Más néven
Vérkép
Kvantitatív vérkép
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 11.05.2022.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

A páciens általános egészségi állapotának felmérésére, a vérsejteket befolyásoló különféle betegségek (pl. vérszegénység (anémia), fertőzés, gyulladás, vérzéses betegségek vagy daganat) diagnosztizálására vagy ellenőrzésére.

 

 

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Rutin orvosi vizsgálat részeként; ha a betegnek olyan panaszai és tünetei vannak, amelyek összefüggésbe hozhatók olyan állapotokkal, melyek hatással vannak a vérsejtekre; rendszeres időközönként az alkalmazott terápia vagy a betegség állapotának ellenőrzésére, vagy abban az esetben, amikor a beteg olyan kezelést kap, amely hatással van a vérsejtekre.

Milyen mintára van szükség?

Alvadásgátolt vérminta szükséges a vizsgálathoz, mely származhat a páciens karjának vénájából, ujjbegyből vagy sarokból (újszülöttek esetében).

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nem szükséges előkészület a vizsgálathoz.

Mit vizsgálunk?

A teljes vérkép (Complete Blood Count; CBC) olyan vizsgálatok összefoglaló neve, melyek a vérben keringő sejtekről adnak információt, beleértve a vörösvérsejteket (Red Blood Cells; RBC), fehérvérsejteket (White Blood Cells; WBC) és a vérlemezkéket (Platelets; PLT). A teljes vérkép segítségével megítélhető a páciens általános egészségi állapota és felismerhető egy sor olyan betegség vagy állapot, mint pl. fertőzések, vérszegénység, leukémia.

A vérsejtek keletkezési és elsődleges érési helye a csontvelő és normál körülmények között a szükségleteknek megfelelő mennyiségben kerülnek be a véráramba. A teljes vérkép a vérsejtek alábbi három típusát határozza meg:

Vörösvérsejtek

A vörösvérsejtek, más néven az eritrociták a csontvelőben keletkeznek és akkor kerülnek a véráramba, amikor éretté váltak. A vörösvérsejtek tartalmazzák az oxigén szállító fehérjét, a hemoglobint, melynek feladata az oxigén szervezeten belüli szállítása. Egy vörösvérsejt élettartama jellemzően 120 nap. Ezért a csontvelőnek folyamatosan kell termelnie a vörösvérsejteket, hogy az elöregedett és lebomlott, vagy vérzés során elvesztett vörösvérsejteket pótolni tudja. Számos olyan állapot létezik, amely befolyásolja az új vörösvérsejtek képződését és/vagy az élettartamukat, csakúgy, mint azok a körülmények, amelyek jelentős vérzéssel járnak.

A vörösvérsejtek normálisan azonos méretűek és alakúak, de a megjelenésüket számos állapot befolyásolhatja, mint pl. a B12 vitamin és folsav hiány, vagy a vashiány. Egy gyakori állapot, ami hatással van a vörösvérsejtekre, az anémia vagy vérszegénység, amely alacsony vörösvérsejt számot és hemoglobin tartalmat eredményez. Különböző betegségek vezethetnek anémiához, ezért gyakran további vizsgálatok szükségesek a kiváltó okok feltárásához.

Fehérvérsejtek

A fehérvérsejtek, más néven leukociták a vérben, a nyirokrendszerben és a szövetekben is előforduló sejtféleségek, melyek fontos részei a szervezet védekező (immun) rendszerének. Részt vesznek a fertőzésekkel szembeni védelemben, szerepük van a gyulladásos folyamatokban és az allergiás reakciókban. A fehérvérsejteknek öt különböző típusa van, melyeknek eltérő a feladatuk. Ezek az alábbiak: neutrofil-, bazofil- és eozinofil granulociták, limfociták és monociták.

A fehérvérsejtek száma a vérben relatíve állandó. Azonban átmenetileg megemelkedhet vagy csökkenhet a fehérvérsejt szám attól függően, hogy milyen folyamatok zajlanak a szervezetben. Például, egy fertőzés hatására a csontvelő nagyobb mennyiségben termelhet neutrofil granulocitákat, hogy azok fel tudják venni harcot a bakteriális fertőzéssel szemben. Allergiában, az eozinofilek száma emelkedhet. Emelkedett limfocita számot tapasztalhatunk vírusfertőzésben. Bizonyos betegségekben, mint pl. leukémia, a kóros (éretlen vagy érett) fehérvérsejtek fognak gyorsan megsokszorozódni.

Vérlemezkék

A vérlemezkék, más néven trombociták a vérben keringő kis sejt töredékek, melyek szükségesek a normális véralvadáshoz. Amikor egy sérülés, majd vérzés bekövetkezik, a vérlemezkék a sérülés helyéhez, majd egymáshoz tapadva létrehoznak egy ideiglenes dugót az érintett helyen, ezáltal segítenek a vérzés megszüntetésében. Ezzel együtt kémiai jelzéseket is kibocsájtanak, mellyel további vérlemezkéket vonzanak az érintett területre és elősegítik egymáshoz tapadásukat. Végsősoron a sérülés helyén a seb gyógyulásáig megmaradó stabil véralvadék részeivé válnak.

Amennyiben a páciensnek olyan betegsége van, ami alacsony vérlemezke számot (trombocitopénia) vagy a vérlemezkék kóros működését eredményezi, megnövekszik a fokozott vérzések kockázata, a beteg sérülékennyé válik. A vérlemezkék számának növekedése (trombocitózis) a vér fokozott alvadékonyságát eredményezheti.

 

Mit tartalmaz a teljes vérkép vizsgálat?

A teljes vérkép vizsgálatot automatizált rendszerek (hematológiai automaták) végzik, melyek különböző paramétereket mérnek, mint a vérsejt számok és a sejtek fizikai jellemzői. Egy általános teljes vérkép az alábbi paramétereket tartalmazza:

Vörösvérsejtekre (RBC) vonatkozó paraméterek:

  • Vörösvérsejt szám: a vérben jelenlévő vörösvérsejtek aktuális számát adja meg.
  • Hemoglobin: a vérben lévő oxigén szállító fehérje teljes mennyiségét méri, mely általában tükrözi a vérben a vörösvérsejtek számát (összefügg vele).
  • Hematokrit: a vérsejtek százalékos arányát fejezi ki a teljes vér térfogatához viszonyítva.
  • A vörösvérsejt indexek a vörösvérsejtek fizikai tulajdonságairól adnak információt:
  • Átlagos sejt térfogat (Mean Corpuscular Volume; MCV): a vörösvérsejtek átlagos méretét adja meg.
  • Átlagos sejt hemoglobin tartalom (Mean Corpuscular Hemoglobin; MCH): számított érték, mely a vörösvérsejtekben található hemoglobin átlagos mennyiségét adja meg.
  • Átlagos sejt hemoglobin koncentráció (Mean Corpuscular Hemoglobin Concentration; MCHC): számított érték, mely a vörösvérsejtekben található hemoglobin átlagos koncentrációját adja meg.
  • Vörösvérsejtek megoszlási szélessége (Red Cell Distribution Width; RDW): a vörösvérsejtek méretbeli változatosságát adja meg.
  • A teljes vérkép tartalmazhatja a retikulocitaszámot is, amely a véráramba újonnan bekerült fiatal vörösvérsejtek abszolút számát és arányát adja meg.

Fehérvérsejtekre (WBC) vonatkozó paraméterek:

  • Fehérvérsejt szám: a vérben jelenlévő fehérvérsejtek teljes számát adja meg.
  • A fehérvérsejt differenciálás: a fehérvérsejt differenciálás azonosítja a fehérvérsejtek öt típusát (neutrofilek, limfociták, monociták, eozinofilek, bazofilek) és megadja azok számszerű értékét (abszolút szám és/vagy százalékos arány). A fehérvérsejt differenciálás lehet a teljes vérkép vizsgálat része, de bizonyos laboratóriumok csak abban az esetben határozzák meg, ha a fehérvérsejt szám magas vagy alacsony.

Vérlemezkére vonatkozó paraméterek:

  • Vérlemezke szám: a vérben található vérlemezkék számát adja meg.
  • Átlagos vérlemezke térfogat (Mean Platelet Volume; MPV): a vérlemezkék átlagos méretét adja meg.
  • Vérlemezkék megoszlási szélessége (Platelet Distribution Width; PDW): arról nyújt információt, hogy milyen a vérlemezkék méretbeli változatossága.

