A páciens általános egészségi állapotának felmérésére, a vérsejteket befolyásoló különféle betegségek (pl. vérszegénység (anémia), fertőzés, gyulladás, vérzéses betegségek vagy daganat) diagnosztizálására vagy ellenőrzésére.
A páciens általános egészségi állapotának felmérésére, a vérsejteket befolyásoló különféle betegségek (pl. vérszegénység (anémia), fertőzés, gyulladás, vérzéses betegségek vagy daganat) diagnosztizálására vagy ellenőrzésére.
Rutin orvosi vizsgálat részeként; ha a betegnek olyan panaszai és tünetei vannak, amelyek összefüggésbe hozhatók olyan állapotokkal, melyek hatással vannak a vérsejtekre; rendszeres időközönként az alkalmazott terápia vagy a betegség állapotának ellenőrzésére, vagy abban az esetben, amikor a beteg olyan kezelést kap, amely hatással van a vérsejtekre.
Alvadásgátolt vérminta szükséges a vizsgálathoz, mely származhat a páciens karjának vénájából, ujjbegyből vagy sarokból (újszülöttek esetében).
Nem szükséges előkészület a vizsgálathoz.
A teljes vérkép (CBC) vizsgálatot gyakran azért készül, hogy átfogó képet kapjunk a páciens általános egészségi állapotáról. A vizsgálat az alábbi esetekben lehet hasznos:
A teljes vérkép vizsgálat nagyon gyakori. Sokszor kérik rutin egészségügyi ellenőrzés során.
Teljes vérkép vizsgálatot érdemes végezni, ha a páciens beteg és/vagy olyan panaszai és tünetei vannak, amelyek olyan állapotokkal vannak összefüggésben, melyek hatnak a vérsejtekre. Ha a beteg fáradékony vagy gyenge, ha azt tapasztalja, hogy könnyen megsérül, vérzései vannak, vagy olyan panaszokat és tüneteket észlel, amelyek alapján feltételezhető, hogy fertőzése vagy gyulladása van (csak néhány példát említve).
Ha a páciensnek olyan betegsége van, amely hat a vérsejtekre, a teljes vérkép vizsgálatot rendszeresen el kell végezni a szóban forgó betegség/állapot ellenőrzésére. Ugyanígy, ha a páciensnek vérrel kapcsolatos betegsége van, a vérkép vizsgálatot gyakran el kell végezni a terápia hatékonyságának ellenőrzése céljából.
Bizonyos kezelések, mint pl. a kemoterápia, hatással vannak a csontvelő sejttermelő képességére. Néhány gyógyszer csökkentheti a fehérvérsejt számot. Ezért ezen gyógyszeres kezelések alkalmazásakor a teljes vérkép vizsgálatot rendszeresen el kell végezni.
A kezelőorvos a teljes vérkép egyes paramétereinek eredményeit együtt értékeli. A vizsgálat elvégzésének céljától függően néhány egyéb, kiegészítő vizsgálat elvégzésére lehet szükség a további kivizsgáláshoz.
További információk az alábbi „A teljes vérkép vizsgálati eredmények részletei” című részben találhatók, amely röviden összefoglalja, hogy a vérkép egyes paramétereinek eredményei mit jelentenek.
Néhány hematológiai automata megadja a vérben az éretlen granulociták (IG) teljes számát. Az éretlen granulociták olyan fehérvérsejtek, amelyek azelőtt kijutottak a véráramba, hogy érésük befejeződött volna a csontvelőben. Ilyenek a metamielociták (jugend), mielociták, promielociták. Ezek a sejtek normálisan csak a csontvelőben vannak jelen, mivel ezek a neutrofil granulociták – a vérben többségben jelenlévő fehérvérsejtek – előalakjai. A vérben éretlen granulociták lehetnek jelen különböző betegségekben, pl. fertőzéskor, de vérképző szervi daganatban is, ezért sok esetben (ha nyilvánvaló okokkal nem magyarázható a jelenlétük) mielőbbi további kivizsgálás szükséges, melynek részét képezik egyéb laboratóriumi vizsgálatok is.
Az éretlen vérlemezke frakció (IPF) a csontvelőben újonnan képződő és a vérbe jutó fiatal vérlemezkék (más néven retikulált vérlemezkék) relatív számát jelenti. A vérlemezkék a csontvelőben keletkeznek és normálisan nem kerülnek be addig a véráramba, amíg nem értek meg teljesen. Amikor a vérben alacsony a vérlemezkék száma (trombocitopénia), ez arra serkenti a csontvelőt, hogy mielőbb vérlemezkéket termeljen. Amikor nagy a szervezet igénye, de a termelődés mértéke nem elégíti ki az igényeket, megnövekszik a fiatal vérlemezkék száma a véráramban.
