A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 17.02.2022.
Mi az az inzulin rezisztencia?

Az inzulin rezisztencia az az állapot, amikor a szervezet sejtjei nem elég érzékenyek az inzulin hormon hatására. Az inzulint a hasnyálmirigy termeli és fontos szerepet tölt be a szervezet fő energiaforrását képező glükóz szállításában, felhasználásában és tárolásában. Az inzulin szabályozza a glükóz vázizmokba, zsírszövetbe és májba való szállítását, ahol az az energiatermelési folyamatokban fontos szerepet tölt be.

Normálisan, étkezés után, az elfogyasztott szénhidrátok glükózzá és más egyszerű cukrokká bomlanak le, melyek aztán a bélből felszívódnak. Ezáltal a vér glükóz (vércukor) szintje megemelkedik, mely arra ösztönzi a hasnyálmirigyet, hogy inzulint juttasson a véráramba. A véráramba jutott inzulin mennyisége összefüggésben van az elfogyasztott táplálék mennyiségével és összetételével.

Az inzulin segíti a glükóz sejtekbe való bejutását. A sejtekben a glükóz az energiatermelési folyamatok során felhasználódik. Amint a glükóz bejut a sejtekbe és lebomlik (metabolizálódik), a vér glükóz szintje lecsökken, melyre a hasnyálmirigy az inzulin kibocsájtás csökkentésével válaszol.

Az inzulin a hasnyálmirigy másik hormonjával, a glukagonnal együttműködve egy relatíve szűk tartományon belül tartja a vér glükóz szintjét.

Ha a szervezet sejtjei kevésbé érzékenyek az inzulinra, kevesebb glükóz jut be a vérből a sejtekbe. A vér glükóz szintje magas marad, de a sejtek mégis „éheznek”.

A hasnyálmirigy ezt úgy próbálja kompenzálni, hogy több inzulin termelésével igyekszik több glükózt juttatni a sejtekbe. Az esetek többségében a hasnyálmirigy éveken keresztül képes lépést tartani az extra inzulin igénnyel.

A legtöbb, inzulin rezisztenciában szenvedő betegben nem alakul ki cukorbetegség (diabétesz).

Néhány esetben azonban a hasnyálmirigy nem képes kielégíteni a megnövekedett igényeket és a vér glükóz szintje továbbra is emelkedett marad, végül 2‑es típusú diabétesz alakul ki.

Az inzulin rezisztencia kialakulásának oka még nem teljesen tisztázott. A szakértők szerint az inzulin rezisztencia kialakulásában közrejátszó fő tényezők a túlsúly (különösen a has tájékán felhalmozódott zsír) és a mozgásszegény életmód. Emellett részben genetikai tényezők és az etnikai hovatartozás is szerepet játszhatnak az inzulin rezisztencia kialakulásában.

Az inzulin rezisztencia a „metabolikus szindróma” fő jellemzője. A metabolikus szindrómára jellemző a zsírfelesleg (hasi elhízás) és az inzulin rezisztencia, melyek összefüggésbe hozhatók a kardiovaszkuláris (szív-érrendszeri) betegségek kialakulásának fokozott kockázatával, valamint más problémákkal, mint pl. a stroke kialakulásával. Az elhízás növeli a különböző daganatos megbetegedések kockázatát is.

A metabolikus szindróma jellemzői az alábbiak:

  • Emelkedett vér glükóz szint
  • Emelkedett triglicerid szint
  • Nagy sűrűségű lipoprotein (high density lipoprotein; HDL) alacsony koncentrációja
  • Magas vérnyomás

Fontos megjegyezni, hogy a metabolikus szindrómában szenvedő betegek közül nem mindegyiknél jelentkezik szükségszerűen mind a négy fenti jellemző.

Accordion Title
Az inzulin rezisztenciáról
  • Szövődmények

    Ha az inzulin rezisztencia kezeletlen marad, az idő előrehaladtával ez más komoly állapotok kialakulásához vezethet. Az inzulin rezisztencia káros hatásai az alábbiakból erednek:

    • Magának a vér emelkedett inzulin szintjének a következményei (a szervezet próbálja ezt az inzulin hatásának csökkentésével kiegyenlíteni).
    • A vér emelkedett inzulin szintjének ellenére az inzulin nem megfelelő hatása.

    Az emelkedett vér inzulin szint idővel olyan káros hatásokat okozhat, mint pl.:

    • Rugalmatlanná teszi az artériákat (ateroszklerózis) – több tanulmány kimutatta, hogy szoros összefüggés van az ateroszklerózis és az emelkedett inzulin szint között, de nem tisztázott, hogy az emelkedett inzulin szint önmagában okoz-e ateroszklerózist.
    • Magas vérnyomás alakul ki.
    • A véralvadék képződés kockázata fokozódik az artériákban.
    • Emelkedik a vér húgysav szintje, mely köszvényt okozhat. Ez utóbbi a metabolikus szindróma egyik klasszikus tünete.
    • Emelkednek a férfi hormon szintek (androgének) – metabolikus szindrómában szenvedő nőknél jellemző a megnövekedett arc és testszőrzet, a fejtetőt érintő kopaszodás, mélyülő hang, továbbá gyakran policisztás ovárium szindróma (PCOS). PCOS-ban rendszertelen menstruációs ciklusok vagy a menstruációs ciklusok hiánya és/vagy infertilitás (meddőség) figyelhető meg.
    • Sötét foltok jelennek meg a bőrön (acanthosis nigricans) – olyan helyeken jelenhetnek meg, ahol a bőr a bőrrel érintkezik, mint pl. a nyakon, lágyékban, hónaljban, illetve nőknél a mellek alatt. A súlyosabb esetekben a fokozott pigmentáció az arcon és az orcákon is megjelenhet.

    Ezek közül a tényezők közül több (pl. magas vérnyomás, fokozott véralvadás, emelkedett húgysav szint, emelkedett androgén szintek) elősegíti az ateroszklerózis kialakulását és súlyosbodását.

    Ha a sejtek kevésbé érzékenyek az inzulinra (az emelkedett vér inzulin szint ellenére), az alábbi eltérések fordulhatnak elő:

    Emelkedett vér glükóz szint – a magas vércukor (glükóz) komoly következményekkel járhat, mint vesebetegség, idegrendszeri károsodás, szívbetegség. Az enyhe vércukor szint emelkedést „prediabétesz”-ként emlegetik. Ha a betegnek diabéteszre gyanús tünetei vannak (pl. fokozott vizeletürítés, állandó szomjúság, súlyvesztés, homályos látás) és a vér glükóz szintje vagy a hemoglobin A1c értéke egy adott küszöbérték fölé emelkedik, a diabétesz diagnózisa kimondható. Ha a betegnek nincsenek tünetei, de emelkedett a vércukor szintje, a diabétesz diagnózisának felállításához az emelkedett vércukorszint megerősítése szükséges oly módon, hogy két független napon vett vérmintából is emelkedett vércukor szintet kell detektálni. Vagy, egyazon napon két kóros glükóz vagy hemoglobin A1c érték szükséges a diabétesz diagnózisának felállításához tünetmentes betegnél.

    Kóros lipid szintek – ez a következőket foglalja magában: alacsony HDL-koleszterin („jó” koleszterin), emelkedett LDL-koleszterin („rossz” koleszterin), emelkedett triglicerid szint és „denz” (sűrű) LDL részecskék, amelyek koleszterin tartalma csökkent. A nem megfelelő lipid szintek növelhetik a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. Az emelkedett triglicerid szint összefüggésben van a máj megnövekedett zsírtartalmával, mely nem-alkoholos zsírmájat okoz (non-alcoholic fatty liver; NAFL). Ha a metabolikus szindróma kezeletlen marad, májgyulladás következhet be, mely nem-alkoholos zsírmájat eredményez. Ha a gyulladás kialakul, a nem-alkoholos zsírmáj „nem-alkoholos szteatohepatitisz”-be alakul át (non-alcoholic steatohepatitis; NASH). A szteatohepatitisz az emelkedett májszöveti zsír („szteatózis”) és májgyulladás („hepatitisz”) kombinációja. A nem-alkoholos szteatohepatitisz májcirrózishoz, májelégtelenséghez vagy akár májrákhoz (pl. hepatocelluláris karcinóma) is vezethet.

    Míg a felnőtt amerikai lakosság kb. 25%-ának van metabolikus szindrómája, az inzulin rezisztencia már gyermekkorban jelentkezhet és a felnőttkor előtt betegség alakulhat ki belőle. Az elhízott vagy túlsúlyos tizenévesek kb. 6-39%-ának van metabolikus szindrómája. Az ilyen gyermekeknél, még akár 10 évesnél fiatalabbak esetében is 2-es típusú diabétesz, emelkedett triglicerid szint, alacsony HDL-koleszterin, magas vérnyomás, emelkedett húgysav szint, acanthosis nigricans, továbbá a tizenéves lányoknál PCOS lehet jellemző.

  • Vizsgálatok

    Nem létezik csupán egyetlen jellemző vizsgálat, amellyel közvetlenül diagnosztizálható az inzulin rezisztencia. A kezelőorvosnak számos tényezőt figyelembe kell vennie, így a kórelőzményeket, a fizikális vizsgálat eredményét, a panaszokat és tüneteket, csakúgy, mint a vizsgálati eredményeket.

    A laboratóriumi vizsgálatok a következők lehetnek:

    Glükóz – az éhgyomri plazma glükóz (fasting plasma glucose; FPG) vagy az orális glükóz tolerancia teszt (OGTT) vizsgálatok használhatók a prediabétesz vagy a diabétesz szűrésére, diagnosztizálására és ellenőrzésére.

    Hemogloin A1c – ez a vizsgálat a hemoglobinhoz kötött glükóz mennyiségét méri és az elmúlt 2-3 hónap átlagos vér glükóz szintjét adja meg. Ez vizsgálat is a prediabétesz és a diabétesz szűrésére, diagnosztizálására és ellenőrzésére használható.

    Lipid panel – az ebbe a csoportba sorolható vizsgálatok a vér adott lipidjeinek szintjeit adják meg (vagyis az összkoleszterint, LDL-koleszterint, HDL-koleszterint és a triglicerideket). Az LDL-koleszterin értékét több laboratórium számolja, de közvetlenül mérhető is. Ha a trigliceridek szintje jelentősen emelkedett (pl. nagyobb mint 4.52 mmol/L (400 mg/dL), az LDL-koleszterin nem számolható és ilyenkor az LDL-koleszterin értékét direkt LDL‑koleszterin méréssel kell meghatározni.

    Egyéb laboratóriumi vizsgálatok is végezhetők az inzulin rezisztenciával összefüggésbe hozható állapotok felderítésére. Pl.:

    Nagy érzékenységű CRP (high-sensitivity CRP; hs‑CRP) – ennek segítségével a kis mértékű gyulladások is meghatározhatók, továbbá a kardiális rizikóbecslés részeként is használható paraméter. A CRP emelkedett lehet inzulin rezisztenciában.

    Alanin-aminotranszferáz (ALAT, GPT) – a nem-alkoholos zsírmáj betegség nagyon gyakori a metabolikus szindrómában szenvedők esetében. Az emelkedett ALAT/GPT szint májkárosodásra utal. Azonban, ez a vizsgálat nem igazán érzékeny a nem-alkoholos zsírmáj kimutatására. Nem tekinthető rutin tesztnek a metabolikus szindróma megítéléséhez. A nem-alkoholos zsírmáj kimutatására az ultrahang vizsgálat jóval érzékenyebb, mint az ALAT/GPT mérése.

    Húgysav – emelkedett lehet köszvénnyel összefüggésben.

    Tesztoszteron – hasznos lehet mérni a szintjét PCOS nőkben, vagy olyan panaszok és tünetek esetén, amelyek androgén túlsúlyra utalnak. Amennyiben a szex hormon kötő globulin (SHBG) fehérje szintje mérésre kerül, az eredmény segtségével a szabad tesztoszteron mennyisége kiszámolható. A szabad tesztoszteron a biológiailag aktív tesztoszteron. Ha egy hirzutizmusban szenvedő nőben a totál tesztoszteron nem egyértelműen emelkedett, vagy csak alig haladja meg a határértéket, szabad tesztoszteron szintet szükséges számolni.

    Inzulin – az éhgyomri inzulin szint mérhető. Az inzulin szint általában emelkedett azokban, akiknél jelentős inzulin rezisztencia áll fenn. Azonban ennek a vizsgálatnak az elvégzése ritkán szükséges és nem ajánlott a rutin klinikai gyakorlatban.

  • Kezelés

    Mind gyermekekben, mind felnőttekben kialakulhat inzulin rezisztencia és metabolikus szindróma. A legjobb módja a metabolikus szindróma megelőzésének a túlsúly elkerülése.

     

    Az inzulin rezsiztencia kezelésében (és az inzulin iránti érzékenység javításában) elsődleges fontosságú a táplálkozásban és az életmódban történő változások bevezetése. Az Amerikai Diabetes Társaság ajánlása: súlycsökkentés, rendszeres közepesen aktív testmozgás és egészséges étrend fogyasztása.

    Idővel mindezekkel elérhető:

    • A vérnyomás csökkenése
    • Az inzulin iránti érzékenység növekedése
    • A trigliceridek és az LDL-koleszterin szintjének csökkenése
    • A HDL-koleszterin szint emelkedése
    • A vércukorszint csökkenése.

     

    A betegnek együtt kell működnie a kezelőorvosával és más szakemberekkel (pl. táplákozási szakértő) az egyénre szabott terápiás terv elkészítése és annak ellenőrzése céljából.

     

    Gyógyszeres kezelés is szükséges lehet az egyidejűleg fennálló betegségek kezelésére, pl.:

    • Vérnyomásra ható gyógyszerek
    • Metformin a diabétesz kezelésére
    • Statinok az LDL-koleszterin csökkentésére.
Felhasznált források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

Reaven, G. (2004 June). The metabolic syndrome or the insulin resistance syndrome? Different names, different concepts, and different goals [35 paragraphs]. Endocrinology and Metabolism Clinics V33 (2) [On-line journal]. Available E-mail: greaven@cvmed.stanford.edu

 (2004 May). Insulin Resistance and Pre-Diabetes [37 paragraphs]. National Diabetes Information Clearinghouse, NIH Publication No. 04-4893 [On-line information]. Available online: http://diabetes.niddk.nig.gov/dm/pubs/insulinresistance/

 (2002 August, Updated). Insulin Resistance Syndrome [7 paragraphs]. Familydoctor.org [On-line information]. Available online: http://familydoctor.org/660.xml

Levin, A. (2003 July). Silent Scourge of Insulin Resistance [5 paragraphs]. NCRR Reporter, Cover Story [On-line news article]. Available online: http://www.ncrr.nih.gob/newspub/jul03rpt/sotries2.asp

Sadovsky, R. (2004 February 15). Best Way to Identify Patients with Insulin Resistance [4 paragraphs]. American Family Physician, Tips from other Journals [On-line journal]. Available online: http://www.aafp.org/afp/20040215/tips/17.html

Sadovsky, R. (2004 June 15). Metabolic Markers Predict Insulin Resistance [5 paragraphs]. American Family Physician, Tips from other Journals [On-line journal]. Available online: http://www.aafp.org/afp/20040615/tips/9.html