Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A West Nile vírus (WNV) vizsgálat annak megállapítására szolgál, hogy valaki fertőzött-e, vagy a közelmúltban fertőződött-e a WNV-vel. Panaszokkal jelentkező vagy súlyos állapotú betegnél segíthet a WNV-fertőzés más, hasonló tünetekkel járó, kezelhető betegségektől (például bakteriális meningitisztől) való elkülönítésében. A vizsgálat alkalmazható továbbá szűrővizsgálatként, véradóktól származó vérekben a vírus kimutatására, valamint a fertőzés terjedésének követésére egy adott közösségben illetve az országban. A WNV jelenlétének kimutatása a közösségben segíthet abban, hogy az egészségügyi ellátók fokozott figyelmet fordítsanak a betegség felismerésére, és megfelelő megelőző intézkedéseket vezessenek be.
A vizsgálat a WNV-ellenanyagok (a szervezet immunrendszere által a WNV-fertőzésre adott válaszként termelt specifikus proteinek) kimutatásán vagy WNV-nukleinsav (magából a vírusból származó genetikai anyag) detektálásán alapul.
Ellenanyag vizsgálat
Két típusú WNV-ellenanyagot különböztetünk meg: IgM és IgG. A WNV-fertőzésre adott válaszként először (a legtöbb személyben az első expozíciót követő 8 napon belül) IgM ellenanyagok jelennek meg. Az IgG ellenanyagok ezt követően, 2-4 hét múlva jelennek meg a vérben. Az IgM ellenanyagszint rövid ideig emelkedik, majd fokozatosan csökken, végül néhány hónap múlva az IgM szintje a kimutathatóság szintje alá esik. Ezzel szemben az IgG ellenanyag szintje hosszú hónapokig, akár évekig is magas lehet.
Még nem olyan régen a WNV IgM ellenanyag-vizsgálat munkaigényes, és nem kellően standardizált vizsgálat volt. A probléma megoldását nagymértékben segítette két, kereskedelemben is hozzáférhető, ellenanyag-befogáson alapuló IgM WNV teszt megjelenése, amelyek első vizsgálatként alkalmazhatók a tünetekkel jelentkező személyeknél. Ezek a vizsgálatok standardizáltak, kivitelezésük egyszerű, de - a korábbi eljárásokhoz hasonlóan - nem tökéletesen specifikusak. (Azaz nemcsak WNV esetében adhatnak pozitív eredményt, hanem más rokon flavivírusok (ugyanabba a családba tartozó vírusok, például St Louis enkefalitisz vírus, Japán enkefalitisz vírus) okozta fertőzésekben is.) A pozitív WNV IgM vizsgálati eredményeket ezért a diagnózis végső megállapítását és a járványügyi hatóságok felé történő jelentést megelőzően más vizsgálattal meg kell erősíteni!
Amennyiben az IgM vizsgálat negatív, de a panaszok és a klinikai tünetek mégis WNV fertőzésre utalnak, a vizsgálatot néhány nappal később levett új mintával meg lehet ismételni.
A WNV IgG vizsgálat végezhető az IgM-vizsgálattal együtt, az aktuális vagy korábban zajlott fertőzés megerősítésére. Ha az IgG teszt eredménye pozitív, néhány héttel később egy másik konvaleszcensz vérmintát vehetnek le annak megállapítására, hogy a WNV IgG ellenanyagok szintje emelkedik, csökken, vagy stagnál.
Hazánkban a WNV IgG ellenanyagok szintjének (titerének) meghatározása minden esetben a KEV IgG ellenanyagok vizsgálatával párhuzamosan történik, saját készítésű antigéneken indirekt immunfluoreszcencia módszerével. Szükség esetén mikroneutralizációs tesztet is végeznek kiegészítésül.
Amennyiben olyan valaki betegszik meg és válik WNV-pozitívvá, aki az előző hónapban vértranszfúzióban részesült vagy szervátültetésen esett át, a vér vagy szerv eredetét ki kell nyomozni, és a donort IgM és IgG WNV ellenanyagok jelenlétére meg kell vizsgálni, hogy kiderüljön, ő-e a recipiens WNV-fertőzésének forrása. Ha szoptatott baba kapja el a WNV-t, valószínűleg az anyát is megvizsgálják arra nézve, hogy ő adta-e át az anyatejjel a fertőzést gyermekének (ami ritka, de a szakirodalomból ismert lehetőség).
Mivel a WNV-fertőzött betegek túlnyomó részénél tünetek vagy a fertőzéssel kapcsolatos panaszok nem jelentkeznek, az ellenanyag-vizsgálatot nem alkalmazzák általánosan szűrőtesztként tünetmentes egyéneknél.
Magyarországon a Dunántúl és az Északi Középhegység kullancsencephalitis endémiás terület. A kullancsok által terjesztett agyhártya-, és agyvelőgyulladást okozó kullancsencephalitis vírus (KEV) ugyanabba a Flavivírus családba és Flavivírus nemzetségébe tartozik, mint a WNV, így nem meglepő, hogy a KEV és WNV specifikus ellenanyagok (elsősorban az IgG) nagymértékben reagálnak a másik vírussal is. A 2003 óta évente előforduló emberi és állati megbetegedések alapján egyelőre a Nagyalföld mutatkozik WNV endémiás területnek.
Nukleinsav vizsgálat
A nukleinsav vizsgálatban a West Nile vírus genetikai anyagát sokszorosítják és határozzák meg abból a célból, hogy a vírus jelenlétét vérből vagy szövetből kimutassák. Míg a vizsgálat alkalmas a WNV specifikus azonosítására, bizonyos mennyiségű (kópiaszámú) vírus jelenlétére van szükség a mintában ahhoz, hogy az kimutatható legyen. (Azaz a módszer nagymértékben specifikus, de nem tökéletesen érzékeny.)
Mivel az ember a WNV véletlenszerű gazdája (a madarak az elsődleges gazdák), a vírus szintje az emberben rendszerint viszonylag alacsony, és nem detektálható sokáig. A nukleinsav vizsgálat legalkalmasabb véradóktól származó vérek szűrésére WNV jelenlétére, valamint madarak és begyűjtött szúnyogok vizsgálatára azzal a céllal, hogy kimutassuk a WNV jelenlétét és terjedését a populációban. Megállapítható, hogy a WNV bizonyos területen terjed-e, és a madár és szúnyog populációban kimutatható-e még azelőtt, hogy emberi megbetegedés előfordult volna. Ez lehetőséget nyújt a közegészségügyi szerveknek a megelőzésre azáltal, hogy az emberek figyelmét felhívják a leselkedő veszélyre és a védőintézkedések betartásának fontosságára. (Ilyen védőintézkedések például a szúnyogriasztó-szerek alkalmazása, szürkületben és hajnalban a szúnyogexpozíció lehetőségének csökkentése, valamint a terület szúnyogirtóval történő permetezése.)
A fentieken kívül a vizsgálatot post mortem (a beteg halála után) a beteg vér- vagy szövetmintáján alkalmazva hasznos lehet annak megállapítására, hogy a beteg halálát WNV okozta-e vagy hozzájárult-e ahhoz.
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Ellenanyag-vizsgálatot rendszerint a WNV szezon idején kérnek (a szúnyogszezon csúcsa általában július és október közé esik, de egyes régiókban egész évben jelen lehetnek), vagy ha a beteg olyan területre utazott, ahol a WNV jelen van. IgM ellenanyag-vizsgálatot elsősorban akkor végeztetnek, ha a betegnek friss WNV fertőzésre utaló, nemrégiben kezdődött tünetei vannak.
Két-négy héttel egy pozitív WNV tesztet követően konvaleszcens fázisban IgM és IgG WNV teszteket végeztethetnek annak megállapítására, hogy az IgG szintek emelkednek vagy stagnálnak-e, azaz a betegben beindult-e IgG WNV-antitestek termelődése. Amennyiben az első IgM teszt negatív, de a tünetek továbbra is fennállnak, és egyéb állapotok lehetőségét sikerült kizárni, néhány nappal később újabb IgM vizsgálatra kerülhet sor annak ellenőrzésére, hogy az IgM WNV ellenanyagok megjelentek-e.
Tünetmentes személyeknél vizsgálatot általában nem végeztetnek, ha azonban vér- vagy szerv-transzplantációt követően vált a recipiens WNV-fertőzötté, IgM és IgG vizsgálatra sor kerülhet a donornál is - aki gyakran tünetmentes - annak megállapítására, hogy ő volt-e a fertőzés forrása.
Mit jelent az eredmény?
Ellenanyag-vizsgálat
Ha az IgM WNV ellenanyag teszt eredménye vérből vagy liquorból pozitív, és az eredmény más vizsgálattal is megerősítést nyer, valószínű, hogy a beteg akut WNV fertőzésben szenved, vagy a közelmúltban átvészelte azt. Amennyiben IgM ellenanyagok jelenlétét a liquorban mutatják ki, az eredmény neuroinvazív (idegrendszeri) WNV fertőzésre utal.
Ha az IgG is pozitív, a beteg nagy valószínűséggel a vizsgálat elvégzését megelőzően legalább három héttel fertőződött a WNV vírussal. Ha az IgG pozitív, az IgM szintje viszont alacsony vagy nem mutatható ki, igen valószínű, hogy a beteg korábban találkozott WNV-vel, és nem mostanában fertőződött.
A WNV ellenanyagok jelenléte a fertőzést jelezheti, de az egyes betegeknél nem alkalmas a tünetek súlyosságának és a betegség prognózisának előrejelzésére.
Nukleinsav vizsgálat
Amennyiben a WNV nukleinsav vizsgálat eredménye pozitív, valószínű, hogy a vírus jelen van a vizsgált mintában (donortól származó vér, humán szövetminta, szárnyasállat vagy gyűjtött szúnyogok), és jelen van a földrajzi területen, ahonnan a minta származik.
A nukleinsav vizsgálat negatív lehet WNV-re, ha a vizsgált mintában vírus nincs, vagy nagyon kis (a kimutathatóságot el nem érő) mennyiségben van jelen. Tudni kell azonban, hogy a negatív teszteredmény nem zárja ki minden kétséget kizáróan WNV jelenlétét!
Mit kell még tudnom?
A West Nile vírus az Egyesült Államokban nyugat felé terjedőben van. Egyes meleg éghajlatú területeken egész évben kimutatható, de jelenléte a legtöbb régióban szezonális – az esetek a moszkitó-szezonban fordulnak elő. A jelenlevő WNV mennyisége részben a fertőzött madár- és moszkitó-populáció függvénye. A megelőzés az egyéni expozíció elleni védekezésen és a moszkitó-populáció elszaporodásának gátlásán alapul. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint, 2003-ban 9858 megerősített humán WNV fertőzés fordult elő az Egyesült Államokban (2004 március 31.-ig), és 264 eset végződött halállal.
Magyarországon idegrendszeri megbetegedéseket okozó hazai eredetű humán WNV fertőzéseket először 2003-ban igazoltak. Az azóta eltelt időszakban (beleértve a 2003-as 14 megbetegedést) összesen 32 heveny fertőzést erősítettek meg laboratóriumi vizsgálattal, szerencsére egy sem végződött halállal.
Nukleinsav vizsgálatot és vírustenyésztést kutatási célból is alkalmaznak a fertőzést okozó vírustörzs azonosítására és sajátságainak tanulmányozására. Különböző WNV törzseket izoláltak és hoztak kapcsolatba világszerte különböző járványokkal.
.png)