Az IPF eredményt a hematológiai automaták adják meg vérkép elemzés során. Az IPF értéke segíthet a kezelőorvosnak a trombocitopénia esetleges okainak meghatározásában:
A vérlemezke szám és az IPF segíthet annak eldöntésében, hogy a betegnek szükséges‑e vérlemezke transzfúziót adni, továbbá segítségül szolgálhat pl. csontvelő transzplantációt követően a csontvelői működés helyreállásának ellenőrzésében. Az IPF eredmények egyéb célokra való felhasználását és további klinikai hasznát még tanulmányozzák.
A retikulocitákban található hemoglobin mérhető és ennek eredménye az alkalmazott mérési módszertől függően kétféle módon adható meg:
Ezeket az eredményeket a hematológiai automaták adják meg vérkép elemzés során.
A retikulociták olyan „fiatal” vörösvérsejtek, amelyek kikerülnek a csontvelőből, 1-2 napig találhatók meg a keringésben, mielőtt érett vörösvérsejtté válnak. A retikulocitákban lévő hemoglobin mennyisége a szervezet vas státuszáról ad információt, főként a csontvelőben az elmúlt néhány napban fejlődő vörösvérsejtek hemoglobinjában található vas elérhetőségéről. Ezáltal hasznos paraméter a funkcionális vashiány felismerésére bizonyos klinikai állapotokban (pl. eritropoietin kezelést követően) és gyermekekben a vashiányos anémia megítélésére.
A teljes vérkép számos állapot felismerésében nyújthat segítséget. Ezek közül néhány:
Ez attól függ, hogy mely paraméter(ek) kóros(ak), milyen betegség vagy állapot merül fel, figyelembe véve a beteg kórelőzményeit és a fizikális vizsgálat során tapasztaltakat. Lehetséges, hogy a kezelőorvos vérkenet vizsgálatot is kér. Széleskörű anyagcsere vizsgálati paletta segíthet a páciens egészségi állapotának ellenőrzésében és az eltérések kiváltó okainak megkeresésében. Néhány általános példa:
Kóros fehérvérsejt eredményt követően, ha fertőzés gyanúja áll fenn, az adott fertőzés irányában végezhetők további vizsgálatok, ilyen például az érintett területről származó minta tenyésztése (pl. hemokultúra, vizelet tenyésztés, köpet tenyésztés), Streptococcus vizsgálat, mononukleózist okozó vírusok vizsgálata (pl. EBV). Ha gyulladás valószínű, CRP vagy vörösvérsejt süllyedés vizsgálatok végezhetők.
Kóros vörösvérsejt eredmény esetén retikulocita szám meghatározása, vas háztartásra vonatkozó vizsgálatok, B12-vitamin és folsav meghatározások, glükóz-6-foszfát dehidrogenáz (G6PD) meghatározása, vagy hemoglobinopátiák irányában történő vizsgálatok segíthetik a diagnózis felállítását.
Kóros vérlemezke szám esetén további vérlemezkékre vonatkozó vizsgálatok végezhetők, pl. HIT antitestek. Egyéb laboratóriumi tesztekkel a vérzékenységgel kapcsolatos betegségek, fokozott véralvadási készség vizsgálhatók, ilyen tesztek pl. a protrombin idő (PI), aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI), von Willebrand faktor vagy alvadási faktor meghatározások.
Ha olyan komoly betegség gyanúja áll fenn, mint a leukémia, limfóma, mielodiszplázia vagy más csontvelői eredetű betegség, csontvelő aspiráció és biopszia elvégzése lehet szükséges. Számos más, speciális teszt elvégzése merülhet fel bizonyos állapotokban a diagnózis felállításához, ilyen pl. az áramlási citometria vizsgálat, kromoszóma és/vagy génmutáció analízis. A kezelőorvossal való megbeszélés során az orvos értékeli a vérkép eredményeket, elmondja milyen további vizsgálatok lehetnek szükségesek és miért.
Számos különböző állapot eredményezheti az egyes vérsejt típusok számának emelkedését vagy csökkenését. Ezek közül az állapotok közül néhány kezelést igényel, de vannak olyan állapotok, amelyek maguktól megoldódnak, helyreállnak.
A közelmúltban végzett vértranszfúzió befolyásolja a teljes vérkép eredményeit.
Az újszülöttekre és a gyermekekre vonatkozó vérkép normál referencia értékei eltérnek a felnőttekétől. A laboratóriumoknak meg kell adniuk az életkor specifikus referencia értékeket és a kezelőorvosnak ezeket figyelembe kell vennie az eredmények értékelésekor.
Vörösvérsejt (RBC) eredmények
Az adott vizsgálati paraméterre vonatkozó részletes információkért kattintson a kiválasztott rész nevére a vonatkozó konkrét szakasz eléréséhez.
Figyelem: Az itt feltüntetett referencia tartományok csak általános megközelítését adják az egyes paramétereknek és nem használhatók az Ön vizsgálati eredményeinek értékelésére. Több eltérés lehetséges az itt feltüntetett értékek és az Ön laboratóriumi leletén szereplő referencia értékek között. Mindenképpen szükséges a kezelőorvossal megbeszélni a saját eredményeit.
A lentebb bemutatott referencia tartományok 18 évnél idősebb felnőttekre vonatkoznak. Nem alkalmazhatók 18 év alatti gyermekekre, mivel náluk nagy az életkor szerinti változékonyság. Gyerekekre vonatkozó referencia tartományokért kérjük, tekintse át a gyermek laboratóriumi leletet tartalmazó oldalt.
Az USA-ban a laboratóriumok hagyományos (konvencionális) egységekben adják ki az eredményeket.
Az USA-n kívül a laboratóriumok SI mértékegységeket használnak.
Vörösvérsejtek
Vizsgálat | Referencia tartomány2 | Csökkent/alacsony eredmény okai | Emelkedett/magas eredmény okai |
---|---|---|---|
Vörösvérsejt szám (RBC) |
Hagyományos egység: Férfiak: 4.5-5.9 x 106/μL Nők: 4.1-5.1 x 106/μL
SI mértékegység: Férfiak: 4.5-5.9 x 1012/L Nők: 4.1-5.1 x 1012/L |
más néven: anémia
|
más néven: policitémia
|
Hemoglobin (Hb) |
Hagyományos egység: Férfiak: 14-17.5 g/dL Nők: 12.3-15.3 g/dL
SI mértékegység: Férfiak: 140-175 g/L Nők: 123-153 g/L |
Általában a vörösvérsejt számot tükrözi. | Általában a vörösvérsejt számot tükrözi. |
Hematokrit (Hct) |
Hagyományos egység: Férfiak: 41.5-50.4% Nők: 35.9-44.6%
SI mértékegység: Férfiak: 0.415-0.504 L/L Nők: 0.359-0.446 L/L |
Általában a vörösvérsejt számot tükrözi. | Általában a vörösvérsejt számot tükrözi; a leggyakoribb oka a kiszáradás. |
Vörösvérsejt indexek
Vizsgálat | Referencia tartomány2 | Csökkent/alacsony eredmény okai | Emelkedett/magas eredmény okai |
---|---|---|---|
MCV |
Hagyományos egység: 80-96 μm3
SI mértékegység: 80-96 fL |
Azt jelenti, hogy a vörösvérsejtek kisebbek a normálisnál (mikrociták); vashiányos anémia vagy talasszémia okozhatja. | Azt jelenti, hogy a vörösvérsejtek nagyobbak a normálisnál (makrociták), pl. a B12 vitamin vagy folsav hiány okozta anémia, mielodiszplázia, májbetegség, hipotireoidizmus stb. |
MCH |
Hagyományos egység: 27.5-33.2 pg
SI mértékegység: 27.5-33.2 pg |
Az MCV eredményét tükrözi; kis vörösvérsejtek esetén alacsonyabb az értéke. | Az MCV eredményét tükrözi; a makrociták nagyobbak, ami magasabb MCH-t eredményez. |
MCHC |
Hagyományos egység: 33.4-35.5 g/dL
SI mértékegység: 334-355 g/L |
Alacsony lehet, ha az MCV alacsony; csökkent MCHC érték (hipokrómia) lehet olyan állapotokban, mint vashiányos anémia és talasszémia. | Emelkedett MCHC érték (hiperkrómia) lehet olyan állapotokban, ahol a hemoglobin koncentráltabb a vörösvérsejtekben, mint pl. autoimmun hemolitikus anémiában, megégett betegeknél és öröklött szferocitózisban (ritka veleszületett rendellenesség). |
RBC Distribution Width (RDW, RDW-SD, RDW-CV) |
A vörösvérsejtek méretbeli megoszlását mutatja (mennyire egységes a vörösvérsejtek mérete). | A kis és nagy vörösvérsejtek vegyes populációját jelzi; a fiatal vörösvérsejtek nagyobbak. Például vashiányos anémiában vagy anémia perniciosa-ban a vörösvérsejtek méretbeli eloszlása széles határok között mozog (anizocitózis), miközben jelentős az alakbeli variábilitás is (poikilocitózis), és ez emelkedett RDW-t eredményez. | |
Retikulocita szám |
Hagyományos egység: 0.5-1.5% vagy SI mértékegység: 25-125 x 109/L |
Anémiában, az alacsony retikulocita szám olyan állapotot jelez, amely befolyásolja a vörösvérsejtek képződését, ilyen pl. a csontvelő betegségek vagy károsodás, vagy táplálkozási hiánybetegségek (vas, B12 vitamin vagy folsav hiány). | Anémiában, a magas retikulocita szám oka általában perifériás eredetű, pl. vérzés vagy hemolízis, vagy kezelésre adott válasz (pl. vaspótlás vashiányos anémia miatt). |
