A vörösvértest (vvt) ellenanyagok, (antitestek) olyan, a szervezet immunrendszere által termelt fehérjék, amelyek az „idegen” vörösvértesteket képesek felismerni. Ez a vizsgálat azonosítja az olyan beteg vérében lévő vvt antitestesteket, amelyek a pozitív vvt ellenanyag szűrőteszthez (vvt ellenanyag szűrés vagy direkt Coombs teszt) vezettek.
Mindenki a vvt antigének egyedi kombinációját örökli. Ezek az antigének a sejtek felszínén található struktúrák, amelyek a fő vércsoportokat A, B, AB, O határozzák meg. Az emeberek normális esetben csak azok ellen az „idegen” antigének ellen fognak ellenanyagokat termelni, amelyek nincsenek jelen a saját sejteik felszínén. Minden egyén szükségszerűen termel ellenanyagokat az ellen az A vagy B vércsoport antigén ellen, amelyik nincs jelen a vörösvértestjein. Egy A vércsoportú egyén vérében például a B vércsoportantigén elleni ellenanyagok lesznek jelen.
Egy másik fontos vércsoportantigén az Rh antigén, vagy másnéven D antigén. Az ember vagy rendelkezik D antigénnel a vv-k felszínén (Rh pozitív), vagy nem (Rh negatív). D antigén elleni antitest természetesen nem fordul elő. Az Rh negatív egyénben csak egy Rh pozitív egyéntől származó vvt-kkel való találkozás után alakulnak ki anti-D antitestek. Ilyen esemény lehet például, ha a terhesség alatt vagy a szülés során bejutnak magzati vvt-k az anyai szervezetbe vagy vérátömlesztés során.
A vérátömlesztéskor beadott vérnek kompatibilisnek kell lennie a recipiens AB0 és Rh vércsoportjával, mert az ezek ellen az antigének ellen termelt ellenanyagok képesek igen gyorsan tönkretenni (hemolizálni) a beadott vvt-ket és komoly szövődményekhez vezethetnek. A fő vércsoportantigének elleni ellenanyagokat rutinszerűen azonosítják a vércsoportmeghatározás során és a beadandó vért úgy választják ki, hogy kompatibilis legyen a recipiens AB0 és Rh vércsoportjával. (További információ ezzel kapcsolatban a Vércsoport meghatározás és a Transzfúziológia szócikkek alatt található.)
Az említett AB0 és Rh vércsoportantigének mellett számos egyéb vércsoportantigén létezik, mint például a Kell, Kidd, Duffy, és egyéb Rh antigének. Ezek ellen az antigének ellen természetes módon nem termelődik ellenanyag, csak akkor jelennek meg a vérben, ha a szervezet találkozik velük – például transzfúzió útján, vagy amikor az anya szervezetébe kerülnek magzati vvt-k a terhesség, vajúdás, illetve szülés során. Ezek az ellenanyagok vagy járnak nemkívánt szövődményekkel, vagy nem. A szövődmények megelőzése céljából szükség van a vvt-k ellen termelődő antitestek meghatározására.
Akkor végzünk az AB0 vércsoportantigéneken túl egyéb antigének ellen termelődő ellenanyagok kimutatására alkalmas vizsgálatokat, ha a vérben vvt-k elleni ellenanyagok jelenlétét mutattuk ki szűrővizsgálattal (direkt Coombs teszt vagy vvt ellenanyag szűrés). Ez a szűrővizsgálat a vércsoport meghatározási panel része, amelyet jellemzően a következő esetekben kérnek:
- A terhesgondozás során
- Ha vérátömlesztésre (transzfúzióra) van szükség
- Transzfúziós reakció gyanújakor
- Az újszülöttek hemolítikus betegsége esetén
- Autoimmun hemolitikus anémia gyanúja esetén (amikor a szervezet tévesen a saját vörösvértestjei felszínén található antigének ellen termel ellenanyagokat)
Szövődmények akkor alakulhatnak ki, ha olyasvalaki kerül kapcsolatba ismételten az „idegen” antigént hordozó vvt-kkel, akinek a vérében már jelen vannak az azt felismerő ellenanyagok. Ilyen újbóli találkozás lehet egy ismételt transzfúzió vagy terhesség. Ekkor a vvt ellenanyagok kötődhetnek az idegen eredetű vvt-k felszínén megtalálható antigénekhez és ez a vvt-k károsodásához vezethet. Az érintett antigéntől, antitesttől és az antigént hordozó vvt-k mennyiségétől függően a kiváltott reakció lehet közepes, súlyos, vagy akár életet veszélyeztető is.
Azokat az antitest-antigén párokat nevezzük klinikailag jelentősnek, amelyek a vvt-k elpuszítására képesek. Ez a reakció történhet azonnal – akár a vérátömlesztés közben – vagy hosszabb idő – egytől akár több napig, vagy még több idő – elteltével. A vvt-k elpusztítása (a hemolízis) történhet az erekben, a májban vagy lépben is. A hemolízis jelei és tünetei közé tartozik a láz, hidegrázás, a hányinger, alhasi fájdalom, az alacsony vérnyomás, a véres vizelet és a sárgaság.
.png)