A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
01.10.2017.
Mi ez a betegség?

A fibromyalgia folyamatosan fennálló, esetenként mozgáskorlátozottságot is okozó izomfájdalom. A beteg nyaka, válla, háta szinte állandóan fáj, rosszul alszik, reggeli ébredéskor, vagy hosszabb egy helyben ülést követően izmait merevnek érzi. A fájdalom helye és erőssége, a fáradékonyság mértéke napról napra változhat, fizikai erőkifejtés, vagy pszichés stressz hatására általában súlyosbodik. Bár kevésszer esik szó róla, a fibromyalgia gyakori állapot, mely az Egyesült Államokban a nők 3,4%-át, a férfiak 0,5%-át érinti, elsősorban a harmincas éveinek végén, negyvenes éveinek elején járó korosztályt. Becslések szerint egy átlagos napon az orvosi rendelőkben várakozók mintegy 5%-a fibromyalgia miatt keres segítséget. A reumatológusok számára a fibromyalgia a második-harmadik leggyakrabban diagnosztizált betegség.

A fájdalom, fáradékonyság és a számos egyéb tünet, mely a betegséghez társul, mind a beteg, mind az orvos számára frusztráló. A betegnek rendkívül sok kellemetlenséget okoznak, gyulladás, az érintett szövetek látható károsodása azonban nem jön létre. A tünetek teljesen véletlenszerűen alakulnak ki és múlnak el, sem egyértelmű progresszió, sem remisszió nem figyelhető meg. Régebben olykor az orvos is azt gondolta, hogy a beteg a tüneteit „csak beképzeli magának”, vagy pedig depresszió, pszichés stressz okozza azokat. A depresszió és a fibromyalgia között valóban van némi kapcsolat, de semmiképpen sem tekinthetjük a betegség okozójának; a fibromyalgiások között a depresszió prevalenciája nagyjából megegyezik az egyéb súlyos, krónikus betegségek esetében tapasztalttal.

Az orvosok és a nagy egészségügyi szervezetek ma már elismerik a fibromyalgia létét, de még nagyon sok mindent nem tudunk erről a betegségről. Az amerikai reumatológus szakmai kollégium 1990-ben adta ki a fibromyalgia hivatalos meghatározását, melyet a klinikusok és a kutatók széleskörben elfogadtak. A meghatározásban leírják a jellemző tüneteket, de az okot nem, mivel az a mai napig ismeretlen. Jelenleg úgy gondoljuk, hogy a betegségre fogékony egyénekben valami konkrét esemény (trigger) indítja el a folyamatot. Néhány családban a fibromyalgia gyakrabban fordul elő, mint más családokban. Az esetek többségében a kiváltó esemény valamilyen fizikai sérülés, vagy súlyos betegség, de olykor minden látható ok nélkül kezdődnek a panaszok.

Egyes kutatók szerint a fibromyalgia hátterében alvászavarok húzódnak meg, míg mások valamely mikroorganizmus szerepét feltételezik. Vannak, akik az okot az izomsejtek megváltozott anyagcseréjében, vagy valamely túlzott immunreakcióban keresik. Néhányan úgy gondolják, az ok az érintettek megváltozott fájdalomérzékelésében és az agyi neurotranszmitterek változásaiban rejlik – de nem a depresszióban, vagy az egyént ért stresszben. Noha a konkrét ok felderítése még éveket vehet igénybe, az orvosok ma már felismerik a fibromyalgiát, és megpróbálkoznak lehetőség szerint jó életminőséget biztosítani az ettől szenvedő betegeknek.

Accordion Title
A megbetegedésről
  • Panaszok és tünetek

    Számos tünet hozható kapcsolatba a fibromyalgiával, a kezdet azonban mindig a hosszan fennálló, a test nagy részére kiterjedő fájdalom, és egyes területeken a tapintásra, nyomásra jelentkező fájdalom. A fibromyalgiás betegek többsége krónikus fáradtságról és alvási zavarokról is panaszkodik. Egyéb tünetek lehetnek még:

    • Izommerevség érzése az egész testben, elsősorban a reggeli ébredés után és hosszabb egyhelyben ülést követően

    • Mellkasi fájdalom, nehézlégzés, rendetlen szívverés

    • Székrekedés

    • Lehangoltság, szorongás (együttesen is)

    • Hasmenés

    • Koncentrálási nehézség, emlékezetzavarok

    • Nyelési nehézség

    • Szédülés, egyensúlyzavarok

    • Szemszáradás, látászavarok

    • Szájszáradás

    • Puffadás, hascsikarás, hasi fájdalom

    • Fejfájás

    • Gyomorégés

    • Irritábilis bél szindróma

    • Száraz bőr, bőrviszketés, foltok a bőrön

    • Lokalizált ödéma (ujjak duzzanata)

    • Neurális eredetű alacsony vérnyomás (a vérnyomás csökken felálláskor)

    • Fájdalmas menstruáció

    • Fájdalmas közösülés

    • Érzészavarok (zsibbadás, bizsergés érzése a kezekben és a lábakban)

    • Alhasi fájdalom

    • Nyugtalan láb szindróma, alvás alatt periodikus, akaratlan lábmozgások

    • Orrmelléküreg gyulladás (nem allergiás eredetű)

    A fibromyalgia gyakran együttesen fordul elő számos egyéb idült betegséggel, mint például a krónikus fáradtság szindróma, rheumatoid arthritis, Sjögren-szindróma, pajzsmirigy-betegségek, sclerosis multiplex, lupus erythematosus. A betegségek tünetei egymással keveredve fordulhatnak elő, jelentősen megnehezítve a fibromyalgia felismerését.

  • Vizsgálatok

    Jelenleg nem áll rendelkezésre a fibromyalgiára specifikus diagnosztikus vizsgálat. A diagnózis a beteg kórtörténetének részletes lejegyzése, az egyéb szóba jöhető betegségek kizárása alapján történik, alkalmazva az amerikai reumatológus szakmai kollégium 1990-ben megfogalmazott kritériumait:

    1. Legalább három hónapja fennálló, tartós fájdalom mind a négy test kvadránsban – jobb és bal felsőtest, jobb és bal alsótest; nyaki, háti gerinc- és mellkasi fájdalom
    2. A 18 érintési pont közül legalább 11-ben fájdalom jelentkezése 4 kg terhelésnek megfelelő nyomás hatására (a vizsgálatot csak képzett szakember végezheti el)

    Laboratóriumi vizsgálatok
    A laboratóriumi vizsgálatok elsősorban a fibromyalgia más betegségekről való elkülönítésében, illetve a fibromyalgiával együtt fennálló betegségek (pl. Sjögren-szindróma, rheumatoid arthritis, pajzsmirigy-betegségek, lupus erythematosus) felismerésében nyújtanak segítséget. Általában nem költséghatékony a legbonyolultabb vizsgálatok elvégeztetése. A leggyakrabban rendelt vizsgálatok:

    • általános anyagcsere-vizsgálat – elektrolitok, fehérjék, máj- és vesefunkció, kalcium, vércukor

    • teljes vérkép – esetleges vérszegénység, vörös- és fehérvérsejt-rendellenességek felderítésére

    • TSH (pajzsmirigy-serkentő hormon) és egyéb pajzsmirigy-vizsgálatok (a pajzsmirigy-alulműködés a fibromyalgiához hasonló tüneteket okozhat)

    A beteg tüneteitől, illetve a fenti, általános szűrővizsgálatok eredményeitől függően más, specifikus vizsgálatokra is sor kerülhet. Fontos megjegyezni, hogy kóros vizsgálati eredmény hátterében általában a fibromyalgián kívüli, egyéb ok áll.

    Kutatási céllal olykor sorra kerülhetnek bizonyos nagyon speciális vizsgálatok, mint például a P-anyag szintjének mérése is. A P-anyag egy kémiai ingerület-átvivő anyag, mely főleg a fájdalomingerek agyba közvetítésében játszik szerepet. Ezeknek a vizsgálatoknak még nem állapították meg a klinikai hasznosságát, de elősegíthetik a kórkép jobb megértését és okainak felderítését.

    Nem laboratóriumi vizsgálatok
    Olykor képalkotó vizsgálatokra is sor kerül, hogy egyes, a fibromyalgiához hasonló tüneteket okozó betegségeket kizárhassunk (pl. mágneses rezonancia-vizsgálat sclerosis multiplex esetén).

  • Kezelés

    A fibromyalgia jelenlegi tudásunk szerint még nem gyógyítható. Csak kevés beteg tehető tünetmentessé, de legtöbben megtanulnak együtt élni ezzel az állapottal, és elfogadható életminőségük van. A fibromyalgia bénulással nem jár, és a várható élettartamot nem rövidíti meg. A kezelés e tünetek enyhítéséből és az életmód lehetőség szerinti megváltoztatásából áll. A beteg fizikai, pszichés, szociális és anyagi gondjain is sokat segíthet a segítő csoportok, vagy tanácsadók látogatása.

    Azok számára, akik képesek rá, mindenképpen javasolt valamely nem túl megterhelő testmozgás rendszeres végzése. Aerobik-gyakorlatok, nyújtás jelentősen javíthatják az izmok működését és az alvászavarokat is. A testmozgás elkezdésekor óvatosság szükséges, a hirtelen túlerőltetés a fájdalmakat fokozhatja. A koffein- és alkoholfogyasztás, valamint a stresszhelyzetek lehető kerülése szintén csökkenti a tüneteket.

    A gyógyszeres kezelés legalábbis átmenetileg javíthat a beteg állapotán, csökkentheti a fájdalmat, javíthatja az alvás minőségét. A fibromyalgiás betegnek az orvossal együttműködve kell kiderítenie, számára milyen kezelés a legalkalmasabb. Ami ugyanis az egyik betegnek használ, a másiknak esetleg egyáltalán nem, és a fibromyalgiás betegek egyébként is igen érzékenyek a gyógyszer-mellékhatásokra.

Felhasznált forrásmunkák

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható.

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
Davis, C. What's in a Name: Fibro vs. CFS [6 paragraphs]. Arthritis Foundation [On-line information]. Available online: http://www.arthritis.org/resources/news/news_fibro_cfs.asp

S4
Sprott, H. (2003 March 03). What Can Rehabilitation Interventions Achieve in Patients With Primary Fibromyalgia? [28 paragraphs]. Curr Opin Rheumatol 15(2):145-150, 2003 [On-line journal]. Available online: http://www.medscape.com/viewarticle/449859

S5
(2003 October). Fibromyalgia [11 paragraphs]. American College of Rheumatology, Fact Sheet [On-line information]. Available online: http://www.rheumatology.org/public/factsheets/fibromya.asp

S6
(2001 November, Updated). Fibromyalgia: What It Is and How to Manage It [16 paragraphs]. Familydoctor.org [On-line information]. Available online: http://familydoctor.org/x1599.xml

S7
(2003 February). Fibromyalgia and Exercise [7 paragraphs]. Familydoctor.org [On-line information]. Available online: http://familydoctor.org/061.xml

S8
Jeffrey P. Larson. Fibromyalgia [15 paragraphs]. AccessMed Health Information Library [On-line information]. Available online: http://www.ehendrick.org/healthy/

S9
Russell, J. (2002). New Developments in the Management of Fibromyalgia Syndrome [48 paragraphs]. ACR 2002 Annual Meeting [On-line information]. Available online: http://www.medscape.com/viewarticle/445110

S10
Lorden, L. It's a Guy Thing: Men with Fibromyalgia [17paragraphs]. National Fibromyalgia Association [On-line information]. Available online: http://fmaware.org/patient/coping/men.htm

S11
Nirula, A. (2002 January 24, Updated). Fibromyalgia [25 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000427.htm

S12
FM Monograph, What is Fibromyalgia? [65 paragraphs]. National Fibromyalgia Partnership, Inc. [On-line information]. Available online: http://www.fmpartnership.org/

S13
(2003 September). New information on fibromyalgia [5 paragraphs]. The Harvard Medical School Family Health Guide [On-line information]. Available online: http://www.health.harvard.edu/fhg/updates/update0903a.shtml

S14
What is Fibromyalgia? [12 paragraphs]. American College of Rheumatology [On-line information]. Available online: http://www.rheumatology.org/publications/primarycare/number1/hrh0002-98.asp

S15
Simms, R. Treatment of Fibromyalgia Syndrome [26 paragraphs]. American College of Rheumatology [On-line information]. Available online: http://www.rheumatology.org/publications/primarycare/number1/hrh0004-98.asp

S16
Abraham, V. et. al. What is the Fibromyalgia Sndrome and Why is it Important? [26 paragraphs]. American College of Rheumatology [On-line information]. Available online: http://www.rheumatology.org/publications/primarycare/number1/hrh0003-98.asp

S17
Sprott, H. (2003 March 03). What Can Rehabilitation Interventions Achieve in Patients With Primary Fibromyalgia? [27 paragraphs]. Curr Opin Rheumatol 15(2):145-150 [On-line information]. Available online: http://www.medscape.com/viewarticle/449859

S18
Millea, P. and Holloway, R. (2000 October 1). [42 paragraphs]. American Family Physician [On-line journal]. Available online: http://www.aafp.org/afp/20001001/1575.html

S19
Kimberly H. Groner MSN, RN, CANP. University of Michigan Chronic Pain and Fatigue Research Center, Ann Arbor, MI

S20
Denise L. Taylor-Moon, B.A. Program Associate, University of Michigan Chronic Pain and Fatigue Research Center, Ann Arbor, MI

Idegen nyelvű adatbázisok:

MedlinePlus: Fibromyalgia
The Fibromyalgia Community
Fibromyalgia Network
Chronic Fatigue Syndrome and Fibromyalgia Information Exchange Forum
National Fibromyalgia Partnership
MARRTC: Fibromyalgia
The American Fibromyalgia Syndrome Association