Más néven
Thrombocyta (vérlemezke) funkció
Hivatalos név
Üres
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
25.04.2018.
Röviden
Mik ezek?

A thrombocyták (vérlemezkék) létfontosságúak a normál véralvadáshoz. A csontvelőben termelődnek, és a vérben keringenek amig szükség lesz rájuk. Ha érsérülés következik be, a vérlemezkék a sérülés helyére tapadnak (a von Willebrand faktor segitségével, amely "ragasztóként" működik), összecsapódnak más vérlemezkékkel, olyan anyagokat bocsátva ki, amelyek, aktiválják a további aggregációt, és egy laza vérlemezke-dugót alkotnak. Ezt a folyamatot nevezzük primer haemostasisnak. Ezzel egyidőben a vérlemezkék támogatják a véralvadási kaszkádot, olyan lépések sorozatát, amely az alvadási faktorok egymást követő aktiválódását foglalja magába. Ebben a másodlagos haemostasis folyamatban a fibrin fonalak képződnek, keresztkötéssel fibrin hálót alkotnak, majd a laza vérlemezke dugó köré szövődve és összepréselődve stabil rögöt alkotnak. Az így létrejött képződmény mindaddig helyben marad, amíg a sérülés be nem gyógyul. Amikor már a vérrögre nincs többé szükség, akkor egyéb faktorok lebontják a rögöt, és eltávolítják a sebgyógyulás útjából.

Ha kevés vérlemezke van jelen, vagy elegendő vérlemezke van ugyan, de azok nem működnek normálisan, megnő a túlzott vérzés lehetősége. A vérlemezkék számát viszonylag könnyen meg lehet állapítani, az átfogó vérlemezke funkciót azonban már sokkal nehezebb. Egyelőre nem ismert olyan eljárás, amellyel egyértelműen meg lehetne állapítani a vérlemezkék működésének esetleges összes hibáját. Nincs megegyezés arról sem, hogy melyik vizsgálat a legalkalmasabb a különböző hiányosságok kimutatására.

A múltban a vérzésidő mérése volt az elsőleges szürő teszt a vérlemezkék hibás müködésének kimutatására. Ehhez egy vérnyomásmérő mandzsettájának segítségével meghatározott (40 Hgmm-es) nyomást gyakoroltak a felkarra, az alkar belső felén egy eszközzel egy vagy két rövid felszíni karcolást ejtettek, és feljegyezték, hogy a vágásoknál mennyi idő után szűnt meg a vérzés. Ha a páciens hosszabb ideig vérzett, akkor úgy tekintették, hogy nagy kockázata van a túlzott vérzésnek (pl. sebészeti beavatkozásoknál). Az utóbbi időben a vérzési idő mérése elvesztette a támogatottságát.. Sok laboratórium már nem ajánlja, és számos szakmai szervezet rutinszerű alkalmazása elleni állásfoglalást fogalmazott meg a sebészeti eljárásokat megelőző szürés részeként.. Ennek oka az, hogy a vérzési idő nem bizonyult kellően érzékenynek és specifikusnak, így szükségszerűen nem tükrözi a  műtéti vérzés súlyosságának kockázatát. A vizsgálat gyengén reprodukálható, az eredmény egyszerű eszközökkel is nagyban befolyásolható, (idetartozik pl. aszpirin fogyasztása, amellyel a vérzésidő megnyúlt, vagy a vizsgálatot végző személy ügyessége is), és a páciensek gyakran kényelmetlennek, esetenként fájdalmasnak tartották az alkart ért sérülést is. Mindezek miatt olyan készülékeket fejlesztettek ki, amelyek a pácienstől levettvérből, objektíven képesek mérni a vérlemezkék egyes funkcióját. E vizsgálatoknak az a lényege, mesterségesen imitálják a vérrögképződés folyamatát.

Az egyik ilyen eljárás során a vérlemezkéket adrenalinnal vagy ADP-vel (adenozin-difoszfáttal) hozzák össze. Az adrenalin vagy az ADP aktiválja a mintában lévő vérlemezkéket, és elősegíti azok kitapadást és összecsapzódást. Különböző módszerekkel azt az időt mérik, amely a vérrög kialakulásához szükséges. Ha ez az idő normál, akkor nem valószinűsíthető vérlemezke diszfunkció. Az ADP-vel történő vizsgálatot általában az adrenalinnal végzett kóros eredmény ellenőrzésére használják. Ha mindkét vizsgálati eredmény kóros, akkor valószínű, hogy a páciensnek vérlemezke diszfunciója van, és indokolt a további vizsgálat a vérzési rendellenesség (öröklött vagy szerzett) okának kiderítésére. Ha az ADP teszteredmény normál, akkor az adrenalinnal kapott kóros érték az aszpirin fogyasztásnak tudható be. Ez a leggyakrabban előforduló oka a kóros vizsgálati eredménynek, mivel az aszpirin egyetlen dózisa is kb. 10 napra befolyásolhatja a vérlemezkéknek az adrenalinnal adott reakcióját.
Miközben a fent említett eljárást általánosan elfogadják a vérlemezke diszfunkció szűrésére, abban nincs egyetértés, hogy a vérzési idő helyettesítő tesztje lenne. Ennek az az oka, hogy - a vérzési időhöz hasonlóan - itt sem sikerült igazolni, hogy a vérlemezke-adrenalin/ADP vizsgálat alkalmas előrejelezni azt, hogy a páciens súlyosan vérezni fog-e a sebészeti beavatkozások alatt. Ezenkívül nem alakultak ki a módszer teljes klinikai alkalmazásának irányelvei sem.

Egy másik vérlemezke funkciós vizsgálattal szintén a thrombocyta aggregációját mérik. Ennek során két cső vért vesznek a kari vénából, és egy vérlemezkében gazdag, és egy vérlemezkében szegény plazmát állítanak elő. A plazmákhoz olyan reagenseket adnak, amelyekről ismert, hogy a vérlemezkék aggregációját váltják ki. A vérlemezke funkcióra a kétféle plazmával kapott eredmények összehasonlításából következtetnek. A módszer hátránya, hogy az előzőekhez hasonlóan, az aszpirin és különböző gyógyszerek befolyásolhatják az eredményt.

Sok más vérlemezke funkciós vizsgálat létezik, amely  a vérlemezkék összecsapódásának vagy a rög kialakulásának bizonyos fázisait méri. Néhányat csak kutatásra, míg másokat speciális célokra az orvosi laboratóriumokban is alkalmaznak. Van köztük olyan, amelyet kórházak alkalmaznak a vérlemezkék összetapadásának megakadályozására szolgáló terápia monitorozására, míg egy másik a kardiopulmonáris bypass műtéteknél méri az aggregációs képességet.Az utóbbi alapja egy régebben is alkalmazott, thromboelastográphiának nevezett módszer, amely a vérrög szilárdságát méri, és ez alapján monitorozza a vérlemezke funkciót és a véralvadást. Meg kell jegyezni, hogy mivel a vérlemezke funkció vizsgálatára szánt minták legtöbbje csak nagyon rövid ideig stabil, az ilyen jellegű vizsgálatok gyakorlatilag csak helyben végezhetők el azokkal a módszerekkel, amely rendelkezésre áll.

Miért végzik?

A kockázattal rendelkező betegek mútét előtti szűrése meghatározza, hogy milyen valószínűséggel lesz súlyos vérzésük a beavatkozási műveletnél. Nem létezik jó vérlemezke funkció szűrő teszt, amely előre jelzi a betegek vérzési valószínűségét sebészeti műtétek alatt. Az orvos felméri a páciens kockázati faktorait, és a beteg klinikai történetére, valamint a vérlemezke funkciós és másodlagos hemosztázis (PT and PTT) eredményeire támaszkodva meghatározza a túlzott vérzés összkockázatát.

Azonosítja és segít dignostizálni a thrombocyta/vérlemezke diszfunkciót azokban, akik súlyos vérzési kórtörténettel rendelkeznek. Ilyen kórtörténet lehet pl. gyakori orrvérzés, erős menstruációs vérzés, fogorvosi eljárásoknál fellépő súlyos vérzés, stb. Ezekben az esetekben alkalmazzák a vérlemezke funkció teszteket a legtöbbször. A thrombocyta aggregáció mérése segít diagnosztizálni az öröklött és szerzett vérlemezke diszfunkciókat.
Például a von Willebrand betegség az egyik leggyakoribb öröklött vérlemezke diszfunkció. Ez a von Willebrand faktor csökkent termeléséhez vagy diszfunkciójához kötődik, és azt eredményezi, hogy csökken a sérült vérerekhez tapadási készség, és megnövekszik a vérveszteség. (Tulajdonképpen a legtöbb páciensnél van alvadás, de a folyamat túl lassú). Más öröklött rendellenességek, amelyek csökkent thrombocyta aggregációt okoznak: Glanzmann thrombasthenia, Bernard-Soulier szindróma, és a "storage pool disease".
A szerzett vérlemezke diszfunkció lehet krónikus, amilyen pl. a veseelégtelenségnél (urémia) vagy a myeloproliferative rendellenességeknél fordul elő, vagy átmeneti, amikoris olyan gyógyszereknek tulajdonítható, mint az aszpirin vagy a nem-szteroidgyulladáscsökkentő szerek. 