A teljes vérkép eredményeinek referencia tartományon kívüli értékei egy vagy több betegség, vagy állapot jelenlétére utalhatnak. Egyéb, más vizsgálatok elvégzése szükséges annak eldöntésére, hogy vajon mi okozza a kóros eredményeket. Gyakran, vérkenet mikroszkópos értékelése is történik. Ezt szakképzett laboratóriumi szakemberek végzik, mely vizsgálat során értékelik a vérsejtek megjelenését, egyes fizikai tulajdonságait (pl. méret, alak, szín), bármilyen megfigyelhető rendellenességet. Ezek az információk további segítséget adnak a kezelőorvos számára a vérkép eltérések okainak feltárásához.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A teljes vérkép (CBC) vizsgálatot gyakran azért készül, hogy átfogó képet kapjunk a páciens általános egészségi állapotáról. A vizsgálat az alábbi esetekben lehet hasznos:

    • Számos állapot és betegség szűrésére.
    • Különféle betegségek és állapotok diagnosztikájában, mint pl. anémia (vérszegénység), fertőzések, gyulladás, vérzésekkel összefüggő betegségek, leukémia (csak néhány példát kiragadva a sokból).
    • Valamely betegség vagy állapot ellenőrzésére, vagy egy diagnózist követő kezelés hatékonyságának ellenőrzésére.
    • Olyan terápiák ellenőrzésére, amelyek károsan hatnak a vérsejtekre, ilyen pl. a kemoterápia, vagy a sugárterápia.
  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot? 

    A teljes vérkép vizsgálat nagyon gyakori. Sokszor kérik rutin egészségügyi ellenőrzés során.

    Teljes vérkép vizsgálatot érdemes végezni, ha a páciens beteg és/vagy olyan panaszai és tünetei vannak, amelyek olyan állapotokkal vannak összefüggésben, melyek hatnak a vérsejtekre. Ha a beteg fáradékony vagy gyenge, ha azt tapasztalja, hogy könnyen megsérül, vérzései vannak, vagy olyan panaszokat és tüneteket észlel, amelyek alapján feltételezhető, hogy fertőzése vagy gyulladása van (csak néhány példát említve).

    Ha a páciensnek olyan betegsége van, amely hat a vérsejtekre, a teljes vérkép vizsgálatot rendszeresen el kell végezni a szóban forgó betegség/állapot ellenőrzésére. Ugyanígy, ha a páciensnek vérrel kapcsolatos betegsége van, a vérkép vizsgálatot gyakran el kell végezni a terápia hatékonyságának ellenőrzése céljából.

    Bizonyos kezelések, mint pl. a kemoterápia, hatással vannak a csontvelő sejttermelő képességére. Néhány gyógyszer csökkentheti a fehérvérsejt számot. Ezért ezen gyógyszeres kezelések alkalmazásakor a teljes vérkép vizsgálatot rendszeresen el kell végezni.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    A kezelőorvos a teljes vérkép egyes paramétereinek eredményeit együtt értékeli. A vizsgálat elvégzésének céljától függően néhány egyéb, kiegészítő vizsgálat elvégzésére lehet szükség a további kivizsgáláshoz.

    További információk az alábbi „A teljes vérkép vizsgálati eredmények részletei” című részben találhatók, amely röviden összefoglalja, hogy a vérkép egyes paramétereinek eredményei mit jelentenek.

  • Éretlen granulociták (immature granulocyte; IG) vannak feltüntetve a teljes vérkép leletemen. Mit jelent ez?

    Néhány hematológiai automata megadja a vérben az éretlen granulociták (IG) teljes számát. Az éretlen granulociták olyan fehérvérsejtek, amelyek azelőtt kijutottak a véráramba, hogy érésük befejeződött volna a csontvelőben. Ilyenek a metamielociták (jugend), mielociták, promielociták. Ezek a sejtek normálisan csak a csontvelőben vannak jelen, mivel ezek a neutrofil granulociták – a vérben többségben jelenlévő fehérvérsejtek – előalakjai. A vérben éretlen granulociták lehetnek jelen különböző betegségekben, pl. fertőzéskor, de vérképző szervi daganatban is, ezért sok esetben (ha nyilvánvaló okokkal nem magyarázható a jelenlétük) mielőbbi további kivizsgálás szükséges, melynek részét képezik egyéb laboratóriumi vizsgálatok is.

  • Éretlen vérlemezke frakció (immature platelet fraction; IPF) eredmény található a teljes vérkép leletemen. Mit jelent ez?

    Az éretlen vérlemezke frakció (IPF) a csontvelőben újonnan képződő és a vérbe jutó fiatal vérlemezkék (más néven retikulált vérlemezkék) relatív számát jelenti. A vérlemezkék a csontvelőben keletkeznek és normálisan nem kerülnek be addig a véráramba, amíg nem értek meg teljesen. Amikor a vérben alacsony a vérlemezkék száma (trombocitopénia), ez arra serkenti a csontvelőt, hogy mielőbb vérlemezkéket termeljen. Amikor nagy a szervezet igénye, de a termelődés mértéke nem elégíti ki az igényeket, megnövekszik a fiatal vérlemezkék száma a véráramban.

    Az IPF eredményt a hematológiai automaták adják meg vérkép elemzés során. Az IPF értéke segíthet a kezelőorvosnak a trombocitopénia esetleges okainak meghatározásában:

    • Alacsony IPF jelezheti azt, hogy a csontvelőben csökkent mértékű a vérlemezke termelődés.
    • Magas IPF jelezheti azt, hogy a perifériás vérben a vérlemezkék számának csökkenése fokozott.

    A vérlemezke szám és az IPF segíthet annak eldöntésében, hogy a betegnek szükséges‑e vérlemezke transzfúziót adni, továbbá segítségül szolgálhat pl. csontvelő transzplantációt követően a csontvelői működés helyreállásának ellenőrzésében. Az IPF eredmények egyéb célokra való felhasználását és további klinikai hasznát még tanulmányozzák.

  • A teljes vérképem retikulocita hemoglobin eredményt tartalmaz. Mit jelent ez?

    A retikulocitákban található hemoglobin mérhető és ennek eredménye az alkalmazott mérési módszertől függően kétféle módon adható meg:

    1. átlagos retikulocita hemoglobin tartalom (CHr), vagy
    2. retikulocita hemoglobin ekvivalens (Ret-He).

    Ezeket az eredményeket a hematológiai automaták adják meg vérkép elemzés során.

    A retikulociták olyan „fiatal” vörösvérsejtek, amelyek kikerülnek a csontvelőből, 1-2 napig találhatók meg a keringésben, mielőtt érett vörösvérsejtté válnak. A retikulocitákban lévő hemoglobin mennyisége a szervezet vas státuszáról ad információt, főként a csontvelőben az elmúlt néhány napban fejlődő vörösvérsejtek hemoglobinjában található vas elérhetőségéről. Ezáltal hasznos paraméter a funkcionális vashiány felismerésére bizonyos klinikai állapotokban (pl. eritropoietin kezelést követően) és gyermekekben a vashiányos anémia megítélésére.

  • Milyen betegségeket jelezhet a teljes vérkép vizsgálat eredménye?

    A teljes vérkép számos állapot felismerésében nyújthat segítséget. Ezek közül néhány:

    • Különféle eredetű anémiák (vérszegénység)
    • Autoimmun betegségek
    • Csontvelő betegségek
    • Dehidráció (kiszáradás)
    • Fertőzések
    • Gyulladás
    • Hemoglobin eltérések
    • Leukémia
    • Alacsony vérlemezke szám
    • Limfóma
    • Mieloproliferatív neoplazmák (daganatok)
    • Mielodiszpláziás szindróma
    • Sarlósejtes betegség
    • Talasszémia
    • Táplálkozással összefüggő hiánybetegségek (pl. vas, B12 vitamin vagy folsav)
    • Daganatok, melyek érintik a csontvelőt
  • Ha kóros eredményt tartalmaz a vérképem, milyen egyéb vizsgálatokat kérhet a kezelőorvosom?

    Ez attól függ, hogy mely paraméter(ek) kóros(ak), milyen betegség vagy állapot merül fel, figyelembe véve a beteg kórelőzményeit és a fizikális vizsgálat során tapasztaltakat. Lehetséges, hogy a kezelőorvos vérkenet vizsgálatot is kér. Széleskörű anyagcsere vizsgálati paletta segíthet a páciens egészségi állapotának ellenőrzésében és az eltérések kiváltó okainak megkeresésében. Néhány általános példa:

    Kóros fehérvérsejt eredményt követően, ha fertőzés gyanúja áll fenn, az adott fertőzés irányában végezhetők további vizsgálatok, ilyen például az érintett területről származó minta tenyésztése (pl. hemokultúra, vizelet tenyésztés, köpet tenyésztés), Streptococcus vizsgálat, mononukleózist okozó vírusok vizsgálata (pl. EBV). Ha gyulladás valószínű, CRP vagy vörösvérsejt süllyedés vizsgálatok végezhetők.

    Kóros vörösvérsejt eredmény esetén retikulocita szám meghatározása, vas háztartásra vonatkozó vizsgálatok, B12-vitamin és folsav meghatározások, glükóz-6-foszfát dehidrogenáz (G6PD) meghatározása, vagy hemoglobinopátiák irányában történő vizsgálatok segíthetik a diagnózis felállítását.

    Kóros vérlemezke szám esetén további vérlemezkékre vonatkozó vizsgálatok végezhetők, pl. HIT antitestek. Egyéb laboratóriumi tesztekkel a vérzékenységgel kapcsolatos betegségek, fokozott véralvadási készség vizsgálhatók, ilyen tesztek pl. a protrombin idő (PI), aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI), von Willebrand faktor vagy alvadási faktor meghatározások.

    Ha olyan komoly betegség gyanúja áll fenn, mint a leukémia, limfóma, mielodiszplázia vagy más csontvelői eredetű betegség, csontvelő aspiráció és biopszia elvégzése lehet szükséges. Számos más, speciális teszt elvégzése merülhet fel bizonyos állapotokban a diagnózis felállításához, ilyen pl. az áramlási citometria vizsgálat, kromoszóma és/vagy génmutáció analízis. A kezelőorvossal való megbeszélés során az orvos értékeli a vérkép eredményeket, elmondja milyen további vizsgálatok lehetnek szükségesek és miért.

  • Mit kell még tudnom?

    Számos különböző állapot eredményezheti az egyes vérsejt típusok számának emelkedését vagy csökkenését. Ezek közül az állapotok közül néhány kezelést igényel, de vannak olyan állapotok, amelyek maguktól megoldódnak, helyreállnak.

    A közelmúltban végzett vértranszfúzió befolyásolja a teljes vérkép eredményeit.

    Az újszülöttekre és a gyermekekre vonatkozó vérkép normál referencia értékei eltérnek a felnőttekétől. A laboratóriumoknak meg kell adniuk az életkor specifikus referencia értékeket és a kezelőorvosnak ezeket figyelembe kell vennie az eredmények értékelésekor.

  • A teljes vérkép vizsgálati eredmények részletei

    Vörösvérsejt (RBC) eredmények

    Az adott vizsgálati paraméterre vonatkozó részletes információkért kattintson a kiválasztott rész nevére a vonatkozó konkrét szakasz eléréséhez.

    Figyelem: Az itt feltüntetett referencia tartományok csak általános megközelítését adják az egyes paramétereknek és nem használhatók az Ön vizsgálati eredményeinek értékelésére. Több eltérés lehetséges az itt feltüntetett értékek és az Ön laboratóriumi leletén szereplő referencia értékek között. Mindenképpen szükséges a kezelőorvossal megbeszélni a saját eredményeit.

    A lentebb bemutatott referencia tartományok 18 évnél idősebb felnőttekre vonatkoznak. Nem alkalmazhatók 18 év alatti gyermekekre, mivel náluk nagy az életkor szerinti változékonyság. Gyerekekre vonatkozó referencia tartományokért kérjük, tekintse át a gyermek laboratóriumi leletet tartalmazó oldalt.

    Az USA-ban a laboratóriumok hagyományos (konvencionális) egységekben adják ki az eredményeket.

    Az USA-n kívül a laboratóriumok SI mértékegységeket használnak.

    Vörösvérsejtek

    Vizsgálat Referencia tartomány2 Csökkent/alacsony eredmény okai Emelkedett/magas eredmény okai
    Vörösvérsejt szám (RBC)

    Hagyományos egység:

    Férfiak: 4.5-5.9 x 106/μL

    Nők: 4.1-5.1 x 106/μL

     

    SI mértékegység:

    Férfiak: 4.5-5.9 x 1012/L

    Nők: 4.1-5.1 x 1012/L

    más néven: anémia

    • Akut vagy krónikus vérzés
    • Vörösvérsejt pusztulás (pl. hemolitikus anémia, stb.)
    • Táplálkozási hiánybetegségek (pl. vashiány, B12 vitamin vagy folsav hiány)
    • Csontvelő betegségek vagy károsodás
    • Krónikus gyulladásos betegség
    Krónikus vesebetegség

    más néven: policitémia

    • Dehidráció (kiszáradás)
    • Tüdőbetegség
    • Vese vagy más szerv daganata, amely eritropoietin túltermeléshez vezet
    • Dohányzás
    • Nagy tengerszint feletti magasságban való hosszas tartózkodás
    • Genetikai okok (megváltozott oxigén érzékelés, a hemoglobin rendellenes oxigén leadása)
    Policitémia vera – ritka betegség
    Hemoglobin (Hb)

    Hagyományos egység:

    Férfiak: 14-17.5 g/dL

    Nők: 12.3-15.3 g/dL

     

    SI mértékegység:

    Férfiak: 140-175 g/L

    Nők: 123-153 g/L
    Általában a vörösvérsejt számot tükrözi. Általában a vörösvérsejt számot tükrözi.
    Hematokrit (Hct)

    Hagyományos egység:

    Férfiak: 41.5-50.4%

    Nők: 35.9-44.6%

     

    SI mértékegység:

    Férfiak: 0.415-0.504 L/L

    Nők: 0.359-0.446 L/L
    Általában a vörösvérsejt számot tükrözi. Általában a vörösvérsejt számot tükrözi; a leggyakoribb oka a kiszáradás.

    Vörösvérsejt indexek

    Vizsgálat Referencia tartomány2 Csökkent/alacsony eredmény okai Emelkedett/magas eredmény okai
    MCV

    Hagyományos egység:

    80-96 μm3

     

    SI mértékegység:

    80-96 fL
    Azt jelenti, hogy a vörösvérsejtek kisebbek a normálisnál (mikrociták); vashiányos anémia vagy talasszémia okozhatja. Azt jelenti, hogy a vörösvérsejtek nagyobbak a normálisnál (makrociták), pl. a B12 vitamin vagy folsav hiány okozta anémia, mielodiszplázia, májbetegség, hipotireoidizmus stb.
    MCH

    Hagyományos egység:

    27.5-33.2 pg

     

    SI mértékegység:

    27.5-33.2 pg
    Az MCV eredményét tükrözi; kis vörösvérsejtek esetén alacsonyabb az értéke. Az MCV eredményét tükrözi; a makrociták nagyobbak, ami magasabb MCH-t eredményez.
    MCHC

    Hagyományos egység:

    33.4-35.5 g/dL

     

    SI mértékegység:

    334-355 g/L
    Alacsony lehet, ha az MCV alacsony; csökkent MCHC érték (hipokrómia) lehet olyan állapotokban, mint vashiányos anémia és talasszémia. Emelkedett MCHC érték (hiperkrómia) lehet olyan állapotokban, ahol a hemoglobin koncentráltabb a vörösvérsejtekben, mint pl. autoimmun hemolitikus anémiában, megégett betegeknél és öröklött szferocitózisban (ritka veleszületett rendellenesség).

    RBC Distribution Width

    (RDW,

    RDW-SD, RDW-CV)
      A vörösvérsejtek méretbeli megoszlását mutatja (mennyire egységes a vörösvérsejtek mérete). A kis és nagy vörösvérsejtek vegyes populációját jelzi; a fiatal vörösvérsejtek nagyobbak. Például vashiányos anémiában vagy anémia perniciosa-ban a vörösvérsejtek méretbeli eloszlása széles határok között mozog (anizocitózis), miközben jelentős az alakbeli variábilitás is (poikilocitózis), és ez emelkedett RDW-t eredményez.
    Retikulocita szám

    Hagyományos egység:

    0.5-1.5% vagy
    25-125 x 103/ μL

    SI mértékegység:

    25-125 x 109/L
    Anémiában, az alacsony retikulocita szám olyan állapotot jelez, amely befolyásolja a vörösvérsejtek képződését, ilyen pl. a csontvelő betegségek vagy károsodás, vagy táplálkozási hiánybetegségek (vas, B12 vitamin vagy folsav hiány). Anémiában, a magas retikulocita szám oka általában perifériás eredetű, pl. vérzés vagy hemolízis, vagy kezelésre adott válasz (pl. vaspótlás vashiányos anémia miatt).

    1 Wintrobe’s Clinical Hematology. 14th ed. Greer J, editor. Philadelphia, PA: Wolters Kluwer: 2019.

    2Henry’s Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 22nd ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Elsevier Saunders; 2011.

    Fehérvérsejtek

    Vizsgálat Referencia tartomány2 Csökkent/alacsony eredmény okai Emelkedett/magas eredmény okai
    Fehérvérsejt szám (WBC)

    Hagyományos egység1:

    4500-11000 sejt/μL

    SI mértékegység1:

    4.5-11.0 x 109/L

    más néven: leukopénia

    • Csontvelő betegségek vagy károsodás
    • Autoimmun betegségek
    • Súlyos fertőzések (szepszis)
    • Limfóma vagy más daganat, ami a csontvelőt érinti
    • Étrendi hiányállapotok
    Az immunrendszer betegségei (pl. HIV/AIDS)

    más néven: leukocitózis

    • Fertőzés, többnyire bakteriális vagy vírusos
    • Gyulladás
    • Leukémia, mieloproliferatív neoplazmák
    • Allergia, asztma
    • Szövetszétesés (trauma, égés, szívinfarktus)
    Fokozott testmozgás vagy súlyos stressz
    Abszolút neutrofil szám, % neutrofil (Neu, PMN)

    Abszolút szám:

    Hagyományos egység:

    1800-7800/μL

    SI mértékegység:

    1.8-7.8 x 109/L

     

    Relatív szám:

    Hagyományos egység:

    56% (középérték)

    SI mértékegység:

    0.56 (középérték)

    más néven: neutropénia

    • Nagyon súlyos fertőzés (szepszis)
    • Autoimmun betegségek
    • Étrendi hiányállapotok
    • Gyógyszerhatás
    • Immundeficiencia
    • Mielodiszplázia
    • Csontvelő károsodás (pl. kemoterápia, sugárterápia)
    • Csontvelőt érintő daganatok
    Veleszületett neutropénia

    más néven: neutrofília

    • Akut bakteriális fertőzés
    • Gyulladás
    • Trauma, szívinfarktus vagy égés
    • Stressz, megerőltető testmozgás
    • Bizonyos leukémiák (pl. krónikus mieloid leukémia)
    Cushing szindróma
    Abszolút limfocita szám, % limfocita (Lymph)

    Abszolút szám:

    Hagyományos egység:

    1000-4800/μL

    SI mértékegység:

    1.0-4.8 x 109/L

     

    Relatív szám:

    Hagyományos egység:

    34% (középérték)

    SI mértékegység:

    0.34 (középérték)

    más néven: limfocitopénia

    • Autoimmun betegségek (pl. lupusz, reumatoid artritisz)
    • Fertőzések (pl. HIV, vírushepatitisz, hastífusz, influenza, Covid-19)
    • Csontvelő károsodás (pl. kemoterápia, sugárterápia)
    Kortikoszteroidok

    más néven: limfocitózis

    • Akut vírusfertőzések (pl. bárányhimlő, cytomegalovírus (CMV), Epstein-Barr vírus (EBV), herpesz, rózsahimlő (rubeola))
    • Bizonyos bakteriális fertőzések (pl. szamárköhögés (pertussis), tuberkulózis (TBC)
    • Toxoplazmózis
    • Krónikus gyulladásos betegség (pl. fekélyes vastagbélgyulladás (colitis))
    • Limfoid leukémia, limfóma
    Stressz (akut)
    Abszolút monocita szám, % monocita (Mono)

    Abszolút szám:

    Hagyományos egység:

    0-800/μL

    SI mértékegység:

    0.00-0.80 x 109/L

     

    Relatív szám:

    Hagyományos egység:

    4% (középérték)

    SI mértékegység:

    0.04 (középérték)

    Általában az egyszeri alacsony sejtszámnak nincsen jelentősége. Ismételt alacsony sejtszám oka lehet:

    • Csontvelő károsodás vagy elégtelenség
    • Hajas sejtes leukémia
    Aplasztikus anémia
    • Krónikus fertőzések (pl. tuberkulózis, gombás fertőzés)
    • A szívet érintő fertőzés (bakteriális endokarditisz)
    • Kollagén érbetegségek (pl. lupusz, szkleroderma, reumatoid artritisz, vaszkulitisz)
    Monocitás vagy mielomonocitás leukémia (akut vagy krónikus)
    Abszolút eozinofil szám, % eozinofil (Eos)

    Abszolút szám:

    Hagyományos egység:

    0-450/μL

    SI mértékegység:

    0.00-0.45 x 109/L

     

    Relatív szám:

    Hagyományos egység:

     

    2.7% (középérték)

    SI mértékegység:

    0.027 (középérték)

    Számuk normálisan alacsony a vérben. Egyszeri, vagy alkalmanként előforduló alacsony sejtszámnak nincsen jelentősége.
    • Asztma, allergiák (pl. szénanátha)
    • Gyógyszer reakciók
    • Parazita fertőzések
    • Gyulladásos betegségek (cöliákia, gyulladásos bélbetegség)
    • Néhány daganat, bizonyos akut vagy krónikus leukémia, vagy limfóma
    • Addison kór
    • Kötőszöveti betegségek
    Abszolút bazofil szám, % bazofil (Baso)

    Abszolút szám:

    Hagyományos egység:

    0-200/μL

    SI mértékegység:

    0.00-0.20 x 109/L

     

    Relatív szám:

    Hagyományos egység:

    0.3% (középérték)

    SI mértékegység:

    0.003 (középérték)
    Csakúgy, mint az eozinofilek esetében, a bazofilek száma is normálisan alacsony a vérben; általában nincs jelentősége az alacsony bazofil számnak.
    • Ritka allergiás reakciók (csalánkiütés, ételallergia)
    • Gyulladás (reumatoid artritisz, fekélyes kolitisz)
    • Néhány leukémia
    • Urémia

    1 Wintrobe’s Clinical Hematology. 14th ed. Greer J, editor. Philadelphia, PA: Wolters Kluwer: 2019.

    2 Henry’s Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 22nd ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Elsevier Saunders; 2011.

    Vérlemezkék

    Vizsgálat Referencia tartomány2 Csökkent/alacsony eredmény okai Emelkedett/magas eredmény okai
    Vérlemezke szám (Plt)

    Hagyományos egység:

    150-450 x 103/μL

    SI mértékegység:

    150-450 x 109/L

    más néven: trombocitopénia

    • Vírusfertőzés (mononukleózis, kanyaró, hepatitisz)
    • Sziklás-hegységi foltos láz (Rickettsia fertőzés)
    • Trombocita autoantitest
    • Gyógyszerek (acetaminofen, kinidin, szulfonamid)
    • Cirrózis
    • Autoimmun beteségek (pl. ITP)
    • Szepszis
    • Leukémia, limfóma
    • Mielodiszplázi
    • Kemo- vagy sugárterápia

    más néven: trombocitózis

    • Daganatok (limfóma, tüdő-, gasztrointesztinális-, emlő-, petefészek daganat)
    • Reumatoid artritisz, gyulladásos bélbetegség, lupusz
    • Vashiányos anémia
    • Hemolitikus anémia
    Mieloproliferatív betegség (pl. esszenciális trombocitémia)

    1 Wintrobe’s Clinical Hematology. 14th ed. Greer J, editor. Philadelphia, PA: Wolters Kluwer: 2019.

    2 Henry’s Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 22nd ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Elsevier Saunders; 2011.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
CAPTCHA This question is for testing whether or not you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.