Más néven
WNV
Hivatalos név
West Nile Vírus
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
22.04.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A nyári időszakban jelentkező vírusos meningitisz (az agyat és gerincvelőt borító hártya gyulladása) vagy enkefalitisz (agyvelőgyulladás) okának megállapítására; a West Nile vírus (WNV) jelenlétének kimutatására, és a fertőzés terjedésének követésére a szűkebb közösségben illetve különböző országokból történt behurcoláskor.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha a betegnek WNV-re utaló tünetei vannak (például fejfájás, láz, tarkómerevség, és izomgyengeség), ha a diagnózis enkefalitisz és/vagy meningitisz. Egyes országokban a vizsgálatot alkalmazzák véradóktól származó vérek WNV-fertőzöttségre történő szűrésére is.

Milyen mintára van szükség?

A vizsgálathoz gerinccsapolással nyert gerincvelői folyadék és/vagy a karból vett vénás vérminta szükséges. Vérminta esetén piros- ("natív") vagy sárga-kupakos ("géles") csőben kell levenni a vért. A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A West Nile vírus (WNV) fertőzés zoonózisok közé sorolható, azaz egy olyan betegség, amelyet állatoktól kap meg az ember. A vírus elsődleges gazdái a madarak, tőlük leginkább a szúnyogok viszik át a vírust az emberre. A betegség emberről-emberre általában nem terjed, de előfordult olyan eset, amikor a WNV véradás, szervátültetés során került át a recipiensbe, és ritkán, anyatejjel jut át az anyából a gyermekbe. A WNV-fertőzés mintegy 80%-ban tünetmentesen zajlik. A fennmaradó 20%-ban viszonylag enyhe, influenzaszerű tüneteket okoz, mint például fejfájás, láz és izomfájdalom, amelyek néhány napon vagy héten belül kezelés nélkül elmúlnak. Százötven WNV-fertőzött egyénből csupán egynél zajlik a betegség súlyos formában a központi idegrendszert érintő fertőzés miatt. Ezeknél a betegeknél felléphet enkefalitisz (agyvelőgyulladás) és/vagy meningitisz (az agyat és gerincvelőt borító hártya gyulladása) és/vagy izombénulás. A WNV ezen súlyos formája jóval gyakrabban figyelhető meg idősebbeknél és immunkompromittált egyéneknél. Bár a gyulladás végül megszűnik, bizonyos mértékű neurológiai károsodás és bénulás tartósan vagy átmenetileg fennmaradhat.

Hogyan történik a mintavétel?
A gerincvelői folyadékot gerinccsapolással, a vérmintát a kar könyökhajlati vénájából nyerik.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A West Nile vírus (WNV) vizsgálat annak megállapítására szolgál, hogy valaki fertőzött-e, vagy a közelmúltban fertőződött-e a WNV-vel. Panaszokkal jelentkező vagy súlyos állapotú betegnél segíthet a WNV-fertőzés más, hasonló tünetekkel járó, kezelhető betegségektől (például bakteriális meningitisztől) való elkülönítésében. A vizsgálat alkalmazható továbbá szűrővizsgálatként, véradóktól származó vérekben a vírus kimutatására, valamint a fertőzés terjedésének követésére egy adott közösségben illetve az országban. A WNV jelenlétének kimutatása a közösségben segíthet abban, hogy az egészségügyi ellátók fokozott figyelmet fordítsanak a betegség felismerésére, és megfelelő megelőző intézkedéseket vezessenek be.
A vizsgálat a WNV-ellenanyagok (a szervezet immunrendszere által a WNV-fertőzésre adott válaszként termelt specifikus proteinek) kimutatásán vagy WNV-nukleinsav (magából a vírusból származó genetikai anyag) detektálásán alapul.

Ellenanyag vizsgálat
Két típusú WNV-ellenanyagot különböztetünk meg: IgM és IgG. A WNV-fertőzésre adott válaszként először (a legtöbb személyben az első expozíciót követő 8 napon belül) IgM ellenanyagok jelennek meg. Az IgG ellenanyagok ezt követően, 2-4 hét múlva jelennek meg a vérben. Az IgM ellenanyagszint rövid ideig emelkedik, majd fokozatosan csökken, végül néhány hónap múlva az IgM szintje a kimutathatóság szintje alá esik. Ezzel szemben az IgG ellenanyag szintje hosszú hónapokig, akár évekig is magas lehet.

Még nem olyan régen a WNV IgM ellenanyag-vizsgálat munkaigényes, és nem kellően standardizált vizsgálat volt. A probléma megoldását nagymértékben segítette két, kereskedelemben is hozzáférhető, ellenanyag-befogáson alapuló IgM WNV teszt megjelenése, amelyek első vizsgálatként alkalmazhatók a tünetekkel jelentkező személyeknél. Ezek a vizsgálatok standardizáltak, kivitelezésük egyszerű, de - a korábbi eljárásokhoz hasonlóan - nem tökéletesen specifikusak. (Azaz nemcsak WNV esetében adhatnak pozitív eredményt, hanem más rokon flavivírusok (ugyanabba a családba tartozó vírusok, például St Louis enkefalitisz vírus, Japán enkefalitisz vírus) okozta fertőzésekben is.) A pozitív WNV IgM vizsgálati eredményeket ezért a diagnózis végső megállapítását és a járványügyi hatóságok felé történő jelentést megelőzően más vizsgálattal meg kell erősíteni!
Amennyiben az IgM vizsgálat negatív, de a panaszok és a klinikai tünetek mégis WNV fertőzésre utalnak, a vizsgálatot néhány nappal később levett új mintával meg lehet ismételni.

A WNV IgG vizsgálat végezhető az IgM-vizsgálattal együtt, az aktuális vagy korábban zajlott fertőzés megerősítésére. Ha az IgG teszt eredménye pozitív, néhány héttel később egy másik konvaleszcensz vérmintát vehetnek le annak megállapítására, hogy a WNV IgG ellenanyagok szintje emelkedik, csökken, vagy stagnál.
Hazánkban a WNV IgG ellenanyagok szintjének (titerének) meghatározása minden esetben a KEV IgG ellenanyagok vizsgálatával párhuzamosan történik, saját készítésű antigéneken indirekt immunfluoreszcencia módszerével. Szükség esetén mikroneutralizációs tesztet is végeznek kiegészítésül.

Amennyiben olyan valaki betegszik meg és válik WNV-pozitívvá, aki az előző hónapban vértranszfúzióban részesült vagy szervátültetésen esett át, a vér vagy szerv eredetét ki kell nyomozni, és a donort IgM és IgG WNV ellenanyagok jelenlétére meg kell vizsgálni, hogy kiderüljön, ő-e a recipiens WNV-fertőzésének forrása. Ha szoptatott baba kapja el a WNV-t, valószínűleg az anyát is megvizsgálják arra nézve, hogy ő adta-e át az anyatejjel a fertőzést gyermekének (ami ritka, de a szakirodalomból ismert lehetőség).

Mivel a WNV-fertőzött betegek túlnyomó részénél tünetek vagy a fertőzéssel kapcsolatos panaszok nem jelentkeznek, az ellenanyag-vizsgálatot nem alkalmazzák általánosan szűrőtesztként tünetmentes egyéneknél.

Magyarországon a Dunántúl és az Északi Középhegység kullancsencephalitis endémiás terület. A kullancsok által terjesztett agyhártya-, és agyvelőgyulladást okozó kullancsencephalitis vírus (KEV) ugyanabba a Flavivírus családba és Flavivírus nemzetségébe tartozik, mint a WNV, így nem meglepő, hogy a KEV és WNV specifikus ellenanyagok (elsősorban az IgG) nagymértékben reagálnak a másik vírussal is. A 2003 óta évente előforduló emberi és állati megbetegedések alapján egyelőre a Nagyalföld mutatkozik WNV endémiás területnek.

Nukleinsav vizsgálat
A nukleinsav vizsgálatban a West Nile vírus genetikai anyagát sokszorosítják és határozzák meg abból a célból, hogy a vírus jelenlétét vérből vagy szövetből kimutassák. Míg a vizsgálat alkalmas a WNV specifikus azonosítására, bizonyos mennyiségű (kópiaszámú) vírus jelenlétére van szükség a mintában ahhoz, hogy az kimutatható legyen. (Azaz a módszer nagymértékben specifikus, de nem tökéletesen érzékeny.)

Mivel az ember a WNV véletlenszerű gazdája (a madarak az elsődleges gazdák), a vírus szintje az emberben rendszerint viszonylag alacsony, és nem detektálható sokáig. A nukleinsav vizsgálat legalkalmasabb véradóktól származó vérek szűrésére WNV jelenlétére, valamint madarak és begyűjtött szúnyogok vizsgálatára azzal a céllal, hogy kimutassuk a WNV jelenlétét és terjedését a populációban. Megállapítható, hogy a WNV bizonyos területen terjed-e, és a madár és szúnyog populációban kimutatható-e még azelőtt, hogy emberi megbetegedés előfordult volna. Ez lehetőséget nyújt a közegészségügyi szerveknek a megelőzésre azáltal, hogy az emberek figyelmét felhívják a leselkedő veszélyre és a védőintézkedések betartásának fontosságára. (Ilyen védőintézkedések például a szúnyogriasztó-szerek alkalmazása, szürkületben és hajnalban a szúnyogexpozíció lehetőségének csökkentése, valamint a terület szúnyogirtóval történő permetezése.)

A fentieken kívül a vizsgálatot post mortem (a beteg halála után) a beteg vér- vagy szövetmintáján alkalmazva hasznos lehet annak megállapítására, hogy a beteg halálát WNV okozta-e vagy hozzájárult-e ahhoz.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Ellenanyag-vizsgálatot rendszerint a WNV szezon idején kérnek (a szúnyogszezon csúcsa általában július és október közé esik, de egyes régiókban egész évben jelen lehetnek), vagy ha a beteg olyan területre utazott, ahol a WNV jelen van. IgM ellenanyag-vizsgálatot elsősorban akkor végeztetnek, ha a betegnek friss WNV fertőzésre utaló, nemrégiben kezdődött tünetei vannak.
Két-négy héttel egy pozitív WNV tesztet követően konvaleszcens fázisban IgM és IgG WNV teszteket végeztethetnek annak megállapítására, hogy az IgG szintek emelkednek vagy stagnálnak-e, azaz a betegben beindult-e IgG WNV-antitestek termelődése. Amennyiben az első IgM teszt negatív, de a tünetek továbbra is fennállnak, és egyéb állapotok lehetőségét sikerült kizárni, néhány nappal később újabb IgM vizsgálatra kerülhet sor annak ellenőrzésére, hogy az IgM WNV ellenanyagok megjelentek-e.
Tünetmentes személyeknél vizsgálatot általában nem végeztetnek, ha azonban vér- vagy szerv-transzplantációt követően vált a recipiens WNV-fertőzötté, IgM és IgG vizsgálatra sor kerülhet a donornál is - aki gyakran tünetmentes - annak megállapítására, hogy ő volt-e a fertőzés forrása.

Mit jelent az eredmény?
Ellenanyag-vizsgálat
Ha az IgM WNV ellenanyag teszt eredménye vérből vagy liquorból pozitív, és az eredmény más vizsgálattal is megerősítést nyer, valószínű, hogy a beteg akut WNV fertőzésben szenved, vagy a közelmúltban átvészelte azt. Amennyiben IgM ellenanyagok jelenlétét a liquorban mutatják ki, az eredmény neuroinvazív (idegrendszeri) WNV fertőzésre utal.
Ha az IgG is pozitív, a beteg nagy valószínűséggel a vizsgálat elvégzését megelőzően legalább három héttel fertőződött a WNV vírussal. Ha az IgG pozitív, az IgM szintje viszont alacsony vagy nem mutatható ki, igen valószínű, hogy a beteg korábban találkozott WNV-vel, és nem mostanában fertőződött.
A WNV ellenanyagok jelenléte a fertőzést jelezheti, de az egyes betegeknél nem alkalmas a tünetek súlyosságának és a betegség prognózisának előrejelzésére.

Nukleinsav vizsgálat
Amennyiben a WNV nukleinsav vizsgálat eredménye pozitív, valószínű, hogy a vírus jelen van a vizsgált mintában (donortól származó vér, humán szövetminta, szárnyasállat vagy gyűjtött szúnyogok), és jelen van a földrajzi területen, ahonnan a minta származik.
A nukleinsav vizsgálat negatív lehet WNV-re, ha a vizsgált mintában vírus nincs, vagy nagyon kis (a kimutathatóságot el nem érő) mennyiségben van jelen. Tudni kell azonban, hogy a negatív teszteredmény nem zárja ki minden kétséget kizáróan WNV jelenlétét!

Mit kell még tudnom?
A West Nile vírus az Egyesült Államokban nyugat felé terjedőben van. Egyes meleg éghajlatú területeken egész évben kimutatható, de jelenléte a legtöbb régióban szezonális – az esetek a moszkitó-szezonban fordulnak elő. A jelenlevő WNV mennyisége részben a fertőzött madár- és moszkitó-populáció függvénye. A megelőzés az egyéni expozíció elleni védekezésen és a moszkitó-populáció elszaporodásának gátlásán alapul. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint, 2003-ban 9858 megerősített humán WNV fertőzés fordult elő az Egyesült Államokban (2004 március 31.-ig), és 264 eset végződött halállal.

Magyarországon idegrendszeri megbetegedéseket okozó hazai eredetű humán WNV fertőzéseket először 2003-ban igazoltak. Az azóta eltelt időszakban (beleértve a 2003-as 14 megbetegedést) összesen 32 heveny fertőzést erősítettek meg laboratóriumi vizsgálattal, szerencsére egy sem végződött halállal.

Nukleinsav vizsgálatot és vírustenyésztést kutatási célból is alkalmaznak a fertőzést okozó vírustörzs azonosítására és sajátságainak tanulmányozására. Különböző WNV törzseket izoláltak és hoztak kapcsolatba világszerte különböző járványokkal.

Gyakori kérdések

1. Létezik-e védőoltás a West Nile vírus ellen?
Humán felhasználásra még nem létezik oltás, de a következő néhány évben egy vagy több vakcina megjelenése várható. Egy vakcina kifejlesztése során West Nile vírust kombináltak sárgaláz elleni vakcinával, oly módon, hogy a már kifejlesztett vakcinában lévő vírus proteinburkát megváltoztatták. Ezt a vakcinát biztonságosságra és hatékonyságra nézve sikeresen tesztelték állatokon, és kipróbálását embereken is megkezdték.
Egy további potenciális West Nile vírus vakcinát is kifejlesztettek, amely inaktivált proteint tartalmaz (élő vírus helyett), és azt kezdeti vizsgálatoknak vettették alá. Ez a vakcina azzal az előnnyel járna, hogy bárkinek beadható lenne, még terheseknek vagy immun-szupresszáltaknak is.

2. Sikerül-e valaha kiírtani a West Nile vírust?
Valószínűleg nem. Az influenzához és más egyéb vírusokhoz hasonlóan, szezonálisan jelentkező problémává vált a világ számos táján.

3. Biztonságos-e vért adni és kapni?
Igen. A donor számára semmilyen kockázatot nem jelent, és az U.S.A.-ban WNV nukleinsav vizsgálattal bővítették azon vizsgálatok körét, amelyek célja, hogy a véradást a recipiensek számára olyan biztonságossá tegyék, amennyire csak lehetséges. Egy további eszköz a vérekben a WNV előfordulási lehetőségének csökkentésére az a kezdeményezés, mely szerint a véradó centrumokban a potenciális donorokat ma már kikérdezik arra nézve, hogy a közelmúltban volt-e lázuk vagy fejfájásuk (amely tünetek WNV vagy más vírusfertőzés lehetőségére utalhatna).

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe