Hivatalos név
Széklettenyésztési vizsgálat
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
15.01.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálatot annak megállapítására kérik, hogy vannak-e jelen kórokozó baktériumok a béltraktusában.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amennyiben hasmenése van, amely néhány napnál tovább tart, és/vagy vért vagy nyákot lát szokásosnál hígabb székletében.

Milyen mintára van szükség?

A vizsgálathoz friss székletmintára vagy transzportközegbe (tápfolyadékot tartalmazó gyűjtőtartályba) vett székletmintára van szükség.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?

A széklettenyésztés lehetővé teszi kórokozó baktériumok székletből történő kimutatását és azonosítását. A laboratóriumban, a friss székletminta kis részét különböző táptalajokra (steril, fedett műanyag csészékbe kiöntött, zselatinszerű anyagból álló vékony táptalajrétegekre) szélesztik. Ezek a táptalajok szelektívek, mindegyik bizonyos baktériumok növekedésének kedvez, és mások szaporodását gátolja. Miután a táptalajokat beoltották, azokat inkubálják, és baktériumok növekedésére naponta ellenőrzik. A székletben jelen lévő baktériumok a táptalaj felszínén kis pöttyökhöz hasonló telepekként növekednek. A telepek fizikai tulajdonságai – azok alakja, színe – és egyes kémiai tulajdonságai az egyes baktériumfajokra egyedileg jellemzők, lehetővé téve azok megkülönböztetését.

A széklet igen távol áll attól, hogy steril legyen, baktériumai a bélrendszerben jelen lévő baktériumok képviselői. A béltraktust „normál flórának” nevezett baktériumok és gombák lakják. Ezek fontos szerepet játszanak a táplálék emésztésében, és egyfajta védőgátat képeznek más, kórokozó baktériumok ellen. A normál flóra rendszerint egyensúlyban van, néha azonban egyik tagja, például a Clostridium difficile, túlnövekedés révén patogénné válhat. Ez felborítja a normál flóra egyensúlyát, és olyan toxinok keletkezéséhez vezethet, amelyek a béltraktust irritálhatják és károsíthatják. A baktériumok túlnövekedése rendszerint széles spektrumú antibiotikumok adagolásának mellékhatása (amelyek elnyomják a normál flóra egyéb tagjainak szaporodását), de immunszuppresszált betegeknél is előfordulhat.

Más kórokozó baktériumok általában akkor kerülnek a szervezetbe, amikor valaki szennyezett ételt vagy vizet fogyaszt. Ilyen lehet a nyers vagy rosszul átsütött tojás, baromfi- és marhahús, valamint tavakból, folyóból, esetenként a városi ivóvízhálózatbólszármazó szennyezett víz. Azoknál, akik külföldre, különösen, ha a fejlődő országok valamelyikébe utaznak, kórokozó baktériumokkal történő fertőződésnek nagyobb a veszélye. Ezen baktériumok némelyike ún. „valódi kórokozó”, míg más törzsek a helyi lakosság béltraktusának normál flórájában is előfordulnak, de a turistáknál gasztrointesztinális panaszokat okozhatnak. A látogatók az ezekkel a baktériumokkal szennyezett étellel vagy itallal fertőződhetnek (olyan egyszerű dolgok is okozhatnak fertőzést, mint a csapvíz, a jégkocka az italokban, friss saláta, vagy utcai árustól vásárolt élelmiszerek).

A patogén baktériumokkal történt fertőződés legjellemzőbb tünetei a tartósabb hasmenés, véres hasmenés, nyálkás széklet, hasi fájdalom és hányinger. Ha a hasmenés néhány napnál tovább tart, ez kiszáradáshoz és az elektrolit-háztartás felborulásához vezethet – ami kisgyermekek és idősek esetében különösen veszélyes. A kiszáradás a következő tünetekkel járhat: szomjúság, száraz bőr, fáradtság, zavartság és láz. A súlyosan érintett beteg esetében kórházi ápolás válhat szükségessé, hogy az elvesztett folyadékot és elektrolitokat pótolják. Súlyos szövődményként esetenként akár haemolitikus urémiás szindróma (HUS) is felléphet. Ez leggyakrabban olyan gyermekeknél fordul elő, akik Escherichia coli O157:H7-el fertőződtek meg; a kórkép a vörösvértestek széteséséhez, valamint vesekárosodáshoz vezethet.

A legáltalánosabb kórokozó baktériumok, és a leggyakoribb előfordulási helyeik:

·         Salmonella, gyakran fordul elő nyers tojásban (még az ép, fertőtlenített tojás belsejében is ott lehet), nyers baromfiban és hüllőkben. A díszállatok, mint például a gyíkok vagy a teknősök is hordozhatják a salmonellát bélrendszerükben anélkül, hogy önmaguk megbetegednének. Az ember is válhat tünetmentes salmonella-hordozóvá.

  • Shigella, széklettel fertőzött étel vagy víz útján terjed, vagy a fertőzött emberről más emberekre közvetlenül is átjuthat ott, ahol a higiéniai viszonyok nem megfelelőek. Komoly kihívást jelenthet például a shigella-fertőzés terjedésének megelőzése családon belül, a bölcsődékben vagy otthonokban.
  • Campylobacter , nyers és nem kellően átsütött baromfihúsban fordulhat elő. Az USA-ban a bakteriális eredetű hasmenés leggyakoribb oka. Különösen veszélyessé válhat a fertőzés, ha a kórokozó betör a véráramba; ritkán, késői szövődményként ízületi gyulladás és Guillain–Barré-szindróma (az idegrendszert érintő autoimmun betegség) is kialakulhat.

  • Escherichia coli O157:H7 (a legtöbb más szerocsoportba tartozó E. coli a normál flóra tagja). Megtalálható nyers és nem megfelelőn átsütött hamburgerben/marhahúsban vagy pasztörizálatlan almaborban. Okozhat véres hasmenést, és szövődményként haemolitikus urémiás szindróma kialakulásához vezethet.

További kórokozók lehenek: Staphylococcus aureus, Clostridium difficile, valamint Yersinia és Vibrio törzsek.

Hogyan történik a mintavétel?
A friss székletmintát egy steril gyűjtőtartályba tesszük. Ügyeljen rá, hogy a minta ne szennyeződjön vizelettel vagy vízzel. A mintát a mintavételt követően néhány órán belül a laboratóriumba kell vinni, vagy tápfolyadékot tartalmazó edénybe kell tenni, de ebben az esetben is a lehető leghamarabb a laboratóriumba kell juttatni. A tartályon fel kell tüntetni a beteg nevét, a dátumot és a mintavétel idejét.

Pelenkás kisgyermekeknél különleges mintavételi technikát kell alkalmazni, egyrészt, hogy a székletet a vizelettel való érintkezéstől megóvjuk, másrészt, hogy a minta érintkezését az eldobható pelenka belső felszínével megakadályozzuk. A pelenka ugyanis gyakran tartalmaz bakteriosztatikus anyagot, amely gátolja a baktériumok növekedését a mintában (is), és befolyásolhatja a széklettenyésztés eredményét.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A széklettenyésztéssel együtt gyakran egyéb vizsgálatokat, például féregpeték és paraziták kimutatására szolgáló teszteket is elvégeznek, hogy elhúzódó hasmenésének valódi okát megállapíthassák.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Az orvos akkor kérhet széklettenyésztést, ha hasmenése már több napja tart, és ha vér és/vagy nyák látható lazább székletében. Különösen akkor kerülhet rá sor, ha olyan ételt vagy italt fogyasztott, amely orvosa megítélése szerint valamilyen kórokozó baktériummal fertőzött lehetett, például nyers vagy elégtelenül átsütött tojást, illetve olyan élelmiszereket, amelyektől mások is megbetegedtek. Nemrégiben tett külföldi utazás is felveti élelmiszer eredetű fertőzés lehetőségét.

Ha bakteriális bélfertőzése volt, amely kezelés hatására vagy magától elmúlt, az orvos egy vagy több széklettenyésztést kérhet annak az igazolására, hogy a kórokozó már nem mutatható ki a székletben. Ez azért lehet fontos, mert az ember esetenként baktériumhordozóvá válhat. Például Salmonella typhi-vel fertőzött betegek is válhatnak hordozókká, azaz bár ők maguk tünetmentesek, a környezetükben élőket megfertőzhetik.

Mit jelent az eredmény?
Az eredményekben gyakran az áll, hogy „kitenyészett” – ami annyit jelent, hogy a kórokozót megtalálták a székletmintában, vagy hogy „nem tenyészett ki” – amikor kórokozó baktériumot nem sikerült kimutatni. A negatív eredmény általában azt jelzi, hogy a tenyészetet különböző időközökben megvizsgálták, és azon kórokozó baktériumot nem találtak. A lelet ilyen szöveget is tartalmazhat: „Campylobacter 24 és 48 óra után sem tenyészett ki”, „Salmonella és Shigella negatív 24 és 48 óra múlva” stb. Ha a tenyészet a legfontosabb kórokozókra negatív, azt jelenti, hogy a hasmenést valami más okozta. Az is lehetséges, hogy a kórokozó baktérium jelen van a béltraktusban, de abban a bizonyos mintában nem volt megtalálható. Ha az orvos gyanítja a betegség okát, és a tünetek továbbra is fennállnak, még egy széklettenyésztést kérhet.

Ha a minta valamelyik kórokozó jelenlétére pozitív, nagyon valószínű, hogy az elhúzódó hasmenést ez okozza. A tenyésztési eredményben valami hasonló állhat: „Salmonella tenyészett ki, további tipizálás folyamatban” (ez azt jelenti, hogy az orvos még dolgozik a salmonella típusának pontos meghatározásán), vagy „Salmonella enteritidis tenyészett ki” (ami azt jelenti, hogy fertőzését ez a bizonyos patogén baktérium okozta). A fertőzéseket általában egy kórokozó baktérium okozza, de előfordulhat, hogy többféle patogén is jelen van.

 

Mit kell még tudnom?
Súlyos bakteriális bélfertőzések, és az azt követően kialakuló szövődmények kezelésére adhatnak antibiotikumot, de a legtöbb eset komplikációmentesen gyógyul. Egészséges immunrendszerű betegek általában maguktól jobban lesznek nagyjából egy héten belül. A betegeket ellátják tanácsokkal azzal kapcsolatban, hogyan előzhetik meg a fertőzés továbbterjedését, folyamatosan ellenőrzik, és tüneti kezelésben részesítik őket, például a kiszáradás megelőzésére.

A patogén bakteriális fertőzéseket közösségi szinten monitorozzák. Az utazással kapcsolatos megbetegedésektől eltekintve, a Tisztiorvosi Szolgálat feladata a fertőzés forrásának megtalálása és a szükséges közegészségügyi intézkedések irányítása. Amennyiben például kiderül, hogy az élelmiszer eredetű salmonella- vagy shigella-fertőzés egy konkrét étteremből ered, a közegészségügyi szolgálat fogja kivizsgálni, vajon ugyanattól az ételtől további megbetegedések is történtek-e; felkeresik az éttermet azért, hogy azonosítsák a fertőzés forrását; végül lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a fertőzés továbbterjedését megakadályozzák.

Gyakori kérdések

1. Mit tehetünk, hogy megelőzzük a fertőzést?
A legbiztosabb módszer, ha nem fogyasztunk olyan ételt vagy italt, amely fertőzött lehet, és a higiéniai előírásokat gondosan betartjuk – például mindig alaposan kezet mosunk. A potenciálisan fertőzött élelmiszereket, például a húsféléket és a tojást mindig alaposan át kell sütni. Ügyeljünk rá, hogy a főtt, illetve a nyersen fogyasztandó ételeket ne tegyük esetlegesen fertőzött felületre. Ha fejlődő országokba utazunk, a legjobb, ha csak palackozott vizet, ásványvizet és alaposan hőkezelt ételeket fogyasztunk. Kerüljük a friss gyümölcsöket és zöldségeket, ezeket csak abban az esetben fogyasszuk el, ha előtte meg tudjuk hámozni. Az utcai árusoktól vásárolt élelmiszerek általában nem biztonságosak. Ha a háztartásunkban hasmenéses beteg van, a család minden tagjának ügyelnie kell az alapos kézmosásra, és nyomatékosan ajánlott, hogy a fertőzött személy gyógyulásáig ne vegyen részt az ételek és italok elkészítésében.

2. Miért kell a székletmintának frissnek lennie?
A székletben lévő baktériumok folyamatosan szaporodnak. Ha a minta nem friss vagy a tápfolyadékban van, a különböző baktériumok aránya abban megváltozhat – így többé nem tükrözi a gyomor-bél traktusban uralkodó viszonyokat. A normál flórához tartozó baktériumok túlnövekedése is megnehezítheti a kórokozók kimutatását, továbbá az is, ha a székletmintát szélsőséges hőmérsékletnek tesszük ki.

3. Miért nem kell hasmenés elleni gyógyszert szednem, ha fertőző hasmenésem van?
Gyógyszert kizárólag orvosi tanácsra szedjen. A hasmenés a szervezet védekező mechanizmusa arra, hogy a fertőzéstől megszabaduljon. Ha ezt a folyamatot valamilyen hasmenés elleni gyógyszer alkalmazásával lassítjuk vagy akadályozzuk, a betegség lefolyását elnyújthatjuk, és az állapot akár súlyosbodhat is.

4. Ha egyszer már volt bakteriális fertőzésem, újra fertőződhetek?
Általában igen. A fertőzést okozó patogén baktériumtörzs ellen kialakulhat (rövid távú) védettség, de ha kontaktusba kerülünk velük, számos egyéb kórokozó és különböző törzseik okozhatnak betegséget.

5. Mi más okozhat hasmenést?
Hasmenést okozhatnak vírus- és parazitafertőzések, ételintolerancia, bizonyos gyógyszerek (közvetlenül vagy közvetve azáltal, hogy a normál flórát elpusztítják), továbbá bélbetegségek vagy bélműködési zavarok. Ezen felül, a hasmenés oka vagy súlyosbító tényezője lehet a lélektani stressz.

Kapcsolódó oldalak

Laboratóriumi vizsgálatok

Féregpete- és protozoonvizsgálatClostridium difficile toxin

Betegségek és állapotok

 

Internetes oldalak magyarul

 

Internetes oldalak idegen nyelven

 

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe