Más néven
Parciális Trombloplasztin Idő
PTI
aPTI
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 14.09.2021.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálat vérzékenységgel vagy vérrög képződéssel (trombotikus esemény) járó betegségek kivizsgálásának részeként; ismétlődő vetélések okát feltáró kivizsgálásban vagy az antifoszfolipid szindróma diagnózisának felállításában; ha szükséges, a nem frakcionált (hagyományos) heparin alvadásgátló terápia monitorozására; illetve sebészeti vagy más invazív beavatkozás előtt az alvadási szűrővizsgálatok részeként is alkalmazható.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amennyiben a betegnek tisztázatlan vérzéses panaszai, kóros véralvadási eredményei vannak vagy ismétlődő vetélések szerepelnek a kórelőzményben; olykor alkalmazzák hagyományos (nem frakcionált) heparin alvadásgátló terápia monitorozásában; néha tervezett sebészeti beavatkozások előtt.

Milyen mintára van szükség?

Vérminta szükséges a vizsgálathoz, melyet a páciens karjának könyökhajlati vénájából vesznek tűvel.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

A vizsgálathoz előkészület nem szükséges; azonban a vérvételt megelőzően fogyasztott nagyon zsíros étel zavarhatja a vizsgálatot, ezért célszerű éhgyomorra vagy könnyű étkezést követően érkezni a vérvételre.

Mit vizsgálunk?

Az aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI) egy szűrőteszt, mely információt szolgáltat arról, hogy megfelelő-e a páciens véralvadék képző képessége, vagyis az alvadási folyamat megfelelően végbemegy-e. A vizsgálat során azt az időt mérik a vérmintában, amely a reagens hozzáadásától a véralvadék képződéséig eltelik (másodpercekben). Az APTI eredménye a véralvadék képződésben fontos szerepet játszó egyes fehérjék, ún. alvadási faktorok mennyiségéről és működéséről nyújt információt.

Amikor a szervezetben egy szövet vagy érfal megsérül, vérzés következik be és beindul a hemosztázisnak, véralvadásnak nevezett folyamat. A vérlemezkék (trombociták) először kitapadnak a sérült felületre, majd ezt követően egymáshoz tapadnak, aggregálódnak. Ezzel egyidőben az alvadási kaszkádnak nevezett folyamat is megindul, melynek során az alvadási faktorok egymást követő lépésekben aktiválódnak. Az alvadási kaszkád reakciói során fibrin szálak keletkeznek, melyek között keresztkötések alakulnak ki létrehozva egy fibrin hálót, mely a sérült felülethez tapad. Ezzel egy stabil véralvadék jön létre, amely lezárja a sérülést, megakadályozva a további vérvesztést és biztosítva a sérült terület gyógyulását.

Ennek a véralvadási folyamatnak minden résztvevője megfelelően kell, hogy működjön és elegendő mennyiségben kell, hogy jelen legyen a normális véralvadék képződéshez. Amennyiben egy vagy több faktor mennyisége túl alacsony, vagy az illető faktor nem megfelelően működik, nem tud stabil véralvadék képződni és a sérülés helyén további vérvesztés történik.

A páciens APTI eredményét az alvadási idő referencia értékéhez viszonyítjuk. Ha a páciens APTI értéke több, mint a referencia érték, a APTI eredményét „megnyúlt”-nak tekintjük.

Vérzékenységgel vagy kóros alvadékképződéssel járó események okának kivizsgálásakor, vagy bizonyos vérzékenységgel vagy kóros alvadékképződéssel járó betegségek kizárása céljából (pl. műtét előtti kivizsgáláskor), a APTI teszttel egyidejűleg gyakran protrombin idő (PI) vizsgálatot is végzünk. A kezelőorvos a két vizsgálat eredményét értékelve tudja meghatározni a vérzéssel járó vagy véralvadási betegségek okát.

Az olyan véralvadási tesztek, mint a protrombin idő (PI) és az APTI mérési elve egy mesterséges tesztrendszerben (in vitro) értelmezhető és az eredmények nem szükségszerűen tükrözik azt, ami valójában a szervezetben történik (in vivo). Mindemellett jól használhatók a véralvadási rendszer bizonyos elemeinek megítélésére. Az APTI és a PI eredményei információt nyújtanak az alvadási kaszkád különböző reakció útjaiban (intrinszik-, extrinszik- és közös út) résztvevő alvadási faktorokról.

