A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

A mellrákról általában

A mellrák tipikusan a nők betegsége, bár ritkán férfiakban is kialakulhat. Egyes országokban (pl. az Egyesült Államokban) évről évre több nőnél diagnosztizálnak mellrákot, és még mindig sokan halnak meg ebben a betegségben, pedig az időben felfedezett mellrák jó eséllyel gyógyítható! 
Itt most a női mellrákkal foglalkozunk, azoknak a férfiaknak, akiknél már megállapították a mellrákot, azt ajánljuk, hogy az orvosukkal beszéljék meg a rájuk vonatkozó speciális információkat.

A mellrák bármely életkorban kialakulhat, de kockázata az életkorral nő. Amerikai nőknél a ez a második leggyakoribb daganatos halálok a tüdőrák után. A mellrákok kis része (kb. 5-10%-a) egy vagy két gén (BRCA-1 vagy BRCA-2) veleszületett rendellenességével hozható kapcsolatba, az esetek többsége viszont ismeretlen ok miatt fejlődik ki. Általános szabály, hogy azoknál a nőknél magasabb a mellrák kifejlődés kockázata, akiknek közeli hozzátartozója is ebben szenvedett, akiknek nincs gyerekük vagy akik az első gyereküket 30 éves koruk után szülték.

A mellrák három stádiumba sorolható az alapján, hogy milyen mértékű a rák kiterjedtsége testszerte.

* Korai stádiumú mellrák korlátozódhat azokra a járatokra , melyek a tejelválasztás idején (szoptatáskor) a tejet a mellbimbóhoz szállítják vagy a lebenykékre (kis tejtermelő szövet területek a mellben). Ez a nem-továbbterjedő rák. Ha a rák a járatokat érinti, akkor ezt in situ ductális carcinomának (DCIS) nevezzük, ha a lebenyeket érinti, akkor in situ lobuláris carcinoma (LCIS) a neve. Ebben a stádiumban nem lehet csomót érezni a mellben, de a DCIS néha kimutatható mammográfiával (emlő-röntgenfelvétellel).

* A továbbterjedő mellrák stádiumában rákos sejtek szóródnak a járatokon és lebenyeken túl a mellszövetet körülvevő területekre. Ebben a stádiumban a rák felfedezhető a mell önvizsgálatával, vagy szakorvos által végzett mellvizsgálat során vagy mammográfiával.

* Áttétet adó stádiumban a rák szóródik (áttétet ad) a test más területeire, beleértve a szomszédos nyirokcsomókat is. Ebben a stádiumban a kezelés olyan szakorvosok feladata, mint sebész, onkológus vagy radiológus.



 

Vizsgálatok

Laboratóriumi vizsgálatok

A mellrák diagnosztizálására, követésére és a kezelés során különböző laboratóriumi vizsgálatok állnak rendelkezésre. A vizsgálatokat a rendeltetésük alapján négy csoportba sorolhatjuk:

* Diagnózis felállításához: citológia (vékonytűs leszívással nyert sejtek mikroszkópos vizsgálata) és sebészi kórszövettani vizsgálat (próbakimetszéssel nyert szövetminta mikroszkópos vizsgálata).

* Kezelési lehetőségek meghatározására a HER-2/neu gén amplifikációs (sokszorozottsági) állapotának, az ösztrogén és progeszteron hormon receptorok állapotának vizsgálata szolgál.

* Követéses vizsgálatokra (kiújulás felismerésére): CA 15-3/CA 27.29 tumormarkerek vizsgálata.

* A genetikai kockázat megállapítására BRCA-1 és BRCA-2 gének lehetséges mutációinak kimutatása használható.

Amikor a radiológus felfedez egy gyanús területet (elmeszesedett vagy nem tapintható csomót) a mammogramon, vagy csomó tapintható az orvosi vagy önvizsgálat során, az orvos leggyakrabban tű- vagy sebészi próbakimetszést vagy vékonytűs leszívást javasol. Minden esetben egy kis szövetmintát vesznek a mell gyanús területéből, így a kórszövettanász mikroszkóp alatt tudja vizsgálni a rák jeleit a sejteken. Ez a kórszövettani vizsgálat megmondja, hogy az elváltozás jó- vagy rosszindulatú. Ez az eredmény határozza meg alapvetően a kezelés módját is.

A próbakimetszés anyagának mikroszkópos vizsgálatával bizonyítják a daganat rosszindulatú voltát (normál sejtek rákossá alakulását). Változik a sejtmag mérete és megnő a sejtosztódás mértéke. A vékonytűs leszívás a kinyerhető csekély mintamennyiség miatt korlátozott lehetőségeket nyújt a diagnózisra, de tájékozódáshoz nyújtott segítsége és elsősorban gyors kivitelezhetősége miatt hasznos eljárás. Szöveti próbakimetszés szükséges annak megállapítására, hogy a sejtek korai vagy tovább terjedő stádiumban vannak.

Ha a kórszövettani diagnózis mellrák, akkor számos teszt létezik, amivel a sejteket vizsgálni lehet. A tesztek eredménye alapján adható meg a kórjóslat és segít az onkológusnak meghatározni a kezelés menetét is. A leghasznosabb laboratóriumi vizsgálatok ilyenkor a HER-2/neu és az ösztrogén és progeszteron receptorok mennyiségi meghatározása.

* A HER-2/neu egy onkogén (daganatképző gén). Ezen gén termékének, egy fehérjének a fokozott termelődése látható a mellrákok 20-30%-ában. A túltermelődött fehérje rendkívül nagy koncentrációban van jelen a mellráksejtek felszínén és a sejtek gyors osztódását okozza. Mindez azért fontos, mert a daganatok arra a gyógyszerre érzékenyek, melyek speciálisan a túltermelődött fehérjéhez kötődnek. A Herceptin (Tastuzumab) nevű kemoterápiás szer gátolja a fehérje receptorokat, gátolva így a folyamatos sejtosztódást és daganat növekedést. Két technikát alkalmaznak a mellrák HER-2/neu állapotának meghatározására: immunhisztokémia (az onkoprotein kimutatásának módszere) és a fluoreszkáló in situ hibridizáció (FISH) a gén felerősödés kimutatásának módszere. Jelenleg a HER-2/neu állapot meghatározásának „gold standard” módszere az immunhisztokémia (IHC), ahol az eredmény lehet 0, +1, +2 és +3. A 0 és +1 negatív eredményt, a +2 és +3 pozitív eredményt jelent. A pozitív eredmény azt jelenti, hogy a beteg jól reagálhat a Herceptin kezelésre. A FISH alkalmazható az IHC által adott HER-2/neu pozitív eredmény megerősítésére vagy segít, ha az IHC eredménye nem egyértelmű.

* Ösztrogén és progeszteron receptor állapota szintén vizsgálható immunhisztokémiai módszerrel. Ezek a mellrák kórjóslatának fontos jelzői. A sejtek minél nagyobb százaléka pozitív és minél nagyobb a sűrűségük a sejten, annál jobb a kórjóslat. A ráksejtek ösztrogén és progeszteron receptor pozitívitása jelzi, hogy a beteg majd jól reagálhat a hormonkezelésre.

Más laboratóriumi vizsgálatok is segíthetnek annak a meghatározásában, hogy a daganat reagált-e a kezelésre vagy kiújult. A CA 15-3 (vagy CA 27.29) tumormarkerek vizsgálatát a kezelés után alkalmazzák a mellrák kiújulásának követésére. A rákban nem szenvedőknél ezeknek a markereknek normál vagy alacsony a szintjük a vérben és/vagy vizeletben. Fontos tudni, hogy ezek a tumormarkerek önmagukban nem alkalmasak a betegség állapotának jellemzésére, és csak szakember mondhatja meg azt, hogy az eredmények adnak-e okot aggodalomra. Általában a CA 15-3 nem igazán jó szűrőteszt, de kiváló követő teszt bizonyos betegeknél, azaz a vizsgálat nem alkalmas a rák felfedezésére, de alkalmazható annak követésére.

Más kiegészítő teszteket is alkalmaznak mellrákos esetekben, ilyen a DNS ploiditás, Ki-67 és más sejtosztódást vizsgáló meghatározások. A legtöbb testület a HER-2/neu-t, ösztrogén és progeszteron receptor állapot meghatározását tartja az elsőként értékelendő, legfontosabb vizsgálatnak. Más laboratóriumi vizsgálatok általában nem befolyásolják a kezelést, és önmagukban nincs jelentőségük a kórjóslatra vonatkozóan sem. Néhány orvostudományi centrum kiegészítő információként alkalmazza ezeket a teszteket a betegek vizsgálatakor, de fontos, hogy az eredményeket hozzáértő szakember értékelje.

Azoknál a nőknél, akiknél magas a mellrák kockázata, mivel már menopauza előtt rákban szenvedtek vagy a családban előfordult fiatalkori mellrák vagy petefészekrák, vér vizsgálattal kimutatható a BRCA-1 vagy BRCA-2 gének mutációjának megléte. Mivel a BRCA gének normális működése véd a mellrák kialakulásával szemben, bármelyik gén mutációja a betegség kifejlődésének igen magas kockázatát jelenti (a kockázat akár 80% is lehet). Fontos megjegyezni, hogy a mellrák kialakulásához nem feltétlenül szükséges a BRCA gén mutaciója, és a legtöbb mellrákos eset azoknál a nőknél fordul elő, akiknél nincs BRCA gén mutáció. Az eredmények jelentéséről és a kockázat csökkentésének lehetőségeiről a szakorvos tud felvilágosítást nyújtani.

Nem-laboratóriumi vizsgálatok

A laboratóriumi tesztek mellett néhány nem-laboratóriumi vizsgálat is lényeges. Ezek a következők:

* A mammográfia (emlő-röntgenvizsgálat) széles körben ajánlott szűrővizsgálat. A szűrő mammogram röntgen sugárzást alkalmazva készít egy képet az emlőről és kimutatja a mellrákot akár két évvel azelőtt is, mielőtt a csomó eléri azt a nagyságot, amit az orvosi vagy önvizsgálat során ki lehetne tapintani.

* Újabb képalkotó technológiák, mint pl. a digitális mammográfia pontosabb képet adhatnának bizonyos esetekben, mint a hagyományos mammográfia. Különösen fiatal nőknél, akiknél az emlőszövet sokszor túl sűrű ahhoz, ahogy a hagyományos mammográfiához használt röntgen-filmen a daganat tisztán látszódjon, ezek az új technológiák előnyösebbek, mint az ultrahang vagy a mágneses rezonancia képalkotó vizsgálat (MRI).

* A tejcsatorna átmosása szintén alkalmazható szűrővizsgálatként, különösen azoknál a nőknél, akiknél magas a betegség kialakulásának kockázata. Ennek során az orvos sejteket gyűjt a mellbimbóhoz vezető vékony csatornákból. A sejteken a rák jeleit vizsgálják.

A mammográfiáról és más képalkotó eljárásokról több információ a következő weboldalakon található:

http://cancernet.nci.nih.gov/peb/mammog_facts.html, http://breastdoctor.com/breast/mammogram/index.htm 
http://www.cap.org/html/public/breastcancer_info.html#mammogram.

 

Megelőzés

Azoknál a nőknél, akiknél magas a mellrák kialakulásának kockázata, a tamoxifen gyógyszer csökkentheti a betegség kifejlődésének valószínűségét. Az utóbbi idők adatai alapján úgy tűnik azonban, hogy a tamoxifen növeli a méhnyálkahártya rák kockázatát és a szív-érrendszeri betegségek kockázatát, tehát a döntést a gyógyszer szedéséről alaposan mérlegelni kell. A kezelés lehetséges kockázatairól és előnyeiről a szakorvos tud felvilágosítást nyújtani.

Azon nők számára, akiknél kimutatható a mellrákkal összefüggést mutató BRCA-1 és/vagy BRCA-2 gének mutációja, a megelőző emlő-eltávolítás lehet egyfajta kezelési lehetőség. Azok a  nők, akik emellett a lehetőség mellett döntenek, inkább választják mindkét mell eltávolítását a rák kifejlődése előtt, minthogy egész életük során fennálljon a betegség kialakulásának magas kockázata. Tanulmányok azt mutatják, hogy a sebészi beavatkozás kb. 90%-kal csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát. Más nők azután választják a betegség mentes mell megelőző eltávolítását, miután a másik mellükben már kialakult a rák. Érdemes a szakorvossal konzultálni a megelőző emlő-eltávolítás mérlegelésekor!



 

Kora felismerés

Mivel a mellrák korai felismerése megkönnyíti a kezelést (a mellrák korai állapotban történő diagnózisa 90%-os gyógyulási aránnyal jár!) az Amerikai Rák Társaság (ACS) a 20 éves és idősebb nőknek a havonkénti mell önvizsgálatot ajánlja. A szakorvos tudja elmagyarázni, hogyan és mikor kell végezni a mell önvizsgálatát. Az ACS azt is ajánlja, hogy a 40 év alatti nők esetében három évenként legalább egyszer szakorvos által végzett emlővizsgálatot is célszerű elvégeztetni. 40 éves vagy idősebb nők esetén évente szükséges mammográfia. Akiknél bizonyos kockázati tényezők fennállnak, korábban kell elkezdeni a megfigyelést és a szűrővizsgálatokat. Ebben az esetben is a szakorvos tud segítséget nyújtani a mellrák kialakulási kockázatának megítélésében, és ő tud tanácsot adni a szűrővizsgálatok kezdetét illetően is.

A mell klinikai és önvizsgálatáról több információ a következő weboldalakon található:

http://www.cap.org/html/public/breastcancer_info.html#selfhttp://www.cap.org/html/public/breastcancer_info.html#clinical.

 

Kezelés

A legtöbb mellrákos esetet a lehető legtöbb rákos szövet sebészi eltávolításával kezelik, az eltávolítás után pedig egy vagy több féle olyan kezelést alkalmaznak, ami elpusztítja vagy ellenőrzés alatt tartja a még esetlegesen megmaradt rákos sejteket. Ha lehetséges, csomókimetszést alaklmaznak, amely során eltávolítják a rákos szövetet, de meghagyják az ép emlőszövetet.

Az emlőeltávolítás a legszéleskörűbb beavatkozás, azonban eltérő mennyiségű emlőszövet kerül eltávolításra. Régebben az emlőeltávolítás volt a mellrák korai stádiumában az elsődleges kezelés, ma már több választási lehetőség is van. A csomó eltávolítását követő besugárzás épp olyan hatásosnak bizonyult a mellrák korai stádiumának kezelésében, mint az emlőeltávolítás. A csomó- vagy emlőeltávolítás során az orvos a hónalj alatti néhány vagy összes nyirokcsomót is kiveszi, és ezek kórszövettani vizsgálata állapítja meg, hogy a rák továbbterjedt-e (képződött-e áttét).

Sok új kutatás zajlik a mellrák kezelés területén. Az új gyógyszerek egyik csoportját az aromatáz gátlók képezik, amelyek képesek a hormonérzékeny rákban szenvedő, menopauzában lévő nőknél gátolni az ösztrogén termelést. Más gyógyszerek fejlesztésekor a mellékhatások csökkentését tűzték ki célul. Ezeken kívül léteznek már génkezelésre alkalmas ígéretes gyógyszerek és oltóanyagok, amelyek közül néhányat már korlátozottan alkalmaznak is vagy kipróbálás alatt állnak.

 

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

Magyar nyelven további információ található a http://www.webbeteg.hu/aloldal/mellrak címen.

S1
S.J. Dodgson, PhD

S2
Jerome T. O'Connell Jr., MD, FCAP. Department of Pathology, Columbia Hospital for Women, Washington, DC

S3
American Cancer Society: Cancer Reference Information.

S4
Genetic Health: Genetic Testing for Breast and Ovarian Cancer. Available online

S5
Cancer Information and Support International

S6
National Cancer Institute: Office of Education and Special Initiatives; Understanding Breast Cancer: A Guide for Patients. Available online: http://oesi.nci.nih.gov/aboutbc/making_a_decision.html#insitu

S7
Birmingham, K. “Confusion reigns over breast cancer.” Nature Medicine. Available online: http://www.nature.com/cgi-taf/gateway.taf?file=/cancer/news/200112.html

S8
Genetics & IVF Institute: Fluorescence In Situ Hybridization

S9
Brian E Ward, Ph.D. FACMG
Senior Vice President of Medical Services
Myriad Genetic Laboratories

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

Videók: http://www.healthline.com/health-slideshow/best-videos-breast-cancer#7

Personal Mammogram Scheduling Reminder
American Cancer Society, Cancer Reference Information

Breast Doctor.Com

Genetic Health: Considering Genetic Testing

Cancer Information and Support International

National Cancer Institute, Office of Education and Special Initiatives:Understanding Breast Cancer: A Guide for Patients

College of American Pathologists: Breast Cancer Information