1 Wintrobe’s Clinical Hematology. 14th ed. Greer J, editor. Philadelphia, PA: Wolters Kluwer: 2019.
2Henry’s Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 22nd ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Elsevier Saunders; 2011.
Fehérvérsejtek
Vizsgálat | Referencia tartomány2 | Csökkent/alacsony eredmény okai | Emelkedett/magas eredmény okai |
---|---|---|---|
Fehérvérsejt szám (WBC) |
Hagyományos egység1: 4500-11000 sejt/μL SI mértékegység1: 4.5-11.0 x 109/L |
más néven: leukopénia
|
más néven: leukocitózis
|
Abszolút neutrofil szám, % neutrofil (Neu, PMN) |
Abszolút szám: Hagyományos egység: 1800-7800/μL SI mértékegység: 1.8-7.8 x 109/L
Relatív szám: Hagyományos egység: 56% (középérték) SI mértékegység: 0.56 (középérték) |
más néven: neutropénia
|
más néven: neutrofília
|
Abszolút limfocita szám, % limfocita (Lymph) |
Abszolút szám: Hagyományos egység: 1000-4800/μL SI mértékegység: 1.0-4.8 x 109/L
Relatív szám: Hagyományos egység: 34% (középérték) SI mértékegység: 0.34 (középérték) |
más néven: limfocitopénia
|
más néven: limfocitózis
|
Abszolút monocita szám, % monocita (Mono) |
Abszolút szám: Hagyományos egység: 0-800/μL SI mértékegység: 0.00-0.80 x 109/L
Relatív szám: Hagyományos egység: 4% (középérték) SI mértékegység: 0.04 (középérték) |
Általában az egyszeri alacsony sejtszámnak nincsen jelentősége. Ismételt alacsony sejtszám oka lehet:
|
|
Abszolút eozinofil szám, % eozinofil (Eos) |
Abszolút szám: Hagyományos egység: 0-450/μL SI mértékegység: 0.00-0.45 x 109/L
Relatív szám: Hagyományos egység:
2.7% (középérték) SI mértékegység: 0.027 (középérték) |
Számuk normálisan alacsony a vérben. Egyszeri, vagy alkalmanként előforduló alacsony sejtszámnak nincsen jelentősége. |
|
Abszolút bazofil szám, % bazofil (Baso) |
Abszolút szám: Hagyományos egység: 0-200/μL SI mértékegység: 0.00-0.20 x 109/L
Relatív szám: Hagyományos egység: 0.3% (középérték) SI mértékegység: 0.003 (középérték) |
Csakúgy, mint az eozinofilek esetében, a bazofilek száma is normálisan alacsony a vérben; általában nincs jelentősége az alacsony bazofil számnak. |
|
1 Wintrobe’s Clinical Hematology. 14th ed. Greer J, editor. Philadelphia, PA: Wolters Kluwer: 2019.
2 Henry’s Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 22nd ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Elsevier Saunders; 2011.
Vérlemezkék
Vizsgálat | Referencia tartomány2 | Csökkent/alacsony eredmény okai | Emelkedett/magas eredmény okai |
---|---|---|---|
Vérlemezke szám (Plt) |
Hagyományos egység: 150-450 x 103/μL SI mértékegység: 150-450 x 109/L |
más néven: trombocitopénia
|
más néven: trombocitózis
|
1 Wintrobe’s Clinical Hematology. 14th ed. Greer J, editor. Philadelphia, PA: Wolters Kluwer: 2019.
2 Henry’s Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 22nd ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Elsevier Saunders; 2011.