Az APTI mérésével megítélhetők a XII, XI, IX, VIII, X, V, II (protrombin) és I (fibrinogén) alvadási faktorok, csakúgy, mint a prekallikrein (PK) és a nagy mólsúlyú kininogén (HK).

A PI vizsgálattal a VII, X, V, II és I alvadási faktorok vizsgálhatók.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    Az APTI-t elsődlegesen tisztázatlan vérzéses panaszok, kóros véralvadási eredmények esetén vizsgálják. Együtt kérhető a protrombin idővel (PI/INR) abból a célból, hogy a szervezet alvadékképző képességéről információt adjon. A PI és az APTI általában a súlyos vérzéses vagy alvadékképződéssel járó betegségek kivizsgálásának alaptesztjei.

     

    Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei segítséget nyújtanak a kezelőorvosnak a lehetséges vérzéses vagy alvadási betegségek felderítésében. Az APTI és PI nem diagnosztikus vizsgálatok, de általában információt adnak arról, hogy milyen további vizsgálatok elvégzése szükséges.

    Az alábbi esetekben mérünk APTI-t:

    • Alvadási faktor hiány meghatározása; ha az APTI megnyúlt, további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy kiderítsük, mely alvadási faktor hiányzik vagy nem működik megfelelően, illetve megállapítsuk, vajon egy adott alvadási faktor elleni antitest (faktor specifikus inhibitor) jelen van-e a vérmintában.
    • Nem-specifikus autoantitestek (antifoszfolipid antitestek), mint pl. a lupusz antikoaguláns detektálása; melyek jelenléte összefüggésbe hozható fokozott alvadási készséggel és ismétlődő vetélésekkel. Ezért az APTI vizsgálat a véralvadási betegségek (ismétlődő vetélések vagy az antifoszfolipid szindróma (APS) diagnosztikája) kivizsgálási paneljének részét képezi. Az APTI egy változata, az ún. LA-szenzitív APTI éppen ebből a célból hasznos.
    • A hagyományos (nem frakcionált) heparin alvadásgátló terápia monitorozása; habár néhány laboratórium manapság az anti-Xa tesztet használja a heparin terápia monitorozására. A heparin egy véralvadásgátló gyógyszer, melyet intravénásan (i.v.) adnak a betegnek, hogy megelőzzék a véralvadék képződést, vagy a már keletkezett vérrögöket (embólia vagy tromboembólia) feloldják. A heparin megnyújtja az APTI-t. Ha a heparint terápiás céllal alkalmazzák, azt szigorúan monitorozni, ellenőrizni kell. Ha túl sok heparint adnak a betegnek, fokozott vérzés következhet be; ha túl kevés a heparin, előfordulhat, hogy további vérrögképződés történik.

    A gondosan áttekintett beteg kórelőzmények, a tervezett sebészeti vagy egyéb invazív beavatkozások előtt szelektíven kért APTI és PI vizsgálatok eredményei megfelelő alapul szolgálnak egy esetleges vérzékenységi hajlam kiderítéséhez.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Az APTI-t általában egyéb tesztekkel, pl. PI-vel együtt kéri az orvos az alábbi esetekben:

    • Ha indokolatlan vérzések jelentkeznek vagy könnyen megsérül a beteg.
    • Ha vérrög keletkezik egyes vénákban vagy artériákban.
    • Ha olyan akut állapot alakul ki, mint a disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC), mely során mind vérzés, mind vérrög képződés egyidejűleg bekövetkezik, és ennek következtében az alvadási faktorok gyorsan felhasználódnak.
    • Ha olyan krónikus betegség van a háttérben, ami a véralvadást befolyásolja, pl. májbetegség.

    Az APTI-t kérheti a kezelőorvos az alábbi esetekben is:

    • Lupusz antikoaguláns, kardiolipin elleni antitestek és antifoszfolipid szindróma kivizsgálás részeként, mikor a betegnél vérrög képződéssel járó esemény vagy ismétlődő vetélések történtek a kórelőzményben.
    • Ha a beteget heparin terápiáról hosszú távú warfarin (syncumar) terápiára állítják át. Átállításkor a két alvadásgátló átmeneti együttes alkalmazása miatt az APTI-t és a PI-t is ellenőrizni kell, mindaddig, amíg azok be nem állnak a megfelelő terápiás szintre.
    • Ha a beteg tervezett műtét előtt áll, azt megelőzően APTI-t kell mérni abban az esetben, ha a műtét várhatóan fokozott vérvesztéssel fog járni, illetve, ha a páciens kórelőzményében vérzéses tünetek szerepelnek, mint pl. gyakori vagy jelentős orrvérzés, vagy könnyen szerzett sérülések (horzsolások, zúzódások), melyek jelezhetik egy esetleges vérzékenységgel kapcsolatos betegség fennállását.
  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    Az APTI eredményeket másodpercekben jelenítik meg.

    Amennyiben az APTI eredmény a laboratóriumi referencia tartományon belül van, az általában azt jelenti, hogy a véralvadás normálisan zajlik. Azonban még normális APTI eredmény mellett is lehetséges valamely alvadási faktor enyhe vagy közepes fokú hiánya. Az APTI nem feltétlenül nyúlik meg 30-40%-os faktorszint mellett. Másrészről, lupusz antikoaguláns jelenlétében is lehetséges, hogy az APTI eredménye nem lesz megnyúlt. Ha lupusz antikoaguláns (LA) jelenléte felmerül, egy érzékenyebb, ún. LA-szenzitív APTI vagy hígított Russel vipera méreg idő (DRVVT) mérése alkalmasabb ennek tesztelésére.

    A megnyúlt APTI eredmény azt jelenti, hogy a beteg vérmintája a normális értékekhez képest hosszabb idő alatt alvad meg. Ez több esetben is előfordulhat.

    A megnyúlt APTI okai a következők lehetnek:

    Olyan körülmények, melyek az alvadási faktorok alacsony szintjét eredményezik:

    • Májbetegség – a legtöbb alvadási faktor a májban termelődik, így májbetegség a PI és az APTI megnyúlását is okozhatja. A PI többnyire jobban megnyúlik, mint az APTI.
    • K-vitamin hiány – a K-vitamin alapvető fontosságú több alvadási faktor képződéséhez. A K-vitamin hiány ritka, de előfordulhat extrém rossz étrend (diéta) alkalmazása során, felszívódási zavarral járó betegségekben, vagy bizonyos antibiotikumok szedésével összefüggésben. Ezekben az esetekben is a PI többnyire jobban megnyúlik, mint az APTI.
    • Ritkábban öröklött alvadási faktorhiányok is okozhatják az APTI megnyúlását:
    • Von Willebrand betegség (vWD) a leggyakoribb öröklött, vérzékenységgel járó betegség. A von Willebrand faktor csökkent szintje befolyásolja a vérlemezkék működését. Az APTI a legtöbb von Willebrand betegségben normális, de súlyos vWD-ben megnyúlt lehet.
    • A hemofília A és a hemofília B (Christmas betegség) két másik öröklött, vérzékenységgel járó betegség, melyet a VIII-as vagy a IX-es véralvadási faktorok csökkent szintje okoz (hemofília A: faktor VIII hiány; hemofília B: faktor IX hiány).
    • Egyéb véralvadási faktorok, mnt pl. a XII-es és XI-es faktor hiánya is APTI megnyúlást ereményezhet. A XI-es faktor hiány kóros vérzéssel jár együtt, viszont a XII-es faktor hiánya nem jár vérzékenységgel.
    • Nem-specifikus gátlótestek, mint pl. a lupusz antikoaguláns (ez egy ún. antifoszfolipid autoantitest), hatással vannak az APTI eredményére, mivel ezek az antitestek a foszfolipidnek nevezett anyagok ellen termelődnek, mely foszfolipidek szükségesek az APTI mérése során. Habár ezek az antitestek az APTI eredményét megnyújtják, szervezetben való jelenlétük azonban vérrög képződéssel van összefüggésben. Ha a páciens szervezetében ezek az autoantitestek termelődnek, a vérrög képződés kockázata fokozott.
    • Specifikus gátlótestek – habár relatíve ritkák, ezek az antitestek specifikusan bizonyos alvadási faktorok ellen képződnek (faktor-specifikus gátlótest/inhibitor) és befolyásolják azok működését. Ilyen például a VIII-as alvadási faktor ellen termelődő antitest. A faktor specifikus gátlótestek súlyos vérzéseket okozhatnak.
    • Heparin – egy véralvadásgátló szer. Ha a beteg mintája heparinnal szennyezett, vagy ha a páciens heparin antikoaguláns terápiában részesül, megnyúlik az APTI. Ha véralvadásgátló terápiaként alkalmazzák a heparint, akkor az APTI terápiás célértéke 1,5-2,5-szer hosszabb kell, hogy legyen, mint a páciens heparinnal való kezelését megelőzően mért APTI értéke. Az APTI-t a standard heparin terápiára ellenőrzésére még mindig használják.
    • Warfarin (syncumar) antikoaguláns terápia – az APTI-t nem használják a warfarin terápia ellenőrzésére, de az APTI megnyúlt lehet nagy dózisú warfarin alkalmazása mellett. Jellemzően a protrombin idő/international normalized ratio (PI/INR) használatos a warfarin terápia monitorozására.
    • Egyéb véralvadásgátlók – direkt trombin inhibitor (pl. argatroban, dabigatran) vagy direkt Xa-faktor inhibitor (pl. rivaroxaban, apixaban) antikoaguláns terápia.
    • Megnyúlt APTI eredményt találunk bizonyos leukémiák esetében, fokozott vérzés során várandós nőkben szülés előtt vagy után, vagy ismétlődő vetélések alkalmával.