Thrombocyta aggregáció elleni terápia monitorozást biztosítanak bizonyos betegeknek stroke vagy szívroham után az újabb vérrög kialakulásának megakadályozása során. Jelenleg még a legtöbb thrombocyta aggregáció elleni terápia nem követhető nyomon megfelelő laboratóriumi vizsgálattal. (Ez alól egy kivétel van, az abciximab kezelés, amely Ultegra RPFA-val monitorozható). Mivel egyre több thrombocyta aggregáció elleni terápiát fejlesztenek ki, ezért a monitorozásuk egyre nagyobb nehézségekbe ütközik.

A vérlemezke funkció monitorozása kardiopulmonaris bypass műtét és szívkatéterezés alatt. Azoknak, akiken kardiopulmonaris bypass műtétet hajtanak végre véralvadásgátlót adnak, hogy megóvják őket a vérrögképződéstől, amely a megnövedett kockázatú túlzott vérzés eredményeként lép fel. Ugyanakkor, a szív elkerülésével és a vér mechanikus keringtetésével a vér nagyszámú vérlemezkét aktivál, és funkcióképtelenné teszi őket. A szívműtétek alatt a vérben lévő vérlemezkék számának monitorozása segít az orvosnak fenntartani a vérzés és alvadás közötti finom egyensúlyt.

Accordion Title
Vizsgálatok
  • Gyakoribb vérlemezke funkciós eljárások



    Az alábbiakban néhány olyan vizsgálatot sorolunk fel, melyeket a vérlemezke funkció meghatározására alkalmaznak. Az eljövendő években ezek a tesztek változhatnak és fejlődhetnek, mivel a kutatók folytatják a keresést olyan eljárásokért, amelyek pontosabban írják le és értékelik az alvadás komplex folyamatát.
     

    Tesztek

     

    Alkalmazása

     

    Előnye 

     

    Hátránya 

     

    Vérzési idő

     

    Szűrés, jórészt

     

    már leállították,

    a

    PFA-100 és

     más

     módszereket részesítik előnyben.

    Fiziólógiai

    Nem érzékeny, függ a kivitelezőtől, gyenge reprodukálhatóság, gyenge előrejelző érték, gyakori hegek. 

    Vérlemezke funció analizáló (PFA-100®)

    Szűrés, a vérrögképzést utánozza, felméri az adhéziót és aggregációt.

    Gyors, egyszerű szűrő eszköz, 

    azonosítja az aszpirin fogyasztást, 

    szűrheti a von Willebrand

    deficienciát és  monitorozhatja a  von Willebrand deficienciát és a  vérlemezke ellenes terápiát.

    Érzékeny a vérlemezke számra és a hematokritra, teljes körű klinikai felhasználását még nem fejlesztették ki.

    Vérlemezke/

    thrombocyta aggregáció mérés

    Az abnormal Vérzési Idő vagy PFA-100 nyomonkövetésére,

     kimutatja a vérlemezke aktivátorok paneljára (kollagen, ADP, adrenalin, ristocetin, arachidonsav) való érzékenységet.

    Diagnosztizálni tudja az öröklött és szerzett vérlemezke diszfunkciót, 

    méri az  aggregációt.

    Komoly a labor igénye és

    viszonylag lassú.

    Plateletworks®

    Vérlemezke számlálás aktiválás előtt és után, vérlemezke fuunkció monitorozása kardiopulmonáris bypass beavatkozások alatt.

    Gyors, egyszerű

    ???POCT - ágymelleti ???teszt,a vérlemezkék aggregációjának

    százalékát méri a teljesvérben.

    Nem méri átfogóan az elsődleges hemosztázist.

    Ultegra Gyors Thrombocyta Funkció Analizátor®

     Gp IIB/IIIa vérlemezke

    ellenes terápia monitorozása 

    (glikoprotein

     gátlók,  amelyek gátolják

    a vérlemezke és a  fibrin közötti kölcsönhatást).

    Gyors, egyszerű 

     ágymelleti (Point of Care, POCT) teszt, a Gp IIb/IIIa elleni terápia monitorozására, 

    az  aggregációt méri.

    Jelenleg az "FDA" által csak az abciximab Gp IIb/IIIa terápia 

    monitorzására elfogadott.

    Áramlása Citometria

    Méri a 

    vérlemezke

    glikoproteinjeit,

    az

    aktívációs

    markereket, a

    vérlemezke funkciót

    és ciklust,

    vérlemezke számlálás, ???retikulált??? vérlemezkék

    Rugalmas és

     hatékony,

    tesztsorozat,

    diagnosztizálni

    tudja a rendellenes-

    ségeket.

    Szakképzett

    kezelőt

    igényel, drága

    műszer, 

    jelenleg főleg

    kutatási célra alkalmazzák.

