Más néven
Retikulocitaindex
Korrigált retikulocitaszám
Hivatalos név
Retikulocitaszám
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
27.04.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

Segítségével megítélhető a csontvelő vörösvértest- (VVT-) termelő kapacitása. Segíthet elkülöníteni a vérveszteséggel vagy VVT- pusztulással összefüggő és a csökkent VVT-képződéshez kapcsolódó vérszegénységtípusokat. Ugyancsak segítheti még a vashiányos anémia kezelését, a kemoterápiát és a csontvelő-átültetést követő csontvelői válasz és a helyreálló rendes működés megfigyelését.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Csökkent (vagy emelkedett) vörösvértestszám, hemoglobin vagy hematokrit esetében, ha a csontvelő működésének megítélése szükséges.

Milyen mintára van szükség?

A vizsgálathoz vérminta szükséges, amelyet a kar egyik gyűjtőerébe (vénájába) bevezetett tűn keresztül vehetnek, esetleg ujjbegy- (gyermekek és felnőttek esetében) vagy sarokszúrással nyerhetnek (csecsemőktől).

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nincs speciális teendő.

Mit vizsgálunk?

A vizsgálat keretében meghatározzuk a vérben található retikulociták számát és százalékos arányát, ennek segítségével jellemezhető, hogy a csontvelői vörösvértestképzés megfelelő-e. A retikulociták éretlen vörösvértestek. A csontvelőben képződnek, amikor az őssejtek a vörösvértestté fejlődés soron következő szakaszába lépnek, előbb-utóbb retikulocitává, majd végül érett vörösvértestté alakulva. A legtöbb VVT teljesen érett állapotban kerül ki a csontvelőből a véráramba, de a keringő vörösvértestek hozzávetőleg 0,5-2 százaléka retikulocita.
A szervezet igyekszik állandó keringő VVT-számot fenntartani, az öreg (kb. 120 napos) vörösvértestek folyamatos eltávolítása és a csontvelőben újak termelése révén. Ha ez az egyensúlyi állapot fokozott VVT-vesztés vagy csökkent VVT-képződés következtében megbomlik, akkor vérszegénység alakul ki. Fokozott VVT-vesztést heveny vagy idült vérzés vagy hemolízis (vörösvértest-pusztulás az érpályán belül) okozhat. A szervezet ezt a veszteséget a vörösvértestek képződési sebességének gyorsításával ellensúlyozza. Ekkor a keringő retikulociták száma és százalékos aránya addig emelkedik, amíg az egyensúly helyre nem áll, vagy a csontvelő kapacitásának határához nem ér.

A csökkent VVT-termelés hátterében a csontvelő nem megfelelő működése (aplasztikus anémia, daganat kemo- és sugárterápiájának következtében vagy egyéb okból kialakuló csontvelő-szuppresszió), elégtelen eritropoietin- (a vesék által elválasztott VVT-képződést fokozó hormon) elválasztás, egyes tápanyagok (például vas, B12-vitamin, folsav) hiánya állhat. Az így lecsökkent termelés csökkent keringő VVT-szám, hemoglobinszint (vörösvértestekben található oxigénszállító fehérje), hematokrit (a vér alakos elemeinek aránya az összes térfogatban) és retikulocitaszám kialakulásához vezet, mivel az öreg vörösvértestek eltávolítódnak a keringésből, azonban nem kerülnek teljes mértékben pótlásra.

Egyes esetekben a túlzott VVT-termelés eredményeképpen mind a retikulocitaszám, mind a VVT-szám megemelkedik. Ezt többek között indokolatlanul megnövekedett mértékű eritropoietin-elválasztás, idülten fokozott VVT-termeléssel járó megbetegedések (polycytaemia vera) és még akár dohányzás is előidézheti.

Hogyan történik a mintavétel?
A vizsgálathoz vérminta szükséges, amelyet a kar egyik gyűjtőerébe (vénájába) bevezetett tűn keresztül vehetnek, esetleg ujjbegy- (gyermekek és felnőttek esetében) vagy sarokszúrással nyerhetnek (csecsemőktől).

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Accordion Title
Vizsgálat
  • Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?

    A retikulocitaszám-meghatározás segítségével megállapítható, hogy a csontvelő megfelelően reagál-e a szervezet VVT-igényére és segítségével a különböző típusú vérszegénységek csoportokba sorolhatóak és okuk megállapítható. A retikulocita százalékos arányának kiszámításakor a retikulocita számot a VVT-számhoz viszonyítjuk, ezért ezt a vizsgálatot VVT-szám-meghatározással együtt rendelik. Általában a hemoglobin/hematokrit vizsgálatát is kérik, az esetlegesen fennálló vérszegénység fokának megítéléséhez.

    A VVT-szám, hemoglobin- és hematokritvizsgálatokat gyakran a szokásos teljes vérkép keretében rendelik. A teljes vérkép gyakran tartalmazza a vörösvértest-jellemzők vizsgálatát is, mint például a sejtek mennyisége, mérete, hemoglobintartalma. Ezekre alapozva, a vörösvértestek további vizsgálatára retikulocitaszám-meghatározás is rendelhető. A retikulociták elkülöníthetőek az érett vörösvértestektől, mivel azokkal ellentétben, még genetikai anyag maradványt tartalmaznak (RNS ribonukleinsav). A keringő retikulociták rendszerint egy vagy két nap alatt elveszítik RNS-tartalmukat és így érett vörösvértestté válnak.