    Az APTI eredményét gyakran a PI eredményével együtt kell értékelni jelezve, hogy milyen ok valószínűsíthető az eltérések hátterében.

    PI eredmény APTI eredmény Valószínű ok
    megnyúlt normál

    Májbetegség

    K-vitamin hiány

    Faktor VII csökkent szintje vagy hiánya

    Krónikus DIC

    Warfarin vagy egyéb K-vitamin antagonista

    normál megnyúlt

    Hemofília A (csökkent vagy hiányzó faktor VIII)

    Hemofília B (csökkent vagy hiányzó faktor IX)

    Faktor XI hiány

    von Willebrand betegség (súlyos forma)

    Faktor XII hiány

    Lupusz antikoaguláns jelenléte
    megnyúlt megnyúlt

    Faktor I (fibrinogén), faktor II (protrombin), faktor V és X hiány vagy csökkent szint

    Súlyos májbetegség

    Akut DIC
    normál normál/enyhén megnyúlt

    Normál hemosztázis

    Enyhe egyéb faktor hiányok

    Von Willebrand betegség enyhe formája

    Ezen állapotok diagnózisának felállításához további vizsgálatok szükségesek.

    A megrövidült APTI okai a következők lehetnek:

    • Disszeminált inravaszkuláris koaguláció (DIC) - a DIC korai stádiumában a jelenlévő keringő prokoagulánsok megrövidítik az APTI értékét.
    • Megelőző daganatos betegség (pl. petefészek, hasnyálmirigy, vastagbél), kivéve, ha a daganatos betegségben a máj érintett.
    • Akut fázis reakció: ez egy olyan állapot, melyet kiterjedt szöveti gyulladás vagy trauma okoz és jelentős faktor VIII emelkedéssel jár. Általában átmeneti állapot, melyet nem az APTI-vel ellenőriznek. Amennyiben az akut fázis reakciót okozó állapot megszűnik, az APTI értéke normalizálódik.
  • Mi az az LA-szenzitív APTI és miben különbözik a közönséges APTI-től?

    Az LA-szenzitív (LA-érzékenyített) APTI (LA-APTI vagy APTI-LA) egy olyan APTI változat, melyet abból a célból mérünk, hogy lupusz antikoaguláns (LA) jelenlétét igazoljuk vagy cáfoljuk a beteg mintájában. Az LA egy olyan antitest, melynek jelenléte a szervezetben összefüggésbe hozható trombotikus eseményekkel és ismétlődő vetélésekkel. Az LA-APTI méréséhez alacsony foszfolipid tartalmú reagenst használunk, melyet úgy állítanak elő, hogy képes legyen kimutatni a lupusz antikoagulánst a mérendő mintában, tehát LA-ra érzékenyebb, mint a hagyományos APTI reagens. A teszt úgy működik, hogy a beteg mintájában lévő lupusz antikoaguláns azokhoz a foszfolipidekhez kötődik, amelyek az APTI méréséhez használatos reagensekben találhatók. Ennek következtében kórosan megnyújtják az alvadási időt, így az APTI-t.

  • Az APTI-n kívül milyen egyéb vizsgálatokat szükséges még elvégezni?

