Különféle vírusok és egyes baktériumok egyaránt okozhatnak légúti megbetegedéseket. A légúti patogén panel tesztjeinek alkalmazásával több légúti infekciót okozó kórokozó kimutatására van lehetőségünk egyidőben, egyetlen légúti mintából,
Sokféle vírus és baktérium okozhat légúti fertőzéseket, de a diagnosztikai szempontból jelentős, gyakran előforduló patogének száma jóval kisebb.
Az egészségügyi szakemberek munkáját számos információ segítheti, amelyek megszabhatják a vizsgálat irányát (pl. tünetek, kórelőzmény, közelmúltban történt utazás, aktuális évszak), de a pontos diagnózis felállítása csak a mintavételt követő patogén detektálásával történhet.
A légúti kórokozó panel egy olyan molekuláris teszt, mely alkalmazásával néhány gyakoribb kórokozó genetikai anyagának (RNS vagy DNS)együttes kimutatását végezhetjük. Ez a teszt a társfertőzések (egynél több mikroba okoz fertőzést) kimutatására is lehetőséget kínál. Valamint a klasszikus mikrobiológiai módszerekkel nem vagy nehezen tenyészthető kórokozók detektálására is megoldást nyújt.
Pozitív eredmény esetén további tesztelést végezhetünk identifikáló panelekkel, melyek használatával törzs, illetve alfaj szintű detektálásra van lehetőségünk. A teszt alkalmazásával a mintavételt követően néhány órán belül eredményt kaphatunk, szemben a klasszikus tenyésztésen alapuló mikrobiológiai eljárásokkal, ahol a vizsgálat ideje néhány napot is igénybe vehet,
A vizsgált patogének száma és típusa az alkalmazott teszt paneltől függ.
- Egyes panelek néhány légúti vírus detektálására korlátozódnak, ezek a leggyakoribb légúti infekciót okozó vírusok.
- Más panelek sokkal átfogóbbak, alkalmazásukkal a légúti fertőzést okozó számos vírus és baktérium egyaránt kimutatható egyetlen mintából.
Példák a vizsgálható mikrobák közül (ezek panelenként változhatnak):
Vírusok:
• Influenza A és B (flu)
• Respiratórikus szinciciálisvírus (óriássejtes vírus) (RSV)
• Parainfluenza vírus
• Rhinovírus
• Adenovírus
• Coronavírus
• Enterovírus
• Human metapneumovírus
Baktériumok:
• Bordetella pertussis (szamárköhögés) és Bordetella parapertussis
• Chlamydia pneumoniae
• Mycoplasma pneumoniae
Hogyan történik a mintavétel?
Az orrnyálkahártyáról történő mintavételkor, a fejet hátra kell dönteni, majd a mintavevő pálca tamponos végét az orrnyíláson keresztül felvezetik, míg ellenállásba nem ütközik (kb. 1-2 hüvelyk, számos nazofaringeális tamponon jelölik a megfelelő hosszt), majd körkörösen többször megforgatják,végül kihúzzák az orrnyíláson keresztül és a megfelelő transzport közegbe helyezik, vagy mossák a vizsgálat irányától függően. A mintavétel kissé kellemetlen, kisseb fájdalommal járhat, és a szem könnyezését okozhatja. Alternatív megoldásként orröblítő vagy aspirátum is gyűjthető, ebben az esetben egy fecskendővel kis mennyiségű steril sóoldatot nyomnak az orrba az orrnyíláson keresztül, majd finom szívást alkalmaznak (aspirátum), vagy a kapott folyadékot egy csészébe gyűjtik (orröblítés) mintavételkor.
A torokból vehetünk mintát a hátsó garatfalról, vagy a mandulák környékéröl egyaránt. Ebben az esetben is hajtsuk a fejet kissé hátra, a nyelvet nyomjuk le, majd a hátsó garatíveket alaposan töröljük át a mintavevőpálca tamponos részével, úgy, hogy a lehető legnagyobb területet töröljük végig. Végül a mintavevő pálcát helyezzük, vagy mossuk bele a vizsgálat irányának megfelelő transzport közegbe. Alternatív megoldásként használhatunk toroköblítő folyadékot (steril sóoldat), gargarizátumot is mintavételhez.
A mintákat a tünetek megjelenésétől számítva 3-5 napon belül érdemes levenni.
Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?
A vizsgálat különösebb előkészületet nem igényel.
.png)