Trombocyta funkció
Más néven:
Hivatalos név:
Üres
Másnéven: 25-Hidroxi-D vitamin (Kalcidiol); 1.25 Dihidroxi-D vitamin (Kalcitriol)
012.  A cikk utoljára módosult: 27.10.2017.
Mire való a vizsgálat?

A thrombocyták (vérlemezkék) létfontosságúak a normál véralvadáshoz. A csontvelőben termelődnek, és a vérben keringenek amig szükség lesz rájuk. Ha érsérülés következik be, a vérlemezkék a sérülés helyére tapadnak (a von Willebrand faktor segitségével, amely "ragasztóként" működik), összecsapódnak más vérlemezkékkel, olyan anyagokat bocsátva ki, amelyek, aktiválják a további aggregációt, és egy laza vérlemezke-dugót alkotnak. Ezt a folyamatot nevezzük primer haemostasisnak. Ezzel egyidőben a vérlemezkék támogatják a véralvadási kaszkádot, olyan lépések sorozatát, amely az alvadási faktorok egymást követő aktiválódását foglalja magába. Ebben a másodlagos haemostasis folyamatban a fibrin fonalak képződnek, keresztkötéssel fibrin hálót alkotnak, majd a laza vérlemezke dugó köré szövődve és összepréselődve stabil rögöt alkotnak. Az így létrejött képződmény mindaddig helyben marad, amíg a sérülés be nem gyógyul. Amikor már a vérrögre nincs többé szükség, akkor egyéb faktorok lebontják a rögöt, és eltávolítják a sebgyógyulás útjából.Ha kevés vérlemezke van jelen, vagy elegendő vérlemezke van ugyan, de azok nem működnek normálisan, megnő a túlzott vérzés lehetősége. A vérlemezkék számát viszonylag könnyen meg lehet állapítani, az átfogó vérlemezke funkciót azonban már sokkal nehezebb. Egyelőre nem ismert olyan eljárás, amellyel egyértelműen meg lehetne állapítani a vérlemezkék működésének esetleges összes hibáját. Nincs megegyezés arról sem, hogy melyik vizsgálat a legalkalmasabb a különböző hiányosságok kimutatására.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

A múltban a vérzésidő mérése volt az elsőleges szürő teszt a vérlemezkék hibás müködésének kimutatására. Ehhez egy vérnyomásmérő mandzsettájának segítségével meghatározott (40 Hgmm-es) nyomást gyakoroltak a felkarra, az alkar belső felén egy eszközzel egy vagy két rövid felszíni karcolást ejtettek, és feljegyezték, hogy a vágásoknál mennyi idő után szűnt meg a vérzés. Ha a páciens hosszabb ideig vérzett, akkor úgy tekintették, hogy nagy kockázata van a túlzott vérzésnek (pl. sebészeti beavatkozásoknál). Az utóbbi időben a vérzési idő mérése elvesztette a támogatottságát.. Sok laboratórium már nem ajánlja, és számos szakmai szervezet rutinszerű alkalmazása elleni állásfoglalást fogalmazott meg a sebészeti eljárásokat megelőző szürés részeként.. Ennek oka az, hogy a vérzési idő nem bizonyult kellően érzékenynek és specifikusnak, így szükségszerűen nem tükrözi a műtéti vérzés súlyosságának kockázatát. A vizsgálat gyengén reprodukálható, az eredmény egyszerű eszközökkel is nagyban befolyásolható, (idetartozik pl. aszpirin fogyasztása, amellyel a vérzésidő megnyúlt, vagy a vizsgálatot végző személy ügyessége is), és a páciensek gyakran kényelmetlennek, esetenként fájdalmasnak tartották az alkart ért sérülést is. Mindezek miatt olyan készülékeket fejlesztettek ki, amelyek a pácienstől levettvérből, objektíven képesek mérni a vérlemezkék egyes funkcióját. E vizsgálatoknak az a lényege, mesterségesen imitálják a vérrögképződés folyamatát.

Milyen mintára van szükség?

Az egyik ilyen eljárás során a vérlemezkéket adrenalinnal vagy ADP-vel (adenozin-difoszfáttal) hozzák össze. Az adrenalin vagy az ADP aktiválja a mintában lévő vérlemezkéket, és elősegíti azok kitapadást és összecsapzódást. Különböző módszerekkel azt az időt mérik, amely a vérrög kialakulásához szükséges. Ha ez az idő normál, akkor nem valószinűsíthető vérlemezke diszfunkció. Az ADP-vel történő vizsgálatot általában az adrenalinnal végzett kóros eredmény ellenőrzésére használják. Ha mindkét vizsgálati eredmény kóros, akkor valószínű, hogy a páciensnek vérlemezke diszfunciója van, és indokolt a további vizsgálat a vérzési rendellenesség (öröklött vagy szerzett) okának kiderítésére. Ha az ADP teszteredmény normál, akkor az adrenalinnal kapott kóros érték az aszpirin fogyasztásnak tudható be. Ez a leggyakrabban előforduló oka a kóros vizsgálati eredménynek, mivel az aszpirin egyetlen dózisa is kb. 10 napra befolyásolhatja a vérlemezkéknek az adrenalinnal adott reakcióját.Miközben a fent említett eljárást általánosan elfogadják a vérlemezke diszfunkció szűrésére, abban nincs egyetértés, hogy a vérzési idő helyettesítő tesztje lenne. Ennek az az oka, hogy - a vérzési időhöz hasonlóan - itt sem sikerült igazolni, hogy a vérlemezke-adrenalin/ADP vizsgálat alkalmas előrejelezni azt, hogy a páciens súlyosan vérezni fog-e a sebészeti beavatkozások alatt. Ezenkívül nem alakultak ki a módszer teljes klinikai alkalmazásának irányelvei sem.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Egy másik vérlemezke funkciós vizsgálattal szintén a thrombocyta aggregációját mérik. Ennek során két cső vért vesznek a kari vénából, és egy vérlemezkében gazdag, és egy vérlemezkében szegény plazmát állítanak elő. A plazmákhoz olyan reagenseket adnak, amelyekről ismert, hogy a vérlemezkék aggregációját váltják ki. A vérlemezke funkcióra a kétféle plazmával kapott eredmények összehasonlításából következtetnek. A módszer hátránya, hogy az előzőekhez hasonlóan, az aszpirin és különböző gyógyszerek befolyásolhatják az eredményt.

Áttekintés

No items found.

Vizsgálat

Gyakoribb vérlemezke funkciós eljárások

Gyakori kérdések

No items found.

Kapcsolódó oldalak

Laboratóriumi vizsgálatok
No items found.
Állapotok és betegségek
No items found.

Máshol az interneten

No items found.

Felhasznált irodalom

Mutass többet

Kapcsolódó oldalak

Mutass többet
Kérdése van?
Keressen minket bizalommal.
Kérjük mielőtt kitöltené az űrlapot nézze meg a pánciensek által leggyakrabban feltett kérdéséket hátha megtalálja kérdésére a választ.
Hol található a laboratórium?
Hogy tudok időpontot kérni?
Mennyibe kerül a vizsgálat?
Űrlap mutatása
Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.