A vizsgálat a pangásos szívelégtelenség kimutatására, diagnosztizálására és a betegség súlyosságának megítélésére szolgál.
BNP és NT-proBNP
Ha önnél a szívelégtelenség tünetei jelentkeznek, ami lehet légszomj vagy fáradékonyság, vagy ha önt szívelégtelenség miatt kezelik.
A kar könyökhajlati vénájából vett vérmintára.
A vizsgálat nem igényel különleges előkészületet.
-
Mire való a vizsgálat?
A B-típusú natriuretikus peptid (BNP) és az N-terminális pro B-típusú natriuretikus peptid (NT-proBNP mérése a szívelégtelenség kimutatására, diagnosztizálására és a betegség súlyosságának megítélésére szolgál. Az egyéb szív eredetű biomarkerek mérésével együtt szintjük jelzi a szívre nehezedő terhelés mértékét, és az esetleges károsodást; valamint a tüdőkapacitás vizsgálatával együtt segítségükkel elkülöníthető egymástól a szív és a tüdő eredetű nehézlégzés. Szükség lehet mellkasröntgenre és szívultrahangra is.
A szívelégtelenség hasonlíthat más betegségek tüneteire, és előfordulhat más betegségekkel együtt is. A BNP és az NT-proBNP szint ismerete segíti az orvost abban, hogy elkülönítse a szívelégtelenséget és az egyéb betegségeket, mint például a tüdőbetegség. A pontos diagnózis nagyon fontos, mert ezen alapul a betegség kezelése, aminek megkezdésével általában nem lehet késlekedni.
Bár a BNP-t és az NT-proBNP-t általában a szívelégtelenség diagnózisának felállításához használják, akut koronária szindrómában is emelkedett lehet a szintjük, ebben az esetben nagyobb esély van az újabb hasonló esemény bekövetkeztére. Így tehát a BNP és az NT-proBNP használható akut koronária szindrómában az újabb kardiális (szív eredetű) esemény kockázatának megítélésére.
-
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A BNP-t és az NT-proBNP-t akkor rendeli az orvos, ha betegénél szívelégtelenségre utaló panaszok és tünetek jelentkeznek, azaz az illető(nek):
- nehezen kap levegőt, légszomja van
- fáradékony
- dagad a lábfeje, a bokája, a lába vagy a hasa
A tesztet gyakran rendelik a sürgősségi osztályon is, ha a beteg állapota súlyos, vagy szívelégtelenségre utaló tünetei vannak, és az orvosnak azonnal el kell döntenie, hogy a tüneteket szívelégtelenség vagy egyéb probléma okozza.
Ha a beteget hosszabb időn át kezelik szívelégtelenség miatt, akkor sorozatméréseket is lehet végezni, a kezelés hatásosságának megítélésére.
-
Mit jelent a vizsgálati eredmény?
A normálisnál magasabb eredmények azt jelzik, hogy a betegnek valamilyen fokú szívelégtelensége van, a mért BNP vagy NT-proBNP érték pedig arányos annak súlyosságával. A magasabb értékek gyakran rosszabb prognózist (kilátásokat) jelentenek.
A normális értékek azt jelzik, hogy a beteg tüneteit valószínűleg nem szívelégtelenség, hanem egyéb betegség okozza.
-
Mit kell még tudnom?
A legtöbb betegben, akik szívelégtelenség miatt gyógyszeres kezelésben részesülnek, csökken a BNP és az NT-proBNP szintje. Ilyen gyógyszerek az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlók, a béta blokkolók és a vízhajtók (diuretikumok).
A BNP és az NT-proBNP szintje a kor előrehaladtával emelkedik.
Vesebetegeknél emelkedhet a BNP és az NT-proBNP szintje a csökkent kiválasztás miatt.
Bár mind a BNP, mind az NT-proBNP szintje emelkedik a bal kamra funkciózavara esetén, és mindkettő alkalmas a diagnózishoz és a terápia követésére, a két fehérje értékei nem felcserélhetőek, és az eredményeket nem lehet összehasonlítani.
-
Mennyire gyakori a szívelégtelenség?
Magyarországon 250-300 000 embert szenved szívelégtelenségben és 30-35 000 az évente újonnan diagnosztizált esetek száma.
A leginkább veszélyeztetett emberek közé tartoznak a 65 év felettiek, a túlsúlyosak, a cukorbetegséggel élők, és a szívinfarktuson átesett egyének. Férfiakban nagyobb eséllyel alakul ki szívelégtelenség, mint nőkben.
-
Hogyan kezelhető a szívelégtelenség?