A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

Melyek ezek a betegségek?

A vizeletképző és -elvezető rendszer feladata, hogy a szervezetet megtisztítsa a salakanyagoktól, és eltávolítsa a felesleges vizet. A húgyúti rendszer részei a két vese, a két húgyvezeték (mindkét veséből egy-egy, melyek a húgyhólyagba továbbítják a vizeletet), a húgyhólyag és a húgycső (ez utóbbin keresztül jut a vizelet a külvilágba). A húgyhólyag izomzatának egy része akaratlagosan szabályozható, ezáltal a vizeletürítés időpontja tudatos kontroll alatt van.

A bab alakú vesék a test jobb és bal oldalán a bordakosár alján helyezkednek el. Ha az egyik vese valamilyen okból károsodik, vagy műtétileg el kell távolítani, a másik, egészséges vese egymagában is képes teljeskörűen ellátni a feladatát, és a szervezet só- és vízháztartása fenntartható. A vesék az aortán keresztül kapják a vérellátásukat, a vért megszűrik, majd visszajuttatják a szívbe. A keletkező vizelet a húgyvezetékeken, a húgyhólyagon és a húgycsövön keresztül eltávozik.

A szervezetben jelen lévő folyadékterek nagyságát és összetételét a vesék szabályozzák, emellett hormonokat és vitaminokat is termelnek. Ezek számos szerv sejtjeinek működését befolyásolják. A renin nevű hormon például a vérnyomás szabályozásában vesz részt. Ha a vesék működése nem megfelelő, a salakanyagok és a felesleges folyadék felhalmozódik a szervezetben, mely akár életveszélyes állapot kialakulásához is vezethet.

A legfontosabb anyagok, melyek szintjét a vese szabályozza: nátrium, kálium, klorid, bikarbonát (indirekt módon, szén-dioxid formájában mérik), pH, kalcium, foszfát, magnézium.

 

A vese működését befolyásoló betegségek és állapotok

Az Egyesült Államokban a vesebetegségek a kilencedik fő halálokot képezik. A krónikus veseelégtelenség kialakulásának hátterében leggyakrabban a cukorbetegség és a magas vérnyomás áll. Bármely olyan betegség, mely az erek állapotát rontja (cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés), a vesék működésére is káros hatással van. A test más szervét érintő betegség vagy fertőzés is kiválthat veseműködési zavart. Minden olyan betegség vagy állapot, mely a veseműködést is befolyásolja, azonnali kezelést igényel, mivel a veseműködés károsodása életveszélyes következményekkel is járhat. A vesebetegségek általában csak előrehaladott stádiumban okoznak tüneteket, így gyakran végstádiumú veseelégtelenség alakul ki, mely már nem gyógyítható, és művesekezelés (dialízis) vagy veseátültetés nélkül halálos. Több, mint száz olyan betegség és rendellenesség létezik, amely a vesék károsodását okozhatja. Az alábbiakban sorra vesszük a gyakoribbakat, és azokat a figyelmeztető jeleket, melyeket nem szabad elhanyagolni.

Elzáródás

A vizeletelvezető rendszer elzáródásának hátterében többféle ok is állhat, például vesekő, daganat, prosztata-megnagyobbodás vagy a terhes méh növekedése. Az elzáródás mögött a vizelet felszaporodik és pang, ami fertőzésekhez és a vese károsodásához vezethet. Ha az elzáródást vesekő okozza, az általában igen fájdalmas. Az egyéb eredetű elzáródások gyakran egyáltalán nem okoznak tüneteket, és csak a vér- vagy vizeletvizsgálat kóros eredménye mutat rá, esetleg röntgen- vagy ultrahangvizsgálat során véletlenül derül ki.

Fertőzés

A húgyúti fertőzések, például a hólyaghurut, felfelé haladva súlyos állapotot is okozhatnak. A beteg lázas, gyakori, sürgető vizelési ingere van, a vizeletürítést fájdalom és égő érzés kíséri. Alhasi és háti fájdalom, nyomásérzékenység is kísérheti a panaszokat. A vizelet esetenként bűzös, véres. A vesemedence-gyulladás (pyelonephritis) a vese szövetét érinti, leggyakrabban a hólyaghurut továbbterjedése eredményezi. Ha a húgyutakban elzáródás van, a vese is gyakrabban fertőződik. A test más részein, fellépő fertőzések, például a streptococcus-fertőzések, az impetigo (bőrfertőzés) vagy a szívet érintő bakteriális fertőzés a vérárammal továbbterjedhet a vesékre is.

Glomeruláris betegségek

Ezek a vese szűrőegységeit támadják meg. A cukorbetegség és a magas vérnyomás is okozhatja. Krónikus veseelégtelenség leggyakrabban valamilyen glomeruláris betegség kapcsán alakul ki. A vér mikroszkopikus méretű érgomolyagokon szűrődik át, ezeket nevezik glomerulusnak. Minden glomerulushoz apró csatornácska (tubulus) csatlakozik, melybe összegyűlnek a vérből kiszűrt salakanyagok. A glomerulus és a tubulus alkotja a vese szűrőegységeit, melyeket nefronnak neveznek.

A glomeruláris betegségeknek gyakran autoimmun háttere van, vagyis az immunrendszer hibásan működik, és a szervezet saját veseszövetét támadja meg. Néhány esetben az egész szervezetet érintő (szisztémás) autoimmun betegség tünetegyüttes részét képezik a glomerulusok károsodása, ilyen például a szisztémás lupus erythematosus vagy a Goodpasture szindróma. A glomerulusok károsodása örökletes okok miatt is kialakulhat, de bekövetkezhet streptococcus okozta torokgyulladást vagy bőrfertőzést követően, társulhat impetigóval vagy a szívet érintő fertőzésekkel. Vírusok, pl. a HIV, mely az AIDS okozója, szintén közrejátszhat glomeruláris betegség kialakulásában.

Glomerulonephritis során(nephritisnek vagy nephritis-szindrómának is nevezik) a glomerulusokban gyulladás alakul ki. A vér szűrése ennek következtében nem lesz megfelelő, a vesék vizeletképzése csökken, a szervezetben víz és salakanyagok halmozódik fel, a vizeletben vér jelenik meg. A vér sejtjeinek bomlása miatt gyakran a vizelet nem piros, hanem inkább barna. A víz visszatartása miatt egyes szövetek megduzzadnak (vizenyő, ödéma). A kimenetel igen változó: egyes esetekben az állapot néhány hét alatt maradéktalanul meggyógyul, de előfordulhat, hogy valamilyen szintű vesekárosodás marad vissza, és az is, hogy végstádiumú veseelégtelenség alakul ki.

A nephrosis-szindrómában a glomerulus és a tubulus közötti membrán károsodása miatt a vérből fehérje kerül a vizeletbe. A vérplazma albuminszintjének csökkenésével párhuzamosan (az albumin a legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje a vérplazmában) a szövetekben vizenyő alakul ki, elsősorban a szemek körül, a hasüregben és a lábakon. A nephrosis-szindróma hátterében is sokféle egyéb betegség és állapot állhat, és kialakulhatnak szövődmények is, például vérrögképződés (thrombosis) és magas koleszterinszint. A gyermekkori nephrosis-szindróma rendszerint jól kezelhető, és nem eredményez maradandó vesekárosodást.

Egyéb tényezők

Bármely olyan helyzet, mely súlyos vérvesztéssel vagy a vesék csökkent vérátáramlásával jár, károsíthatja azok működését. A hirtelen fellépő veseproblémák hátterében állhat súlyos kiszáradás, az aortát vagy a szívet érintő sebészi beavatkozás, súlyos szepszis, a szívben lévő fertőzés, illetve súlyos szívelégtelenség. A károsodás többnyire visszafordítható, de súlyos fertőzés és sokk esetében maradandó is lehet. Toxikus mellékhatása lehet egyes gyógyszereknek vagy a diagnosztikában használatos anyagoknak. Vesekárosodást okozhat a nem szteroid gyulladásgátlók (pl. ibuprofén és egyéb, receptre kapható gyógyszerek) túlzott mértékű fogyasztása, röntgenvizsgálati kontrasztanyagok, ACE-gátlók és egyes antibiotikumok is. A hevenyen kialakuló veseelégtelenség sürgős kezelést igényel, máskülönben halálos.

A húgyúti rendszert érintő rákok bár nem a leggyakrabban előforduló tumorok közé tartoznak, de számuk Magyarországon 2006-ban az alábbiak voltak: hólyagrák 2772, míg veserák 2223 . A veserákoknak két fő típusuk van. A Wilms-tumor kisgyermekekben fordul elő, és leggyakrabban a has megnagyobbodása hívja fel rá a figyelmet. A veserák a középkorúak és az idősek betegsége. Okozhat véres vizeletürítést, de rendszerint csak akkor ismerik fel, amikor már a test más szerveibe is áttétet adott. A húgyhólyagrák gyakoribb, és általában fájdalmatlan, véres vizeletürítéssel jár. Az esetek többségében a vér szabad szemmel nem látható, csak laboratóriumi vizeletvizsgálat mutatja ki. A hólyagrák, ha időben felfedezik, jól kezelhető, ezért minden felnőttnek komolyan kell vennie, ha a vizeletében vért lát (kivéve nőknél a havivérzés idején). A dohányzás nagyban elősegíti a hólyagrák kialakulását.

 

 

Panaszok és tünetek

A vesebetegségek gyakran éveken keresztül tünet- és panaszmentesek, vagy csupán olyan általános jellegű panaszokat okoznak, melyek alapján a beteg még nem gondol arra, hogy a veseműködésével probléma lehet. Emiatt a rutin vér- és vizeletvizsgálatok rendszeres elvégzése nagyon fontos. A vizeletből kimutatható a szabad szemmel nem látható vér vagy a fehérje, a vérből a salakanyagok emelkedett szintje, pl. urea-N (karbamid-nitrogén, CN), kreatinin. Mindezek a vesekárosodás korai jelei. Ha az alábbiak közül bármelyik tünet fellép, azonnali kezelés lehet szükséges:

 

  • Duzzadás, vizenyő, elsősorban a szem körül, az arcon, a hasban, a bokák, csuklók körül vagy a combokon

  • Habos, véres, kávébarna vizelet

  • A vizeletmennyiség jelentős csökkenése

  • Vizelési problémák, pl. égő érzés, a vizelési gyakoriság változása, gyakori éjszakai vizelés, a vizeletürítés elégtelensége

  • Háti fájdalom a bordaív alatt (ahol a vesék is elhelyezkednek)

  • Magas vérnyomás

 

Vizsgálatok

A vesebetegség minél korábbi felismerése és a károsodás lehető legkisebb arányúra való csökkentése érdekében vér- és vizeletvizsgálatok végezhetők. Ezek alapján megállapítható, hogy a vese megfelelően távolítja-e el a felesleges vizet és salakanyagokat. Ha a vesék és a húgyutak szerkezeti eltéréseire van gyanú, képalkotó vizsgálatok történnek. Speciális esetekben biopsziára, a veséből vett apró szövetminta vizsgálatára is szükség lehet.

A szűrésben és a diagnosztikában gyakran alkalmazott vizsgálatok

A vesék és a húgyutak betegségeinek kimutatására számos vizsgálat létezik. A vérből megmérhető az UNés kreatinin szintje, ez utóbbiból pedig kiszámítható a glomeruláris filtrációs ráta (GFR).

Ajánlás az albuminuria, proteinuria és haematuria szűrésére és vizsgálatára a háziorvosi és belgyógyászati mindennapi gyakorlatban.

(Mátyus János1, V. Oláh Anna2, Nagy Judit 3, Wittmann István3

Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, 1: Belgyógyászati Intézet, Nephrológiai Tanszék; 2: Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen; 3: Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs)

Javasolt algoritmus:

1abra2tablazat

A veseműködés károsodásával ezeknek a salakanyagoknak a szintje emelkedik. Az emelkedett értéka vesebetegség első jele lehet. A rutin szűrővizsgálat során rendszerint vizeletvizsgálat is történik. Ennek során a vizeletből esetleg kimutathatók vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, illetve fehérje. A magas vérnyomásban vagy cukorbetegségben szenvedő betegeknek évente ajánlott ellenőriztetni a vizelet fehérjeszintjét (mikroalbumin); ez segít az esetleges vesebetegség korai felismerésében. Ha a betegnek fertőzésre utaló tünetei vannak, a vizelettenyésztés kimutathatja a háttérben jelen lévő baktériumokat.

A veseműködés vizsgálata

A vesebetegségben szenvedők veseműködését rendszeresen ellenőrizni kell. A vér UN- és kreatinin szintjének emelkedése jelzi a betegség rosszabbodását. Gyakran kerül sor a vérből kalcium- és foszfátmérésre, illetve az elektrolit-egyensúly vizsgálatára a vérből, ésa vizeletből, mivel vesebetegségben ezek is többnyire kóros értékeket mutatnak. Mivel a vesékben a vérképzést serkentő hormon, az erythropoietin is termelődik, a hemoglobinszint csökkenése is jelezheti a vesebetegség súlyosbodását. Cukorbetegségben és nephrosis-szindrómában a kezelés hatékonyságát a vizelet összfehérje-szintjének mérésével is ellenőrzik. Vesebetegségben a kalciumháztartást befolyásoló parathormon szintje gyakran emelkedett; rendszeres mérésével ellenőrizhető, hogy a beteg a csontritkulás megelőzésére/kezelésére elegendő kalcium és D-vitamin terápiában részesül-e?

Nyomon követéshez használt vizsgálat

Krónikus veseelégtelenség:

urea, kreatinin, GFR, vizeletvizsgálat

urea, kreatinin, GFR, elektrolitok, kalcium, foszfát, alkalikus foszfatáz, parathormon, vérkép

Húgyúti fertőzések:

vizeletvizsgálat, vizelettenyésztés

Vesekő:

képalkotó vizsgálatok, vizeletvizsgálat

vizelet nátrium-, kalcium-, foszfát-, citrát-, oxalát-, húgysavszint

Nephrosis-szindróma:

 vizeletvizsgálat, szérum albumin, összfehérje (totál protein, TP), koleszterin, vizelet összfehérje, antinukleáris antitest (ANA), vírusszerológia (hepatitis B és C), komplement-szintek, szérum koleszterin, urea, kreatinin, GFR

 Nephritis-szindróma:

vizeletvizsgálat, urea, kreatinin, GFR, szérum albumin, vizelet összfehérje, antinukleáris antitest (ANA), anti-sztreptolizin O, glomerularis bazálmembrán-ellenes antitest, anti-neutrofil citoplazmatikus antitestek

urea, kreatinin, GFR, vizeletvizsgálat

Cukorbetegség vagy magas vérnyomás okozta vesebetegség:

mikroalbumin (a cukorbetegségben szükséges vizsgálatok mellett)

mikroalbumin, vizelet összfehérje, urea, kreatinin, GFR

Képalkotó vizsgálatok

Ha szerkezeti eltérésre vagy elzáródásra van gyanú, a képalkotó vizsgálatok sokat segíthetnek. Sor kerülhet ultrahangvizsgálatra, CT-re, izotópos vizsgálatra, a vese és a húgyutak kontrasztanyagos röntgenvizsgálatára (pyelogram, urogram, mictiós cystographia, vese-angiographia).

Vesebiopszia

A biopszia fényt deríthet arra az okra, hogy miért jelent meg vér vagy fehérje a vizeletben, és a kezelés nyomonkövetésében is hasznos lehet. Az eljárás során a veséből speciális mintavevő tű és ultrahang vagy röntgen segítségével apró szövetmintát távolítanak el, melyet szövettanilag vizsgálnak meg, ilyen módon mutatva ki a vesekárosodás természetét és kiterjedtségét. Glomeruláris betegség gyanúja esetén szokott sor kerülni rá.

 

Kezelés

A kezelés a konkrét vese- vagy húgyúti betegség típusától függ. Általánosságban elmondható, hogy minél korábban ismerik fel a betegségeket, annál eredményesebben kezelhetők, illetve gyógyíthatók meg. Étrendi megszorítások, gyógyszeres kezelés, sebészi beavatkozás is felmerül. Ha a vesék visszafordíthatatlanul károsodtak, és már nem képesek a felesleges vizet és a salakanyagokat megfelelően eltávolítani, krónikus művesekezelésre (dialízis) lesz szükség. Hetente több alkalommal végezett művesekezelés a veseszűrő feladatát ellátja. Végstádiumú veseelégtelenségben a veseátültetés szerepelhet valódi megoldásként. A magas vérnyomás és a cukorbetegség megfelelő karbantartása nagyon fontos a vesekárosodás megelőzése, ill. lehető legkisebb mértékűre csökkentése érdekében.

 

Felhasznált forrásmunkák

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

 

Magyar nyelven további információ olvasható a http://www.webbeteg.hu/aloldal/vesebetegseg címen.

 

S1
American College of Physicians Complete Home Medical Guide. Goldmann DR, editor. 1999. New York: DK Publishing, Inc. pp. 694-708, 1037.

S2
Harvard Medical School Family Health Guide. Komaroff I. 1999. New York: Simon & Schuster, pp. 810-825.

S3
Johns Hopkins Family Health Book. Klag MJ, editor. 1999. New York: HarperCollins Publishers, pp. 1069, 1078-1095.

S4
Kidney Failure: the Facts. Cameron S. 1998. New York: Oxford University Press, pp. 2-5, 8-10, 15-28.

S5
National Institute of Diabetes & Digestive & Kidney Diseases, National Institutes of Health web site. Available online: http://www.niddk.nih.govhealth/kidney/kidney.htm

S6
American Kidney Fund, Inc. web site. Available online: http://www.akfinc.org/KidneyFacts

Idegen nyelvű adatbázisok

American Association of Kidney Patients
American Foundation for Urologic Disease

American Kidney Fund: Important Facts about Kidney Disease

National Institute of Diabetes & Digestive & Kidney Diseases: National Kidney Disease Education Program

National Kidney Foundation: About Kidney Disease

National Kidney Foundation Information Center

National Kidney and Urologic Disease Information Clearinghouse, National Institutes of Health

The Life Options Rehabilitation Program

Kidney School

Home Dialysis Central

Information on diabetic kidney disease:
National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases, National Institutes of Health

National Kidney Foundation

Information on high blood pressure and kidney disease:
National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases, National Institutes of Health

American Kidney Fund