    Az alábbiakban találhatók azok az egyéb tesztek, melyeket az APTI mellett érdemes elvégezni, illetve annak kóros eredményét követően célszerű lemérni:

    • Vérlemezke szám – mindig érdemes ellenőrizni heparin terápia ideje alatt, hogy azonnal fel lehessen ismerni a heparin-indukálta trombocitopénia nevű kóros állapotot.
    • Trombin idő – néha szükséges vizsgálni, hogy a minta heparinnal való szennyeződését igazoljuk.
    • Fibrinogén – érdemes lehet elvégezni, mivel az alacsony fibrinogén szint okozhatja az APTI megnyúlását.

    Amennyiben első alkalommal tapasztaljuk az APTI megnyúlását, egy második APTI mérést is el kell végezni úgy, hogy a páciens plazmáját gyűjtött normál plazmával megkeverjük (a gyűjtött plazma normál donorok plazmájából készül). Ha az APTI eredménye keverést követően visszatér a normál tartományba („korrigál”), az egy vagy több véralvadási faktor hiányára utal a beteg plazmájában. Amennyiben keverést követően az APTI értéke továbbra is megnyúlt marad, egy kóros faktor-specifikus gátlótest (autoantitest) vagy egy nem-specifikus gátlótest (pl. lupusz antikoaguláns) jelenléte feltételezhető a beteg plazmájában.

    • Alvadási faktor meghatározások – ezek a véralvadási faktorok aktivitását (funkció, működés) mérik. Ezekkel a vizsgálatokkal csökkent fehérje szintet, vagy nem megfelelően működő alvadási fehérjét (csökkent funkció) detektálhatunk. Ritkábban az alvadási faktor antigén szint (mennyiség) meghatározásra is sor kerül.
    • Hígított Russel vipera méreg idő teszt (DRVVT) – olyan alvadási teszt, melyet akkor végzünk, ha lupusz antikoaguláns jelenléte felmerül.
    • Von Willenbrand faktor – néha szükséges lehet a meghatározása, ha von Willebrand betegség (súlyos forma) gyanúja merül fel, amely megnyújtja az APTI-t.
  • Az APTI-t mindig alkalmazzák heparin terápia ellenőrzésekor?

    Néha nem.

    Ha nagy dózisú heparint alkalmaznak, mint pl. nyitott szívműtétek alkalmával, az APTI nem elég érzékeny, ilyenkor a beteg plazmája nem alvad meg a mérési idő alatt. Az ilyen intenzív antikoagulálás alkalmával az aktivált alvadási idő (ACT) a megfelelő ellenörző teszt.

    Néhány kórházban a hagyományos (nem frakcionált) heparin terápia ellenőrzésére az anti-faktor Xa (X‑es faktor gátlási teszt) kromogén tesztet használják az APTI helyett.

    A kis mólsúlyú heparin (LMWH) egy gyorsan ható heparin forma, melyet pl. a mélyvénás trombózis megelőzésének kezelésére használnak. Habár ez a terápia általában nem igényel ellenőrzést, X-es faktor gátlási tesztet lehet használni szükség esetén APTI helyett, mivel az LMWH jellemzően nem nyújtja meg az APTI-t.

  • Hogyan tudom megváltoztatni az APTI eredményemet?

    Az APTI értékét a beteg pusztán az életmód megváltoztatásával nem tudja befolyásolni (hacsak nem K-vitamin hiány áll fenn). Az APTI a beteg alvadási rendszerének sértetlenségéről ad információt. Ha az APTI megnyúlt valamilyen szerzett faktorhiány következtében, a kiváltó okok kezelésével az APTI megközelítheti a normál szintet. Ha valamilyen átmeneti vagy akut okból nyúlt meg az APTI, az akut probléma megszűntét követően magától kellene normalizálódnia az alvadási időnek. Öröklött alvadási eltérések vagy faktor hiányok esetén szorosan ellenőrizni kell az APTI-t és kezelést kell alkalmazni, amely a hiányzó faktor gyakori pótlását jelenti.

  • Mit kell még tudnom?

    Két, gyakran alkalmazott antikoaguláns, a kis mólsúly heparin (low molecular weight heparin; LMWH) és a danaparoid nem feltétlenül nyújtja meg az APTI értékét és a heparin hatását - ha szükséges - anti-faktor Xa teszttel (X-es faktor gátlási teszt) kell monitorozni.

    Több tényező befolyásolhatja az APTI értékét és a teszt eredmények értékelését:

    • Ha magas a beteg hematokrit értéke, az fals módon megnyújthatja az APTI-t.
    • Heparin szennyeződés – ez egy gyakori probléma, különösen, ha intravénás kanülből történik a mintavétel.
    • Egyes gyógyszerek, pl. antihisztaminok, C‑vitamin (aszkorbinsav), aszpirin és klórpromazin.
    • Néhány esetben a heparin hatására csökkenhet a beteg vérlemezke száma és heparin-indukálta trombocitopénia következik be. Ha ez az állapot kialakul, heparin helyettesítő antikoagulánst kell alkalmazni, pl. direkt trombin inhibitort (argatroban vagy bivalirudin). Az APTI tesztet ezen terápiák ellenőrzésére is lehet használni. Ilyenkor nem közvetlenül az alkalmazott antikoagulánst mérjük, hanem annak véralvadásra kifejtett hatását.
Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Activated Partial Thromboplastin Time (APTT), Plasma. Mayo Medical Laboratories. Available online at https://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/40935. Accessed March 2019.

(November 23, 2015) Partial Thromboplastin Time, Activated. Medscape. Available online at https://emedicine.medscape.com/article/2085837-overview. Accessed March 2019.

(June 2013) Elevated APTT? How to Best Follow Up. Journal of Family Practice. Available online at https://www.mdedge.com/jfponline/article/76289/cardiology/elevated-aptt-how-best-follow. Accessed March 2019.

Partial Thromboplastin Time (PTT). MedlinePlus. Available online at https://medlineplus.gov/ency/article/003653.htm. Accessed March 2019.

Activated Partial Thromboplastin Time (APTT). University of Rochester Medical Center. Available online at https://www.urmc.rochester.edu/encyclopedia/content.aspx?contenttypeid=167&contentid=aptt. Accessed March 2019.

Vandiver JW, Vondracek T. Antifactor Xa levels versus activated partial thromboplastin time for monitoring unfractionated heparin. Pharmacotherapy. 2012 Jun;32(6):546-58. Available online at https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22531940. Accessed March 2019.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber’s Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

(2002 November 19, Modified). Activated Partial Thromboplastin Time. Mass Gen. Hospital Pathology Service Laboratory Medicine [On-line information, Coag Test Handbook]. Available online at http://www.mgh.harvard.edu/labmed/lab/coag/handbook/co003400.htm#co003400.

Activated Partial Thromboplastin Time. MCL Web Resources, Topics in Hemostasis [On-line information]. Available online at http://155.58.145.40/hemostasis/PTT1.html.

Olson, J. (1999 September). Addressing clinical etiologies of a prolonged aPTT. CAP Today, In the News [On-line Newsletter]. Available online at http://www.cap.org/captoday/CaseStudy/coag4.html.

Activated Partial Thromboplastin Time. Florida Hospital Cancer Institute, Clinical and Research Laboratories Coagulation Test Panels [On-line information]. Available online at http://www.fhci-labs.com/researchlabs/clinicallabs/hemostasisandthrombosis/panels.htm.

PTT-LA. Florida Hospital Cancer Institute, Clinical and Research Laboratories Coagulation Test Panels [On-line information]. Available online at http://www.fhci-labs.com/researchlabs/clinicallabs/hemostasisandthrombosis/panels.htm.

Duke University Medical Center Clinical Coagulation Laboratory Coagulation Test Descriptions [On-line information]. Available online at http://pathology.mc.duke.edu/coag/TestDes.htm.

Elstrom, R. (2001 November 25, Updated ). PTT. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003653.htm.

Coagulation Test Panels. Clinical and Research Laboratories, Florida Hospital Cancer Institute [On-line information]. Available online at http://www.fhci-labs.com/researchlabs/clinicallabs/hemostasisandthrombosis/panels.htm.

Menta, S. (1999 Spring). The Coagulation Cascade. Physiology Disorders Evaluation, College of Medicine, Univ of Florida [On-line information]. Available online at http://www.medinfo.ufl.edu/year2/coag/title.html.

Elstrom, R. (2001 November 25, Updated). PT. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003652.htm.

Elstrom, R. (2001 November 25, Updated). PTT. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003653.htm.

What is a Bleeding Disorder? National Hemophilia Foundation, Bleeding Disorders Info Center [On-line information]. Available online at http://www.hemophilia.org/bdi/bdi_general.htm.

DeLoughery, T. (1999 March 15). Tests of Hemostasis and Thrombosis. OHSU [Online student handout]. Available online at http://www.ohsu.edu/som-hemonc/handouts/deloughery/printtest.html.

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (© 2007). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 705-707.

Clarke, W. and Dufour, D. R., Editors (2006). Contemporary Practice in Clinical Chemistry, AACC Press, Washington, DC. Harris, N. et. al. Chapter 19: Assessment of Hemostasis in the Clinical Laboratory. Pp 227-239.

Dugdale, D. (Updated 2010 August 19). Partial thromboplastin time (PTT). MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003653.htm. Accessed September 2010.

(© 1995–2010). Unit Code 9058: Activated Partial Thromboplastin Time (APTT), Plasma. Mayo Clinic, Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/9058. Accessed September 2010.

Ballas, M. and Kraut, E. (2008 April 15). Bleeding and Bruising: A Diagnostic Work-up. Am Fam Physician. 2008 Apr 15;77(8):1117-1124. [On-line information]. Available online at http://www.aafp.org/afp/2008/0415/p1117.html. Accessed September 2010.

(© 1996 – 2010). 3895: Activated Partial Thromboplastin Time (APTT). Specialty Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.specialtylabs.com/tests/details.asp?id=3895. September June 2010.

(© 1995-2010). Blood Test: Partial Thromboplastin Time (PTT). KidsHealth from Nemours [On-line information]. Available online at http://kidshealth.org/parent/system/medical/test_ptt.html. Accessed September 2010.

Moake, J. (Revised 2009 June). Uncommon Hereditary Coagulation Disorders. Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmpe/sec11/ch136/ch136e.html. Accessed September 2010.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2007). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 705-707.

Wu, A. (© 2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, 4th Edition: Saunders Elsevier, St. Louis, MO. Pp 46-47, 932-933.

(January 2008) How to Interpret and Pursue an Abnormal Prothrombin Time, Activated Partial Thromboplastin Time and Bleeding Time. MyoMedialLaboratories.com, Vol. 33 No.1. PDF available for download at http://www.mayomedicallaboratories.com/mediax/articles/communique/2008/mc2831-0108.pdf. Accessed September 2010.

Jacobs DS, DeMott WR, Oxley DK. Laboratory Test Handbook, 5th ed.Lexicomp: Hudson, OH. Coagulation: EM Van Cott & M Laposata, Pp 327-358, 2001.

Florida Hospital, Center for Thrombosis Research, © 2008, PTT-LA. Available online at http://www.fhthrombosis.com/PTT-LA. Accessed October 2010.

Dugdale, D.C. (Updated 2011 February 13) Partial Thromboplastin Time (PTT). National Institutes of Health MedlinePlus. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003653.htm. Accessed May 2014.

Hammami, M. B. (Updated 2013 February 20). Partial Thromboplastin Time, Activated. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2085837-overview. Accessed May 2014.

(© 1995–2014). Activated Partial Thromboplastin Time (APTT), Plasma. Mayo Medical Laboratories. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/9058. Accessed May 2014.

Tuazon, S.A. et al. (Updated 2012 September 4). Prothrombin Time. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2086058-overview. Accessed May 2014.

Pollak, E.S. (Updated 2012 April 6). von Willebrand Disease. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/206996-overview. Accessed May 2014.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2014). Mosby’s Manual of Diagnostic and Laboratory Tests Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 383-386.

(Reviewed 2013 February). Recurrent Miscarriage Evaluation/Coagulation Panel. Quest Diagnostics. Available online at http://www.questdiagnostics.com/testcenter/testguide.action?dc=TS_Recurrent_Miscarriage. Accessed May 2014.

Moake, J. (Reviewed 2012 July). Excessive Bleeding. The Merck Manual. Available online at http://www.merckmanuals.com/professional/hematology_and_oncology/hemostasis/excessive_bleeding.html?qt=partial%20thromboplastin&alt=sh. Accessed May 2014.

Moake, J. (Reviewed 2013 December). Coagulation Disorders Caused by Circulating Anticoagulants. The Merck Manual. Available online through http://www.merckmanuals.com. Accessed May 2014.

Eke, Sancar. (Reviewed 2012 March). Medscape. Heparin-Induced Thrombocytopenia Treatment & Management. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1357846-treatment. Accessed May 2014.

Szigeti, Reka. (Updated 2012 October). Anti-Xa Assay (Heparin Assay). Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2085000-overview#a30. Accessed May 2014.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?