Más néven
ZPP
szabad vvt protoporfirin (Free Erythrocyta Protoporfirin
FEP)
Hivatalos név
Cink-protoporfirin
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
17.01.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

Ólommal történő krónikus expozíció szűrésére és monitorozására, a gyerekeknél tapasztalható vashiányos állapot okának kiderítésére, valamint bizonyos porphyriák (a hem képződését érintő öröklött állapotok) diagnosztizálására.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Tartós ólom-expozíció vagy ólommérgezés gyanúja esetén az ólomszint meghatározása mellett - esetleg helyette - kérhetik a vizsgálatot. Kisgyermekeknél és serdülőknél a vashiányos állapot okának megállapítására, vagy porphyria gyanúja esetén alkalmazzák a vizsgálatot.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérre van szükség. Gyermekeknél az ujjbegyből vett vérminta is alkalmazható a vizsgálathoz. A vizsgálati minta erősen függ a laboratórium igényétől. A mintavétel a kontamináció veszélye miatt - zárt vérvételi rendszer esetén is - nem egyszerű! (Néhány laboratórium a kontamináció elkerülése érdekében kisavazott polipropilén vérvételi csövet használ, és a vérvétel a laboratóriumban történik.) A speciális igények miatt mindenképpen célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A cink-protoporfirin (ZPP) teszt egy vérvizsgálat, amellyel a hem képződésének zavarát lehet felismerni. A hem lényeges alkotóeleme a hemoglobinnak, a vörösvértestekben (vvt) lévő fehérjének, amely az oxigént szállítja a tüdőből a test szövetei, sejtjei felé. A hem képződése enzimatikus lépések sorozatán keresztül történik, mely egy vasatomnak a protoporfirin elnevezésű molekulába történő beillesztésével végződik. Ha nincs elég rendelkezésre álló vas, vagy a ferrokelatáz (az az enzim, amely felelős a vas bekötődéséért) blokkolva van, akkor a protoporfirin vas helyett cinkkel egyesül és cink-protoporfirint képez. Mivel ez nem képes szállítani az oxigént, a ZPP nem szolgál hasznos célt az őt tartalmazó vörösvértestekben.
A ZPP elnevezés mellett néha használják a "szabad vvt protoporfirin" (free erythrocyta protoporfirin, FEP) meghatározást is. Ténylegesen körülbelül 90%-a a protoporfirinnek ZPP a vörösvértestekben, amíg a fennmaradó 10%-nyi rész mint FEP (cinkhez nem kötött) jelenik meg. A ZPP-re kidolgozott vizsgálati módszerek általában mind a két összetevőt mérik, és az eredményt ZPP-ként és/vagy FEP-ként adják meg.

Hogyan történik a mintavétel?
Felnőttekben, egy kari vénába vezetett tű segítségével történik a teljes vér levétele, és ebből a mintából közvetlenül történik a ZPP meghatározása. Gyerekek esetében gyakran a ZPP/hem arányának meghatározása történik egy ujjbegyből vett vércseppből hematofluoriméter elnevezésű készülék segítségével. Ez a készülék a ZPP fluoreszcenciáját méri, és az eredményt ZPP mennyiség/hem molekulák száma formátumban adja meg.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A cink-protoporfirint elsősorban a vashiány okának megállapítására kérik gyerekeknél, míg felnőtteknél az ólommal történő tartós expozíció kimutatására és monitorozására használják. Az ólom gátolja a vas beépülését katalizáló ferrokelatáz nevű enzim működését, így vas helyett cink épül be a hem molekulába még abban az esetben is, ha megfelelő mennyiségű vas áll rendelkezésre. A cink beépülését a vérben a ZPP koncentráció emelkedése jelzi. A ZPP vizsgálata alkalmasabb a vér ólomszintjének mérésénél az ólomterhelés kimutatására, mivel az ólomszint napról napra változik a vérben, ugyanis az ólom a vérből különböző szervekbe (elsősorban a csontokba és a fogakba) vándorol és ott felhalmozódik fel. Ráadásul amíg az ólomra levett vérminta szennyeződhet bármilyen környezetben (pl. a levegő porában) található ólommal, amely a mintavételkor van jelen, addig a ZPP-t ez nem érinti.
Általános felnőtt populáció esetén a ZPP-t kérhetik az ólomszint méréssel együtt a krónikus ólom-expozíció szűrésének részeként. Azoknál is emelkedhet az ólommérgezés veszélye, akik hobbiként végzett tevékenység során érintkeznek ólomtartalmú anyagokkal, de a régi, ólomcsöveket tartalmazó házakban élők is ki lehetnek téve az ólommérgezés kockázatának, különösen akkor, ha egy felújítás során az ólomcsövek a szabadba kerülnek. Az ólommérgezés az ólom elfogyasztása vagy belélegzése során jön létre. Különösen a kisgyermekek vannak kitéve ennek a veszélynek, akik mindent a szájukba vesznek, lenyelik az ólmot tartalmazó falfesték darabokat vagy egyéb anyagokat. 
Az USA-ban a veszélyes munkahelyeken az Occupational Safety & Health Administration előírja az időszakos ZPP és ólomszint vizsgálatokat az alkalmazottak ólommal történő expozíciójának a monitorozására. Mindkét vizsgálat szükséges, mert a ZPP nem mutatja az újabbkeletű vagy rövid ideje tartó ólom-expozíciót, alkalmazása az elmúlt 3-4 hónapon keresztül történő átlagos ólom expozíció kimutatására a legjobb.

