Hasznos információk

A vizsgálat célja a miaszténia grávisz (MG) diagnosztizálása, egyéb – de hasonló tünetekkel járó – állapotoktól való elkülönítése és a kezelés nyomon követése. Egyes vizsgálatokat a beteg egészségi állapotának a figyelemmel követése érdekében végeztethetnek.

‍

Laboratóriumi vizsgálatok
A laboratóriumi vizsgálatok közé tartozhat egy- vagy többféle autoantitest kimutatása.

Acetilkolin receptor (AChR) elleni antitestek — a generalizált MG-ben szenvedő betegek akár 90%-ában, illetve a csak a szemet érintő MG-ben szenvedők mintegy 50%-ában mutathatók ki; ez az MG kimutatására elsődlegesen használt teszt. Három típusú AChR elleni antitest létezik: a kötődő (leggyakrabban vizsgált), a gátló, és a moduláló hatású.
Az anti-MuSK (izom-specifikus kináz enzim) elleni antitestek — azoknak a betegeknek mintegy 50% ‑ 70%-ában észlelhetők, akiknek generalizált MG-je van, de nem mutatható ki náluk AChR elleni antitest.
Harántcsíkolt izom elleni antitestek — mintegy 80%-ban mutathatók ki azon MG betegek esetében, akiknek nagyobb a csecsemőmirigye; arra utal jelenlétük, hogy lényegesen nagyobb az illetőnél a thymoma (a csecsemőmirigy általában jóindulatú daganat) valószínűsége.

Egyéb, esetenként kért vizsgálatok:

Reumafaktor (RF) — ezt a tesztet a reumatoid artritisz kimutatására vagy kizárására kérhetik.
Ciklusos citrullinált peptid elleni ellenanyag (CCP) — szintén használható a reumatoid artritisz kizárására.
Antinukleáris ellenanyag (ANA) — egyéb autoimmun betegségek, például lupusz kimutatására kérhetik.
Pajzsmirigy panel és pajzsmirigy elleni antitestek — a Graves-kór, egy hipertireózissal járó autoimmun betegség kimutatására kérhetik.

Nem laboratóriumi vizsgálatok

Az alábbi vizsgálatokból akár többre is sor kerülhet, különösen akkor, ha a laboratóriumi vizsgálatok eredménye nem volt egyértelmű:

Tensilon teszt (edrofoniumot használó acetilkolineszteráz teszt) — a betegnek intravénásan beadnak egy gyógyszert, hogy lássák, néhány percen át javul-e az izomerejük.
Ismételt idegstimuláció és/vagy egy roston végzett elektromiográfia — ezzel azt értékelik, hogy egy adott területen hogyan reagál az izomzat az ideg ingerlésére.
Mellkasi CT (számítógépes tomográfia) — ezzel mutatják ki a megnagyobbodott csecsemőmirigyet vagy thymomát.
Agy- vagy szemüreg MRI (mágneses rezonancia vizsgálat) — ez nem rutin vizsgálat, azonban segíthet kizárni egyéb olyan betegségeket, amelyek hasonló szemtüneteket okoznak.

‍

Laboratóriumi vizsgálatok
A laboratóriumi vizsgálatok közé tartozhat egy- vagy többféle autoantitest kimutatása.

Acetilkolin receptor (AChR) elleni antitestek — a generalizált MG-ben szenvedő betegek akár 90%-ában, illetve a csak a szemet érintő MG-ben szenvedők mintegy 50%-ában mutathatók ki; ez az MG kimutatására elsődlegesen használt teszt. Három típusú AChR elleni antitest létezik: a kötődő (leggyakrabban vizsgált), a gátló, és a moduláló hatású.
Az anti-MuSK (izom-specifikus kináz enzim) elleni antitestek — azoknak a betegeknek mintegy 50% ‑ 70%-ában észlelhetők, akiknek generalizált MG-je van, de nem mutatható ki náluk AChR elleni antitest.
Harántcsíkolt izom elleni antitestek — mintegy 80%-ban mutathatók ki azon MG betegek esetében, akiknek nagyobb a csecsemőmirigye; arra utal jelenlétük, hogy lényegesen nagyobb az illetőnél a thymoma (a csecsemőmirigy általában jóindulatú daganat) valószínűsége.

Egyéb, esetenként kért vizsgálatok:

Reumafaktor (RF) — ezt a tesztet a reumatoid artritisz kimutatására vagy kizárására kérhetik.
Ciklusos citrullinált peptid elleni ellenanyag (CCP) — szintén használható a reumatoid artritisz kizárására.
Antinukleáris ellenanyag (ANA) — egyéb autoimmun betegségek, például lupusz kimutatására kérhetik.
Pajzsmirigy panel és pajzsmirigy elleni antitestek — a Graves-kór, egy hipertireózissal járó autoimmun betegség kimutatására kérhetik.

Nem laboratóriumi vizsgálatok

Az alábbi vizsgálatokból akár többre is sor kerülhet, különösen akkor, ha a laboratóriumi vizsgálatok eredménye nem volt egyértelmű:

Tensilon teszt (edrofoniumot használó acetilkolineszteráz teszt) — a betegnek intravénásan beadnak egy gyógyszert, hogy lássák, néhány percen át javul-e az izomerejük.
Ismételt idegstimuláció és/vagy egy roston végzett elektromiográfia — ezzel azt értékelik, hogy egy adott területen hogyan reagál az izomzat az ideg ingerlésére.
Mellkasi CT (számítógépes tomográfia) — ezzel mutatják ki a megnagyobbodott csecsemőmirigyet vagy thymomát.
Agy- vagy szemüreg MRI (mágneses rezonancia vizsgálat) — ez nem rutin vizsgálat, azonban segíthet kizárni egyéb olyan betegségeket, amelyek hasonló szemtüneteket okoznak.

‍

Üres Mező

Hasznos információk

Kapcsolódó Oldalak

Állapotok és betegségek

Laboratóriumi vizsgálatok

Kérdése van?
Keressen minket bizalommal.

Üres Mező

Hasznos információk

Kapcsolódó Oldalak

Állapotok és betegségek

Laboratóriumi vizsgálatok

Kérdése van? Keressen minket bizalommal.

Kérdése van?
Keressen minket bizalommal.