available online at https://www.cancer.org/cancer/waldenstrom-macroglobulinemia/about/what-is-wm.html. Accessed November 2020.

October 29, 2019. U.S. National Library of Medicine. Waldenström macroglobulinemia. Available online at https://ghr.nlm.nih.gov/condition/waldenstrom-macroglobulinemia. Accessed November 2020.

August 1, 2018. American Cancer Society. Types of T-cell lymphoma. Available online at https://www.cancer.org/cancer/non-hodgkin-lymphoma/about/t-cell-lymphoma.html. Accessed November 2020.

November 2018. Leukemia & Lymphoma Society. Peripheral T-cell lymphomas fact sheet. Available online at https://www.lls.org/sites/default/files/file_assets/FS25_Peripheral_TCell_2018_drug_update.pdf. Accessed November 2020.

Steven H. Swerdlow, Elias Campo, Stefano A. Pileri, Nancy Lee Harris, Harald Stein, Reiner Siebert, Ranjana Advani, Michele Ghielmini, Gilles A. Salles, Andrew D. Zelenetz, Elaine S. Jaffe, The 2016 revision of the World Health Organization classification of lymphoid neoplasms. Blood (2016) 127 (20): 2375–2390. Available online at https://ashpublications.org/blood/article/127/20/2375/35286/The-2016-revision-of-the-World-Health-Organization. Accessed November 2020.

Korábbi áttekintések során használt források

(© 2006). Detailed Guide: Lymphoma, Non-Hodgkin’s type. American Cancer Society [On-line information]. Available online at http://www.cancer.org/docroot/CRI/CRI_2_3x.asp?dt=32.

(© 2006). Detailed Guide: Hodgkin Disease. American Cancer Society [On-line information]. Available online at http://www.cancer.org/docroot/CRI/CRI_2_3x.asp?dt=84.

(2006 April 20, Revised). Detailed Guide: Hodgkin Disease, What Are the Key Statistics About Hodgkin Disease? American Cancer Society [On-line information]. Available online through http://www.cancer.org.

(2006 May 30). Detailed Guide: Lymphoma, Non-Hodgkin’s type, What Are the Key Statistics About Non-Hodgkin Lymphoma? American Cancer Society [On-line information]. Available online through http://www.cancer.org.

Matsui, W. (2006 May 3). Hodgkin’s lymphoma. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000580.htm.

Brose, M. (2004 August 3, Updated). Non-Hodgkin’s lymphoma. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000581.htm.

Weissmann, D. (2006 May 18, Revised). Hemepath Tutorial Table of Contents. University of Medicine and Dentistry of New Jersey [On-line information]. Available online at http://pleiad.umdnj.edu/~dweiss/default.html.

(© 2006). Normal and Non-Specifically Reactive Lymph Nodes. University of Medicine and Dentistry of New Jersey [On-line information]. Available online through http://pleiad.umdnj.edu.

(© 2006). Hodgkin Lymphoma (HL): An Overview. University of Medicine and Dentistry of New Jersey [On-line information]. Available online at http://pleiad.umdnj.edu/~dweiss/hd_intro/hd_intro.html.

(© 2006). Introduction to Non-Hodgkin Lymphomas (NHLs). University of Medicine and Dentistry of New Jersey [On-line information]. Available online at http://pleiad.umdnj.edu/~dweiss/lymph_intro/lymph_intro.html.

(© 2006). Classifying Non-Hodgkin’s Lymphomas. University of Medicine and Dentistry of New Jersey [On-line information]. Available online at http://pleiad.umdnj.edu/hemepath/classification/classification.html.

(2003 February 1, Revised). Hodgkin’s Disease. Merck Manual Home Edition [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmhe/sec14/ch177/ch177b.html.

(2003 February 1, Revised). Non-Hodgkin’s Lymphomas. Merck Manual Home Edition [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmhe/sec14/ch177/ch177c.html.

(2003 February 1, Revised). Biology of the Immune System, Merck Manual Home Edition. Merck Manual Home Edition [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmhe/sec16/ch183/ch183a.html#fg183_2.

Henry’s Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 21st ed. McPherson, RA, Pincus, MR, eds. New York: Saunders, Elsevier: 2007.

Harrison’s Principles of Internal Medicine, Kasper, et al, 16th Edition, McGraw Hill, 2005.

(Revised 2010 September 29). Hodgkin Disease. American Cancer Society [On-line information]. PDF available for download at http://www.cancer.org/acs/groups/cid/documents/webcontent/003105-pdf.pdf. Accessed October 2010.

(Revised 2009 July 17). Non-Hodgkin Lymphoma. American Cancer Society [On-line information]. PDF available for download at http://www.cancer.org/acs/groups/cid/documents/webcontent/003126-pdf.pdf. Accessed October 2010.

(Revised 2010 August 19). Non-Hodgkin Lymphoma in Children. American Cancer Society [On-line information]. PDF available for download at http://www.cancer.org/acs/groups/cid/documents/webcontent/003127-pdf.pdf. Accessed October 2010.

Gajra, A. et. al. (Updated 2010 October 20). Lymphoma, B-Cell. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/202677-overview. Accessed October 2010.

Vinjamaram, S. et. al. (Updated 2010 October 4). Lymphoma, Non-Hodgkins. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/203399-overview. Accessed October 2010.

Mayo Clinic Staff (2009 July 11). Hodgkin’s lymphoma (Hodgkin’s disease). MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/hodgkins-disease/DS00186. Accessed October 2010.

Mayo Clinic Staff (2010 January 5). Non-Hodgkin’s lymphoma (Hodgkin’s disease). MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/non-hodgkins-lymphoma/DS00350. Accessed October 2010.

(Revised 2015 March 4). Hodgkin Disease. American Cancer Society. Available online at http://www.cancer.org/acs/groups/cid/documents/webcontent/003105-pdf.pdf. Accessed July 16, 2015.

(Revised 2015 March 11). Non-Hodgkin Lymphoma. American Cancer Society. Available online at http://www.cancer.org/acs/groups/cid/documents/webcontent/003126-pdf. Accessed July 16, 2015.

(Revised 2015 January 06). Non-Hodgkin Lymphoma in Children. American Cancer Society. Available online at http://www.cancer.org/acs/groups/cid/documents/webcontent/003127-pdf.pdf. Accessed July 16, 2015.

Gajra, A. et. al. (Updated 2014 May 02). Lymphoma, B-Cell. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/202677-overview. Accessed July 16, 2015.

Vinjamaram, S. et. al. (Updated 2015 March 25). Lymphoma, Non-Hodgkins. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/203399-overview. Accessed July 16, 2015.

Mayo Clinic Staff (2014 August 15). Hodgkin’s lymphoma (Hodgkin’s disease). Mayo Clinic. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/hodgkins-disease/DS00186. Accessed July 16, 2015.

Mayo Clinic Staff (2015 January 23). Non-Hodgkin’s lymphoma (Hodgkin’s disease). Mayo Clinic. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/non-hodgkins-lymphoma/DS00350. Accessed July 16, 2015.

(Revised 2015 March 11). How is non-Hodgkin lymphoma staged? American Cancer Society. Available online at http://www.cancer.org/cancer/non-hodgkinlymphoma/detailedguide/non-hodgkin-lymphoma-staging. Accessed July 16, 2015.

Portlock, C. S. (Copyright 2015) Non-Hodgkin Lymphomas. Merck Manual. Available online at http://www.merckmanuals.com/professional/hematology-and-oncology/lymphomas/non-hodgkin-lymphomas. Accessed July 21, 2015.

SEER Stat Fact Sheets: Non-Hodgkin Lymphoma. National Cancer Institutes, Surveillance, Epidemiology, and End Results Program. Available online at http://seer.cancer.gov/statfacts/html/nhl.html. Accessed July 21, 2015.

SEER Training Modules, WHO Classification. National Cancer Institutes, Surveillance, Epidemiology, and End Results Program. Available online at http://training.seer.cancer.gov/lymphoma/abstract-code-stage/morphology/who/diseases.html. Accessed July 21, 2015.

(Revised 2015 March 11). American Cancer Society. Types of Non-Hodgkin lymphoma. Available online at http://www.cancer.org/cancer/non-hodgkinlymphoma/detailedguide/non-hodgkin-lymphoma-types-of-non-hodgkin-lymphoma. Accessed July 21, 2015.

Campo E, et al. The 2008 WHO classification of lymphoid neoplasms and beyond: evolving concepts and practical applications. Blood. 2011 May 12; 117(19): 5019-5032.