Gyermekekben a normális fejlődés biztosításához a vér ólomtartalma csak nagyon alacsony lehet. Tudni kell, hogy a ZPP nem elég érzékeny ahhoz, hogy gyerekeknél szűrőtesztként használják, mivel a ZPP értékek nem emelkednek a kóros tartományba még akkor sem, ha a vér ólomkoncentrációja már túllépte a megengedhető értéket. Ezért ebben az életkorban ólommérgezés gyanúja esetén célszerűbb a vér ólomkoncentrációjának meghatározása a ZPP mérése helyett.

Gyerekekben a vashiányos állapot okának kiderítésére a ZPP/hem arányt szokták kérni. A ZPP/hem arány emelkedése lehet az első jele a vashiányos anaemiának, gyakran még az anaemia tünetei vagy szimptómái megjelenése előtt. Emelkedett ZPP/hem arány esetén további vizsgálatokkal lehet kideríteni a betegség pontos okát, előfordulhat ugyanis, hogy a betegnek az ólom-expozíció mellett attól független vashiánya is van.

A ZPP vizsgálat eredményét esetenként a porphyria diagnosztizálására is használják. A porphyria ritka, öröklött betegségcsoport, amelyet azoknak az enzimeknek az elégtelen működése okoz, amelyek szükségesek a hem képződéséhez. Ha egy enzim nem megfelelően működik, felszaporodnak azok a köztitermékek, amelyeket az enzimnek kellene átalakítani. Két olyan porphyria van, amelyben nagyon magas a ZPP koncentrációja és egyéb porfirinek felszaporodása a vörösvértestekben. A bizonyosságot tevő fő tünet ezeknél az embereknél az extrém érzékenység a napfényre.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A ZPP-t leginkább az ólomszint mérésével együtt kérik, amikor akár munkahelyen, akár hobbi-tevékenység során felmerül a tartós ólom-expozíció gyanúja.
A ZPP/hem arány meghatározását a gyerekekben és a serdülőkben kialakuló vashiány szűrőtesztjeként kérik.
Esetenként akkor kérik a ZPP tesztet, amikor egy beteg érzékeny a napfényre, és az orvos porphyriát sejt a háttérben.

Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.

Normál körülmények között a ZPP koncentrációja a teljes vérben általában nagyon alacsony. A ZPP szintjében bekövetkező emelkedés általában a normál hem-képzés zavarára utal, de az emelkedés nem specifikus az okot tekintve: A ZPP koncentrációjának emelkedését okozhatja vashiány, ólommérgezés és ritkábban porphyria. Fontos, hogy a ZPP koncentráció értékét a beteg kórtörténetével, egyéb klinikai és laboratóriumi leleteivel (pl. ferritin, a teljes vér ólomszintje, vérkép, vérsejtszám é hemoglobin-koncentráció, stb.) együtt értékeljék. Csak így derülhet ki pl. ha a betegnek vashiánya és ólommérgezése is van egyidőben.
Tartós ólom-expozíció esetében a ZPP a megelőző 3-4 hónapon keresztüli átlagos ólomszintet tükrözi. Az aktuális ólomterhelés a vérben és a szervezet egyéb helyein (főleg a csontokban és a fogakban) jelenik meg, és ezt a mennyiséget nem lehet meghatározni ZPP-vel. A ZPP értéke az ólom-expozíciót követően jóval lassabban emelkedik, mint a vér ólomkoncentrációja, és hosszabb ideig tart a lecsökkenése is a megszűnt expozíció után.

Gyermekek esetében a ZPP/hem arány emelkedésének oka leggyakrabban vashiány. 
Ha a ZPP koncentráció vagy a ZPP/hem arány jelentős emelkedést mutat és a beteg érzékeny a napfényre, akkor felmerül a porphyria gyanúja.

Mit kell még tudnom?
A ZPP nem tartozik a specifikus vizsgálatok közé, koncentrációja az előzőekben említett betegségeken illetve állapotokon kívül emelkedett lehet még fertőzésekben és egyéb, gyulladással járó folyamatokban is. (Azonban nem használják ezeknek az állapotoknak a monitorozására vagy diagnosztizálására.)
A ZPP meghatározására használt módszerek némelyikénél a meghatározást zavarhatják a vérben található egyéb fluoreszkáló anyagok, pl. a bilirubin és a riboflavin, amelyek fals pozitív eredményeket adhatnak. Fals alacsony eredmények akkor keletkezhetnek, ha a mintát a meghatározás előtt nem védjük a fénytől.
A ZPP nem tartozik a vashiány szűrésére tipikusan alkalmazott vagy egyéb rutin vizsgálatok közé. Meghatározását csak az erre és az ehhez hasonló vizsgálatokra szakosodott laboratóriumokban végzik.

Gyakori kérdések

1. A ZPP és az ólomszint mérése mellett milyen egyéb vizsgálat alkalmazható az ólom-expozíció monitorozására?
Tartós ólom-expozíció vagy ólommérgezés gyanúja esetén az alábbi vizsgálatok segíthetik a diagnózist:

  • Karbamid 
  • Kreatinin
  • Vizeletvizsgálat
  • Teljes vérkép (benne vérsejtszám, hemoglobin, hematokrit)
  • Perifériás vérkenet (kvalitatív vérkép) 

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe