A vizsgálat vérzékenységgel vagy vérrög képződéssel (trombotikus esemény) járó betegségek kivizsgálásának részeként; ismétlődő vetélések okát feltáró kivizsgálásban vagy az antifoszfolipid szindróma diagnózisának felállításában; ha szükséges, a nem frakcionált (hagyományos) heparin alvadásgátló terápia monitorozására; illetve sebészeti vagy más invazív beavatkozás előtt az alvadási szűrővizsgálatok részeként is alkalmazható.
APTI (Aktivált parciális tromboplasztin idő)
Amennyiben a betegnek tisztázatlan vérzéses panaszai, kóros véralvadási eredményei vannak vagy ismétlődő vetélések szerepelnek a kórelőzményben; olykor alkalmazzák hagyományos (nem frakcionált) heparin alvadásgátló terápia monitorozásában; néha tervezett sebészeti beavatkozások előtt.
Vérminta szükséges a vizsgálathoz, melyet a páciens karjának könyökhajlati vénájából vesznek tűvel.
A vizsgálathoz előkészület nem szükséges; azonban a vérvételt megelőzően fogyasztott nagyon zsíros étel zavarhatja a vizsgálatot, ezért célszerű éhgyomorra vagy könnyű étkezést követően érkezni a vérvételre.
-
Mire való a vizsgálat?
Az APTI-t elsődlegesen tisztázatlan vérzéses panaszok, kóros véralvadási eredmények esetén vizsgálják. Együtt kérhető a protrombin idővel (PI/INR) abból a célból, hogy a szervezet alvadékképző képességéről információt adjon. A PI és az APTI általában a súlyos vérzéses vagy alvadékképződéssel járó betegségek kivizsgálásának alaptesztjei.
Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei segítséget nyújtanak a kezelőorvosnak a lehetséges vérzéses vagy alvadási betegségek felderítésében. Az APTI és PI nem diagnosztikus vizsgálatok, de általában információt adnak arról, hogy milyen további vizsgálatok elvégzése szükséges.
Az alábbi esetekben mérünk APTI-t:
- Alvadási faktor hiány meghatározása; ha az APTI megnyúlt, további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy kiderítsük, mely alvadási faktor hiányzik vagy nem működik megfelelően, illetve megállapítsuk, vajon egy adott alvadási faktor elleni antitest (faktor specifikus inhibitor) jelen van-e a vérmintában.
- Nem-specifikus autoantitestek (antifoszfolipid antitestek), mint pl. a lupusz antikoaguláns detektálása; melyek jelenléte összefüggésbe hozható fokozott alvadási készséggel és ismétlődő vetélésekkel. Ezért az APTI vizsgálat a véralvadási betegségek (ismétlődő vetélések vagy az antifoszfolipid szindróma (APS) diagnosztikája) kivizsgálási paneljének részét képezi. Az APTI egy változata, az ún. LA-szenzitív APTI éppen ebből a célból hasznos.
- A hagyományos (nem frakcionált) heparin alvadásgátló terápia monitorozása; habár néhány laboratórium manapság az anti-Xa tesztet használja a heparin terápia monitorozására. A heparin egy véralvadásgátló gyógyszer, melyet intravénásan (i.v.) adnak a betegnek, hogy megelőzzék a véralvadék képződést, vagy a már keletkezett vérrögöket (embólia vagy tromboembólia) feloldják. A heparin megnyújtja az APTI-t. Ha a heparint terápiás céllal alkalmazzák, azt szigorúan monitorozni, ellenőrizni kell. Ha túl sok heparint adnak a betegnek, fokozott vérzés következhet be; ha túl kevés a heparin, előfordulhat, hogy további vérrögképződés történik.
A gondosan áttekintett beteg kórelőzmények, a tervezett sebészeti vagy egyéb invazív beavatkozások előtt szelektíven kért APTI és PI vizsgálatok eredményei megfelelő alapul szolgálnak egy esetleges vérzékenységi hajlam kiderítéséhez.
-
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Az APTI-t általában egyéb tesztekkel, pl. PI-vel együtt kéri az orvos az alábbi esetekben:
- Ha indokolatlan vérzések jelentkeznek vagy könnyen megsérül a beteg.
- Ha vérrög keletkezik egyes vénákban vagy artériákban.
- Ha olyan akut állapot alakul ki, mint a disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC), mely során mind vérzés, mind vérrög képződés egyidejűleg bekövetkezik, és ennek következtében az alvadási faktorok gyorsan felhasználódnak.
- Ha olyan krónikus betegség van a háttérben, ami a véralvadást befolyásolja, pl. májbetegség.
Az APTI-t kérheti a kezelőorvos az alábbi esetekben is:
- Lupusz antikoaguláns, kardiolipin elleni antitestek és antifoszfolipid szindróma kivizsgálás részeként, mikor a betegnél vérrög képződéssel járó esemény vagy ismétlődő vetélések történtek a kórelőzményben.
- Ha a beteget heparin terápiáról hosszú távú warfarin (syncumar) terápiára állítják át. Átállításkor a két alvadásgátló átmeneti együttes alkalmazása miatt az APTI-t és a PI-t is ellenőrizni kell, mindaddig, amíg azok be nem állnak a megfelelő terápiás szintre.
- Ha a beteg tervezett műtét előtt áll, azt megelőzően APTI-t kell mérni abban az esetben, ha a műtét várhatóan fokozott vérvesztéssel fog járni, illetve, ha a páciens kórelőzményében vérzéses tünetek szerepelnek, mint pl. gyakori vagy jelentős orrvérzés, vagy könnyen szerzett sérülések (horzsolások, zúzódások), melyek jelezhetik egy esetleges vérzékenységgel kapcsolatos betegség fennállását.
-
Mit jelent a vizsgálati eredmény?
Az APTI eredményeket másodpercekben jelenítik meg.
Amennyiben az APTI eredmény a laboratóriumi referencia tartományon belül van, az általában azt jelenti, hogy a véralvadás normálisan zajlik. Azonban még normális APTI eredmény mellett is lehetséges valamely alvadási faktor enyhe vagy közepes fokú hiánya. Az APTI nem feltétlenül nyúlik meg 30-40%-os faktorszint mellett. Másrészről, lupusz antikoaguláns jelenlétében is lehetséges, hogy az APTI eredménye nem lesz megnyúlt. Ha lupusz antikoaguláns (LA) jelenléte felmerül, egy érzékenyebb, ún. LA-szenzitív APTI vagy hígított Russel vipera méreg idő (DRVVT) mérése alkalmasabb ennek tesztelésére.
A megnyúlt APTI eredmény azt jelenti, hogy a beteg vérmintája a normális értékekhez képest hosszabb idő alatt alvad meg. Ez több esetben is előfordulhat.
A megnyúlt APTI okai a következők lehetnek:
Olyan körülmények, melyek az alvadási faktorok alacsony szintjét eredményezik:
- Májbetegség – a legtöbb alvadási faktor a májban termelődik, így májbetegség a PI és az APTI megnyúlását is okozhatja. A PI többnyire jobban megnyúlik, mint az APTI.
- K-vitamin hiány – a K-vitamin alapvető fontosságú több alvadási faktor képződéséhez. A K-vitamin hiány ritka, de előfordulhat extrém rossz étrend (diéta) alkalmazása során, felszívódási zavarral járó betegségekben, vagy bizonyos antibiotikumok szedésével összefüggésben. Ezekben az esetekben is a PI többnyire jobban megnyúlik, mint az APTI.
- Ritkábban öröklött alvadási faktorhiányok is okozhatják az APTI megnyúlását:
- Von Willebrand betegség (vWD) a leggyakoribb öröklött, vérzékenységgel járó betegség. A von Willebrand faktor csökkent szintje befolyásolja a vérlemezkék működését. Az APTI a legtöbb von Willebrand betegségben normális, de súlyos vWD-ben megnyúlt lehet.
- A hemofília A és a hemofília B (Christmas betegség) két másik öröklött, vérzékenységgel járó betegség, melyet a VIII-as vagy a IX-es véralvadási faktorok csökkent szintje okoz (hemofília A: faktor VIII hiány; hemofília B: faktor IX hiány).
- Egyéb véralvadási faktorok, mnt pl. a XII-es és XI-es faktor hiánya is APTI megnyúlást ereményezhet. A XI-es faktor hiány kóros vérzéssel jár együtt, viszont a XII-es faktor hiánya nem jár vérzékenységgel.
- Nem-specifikus gátlótestek, mint pl. a lupusz antikoaguláns (ez egy ún. antifoszfolipid autoantitest), hatással vannak az APTI eredményére, mivel ezek az antitestek a foszfolipidnek nevezett anyagok ellen termelődnek, mely foszfolipidek szükségesek az APTI mérése során. Habár ezek az antitestek az APTI eredményét megnyújtják, szervezetben való jelenlétük azonban vérrög képződéssel van összefüggésben. Ha a páciens szervezetében ezek az autoantitestek termelődnek, a vérrög képződés kockázata fokozott.
- Specifikus gátlótestek – habár relatíve ritkák, ezek az antitestek specifikusan bizonyos alvadási faktorok ellen képződnek (faktor-specifikus gátlótest/inhibitor) és befolyásolják azok működését. Ilyen például a VIII-as alvadási faktor ellen termelődő antitest. A faktor specifikus gátlótestek súlyos vérzéseket okozhatnak.
- Heparin – egy véralvadásgátló szer. Ha a beteg mintája heparinnal szennyezett, vagy ha a páciens heparin antikoaguláns terápiában részesül, megnyúlik az APTI. Ha véralvadásgátló terápiaként alkalmazzák a heparint, akkor az APTI terápiás célértéke 1,5-2,5-szer hosszabb kell, hogy legyen, mint a páciens heparinnal való kezelését megelőzően mért APTI értéke. Az APTI-t a standard heparin terápiára ellenőrzésére még mindig használják.
- Warfarin (syncumar) antikoaguláns terápia – az APTI-t nem használják a warfarin terápia ellenőrzésére, de az APTI megnyúlt lehet nagy dózisú warfarin alkalmazása mellett. Jellemzően a protrombin idő/international normalized ratio (PI/INR) használatos a warfarin terápia monitorozására.
- Egyéb véralvadásgátlók – direkt trombin inhibitor (pl. argatroban, dabigatran) vagy direkt Xa-faktor inhibitor (pl. rivaroxaban, apixaban) antikoaguláns terápia.
- Megnyúlt APTI eredményt találunk bizonyos leukémiák esetében, fokozott vérzés során várandós nőkben szülés előtt vagy után, vagy ismétlődő vetélések alkalmával.
Az APTI eredményét gyakran a PI eredményével együtt kell értékelni jelezve, hogy milyen ok valószínűsíthető az eltérések hátterében.
PI eredmény APTI eredmény Valószínű ok megnyúlt normál Májbetegség
K-vitamin hiány
Faktor VII csökkent szintje vagy hiánya
Krónikus DIC
Warfarin vagy egyéb K-vitamin antagonista
normál megnyúlt Hemofília A (csökkent vagy hiányzó faktor VIII)
Hemofília B (csökkent vagy hiányzó faktor IX)
Faktor XI hiány
von Willebrand betegség (súlyos forma)
Faktor XII hiány
Lupusz antikoaguláns jelenlétemegnyúlt megnyúlt Faktor I (fibrinogén), faktor II (protrombin), faktor V és X hiány vagy csökkent szint
Súlyos májbetegség
Akut DICnormál normál/enyhén megnyúlt Normál hemosztázis
Enyhe egyéb faktor hiányok
Von Willebrand betegség enyhe formájaEzen állapotok diagnózisának felállításához további vizsgálatok szükségesek.
A megrövidült APTI okai a következők lehetnek:
- Disszeminált inravaszkuláris koaguláció (DIC) - a DIC korai stádiumában a jelenlévő keringő prokoagulánsok megrövidítik az APTI értékét.
- Megelőző daganatos betegség (pl. petefészek, hasnyálmirigy, vastagbél), kivéve, ha a daganatos betegségben a máj érintett.
- Akut fázis reakció: ez egy olyan állapot, melyet kiterjedt szöveti gyulladás vagy trauma okoz és jelentős faktor VIII emelkedéssel jár. Általában átmeneti állapot, melyet nem az APTI-vel ellenőriznek. Amennyiben az akut fázis reakciót okozó állapot megszűnik, az APTI értéke normalizálódik.
-
Mi az az LA-szenzitív APTI és miben különbözik a közönséges APTI-től?
Az LA-szenzitív (LA-érzékenyített) APTI (LA-APTI vagy APTI-LA) egy olyan APTI változat, melyet abból a célból mérünk, hogy lupusz antikoaguláns (LA) jelenlétét igazoljuk vagy cáfoljuk a beteg mintájában. Az LA egy olyan antitest, melynek jelenléte a szervezetben összefüggésbe hozható trombotikus eseményekkel és ismétlődő vetélésekkel. Az LA-APTI méréséhez alacsony foszfolipid tartalmú reagenst használunk, melyet úgy állítanak elő, hogy képes legyen kimutatni a lupusz antikoagulánst a mérendő mintában, tehát LA-ra érzékenyebb, mint a hagyományos APTI reagens. A teszt úgy működik, hogy a beteg mintájában lévő lupusz antikoaguláns azokhoz a foszfolipidekhez kötődik, amelyek az APTI méréséhez használatos reagensekben találhatók. Ennek következtében kórosan megnyújtják az alvadási időt, így az APTI-t.
-
Az APTI-n kívül milyen egyéb vizsgálatokat szükséges még elvégezni?
Az alábbiakban találhatók azok az egyéb tesztek, melyeket az APTI mellett érdemes elvégezni, illetve annak kóros eredményét követően célszerű lemérni:
- Vérlemezke szám – mindig érdemes ellenőrizni heparin terápia ideje alatt, hogy azonnal fel lehessen ismerni a heparin-indukálta trombocitopénia nevű kóros állapotot.
- Trombin idő – néha szükséges vizsgálni, hogy a minta heparinnal való szennyeződését igazoljuk.
- Fibrinogén – érdemes lehet elvégezni, mivel az alacsony fibrinogén szint okozhatja az APTI megnyúlását.
Amennyiben első alkalommal tapasztaljuk az APTI megnyúlását, egy második APTI mérést is el kell végezni úgy, hogy a páciens plazmáját gyűjtött normál plazmával megkeverjük (a gyűjtött plazma normál donorok plazmájából készül). Ha az APTI eredménye keverést követően visszatér a normál tartományba („korrigál”), az egy vagy több véralvadási faktor hiányára utal a beteg plazmájában. Amennyiben keverést követően az APTI értéke továbbra is megnyúlt marad, egy kóros faktor-specifikus gátlótest (autoantitest) vagy egy nem-specifikus gátlótest (pl. lupusz antikoaguláns) jelenléte feltételezhető a beteg plazmájában.
- Alvadási faktor meghatározások – ezek a véralvadási faktorok aktivitását (funkció, működés) mérik. Ezekkel a vizsgálatokkal csökkent fehérje szintet, vagy nem megfelelően működő alvadási fehérjét (csökkent funkció) detektálhatunk. Ritkábban az alvadási faktor antigén szint (mennyiség) meghatározásra is sor kerül.
- Hígított Russel vipera méreg idő teszt (DRVVT) – olyan alvadási teszt, melyet akkor végzünk, ha lupusz antikoaguláns jelenléte felmerül.
- Von Willenbrand faktor – néha szükséges lehet a meghatározása, ha von Willebrand betegség (súlyos forma) gyanúja merül fel, amely megnyújtja az APTI-t.
-
Az APTI-t mindig alkalmazzák heparin terápia ellenőrzésekor?
Néha nem.
Ha nagy dózisú heparint alkalmaznak, mint pl. nyitott szívműtétek alkalmával, az APTI nem elég érzékeny, ilyenkor a beteg plazmája nem alvad meg a mérési idő alatt. Az ilyen intenzív antikoagulálás alkalmával az aktivált alvadási idő (ACT) a megfelelő ellenörző teszt.
Néhány kórházban a hagyományos (nem frakcionált) heparin terápia ellenőrzésére az anti-faktor Xa (X‑es faktor gátlási teszt) kromogén tesztet használják az APTI helyett.
A kis mólsúlyú heparin (LMWH) egy gyorsan ható heparin forma, melyet pl. a mélyvénás trombózis megelőzésének kezelésére használnak. Habár ez a terápia általában nem igényel ellenőrzést, X-es faktor gátlási tesztet lehet használni szükség esetén APTI helyett, mivel az LMWH jellemzően nem nyújtja meg az APTI-t.
-
Hogyan tudom megváltoztatni az APTI eredményemet?
Az APTI értékét a beteg pusztán az életmód megváltoztatásával nem tudja befolyásolni (hacsak nem K-vitamin hiány áll fenn). Az APTI a beteg alvadási rendszerének sértetlenségéről ad információt. Ha az APTI megnyúlt valamilyen szerzett faktorhiány következtében, a kiváltó okok kezelésével az APTI megközelítheti a normál szintet. Ha valamilyen átmeneti vagy akut okból nyúlt meg az APTI, az akut probléma megszűntét követően magától kellene normalizálódnia az alvadási időnek. Öröklött alvadási eltérések vagy faktor hiányok esetén szorosan ellenőrizni kell az APTI-t és kezelést kell alkalmazni, amely a hiányzó faktor gyakori pótlását jelenti.
-
Mit kell még tudnom?
Két, gyakran alkalmazott antikoaguláns, a kis mólsúly heparin (low molecular weight heparin; LMWH) és a danaparoid nem feltétlenül nyújtja meg az APTI értékét és a heparin hatását - ha szükséges - anti-faktor Xa teszttel (X-es faktor gátlási teszt) kell monitorozni.
Több tényező befolyásolhatja az APTI értékét és a teszt eredmények értékelését:
- Ha magas a beteg hematokrit értéke, az fals módon megnyújthatja az APTI-t.
- Heparin szennyeződés – ez egy gyakori probléma, különösen, ha intravénás kanülből történik a mintavétel.
- Egyes gyógyszerek, pl. antihisztaminok, C‑vitamin (aszkorbinsav), aszpirin és klórpromazin.
- Néhány esetben a heparin hatására csökkenhet a beteg vérlemezke száma és heparin-indukálta trombocitopénia következik be. Ha ez az állapot kialakul, heparin helyettesítő antikoagulánst kell alkalmazni, pl. direkt trombin inhibitort (argatroban vagy bivalirudin). Az APTI tesztet ezen terápiák ellenőrzésére is lehet használni. Ilyenkor nem közvetlenül az alkalmazott antikoagulánst mérjük, hanem annak véralvadásra kifejtett hatását.