    Tromboelastographia (TEG)

    Méri a vérrög

     szilárdságát, monitorozza a  vérlemezke funkciót és  a koagulációt.

    Jó technika  a rög szilárdság mérésére

    teljes vérben.

    Klinikai alkalmazása/

    szükségessége

     még mindig vitatott. 

     

Felhasznált forrásmunkák


S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
Bleeding Time [10 paragraphs]. AccessMed Health Information Library [On-line information]. Available FTP:http://www.hendrickhealth.org/healthy/000209.htm

S4
Elstrom, R. (2001 October 28, Updated). Platelet aggregation test [19 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003669.htm

S5
Menta, S. (1999 Spring). The Coagulation Cascade [148 paragraphs]. Physiology Disorders Evaluation, College of Medicine, Univ of Florida [On-line information]. Available FTP: http://www.medinfo.ufl.edu/year2/coag/title.html

S6
Platelet Function Analyzer (PFA)-100 – FAQ [27 paragraphs]. Florida Hospital Cancer Institute, Clinical and Research Laboratories [On-line information]. Available FTP:
http://www.fhci-labs.com/researchlabs/clinicallabs/
hemostasisandthrombosis/faq/pfa-faq.htm

S7
Kottke-Marchant, K. and Aller, R. (2003 January). Toward multi-functional analyzers [8 paragraphs]. College of American Pathologists, January 2003 Survey of instruments [On-line information]. Available FTP: http://www.cap.org/apps/docs/
cap_today/surveys/coagSurvIntro.html

S8
Corcoran, G. and Kottke-Marchant, K. (2002 June). Chasing after the causes of platelet disorders [5 paragraphs]. College of American Pathologists, Feature Story [On-line article]. Available FTP: http://www.cap.org/apps/
docs/cap_today/feature_stories/platelet_disorders_feature.html

S9
What is Idiopathic Thrombocytopenic Purpura? [6 paragraphs]. NHLBI, Diseases and Conditions Index [On-line information]. Available FTP: http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/Itp/ITP_WhatIs.html

S10
What is von Willebrand Disease? [7 paragraphs]. NHLBI, Diseases and Conditions Index [On-line information]. Available FTP:http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/vWD/vWD_WhatIs.html

S11
Von Willebrand Disease [27 paragraphs]. NHF [On-line information]. Available FTP: http://www.hemophilia.org/bdi/bdi_types3.htm

S12
Hemostasis [37 paragraphs]. Merck Manual of Diagnosis and Therapy [On-line information]. Available FTP:http://www.merck.com/mrkshared/
mmanual/section11/chapter131/131b.jsp

S13
Bleeding Disorders [75 paragraphs]. The Merck Manual of Medical Information-Home Edition, Section 14. Blood Disorders, Chapter 155 [On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/mrkshared/mmanual_home/sec14/155.jsp

S14
Cortese Hassett, A. (2002). Platelet Function Testing [18 paragraphs]. Transfusion Medicine Update, The Institute for Transfusion Medicine, Issue #5 [On-line information]. Available FTP: http://www.itxm.org/TMU2002/Issue5.htm

S15
Lee, D. (2000 July 24). Platelet Aggregometry [8 paragraphs]. Stanford Interventional Cardiology [On-line information]. Available FTP:http://cvmed.stanford.edu/interventional/
aggregometry.htm

S16
Coagulation Test Panels [9 paragraphs]. Clinical and Research Laboratories, Florida Hospital Cancer Institute [On-line information]. Available FTP: http://www.fhci-labs.com/researchlabs/clinicallabs/hemostasisandthrombosis/panels.htm

S17
Carville, D. and Guyer, K. (2000 September). Hemostasis testing: past, present, and Future [32 paragraphs]. IVD Technology Magazine, medical devicelink [On-line article]. Available FTP: http://www.devicelink.com/ivdt/archive/00/09/005.html

S18
Locke, J. (2001 October). Issues in Platelet Function Testing [11 paragraphs]. Clinical Laboratory Strategies [On-line AACC Newsletter]. Prepublication version available from Jalane at jtechwriter@yahoo.com

S19
Wuillemin, W., et.al. (2002). Evaluation of a Platelet Function Analyser (PFA-100O) in patients with a bleeding tendency [28 paragraphs]. Swiss Med Wkly 132:443-448 [On-line journal]. Available FTP: http://www.smw.ch/pdf200x/2002/31/smw-10039.PDF

S20
SE Lind. The bleeding time does not predict surgical bleeding. Blood, Jun 1991; 77: 2547 - 2552.

S21
RPC RODGERS, J LEVIN, and SE LIND. Bleeding Time Revisited Blood, May 1992; 79: 2495 - 2497.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe