A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

Vérszegénység (anaemia) akkor jön létre, ha a vörösvértestekben található hemoglobin mennyisége a normális szint alá csökken. A hemoglobin feladata az oxigén szállítása a szervezetben. Sokféle vérszegénység létezik, ezen a lapon csak a leggyakoribbakra térünk ki.
 

Vas- és/vagy vitaminhiány okozta anaemia

A vashiányos vérszegénység a vérszegénységek közül a legyakoribb. Legtöbbször valamilyen vérzés okozza. Nők esetében erős havi vérzés is okozhatja, de idősebb férfiakban és nőkben általában a belek betegségei okozzák. A gyermekek és a terhes nők szervezetének az átlagosnál több vasra van szüksége, így a vashiányt egyszerűen az étellel bevitt vas elégtelen mennyisége is okozhatja. Néhány szélsőséges diéta is eredményezhet vashiányt. A vashiány kezelése többnyire vaspótlást is magában foglal. Idősebbek esetében a kóros vérvesztés okának felderítésére általában további vizsgálatokat is végeznek.

A terhes és szoptató anyákban gyakrabban fejlődik ki vashiány, mivel a babának a fejlődéshez nagy mennyiségű vasra van szüksége. A vashiány alacsony születési súlyhoz és koraszüléshez vezethet. A terhesség előtt álló és a terhes nők ezért rutinszerűen vaspótlásban részesülnek ezen szövődmények megelőzésére. A vashiányos anyák által szoptatott babákban is jellemzően vashiányos vérszegénység alakul ki.

A vérvizsgálatok eredményei normális vagy alacsony hemoglobint, csökkent vaskoncentrációt, alacsony ferritinszintet, és kóros vörösvértest paramétereket mutathatnak. A teljes vaskötő kapacitás (TVK) és a transzferrin emelkedett. A ferritin vizsgálatot tartják a legspecifikusabbnak a vashiányos vérszegénység felismerésére, feltéve, hogy nincs fertőzés vagy gyulladás jelen.

A B12 vitaminhiány kevésbé gyakori, mint a vashiány, és általában nem is a B12 vitamin étrendi hiánya okozza. A leggyakoribb ok a vészes vérszegénységnek nevezett betegség, amelyben a szervezet nem termeli azt (az intrinszik faktornak nevezett) fehérjét, amely a B12 vitamin táplálékból való felszívódásához szükséges. A B12 vitaminhiány idegkárosodást is okozhat, amely gyakran a kézben és lábban kezdődő zsibbadtság érzésben és bizsergésben nyilvánul meg. A hemoglobin alacsony, de a vörösvértestek kórosan nagyok (macrocytosis).

A folsav hiánya a B12 vitaminhiányhoz hasonló mintájú hemoglobin és vörösvértest paraméter eltéréseket okoz. A folsav sokfajta táplálékban megtalálható, főleg a zöld, leveles zöldégekben. (Az Egyesült Államokban a legtöbb gabona termékhez folsavat adagolnak, így napjainkban a folsavhiány ott ritka). Terhesség alatt a folsav szükséglet fokozott, így ilyenkor normál táplálkozás mellett is folsavhiány jöhet létre. Ez különösen veszélyes, mivel a folsavhiány a magzat agyának és gerincvelőjének fejlődési zavarához vezethet, ezért a terhes nőknek általában folsavpótlásra van szükségük.


 

Aplasztikus anaemiák

Az aplasztikus anaemia (vérszegénység) ritka betegség, amelyet a csontvelő elégtelen működése miatt kialakuló alacsony fokú vörösvérsejt-termelés jellemez. Az aplasztikus anémia tünetei közé tartoznak: az időben elhúzódó vérzés, a zúzódások („kékfoltok”) sűrűbb megjelenése a csökkent vérlemezkeszám miatt, sápadt bőrszín, kimerültség a csökkent hemoglobin következtében, és gyakoribb és súlyosabb fertőzések az alacsony fehérvérsejtszám miatt. A minőségi vérkép az összes sejttípus csökkenését mutatja (pancitopénia). A csontvelő vizsgálata szerint az érett sejtek száma csökkent. A kezelés a kiváltó októl függ. Súlyos esetekben vérátömlesztés és csontvelőátültetés is szükségessé válhat.


 

Hemolitikus anaemiák

A vérszegénységet ritkán olyan problémák is okozhatják, amelyek miatt a vörösvértestek idő előtt lebomlanak. A vörösvértestek rendesen nagyjából 3-4 hónapig vannak a vérkeringésben. Hemolitikus anaemiákban (vérszegénységekben) ez az idő némely esetekben akár napokra is lecsökkenhet.

