Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A terhes nőknél nem ritkák az idő előtti vajúdásra utaló tünetek. Ezek a következők lehetnek: méhösszehúzódások, változások a hüvelyi váladékban, hátfájás, medencei nyomás, görcsölés és méhnyaktágulat. Mindazonáltal nem minden idő előtti vajúdásra utaló tünet vezet koraszüléshez, de ha be is következik a koraszülés, a mai fejlett technikai körülmények között ezek rendszerint nem járnak súlyos komplikációkkal. Sajnos azonban a legodaadóbb gondoskodás mellett is manapság is felléphetnek olyan komplikációk, amelyek a koraszülött gyermek életét veszélyeztethetik. A 37. hétnél korábban születetteknek gyakran van légzési, táplálkozási és testhőmérséklet-szabályozási nehézségük. A tüdejük és a szerveik éretlenek, nem működnek normálisan és a legkisebb megterhelés is tartós, egészséget veszélyeztető problémát okozhat számukra.
Annak ismerete, hogy egy nő idő előtt szül-e vagy sem, segíti az orvost a szükséges beavatkozás megtervezésében. Az fFN vizsgálat éppen ezt a tervezést támogatja azzal, hogy segíti az orvost annak elkülönítésében, hogy kik azok, akik rövid időn belül szülnek, és kik azok, akik nem.
Az eljárás non-invazívok közé sorolható, azaz a vizsgálathoz nem kell vért venni a pácienstől.
A magzati fibronektin kimutatását azoknak a terhes nőknek a szűrésére használják, akik a gesztációs időszak 26-34. hetében vannak, és korai vajúdási tüneteik jelentkeznek.
A magzati fibronektin vizsgálatát csak azoknál érdemes elvégezni, akiknek:
- Ép az amniotikus membránjuk
- A méhnyakuk nem tágult ki 3 centiméternél nagyobbra
- Nincs komolyabb, csak jelentéktelen hüvelyi vérzésük
- Nincs méhnyak cerclage-uk (a terhesség során a méhnyakat varratokkal zárják, ezzel segítik a méhben tartani a babát - akkor használják, amikor valakinek gyenge a méhnyaka)
- Nem volt nemi közösülésük vagy medence vizsgálatuk az elmúlt 24 órában
Az fFN vizsgálatot nem ajánlják szűrésre a tünettel nem rendelkező betegek esetében, még akkor sem, ha figyelembe veszik azt, hogy náluk magas lehet a kockázata az idő előtti vajúdásnak vagy koraszülésnek.
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Az fFN vizsgálatot azoknál a terhesség 26-34. hetében lévő nőknél kérik, akiknek koraszülésre utaló tüneteik vannak. Ezek a tünetek a következők lehetnek: méhösszehúzódások, változás a hüvelyi váladékban, hátfájás, hasüregi kellemetlen érzés, medencei nyomás és/vagy görcsölés.
Az fFN vizsgálatot többször is megismételhetik, ha az első fFN negatív, de a szülési fájdalmakra utaló tünetek fennmaradnak az elkövetkező 7-14 napon keresztül is. Minden vizsgálatkérés indokolt lehet a következő 7-14 nap során.
Az fFN-t csak a megfelelő tünetekkel rendelkező nőknél érdemes kérni, koraszülésre utaló jelek nélkül a vizsgálat eredménye klinikailag nehezen értelmezhető.
Mit jelent az eredmény?
Ha egy korai vajúdási tünetekkel rendelkező nőnél az fFN vizsgálat eredménye negatív, akkor ez azt jelenti, hogy kevesebb, mint 1 %-a az esélye annak, hogy az elkövetkező 7-14 napon belül koraszülés következzen be. Mivel azonban a vizsgálat nem zárja ki teljesen a koraszülés lehetőségét, ezért az orvos nem hagyatkozik kizárólag az fFN vizsgálat eredményére, figyelembe veszi az egyéb leletek eredményeit is.
A negatív fFN eredmény nem zárja ki teljesen a lehetőségét a következő napokban bekövetkező koraszülésnek, de ennek a kockázata a negatív eredmény birtokában megnyugtatóan kicsi. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy egy negatív fFN eredmény csökkentheti a szükségtelen kórházi ápolást és gyógyszeres terápiát.
A pozitív magzati fibronektin eredmény a koraszülés és az újszülöttkori komplikációk kockázatának emelkedését jelzi, de nem jelenti annak biztos bekövetkezését. Mindenesetre mind a kismama, mind az orvos fel tud készülni a koraszülés bekövetkezésére. Ilyenkor a kismamát szorosabb monitorozásnak vetik alá.
Mit kell még tudnom?
Ha a koraszülés kockázata magas, akkor további vizsgálatokat szoktak végezni, és törekednek a szülés késleltetésére mindaddig, ameddig csak lehet. Ez idő alatt felkészítik a kismamát és a magzatot a szülésre. A felkészülési idő alatt úgynevezett tocolyticus hatóanyagokkal próbálják gátolni a méhösszehúzódásokat, és kortikoszteroidok adásával segíthetik a magzat tüdejének az érését. Mindkét kezelésnek azonban kockázata is van. Amennyiben leheteséges, célszerű a kismamát olyan egészségügyi intézménybe szállítani, ahol megvan a megfelelő szaktudás és felszereltség a koraszülés levezetésére.
Az fFN vizsgálati eredmény félrevezető lehet azoknál, akiknek egynél több magzata van (kettes vagy többszörös ikerterhesség), vagy azoknál, akiknek idő előtti méhlepény leválása, a membránok idő előtti szakadása, elölfekvő méhlepénye (a méh alsó részében tapadó méhlepénye), vagy mérsékelt illetve erősebb hüvelyi vérzése van.
Minden fizikai eltérés a méhnyak vagy a méh esetében potenciálisan emeli az fFN-szintet. A cervicovaginális váladékot fizikális vizsgálat előtt kell levenni. Kenőcsök, testápolók, szappanok és tusfürdők használatát kerülni kell, mivel befolyásolhatják a kimutatást. Ugyancsak zavarják a vizsgálatot a mintában nagy számban lévő vörösvértestek, fehérvérsejtek vagy baktériumok is.
Mivel az ondóváladék elegendő mennyiségű fFN-t tartalmaz, a 24 órán belüli nemi kapcsolat pozitív fFN-hez vezethet. Ha azonban az ilyen esetben elvégzett fFN vizsgálat eredménye negatív, akkor ez az eredmény ugyanúgy értékelhető, mintha nemi kapcsolat nem történt volna. (Azaz az eredmény nagyon alacsony kockázatot jelent a koraszülésre nézve.)
Az fFN erősen hozzátapad a vattatamponhoz és az üveghez, ezért a mintavételt műanyag (Dacron) tamponnal kell elvégezni, és egy műanyag tartóba kell helyezni, különben fals negatív eredményt kaphatunk.
A magzati fibronektin hozzátapadhat a hüvelyi élesztőgombához, a Candidához is, ezért ha a betegnek erős hüvelyi gombafertőzése van, az eredmény ekkor is fals negatív lehet.
.png)