A COVID-19 antitest teszt számos típusa elérhető már, de nem egyformán alkalmasak a vizsgálatra. Ugyanakkor a legtöbb hivatalosan elfogadott antitest teszt megbízható eredményt ad.
Míg a tesztek általában megfelelően működnek, ha az antitestek jelen vannak a mintában, addig számos körülmény befolyásolhatja mind a vizsgálat pontosságát, mind az eredmények értékelését:
- Keresztreakció: A SARS-CoV-2 vírus csak egy a koronavírusok között. Más koronavírusok sokkal gyakoribbak, ezért lehetséges, hogy a SARS-CoV-2 irányú vizsgálat során olyan antitestet is azonosít a teszt, mely más koronavírusra specifikus.
- Teszt időzítés: Akár hetek is eltelhetnek, hogy antitestek termelődjenek, ami azt jelenti, hogy a fertőzés után végzett túl korai tesztelés fals negatív eredményhez vezethet. Ugyanakkor az ellenanyagszint idővel lecsökken, így a túl késői tesztelés sem biztos, hogy pontosan jelzi a korábbi SARS-CoV-2 fertőzést.
- Vakcinált állapot: Ha COVID-19 oltást kapunk, akkor a szervezetünk antitesteket kezd el termelni a SARS-CoV-2 vírus egyik része ellen, amit tüske-fehérjének hívnak. A szerológiai tesztekkel ezekre a fehérjékre specifikus antitesteket vizsgáljuk és így az oltás rendszerint pozitív teszteredményhez vezet. Ugyanakkor az antitestek jelenléte egy másik vírusfehérje (nukleokapszid) ellen egy korábbi fertőzésből kifolyólag, mintsem a vakcináció miatt lehetséges, ezért is fontos tudni, hogy mely antitestek kimutatására érzékeny tesztet használjunk.
- Teszttípus és készülék: Eltérő technikai lehetőségek állnak manapság rendelkezésünkre az ellenanyagok vizsgálatára, ezért a kiválasztott teszt tulajdonságai befolyásolhatják a vizsgált személy teszteredményét.