A sarlósejtes vérszegénység egy öröklődő betegség, amely „jellegként”, heterozigóta formában (az egyik szülőtől származó egy mutáns gén hordozása esetén) csak kisebb problémákat okoz. Súlyos klinikai problémákat eredményez azonban, ha „betegségként”, homozigóta formában (két szülőtől örökölt két mutáns gén) van jelen. A vörösvértestek alakja eltorzul, élettartamuk lecsökken, és eltömeszelik a vérereket, ami fájdalmat okoz. A kezelés jellemzően a tünetektől függ.

A talasszémia a hemoglobintermelés öröklött rendellenessége és – a vashiányban látotthoz hasonlatos - kismérteű vörösvértestek képződését eredményezi, (microcytosis). A legsúlyosabb formákban a vörösvértestek élettartama csökkent. Enyhébb esetekben a vérszegénység mérsékelt, vagy nincs is jelen, és a betegséget csak a rutin vérképben látott kisméretű vörösvértestek alapján fedezik fel. Ez a genetikai betegség sűrűbben fordul elő meditterán-, afrikai és ázsiai származású emberekben. A hemoglobintermelés zavara érintheti a globin részek két fő összetevőjének bármelyikét, így a betegséget ennek megfelelően alfa vagy béta talasszémiaként határozzák meg. A béta minor alak (néha béta talasszémia jellegnek is nevezik, mint a sarlósejtes vérszegénységben) akkor jelentkezik, ha egy személy fele részben normális fele részben béta talasszémia géneket örököl. Enyhe vérszegénységet okoz és nincsenek tünetei. A béta major alak (két béta talasszémia gén öröklésekor, Cooley vérszegénységnek is nevezik) súlyosabb, növekedési elmaradásban, sárgaságban (bőr és a szem fehér részének sárga elszíneződése), és súlyos vérszegénységben nyilvánul meg. A hemoglobin elektroforézises vizsgálata a hemoglobin A2 és/vagy a hemoglobin F emelkedését mutatja a béta talasszémia formában, és viszonylagosan normális lehet a többi formában.


 

A vérszegénység egyéb gyakori okai

Az idült (hosszú ideig fennálló) betegségek vérszegénységet okozhatnak. A vörösvértestek az elsősorban a vesékben termelt eritropoietin nevű hormon hatására keletkeznek a csontvelőben. A vesebetegségek vérszegénységet okozhatnak, az eritropoietin nem kielégítő termelése miatt; a vérszegénység ekkor eritropoietin injekciókkal kezelhető. Olyan idült betegségek fennállásakor, amelyek a szervezetben gyulladásos reakciót váltanak ki, a csontvelő eritropoietinre adott reakcióképessége csökkenhet. Például a rheumatoid artritisz (súlyos ízületi betegség forma, autoimmun megbetegedés, amelyet az okoz, hogy a szervezet megtámadja saját sejtjeit) ilyen mechanizmussal okoz vérszegénységet. Hasonló módon vérszegénységet okozó betegségek közé tartoznak az idült fertőzések (például HIV vagy TBC), daganatok és cirrhosis. A csontvelő kóros működése okozta betegségek, (például leukémiák, limfómák) szintén vérszegénységgel társulhatnak.

Számos más betegség is okozhat vérszegénységet (lásd például a G6PD enzim rendellenes működését); - ez a fejezet csak a leggyakoribb formákat tekintette át.

A vérszegénységeket a családi és egyéni kórtörténet, a tünetek, és a fent említett laboratóriumi eredmények alapján diagnosztizálják és kezelik.

 

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

 

Magyar nyelven további információ található a http://www.webbeteg.hu/cikkek/hematologiai_betegseg/145/a-verszegenyseg-(anaemia) és http://www.webbeteg.hu/cikkek/hematologiai_betegseg/527/verszegenyseg-gyermekkorban címeken.

 

S1
Clinical Chemistry: Theory, Analysis, Correlation. 3rd Edition. Lawrence A. Kaplan and Amadeo J. Pesce, St. Louis, MO. Mosby, 1996.

S2
Clinical Hematology and Fundamentals of Hemostasis. Harmening D, ed. 3rd ed. Philadelphia: F. A. Davis Company; 1997.

S3
Stiene-Martin EA, Lotspeich-Steininger C, Koepke J. Clinical Hematology: Principles, Procedures, and Correlations. 2nd ed. Philadelphia: Lippincott Company; 1998.

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

Medline Plus: Anemia
Aplastic Anemia & MDS International Foundation, Inc.

Anemia Institute (Canada)

Anemia Lifeline

Cooley's Anemia Foundation

American Sickle Cell Anemia Association

National Anemia Action Council