Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
Az AMA vizsgálat elsősorban a primer biliáris cirrózis (PBC) diagnosztizálásához nyújt segítséget. Kérhető önállóan, vagy más autoantitestek meghatározásával együtt. (Ilyen autoantitestek lehetnek pl. az antinukleáris antitestek (ANA) vagy a símaizom elleni antitestek (ASMA)). Az AMA vizsgálat segítségével felismerhető a PBC, és elkülöníthető a többi, más jellegű autoimmun májbetegségtől. Egyes laboratóriumok az AMA vizsgálat helyett AMA-M2 vizsgálatot ajánlják. (Legtöbbször egy laboratórium csak az egyik, vagy a másik fajta vizsgálatot végzi el, mindkettőt nem.)
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Az AMA vagy AMA-M2 vizsgálatot akkor kéri az orvos, ha PBC-re gyanakszik. A páciensnél többféle tünet jelentkezhet, pl. májnagyobbodás, levertség, fáradtság, sárgaság (a bőr és a szem besárgul) vagy viszketés, de a korai stádiumú PBC-s betegeknek gyakran egyáltalán nincsenek tünetei. Az állapotot sokszor úgy fedezik fel, hogy a rutin vérvizsgálat során a páciens májenzimei emelkedettek (főleg az alkalikus foszfatáz, (ALP)).
AMA vagy AMA-M2 vizsgálatot kérhetnek más vizsgálatokkal együtt (vagy azokat követően), hogy így diagnosztizálhassák és/vagy kizárhassák a májkárosodások vagy májbetegségek egyéb okait. Ilyen okok lehetnek pl. egyes fertőzések (vírusos hepatitis), gyógyszerek, alkohol, toxinok, genetikai- vagy anyagcserével összefüggő betegségek, és az autoimmun hepatitis.
Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.
Ha a vérben jelentős mennyiségű AMA vagy AMA-M2 van jelen, akkor ezt valószínűleg PBC okozza. Kis koncentrációjú AMA előfordulhat olyan pácienseknél is, akik krónikus vagy akut hepatitisben szenvednek, autoimmun hepatitisük, epeút-elzáródásuk, vagy egyéb fertőző betegségük (pl. szifiliszük) van. Megjelenhet AMA más autoimmun betegségek esetén is (pl. szisztémás lupus erythematosus, ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis, RA) és pajzsmirigy gyulladás (thyreoiditis). Ezeknek a betegségeknek a diagnosztizálására nem az AMA-t használják, de az AMA jelenléte bizonyos fokú autoimmun tevékenységre utal.
Néha előfordulhat, hogy egy PBC-s páciens AMA vizsgálata negatív eredménnyel zárul. Ez nem laboratóriumi hiba; a PBC-s betegek nem 100%-ánál jelentkezik ugyanis az AMA.
Gyermekeknél és legyengült immunrendszerű személyeknél is alacsonyabb lehet az AMA-koncentráció.
Mit kell még tudnom?
Az AMA és az AMA-M2 vizsgálat önmagában nem alkalmas a PBC diagnosztizálására. Ha magas az AMA vagy az AMA-M2 koncentrációja a vérben, és az orvos PBC-re gyanakszik, akkor májbiopsziát kérhet; ezzel egyértelműen vizsgálhatóak a primer biliáris cirrhosis (PBC) tipikus jelei a májszövetben. Az epevezeték elzáródása képalkotó eljárások alkalmazásával is jól diagnosztizálható.
A PBC esetek kb. felét már akkor felfedezik, amikor a páciensnek nincsenek észlelhető tünetei.
.png)