Clostridioides difficile és C. difficile toxin kimutatás

Áttekintés

A Clostridioides difficile (röviden C. difficile vagy C. diff) olyan baktérium, mely antibiotikum szedése után hasmenést okozhat. A Clostridioides difficile és toxin vizsgálattal kimutatjuk a székletben a baktérium és az általa termelt toxin jelenlétét, vagy a baktérium toxintermelésért felelős génjeit.

A Clostridium difficile baktériumot nemrégiben rendszertannal foglalkozó szakemberek átnevezték Clostridioides difficile-nek és ez az ajánlott megnevezés.

A C. difficile az emésztőrendszer normál baktériumflórájának részeként előfordulhat egészséges csecsemők 65%-ánál és egészséges felnőttek 3%-ánál. Széles spektrumú antibiotikumok szedésekor azonban néha előfordul – különösen akkor, ha az antibiotikumot hosszú ideig kellett szedni -, hogy felborul az emésztőrendszer normál baktériumflórájának az egyensúlya. Azok a baktériumok, amelyek érzékenyek voltak az adott antibiotikumra elpusztulnak, míg az antibiotikumnak ellenálló C. difficile életben marad és túlszaporodik, vagy a beteg új C. difficile törzsekkel fertőződik.

A C. difficile általában kétféle toxint termel: ezeket „A” és „B” toxinnak nevezzük. A normál bélflóra nagyfokú csökkenése, a C. difficile túlszaporodása és toxintermelése együttesen azt eredményezik, hogy károsodik a tápcsatorna alsó részének (vastagbél) nyálkahártyája, súlyos vastagbélgyulladás alakul ki, elhúzódó hasmenéssel. Elhalt szövetek, fibrin és fehérvérsejtek tömege borítja a gyulladt nyálkahártyát, úgynevezett álhártyát (pszeudomembránt) képezve. Ezért ezt a betegséget álhártyás vastagbélgyulladásnak (pszeudomembranózus kolitisz) is nevezik.

A C. difficile a hasmenés legvalószínűbb oka azoknál a betegeknél, akiknél a hasmenés a kórházi tartózkodás során alakul ki. Olyan betegek esetében, akiknek antibiotikumszedéssel összefügő hasmenésük van, 20-30%-ban mutatható ki a székletből a C. difficile toxin, míg pszeudomembranózus kolitiszben szenvedőknél több mint 95%-ban. A csecsemők gyakran hordozzák bélflórájukban a baktériumot, ennek ellenére betegség náluk rendszerint nem alakul ki.

A hasmenés kialakulásának kockázata emelkedik az életkorral, és fokozott veszélyt jelentenek a következők:

az immunrendszer valamilyen okból legyengült,
akut vagy krónikus vastagbélbetegség,
korábban már lezajlott C. difficile fertőzés
gyomor-bélrendszeri műtét az utóbbi időben
kemoterápia az elmúlt időszakban.

A C. difficile által okozott hasmenés általában többnapos antibiotikumszedés után alakul ki, de hetekkel a kezelés befejezése után is jelentkezhet.

A C. difficile fertőzés (CDI) különböző súlyosságú betegséget eredményezhet az enyhe hasmenéstől a súlyos vastagbélgyulladásig, melynek legsúlyosabb formái, az ún. toxikus megacolon és a bélperforáció, életveszélyes állapothoz, szepszishez vezethetnek.

Panaszok és tünetek, melyek CDI fertőzésre utalnak, a következők: gyakori híg széklet, hasi fájdalom vagy görcsök, hányinger, láz, kiszáradás (dehidráció), elesettség, valamint emelkedett fehérvérsejtszám a vérben (leukocitózis).

A kezelés első lépéseként abba kell hagyni a korábban alkalmazott antibiotikum szedését, és speciálisan a C. difficile ellen ható antibiotikumot kell szájon át szedni. A betegek többsége meggyógyul azáltal, hogy helyreáll a bélflórája, ám az esetek 12-24%-ában a kezelést 1-2 hónap múlva meg kell ismételni.

A C. difficile kimutatására használt tesztekről lásd még: Mire való a vizsgálat?

Vizsgálat

No items found.

Gyakori kérdések

Kimutatja a székletben a Clostridioides difficile (C. difficile vagy röviden C. diff) baktériumot és a toxint, mely a hasmenést vagy a szövődményeket okozza. A tesztekkel vagy a baktérium egy fehérjéjét (antigénjét) és a toxint, vagy a baktérium toxintermelésért felelős génjét vizsgáljuk. (Lásd még: Mit vizsgálunk?) A heveny és krónikus hasmenésnek számos oka lehet, előidézheti fertőzés vagy más betegség, ez a vizsgálat segít az ok kiderítésében.

A C. difficile baktérium és az általa termelt toxin kimutatására többféle laboratóriumi teszt is rendelkezésre áll.

Az egészségügyi szakmai kollégiumok módszertani levelének ajánlása szerint a vizsgálat kétféle módon végezhető:

„Kétlépéses” eljárás:

első lépésben azt vizsgáljuk, jelen van-e a székletben a C. difficile baktérium egy jellemző fehérjéje, úgynevezett antigénje. Ez a glutamát dehidrogenáz (GDH) antigén, melyet a toxintermelő és toxint nem termelő C. difficile baktériumok egyaránt nagy mennyiségben termelnek. Ez a vizsgálat nagyon érzékeny, de nem specifikus a toxintermelő C. difficile baktériumra. Negatív eredménynél kizárható a C. difficile jelenléte, de ha a teszt pozitív, további vizsgálattal kell igazolni, hogy a baktériumtörzs termel-e toxint.
második lépésben a pozitív szűrés után a toxin jelenlétét mutatjuk ki a székletben enzim-immunológiai gyorsteszttel, vagy a toxintermelésért felelős gént molekuláris (PCR) vizsgálattal. A gyorsteszt kevésbé érzékeny, ha a GDH-szűrés pozitív és a toxin gyorsteszt negatív eredményt ad, további lépésként elvégezhető a molekuláris vizsgálat, ha a laboratóriumnak rendelkezésére áll, illetve a tenyésztés.
További lehetőség, hogy molekuláris teszttel pozitívnak bizonyult mintából végezzük el a toxinkimutatást.

„Egylépéses” eljárások:

A kombinált enzim-immunológiai alapú tesztek egyszerre tudják kimutatni a GDH-antigént és a toxint.
A molekuláris tesztek (PCR vizsgálat) a C. difficile baktérium toxintermelésért felelős génjét mutatják ki. Ez egy nagyon gyors és érzékeny vizsgálat. Álpozitív eredmény előfordulhat, általában tünetmentes személyeknél, ezért ezt a módszert kizárólag hasmenéses székletből végezzük.

További vizsgálatok, melyek a C. difficile fertőzés igazolására végezhetők:

Székletvizsgálat kórokozó baktériumok, vírusok, paraziták kimutatására, melyek a gyomor-bél rendszer fertőzését okozzák. Mivel a C. difficilén kívül sok egyéb kórokozó is felelős lehet a gyomor-bél rendszer megbetegedéseiért, ilyenkor a székletet további vizsgálatokra is elküldik, mint például széklettenyésztésre, vírus- és parazitológiai vizsgálatra.
Szövetkultúrán lehet vizsgálni a C. difficile toxinjának sejtkárosító (citotoxikus) hatását. Ez nagyon érzékeny eljárás a toxin jelenlétének igazolására, de eredményt leghamarabb 24-48 óra után ad. Rutin mikrobiológiai laboratóriumok általában nem végzik a vizsgálatot.
Széklettenyésztés toxinkimutatással: első lépés a baktériumok tenyésztése, ezt követi a toxin kimutatása. Nagyon érzékeny módszer, a C. difficile vizsgálatok „arany standardjának” tekinthető. Mivel szintén több napot vesz igénybe, míg eredményt kapunk, csak kevés laboratóriumban végzik.

Kapcsolódó oldalak

Laboratóriumi vizsgálatok

No items found.

Állapotok és betegségek

No items found.

Máshol az interneten

No items found.

Felhasznált irodalom

Aktuális áttekintésben használt források

Aberra, F. and Curry, J. (2017 April 6, Updated). Clostridium Difficile Colitis. Medscape Gastroenterology. Available online at https://emedicine.medscape.com/article/186458-overview. Accessed on 9/08/18.

(2018 February 18). Clinical Practice Guidelines for Clostridium difficile Infection in Adults and Children: 2017 Update by the Infectious Diseases Society of America (IDSA) and Society for Healthcare Epidemiology of America (SHEA). Infectious Diseases Society of America. Available online at https://academic.oup.com/cid/article/66/7/e1/4855916. Accessed on 9/08/18.

Fisher, M. and Schlaberg, R. (2018 July, Updated). Clostridium difficile. ARUP Consult. Available online at https://arupconsult.com/content/clostridium-difficile. Accessed on 9/08/18.

(© 1995– 2018). Clostridioides (Clostridium) difficile Toxin, Molecular Detection, PCR, Feces. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories. Available online at https://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/35149. Accessed on 9/08/18.

Surawicz, C. (2016 July, Updated). C. Difficile Infection. American College of Gastroenterology. Available online at http://patients.gi.org/topics/c-difficile-infection/. Accessed on 9/08/18.

Lal, S. (2016 May 11, Updated). Stool C difficile toxin. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at https://medlineplus.gov/ency/article/003590.htm. Accessed on 9/08/18.

Barreto, T. and Lin, K. (2018). Clostridium Difficile Infection: Prevention and Treatment. Am Fam Physician. 2018;97(3):196-199. Available online at https://www.medscape.com/viewarticle/892466. Accessed on 9/08/18.

Surawicz, C. et. al. (2013 February 26). ACG Clinical Guideline: Diagnosis, Treatment, and Prevention of Clostridium difficile Infections. Am J Gastroenterol 2013; 108:478–498. Accessed on 9/09/18.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

Hamm, L (2000 June 01) Clostridium difficile. Medscape Today [On-line article from Pediatric Pharmacotherapy]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/410904.

Yousuf, K., et. al.(2002 August 16). Clostridium Difficile-Associated Diarrhea and Chronic Renal Insufficiency. Medscape Today [On-line article from South Med J 95(7):681-683, 2002]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/439429.

Kovacs, D., et. al. (2000). Recurrent Clostridium difficile-Associated Diarrhea and Colitis Treated With Saccharomyces cerevisiae (Baker's Yeast) in Combination With Antibiotic Therapy: A Case Report. Medscape Today [On-line article from J Am Board Fam Pract 13(2):138-140, 2000]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/405773.

Carroll, D. (2004 February 23). Moxifloxacin-Induced Clostridium difficile-Associated Diarrhea. Medscape Today [On-line article from Pharmacotherapy 23(11):1517-1519, 2003]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/464637.

Connor, B. and Landzberg, B. (2003 June 17). Travel Medicine, Persistent Traveler's Diarrhea. Medscape Today [Online article from Infect Med 20(5):242-244, 247, 2003]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/455532.

Fedorak, R. and Madsen, K. (2004 April 9). Probiotics and Prebiotics in Gastrointestinal Disorders. Medscape Today [On-line article from Curr Opin Gastroenterol 20(2):146-155, 2004]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/470571.

Roth, A. and Basello, G. (2003 December 1). Approach to the Adult Patient with Fever of Unknown Origin. American Family Physician [On-line journal]. Available online at http://www.aafp.org/afp/20031201/2223.html.

Clostridium difficile Toxins and Culture. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_a153.jsp#1059796.

McCusker, M., et. al. (2004 January 5). Fluoroquinolone Use and Clostridium difficile–associated Diarrhea. CDC, Emerging Infectious Diseases [On-line article]. Available online at http://www.cdc.gov/ncidod/EID/vol9no6/02-0385.htm.

Muir, A. (2002 May 5, Updated). Pseudomembranous colitis. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/print/ency/article/000259.htm.

Stone, C. (2003 November 4). Stool C. difficile toxin. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003590.htm.

The Merck Manual of Diagnosis and Therapy, Section 3. Gastrointestinal Disorders, Chapter 29. Antibiotic-Associated Colitis [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mrkshared/mmanual/section3/chapter29/29a.jsp.

Antibiotic-Associated Colitis. The Merck Manual of Diagnosis and Therapy, Section 9. Digestive Disorders, Chapter 127. Antibiotic-Associated Colitis, Topic: Antibiotic-Associated Colitis [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mrkshared/mmanual_home2/sec09/ch127/ch127a.jsp.

Microorganisms That Cause Gastroenteritis [Table]. The Merck Manual of Diagnosis and Therapy Section 9. Digestive Disorders, Chapter 122. Gastroenteritis [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mrkshared/mmanual_home2/tb/tb122_1.jsp.

Forbes BA, Sahm DF, Weissfeld AS, eds., Bailey and Scott's Diagnostic Microbiology, 12th edition, St. Louis, MO (2007).

Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 21st ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Saunders Elsevier: 2007.

Lehrer JK (2007 August 7 Updated). Stool C. difficile toxin. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia (On-line information, accessed November 2007). Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003590.htm.

(June 5, 2007) Centers for Disease Control and Prevention. Clostridium difficile Infections: Overview (online information, accessed November 2007). Available online at http://www.cdc.gov/ncidod/dhqp/id_Cdiff.html.

Sunenshine R, McDonald LC. Clostridium difficile-associated disease: New challenges from an established pathogen. Cleveland Clinic Journal of Medicine (2006) 73:187-197. (Accessed online November 2007). PDF available for download at http://www.cdc.gov/ncidod/dhqp/pdf/infDis/Cdiff_CCJM02_06.pdf.

Grossman K. About.com Health information: Toxic megacolon (online information, accessed December 2007). Available online at http://ibdcrohns.about.com/od/ulcerativecolitis/a/toxicmegacolon.htm.

Vorvick, L (Updated 2010 April 12). Stool C. difficile toxin. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003590.htm. Accessed May 2011.

(Updated 2011 January 25). Information about the Current Strain of Clostridium difficile. Centers for Disease Control and Prevention [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/HAI/organisms/cdiff/Cdiff-current-strain.html. Accessed May 2011.

(Reviewed 2010 November 25). Frequently Asked Questions about Clostridium difficile for Healthcare Providers. Centers for Disease Control and Prevention [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/HAI/organisms/cdiff/Cdiff_faqs_HCP.html. Accessed May 2011.

Mayo Clinic Staff (2010 November 3). C. difficile. MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/print/c-difficile/DS00736/METHOD=print&DSECTION=all. Accessed May 2011.

Fisher, M and She, R. (Updated 2010 November). Clostridium difficile. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/Clostridiumdifficile.html?client_ID=LTD. Accessed May 2011.

Stuart H. Cohen et al. Clinical Practice Guidelines for Clostridium difficile Infection in Adults: 2010 Update by the Society for Healthcare Epidemiology of America (SHEA) and the Infectious Diseases Society of America (IDSA). Infection Control and Hospital Epidemiology. Available online at http://www.journals.uchicago.edu/doi/full/10.1086/651706. Published online March 22, 2010. Accessed April 20, 2010.

(March 8, 2011) Aberra F, et al. Clostridium difficile Colitis. eMedicine article. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/186458-diagnosis. Accessed May 2011.

Fisher, M. and Schlaberg, R. (Reviewed 2014 September). Clostridium difficile. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/Clostridiumdifficile.html?client_ID=LTD. Accessed October 2014.

Bartlett, J. (2013 August 26). 5 Important Developments in C difficile Management. Medscape Multispecialty [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/809238. Accessed October 2014.

Aberra, F. and Curry, J. (Updated 2014 March 17). Clostridium Difficile Colitis. Medscape Drugs & Diseases [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/186458-overview. Accessed October 2014.

Lehrer, J. (Updated 2014 May 15). Pseudomembranous colitis. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000259.htm. Accessed October 2014.

Vorvick, L. (Updated 2012 April 30). Stool C. difficile toxin. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003590.htm. Accessed October 2014.

Dowshen, S. (Reviewed 2011 September). Stool Test: C. Difficile Toxin. KidsHealth from Nemours [On-line information]. Available online at http://kidshealth.org/parent/system/medical/test_difficile.html. Accessed October 2014.

Cohen, S. et. al (2010 May). SHEA‐IDSA Guideline: Clinical Practice Guidelines for Clostridium difficile Infection in Adults: 2010 Update by the Society for Healthcare Epidemiology of America (SHEA) and the Infectious Diseases Society of America (IDSA). Infection Control and Hospital Epidemiology, v 31 (5) pp. 431-455. [On-line information]. Available online at http://www.jstor.org/stable/10.1086/651706. Accessed October 2014.

Mutass többet

Mire való a vizsgálat?

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Milyen mintára van szükség?

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Áttekintés

Vizsgálat

Gyakori kérdések

Kapcsolódó oldalak

Laboratóriumi vizsgálatok

Állapotok és betegségek

Máshol az interneten

Felhasznált irodalom

Kapcsolódó oldalak

On This Site

Elsewhere On The Web

Kérdése van?
Keressen minket bizalommal.

Mire való a vizsgálat?

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Milyen mintára van szükség?

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Áttekintés

Vizsgálat

Gyakori kérdések

Kapcsolódó oldalak

Laboratóriumi vizsgálatok

Állapotok és betegségek

Máshol az interneten

Felhasznált irodalom

Kapcsolódó oldalak

On This Site

Elsewhere On The Web

Kérdése van? Keressen minket bizalommal.

Kérdése van?
Keressen minket bizalommal.