Számos különböző típusú teszt használható a vesekő diagnosztizálására és a kezelés megtervezésére. A legtöbb esetben ez magában foglalja a kórtörténet áttekintését, a fizikális vizsgálatot, a vizelet- és vérvizsgálatokat, valamint a képalkotó teszteket.
A következő bekezdések részletesen ismertetik a vesekőtesztek különböző típusait.
Kórtörténet és fizikális vizsgálat
Ha vesekőre utaló tünetei vannak, kezelőorvosa először átbeszélheti Önnel a tüneteit, és kérdezhet egészségének egyéb aspektusairól is. Ezt követően fizikális vizsgálatot végezhet a tünetek egyéb lehetséges okainak felkutatására.
Ezek az információk segíthetnek orvosának felmérni, vesekő állhat-e tünetei mögött. A legtöbb esetben a fizikális vizsgálat és a kórtörténeti előzmények áttekintése csak az első lépés a végleges diagnózis elérésében. Egyes esetekben, különösen, ha korábban volt már veseköve, ez a kezdeti vizsgálat elegendő lehet orvosa számára a vesekő diagnosztizálásához.
Képalkotó tesztek
A képalkotó eljárásokat gyakran használják vesekő diagnosztizálására, mivel az orvosok számára láthatóvá teszi, hogy vannak-e jelen vesekövek. A képalkotó tesztek segíthetnek a kő helyének meghatározásában is, és információt szolgáltathatnak alakjáról, méretéről és összetételéről.
A komputertomográfia (CT) a leghatékonyabb képalkotó vizsgálat a vesekő kimutatására. A has és a medence CT-vizsgálata több röntgenfelvételt kombinál, hogy 3D-s képet adjon a húgyutakról. Általában ezt tartják a legpontosabb és leghasznosabb képalkotó eljárásnak a vesekövek megjelenítésére.
Ezzel a részletes képpel az orvos láthatja a vesekövet és annak helyét. A vizsgálat azt is megmutathatja, hogy mekkora a kő, van-e húgyuti-elzáródás, és vannak-e egyéb olyan állapotok, amelyek a tüneteket okozhatják.
Mivel több röntgenfelvételből áll, a CT-vizsgálat alacsony szintű sugárzásnak való kitettséggel jár. Bár ez a legtöbb ember számára biztonságosnak tekinthető, előfordulhat, hogy egyes betegek, például várandósok és gyermekek számára a CT-vizsgálat nem javasolt.
A hasi ultrahang egy másik képalkotó teszt, amely segíthet a húgyúti kövek kimutatásában. Az ultrahang előnye, hogy nem teszi ki a pácienst semmilyen sugárzásnak, olcsóbb és egyszerűbben elvégezhető, mit a CT.
Bár az ultrahang számos vesekő kimutatására képes, a kövek és azok elhelyezkedésének kimutatásában mégsem olyan megbízható, mint a CT-vizsgálat. Ennek eredményeként az ultrahangot leggyakrabban speciális körülmények között használják, például:
· Ha a CT-vizsgálat nem elérhető.
· Ha korlátozni kell a páciens sugárterhelését, beleértve a gyermekeket, a várandósokat és az olyan személyeket, akiknek több képalkotó vizsgálatra lehet szükségük.
· Amikor a beteg a sürgősségi osztályon van, és az ágy melletti ultrahang gyorsan elvégezhető helyzetfelmérésként, így segít meghatározni,szükség van-e CT-vizsgálatra.
Más képalkotó vizsgálatok is elvégezhetők egyes vesekövek kimutatására, de sokkal ritkábban használják ezeket. A ritkábban alkalmazott képalkotó vizsgálatok példái a hasüregi röntgen kontrasztanyaggal vagy anélkül, vagy a mágnesrezonancia-képalkotás (MRI).
Vizeletvizsgálat
Az általános vizeletvizsgálatot gyakran használják a vesekövek diagnosztizálására és értékelésére. A vizeletvizsgálat a vizeletminta különféle méréseit és értékeléseit foglalhatja magában. A vesekő vizsgálatához általában a következőkre kell figyelni:
· Vér mikroszkopikus jelenléte a vizeletben.
· A vizelet pH-értékének eltérései.
· Egyes ásványi anyagok rendellenes szintje, amelyek a vesekő kialakulásához vezethetnek.
· Húgyúti fertőzés jelei.
A vizsgálatot egyszeri vizeletmintából lehet elvégezni, akár orvosi rendelőben, vagy kórházban. Egyes helyzetekben azonban a vizeletvizsgálat 24 órás vizeletgyűjtést igényelhet, hogy a nap során keletkező összes vizeletet elemezni tudják.
Vérvétel
Vérből készült laboratóriumi vizsgálatokat rendelhetnek el veséi működésének értékelésére. A vérvizsgálatok számos ásványi anyagot, úgynevezett elektrolitokat is mérhetnek, amelyek összefüggésbe hozhatók a vesekövek képződésével.