    Egészséges egyénekben a retikulociták százalékos aránya nagyon stabil. A VVT-szám (és így a hematokrit) csökkenésekor, a retikulociták vörösvértestekhez viszonyított százalékos aránya magasabbnak tűnhet. Ahhoz, hogy pontosabb képet kaphassunk a csontvelő működéséről, a kiszámított retikulocita százalékot (%) számítással gyakran korrigálják, az így kapott értéket korrigált retikulocitaszámnak vagy retikulocitaindexnek (RI) nevezik. Az ehhez használt képletben a beteg retikulocitaszámát a normál hematokritra vonatkoztatott hematokrittal szorozzák:

    Reticulocyta (%) = (retikulocitaszám / VVT szám) × 100

    Retikulocita Index (RI) = Retikulocita (%) × (mért hematokrit / normál hematokrit)

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A retikulocitaszám meghatározását általában csökkent VVT-szám és/vagy hemoglobinszint és hematokrit mellett kérik, ha szükségesnek ítélik a csontvelő működésének felmérését is. Ilyen eltéréseket nyilvánvaló tünetek megléte nélkül is találhatnak rutin vérvizsgálat során. A vizsgálatot többek között a következő tünetek okán is kérhetik: sápadtság, fáradtság, légszomj és/vagy a székletben található vér.
    Ismert B12-vitamin- vagy folsavhiány, vesebetegség, csontvelő-szuppresszió (például kemoterápia vagy csontvelő-átültetés következtében létrejött) esetén és/vagy folyamatban lévő eritropoietin terápiában részesülők számára a retikulocitaszám meghatározást (valamint a VVT-szám, hemoglobin, hematokrit vizsgálatát) rendszeres időközönként is elrendelhetik, hogy nyomon kövessék a csontvelő működésének változásait és a kezelésre adott válaszát.

    Emelkedett VVT-szám, hemoglobinszint és hematokrit esetén a retikulocitaszám vizsgálatát a VVT-túltermelés mértékének és sebességének meghatározása miatt is rendelhetik.

    A retikulocitaszám jelzi, hogy mi játszódhat le, de általa közvetlenül nem diagnosztizálható egy betegség sem. Egy jel, mely figyelmeztet, hogy további kivizsgálás szükséges lehet, és egy eszköz, melynek segítségével a kezelés nyomon követhető.

  • Mit jelent az eredmény?

    Orvosa a megfelelő csontvelői válasz megjelenését keresi, azt szeretné látni, hogy a csontvelő úgy reagál a megnövekedett VVT-termelés iránti igényre, ahogy elvárható.
    A retikulocitaszám a csontvelő közelmúltbéli aktivitását tükrözi. Ha a csontvelő megfelelően reagál a megnövekedett VVT-szükségletre, akkor az éretlenebb vörösvértestek (retikulociták) korábbi keringésbe kiengedése is lehetségessé válik így a retikulocitaszám megemelkedik. Vérzés után pár nappal a retikulocitaszám emelkedni fog, a szervezet ezzel próbálja a vérveszteséget ellensúlyozni. Idült vérvesztés esetében a retikulocitaszám magasabb szinten állapodik meg, a csontvelő így próbál lépést tartani az új vörösvértestek iránti megnövekedett igénnyel. Ha a csontvelő nem képes tartani az iramot, vagy nem működik megfelelően, akkor a retikulocitaszám a szükséglet ellenére csak kismértékben vagy nem emelkedik meg, sőt, a megfelelő utánpótlás hiánya miatt még csökkenhet is. Ha vérszegénységben szenvedő betegben a retikulocitaszám nem emelkedett, az csontvelői működészavarra vagy elégtelenségre és/vagy eritropoietin-hiányra utalhat.
    Ha a retikulocitaszám kemoterápiát, csontvelő-átültetést, vas-, B12- vagy folsavhiány kezelését követően emelkedni kezd, akkor a csontvelői VVT-képzés kezd helyreállni. A VVT-túltermeléssel járó állapotokban a retikulocita- és VVT-szám, hemoglobinkoncentráció és a hematokrit mind emelkedett.

  • Mit kell még tudnom?

    Megemelkedhet a retikulocitaszáma azoknak, akik magasabban fekvő helyekre költöznek, mivel szervezetük így alkalmazkodik új élőhelyük alacsonyabb oxigénkínálatához. A dohányosoknak ugyancsak emelkedett lehet a VVT- és retikulocitaszáma.
    A retikulocitaszám emelkedhet terhesség idején. Az újszülöttekben a retikulociták százalékos aránya magasabb, de két héten belül ez a felnőttekével közel azonos szintre esik vissza.

    Hagyományosan a retikulocitaszámot mikroszkóp segítségével speciálisan festett kenetet átvizsgálva, a retikulocitákat számos látótérben megszámlálva határozták meg. Ezt az eljárást még mindig alkalmazzák, de egyre inkább leváltják a gépi (automatizált) módszerek, amelyek során több sejt megszámlálására nyílik lehetőség, így megnövelhető a retikulocitaszám meghatározás pontossága.

Accordion Title
Gyakori kérdések

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe