Az alacsony-sűrűségű lipoproteinek (LDL) olyan részecskék, amelyek a szervezetben a zsírokat szállítják. Minden ilyen részecske fehérje, koleszterin, triglicerid, és foszfolipid molekulák kombinációjából áll. Ahogy a vérben keringenek, összetételük változik. Egyes molekulákat leadnak, míg másokat felvesznek. Ennek eredményeként a lipoprotein részecskék tulajdonságai a nagytól és „bolyhostól” a kicsi és sűrűig változhat. Az LDL részecske (partikulum) vizsgálat a vérben a különböző tulajdonságú részecskék egymáshoz viszonyított mennyiségét adja meg. Ezt gyakran al-frakció vizsgálatnak is nevezik.
A hagyományos zsírvizsgálat során a vérben jelen levő LDL koleszterin (LDL-C) mennyiségét határozzák meg, de nem értékelik az LDL részecskék számát (LDL-P). Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy ha a kicsi,sűrű LDL részecskék (sdLDL) száma nagyobb, az gyulladással jár és nagyobb valószínűséggel okoz érelmeszesedést (ateroszklerózist), mintha kevesebb könnyű és „bolyhos” LDL részecske van jelen. A kutatók úgy gondolják, hogy az sdLDL fokozott száma lehet az egyik oka annak, ha valakinél szívinfarktus lép fel annak ellenére, hogy az összkoleszterin és LDL koleszterin koncentráció értéke nem különösebben magas.
Nem egyértelmű, hogy az LDL al-frakciók rutinszerű vizsgálata mennyire segíti a szívbetegség kockázatának a becslését, vagy hogy van-e valamilyen hatása a kezeléssel kapcsolatos döntésekre. A National Lipid Association Annual Summary of Clinical Lipidology szervezet 2015-ös jelentésében hivatkoznak arra, hogy potenciálisan használható válogatott betegcsoportban az alfrakciók vizsgálata, azonban több klinikai kutatásra van szükség az LDL al-frakciók végső értékének a meghatározásához és annak az eldöntéséhez, hogyan kell az eredményeket használni. Az LDL al-frakció és az LDL-P vizsgálatok eredményeinek a használatára vonatkozó ajánlások az aktuálisan zajló vizsgálatok eredményeként alakulnak ki, melyek közé tartozik:
- A JUPITER nevű klinikai vizsgálat eredményei; ennél a szív- és érrendszeri betegség (CVD) kezelését vizsgálják és összefüggést találtak a betegség és LDL al-frakciók között
- Több, testmozgással kapcsolatos vizsgálat eredményének az áttekintése során kapcsolatot igazoltak a testmozgás, a kis LDL részecskék számának a csökkenése, valamint a szív- és érendszeri betegségek kockázatának a mérséklése között
- Egy vizsgálat kapcsolatot mutatott ki a betegség súlyosbodása és a kis LDL részecskék számának az emelkedése között. A részecskéket többféle módon vizsgálták, így ultracentrifugálással (a részecskéket sűrűségük alapján különítették el), poliakrilamid gradiens gél elektroforézissel (töltés és méret alapján való elkülönítés) és NMR (magmágneses rezonancia) spektroszkópiával (ami a részecskéket összetételük szerint méri)
- Az AACC Lipoprotein és Vascular Diseases Division Working Group on Best Practices munkacsoport 2013-ban összehasonlította az apolipoprotein B (Apo B) és az LDL-P-t abból a szempontból, hogyan jelzik az aterogén részecskeszámot. A csoport arra a következtetésre jutott, hogy mind a két teszt közel azonos mértékben képes meghatározni a szív- és érrendszeri betegség kockázatát; mind a kettő az LDL-C-nél jobban teljesített. A csoport támogatta, hogy a szív- és érrendszeri betegség kockázat szűrésének és a kezelési irányelveknek a része legyen az Apo B vagy LDL-P mérése, azonban előnyben részesítette az Apo B vizsgálatot, mivel számos más ok mellett könnyebben elérhető. (lásd Források) Megjegyzés: az Apo B-t az LDL-P-t potenciálisan helyettesítő markernek tekintik, mivel az Apo B az összes LDL és nagyon alacsony-sűrűségű lipoprotein (VLDL) részecskében jelen van.
- Európai embereknél az LDL al-frakciók genetikai elemzése és az ehhez kötődő terápiával kapcsolatos felmérés kimutatta, hogy az LDL al-frakciók genetikai szabályozása eltér az össz LDL-étől.
Az embereknél az sdLDL részecskék számát részben meghatározza a genetikai állomány, részben a nem (a férfiaknál nagyobb az sdLDL szám, mint nőknél), és részben az életmód és az ember általános egészségi állapota. Bizonyos betegségek és állapotok, például a cukorbetegség (diabétesz) és a magas vérnyomás esetén nagyobb az sdLDL szám.
Ahogy azt fentebb is említettük, számos módszert, így ultracentrifugálást, poliakrlimaid gradiens gélelektroforézist és NMR spektroszkópiát használnak a lipoprotein al-frakciók meghatározására.
Általában előre meg lehet mondani, hogy valakinél magas-e az sdLDL részecskék száma, ha megmérik a triglicerid és nagy-sűrűségű lipoprotein koleszterin (HDL-C) szinteket. Ezeket a teszteket jellegzetesen a lipid profil részeként végzik. Azok az emberek, akiknek magas a triglicerid és alacsony a HDL-C szintje, általában nagyobb az sdLDL száma. Általában nagyobb az sdLDL szám, ha a triglicerid szint magasabb, mint 1,35 mmol/L és az HDL-C szint férfiaknál alacsonyabb, mint 1,036 mmol/L, nőknél alacsonyabb, mint 1,295 mmol/L.
Egyéb lipoprotein részecskék, például a HDL és VLDL esetében is el lehet végezni az al-frakciók vizsgálatát, azonban ezekre a vizsgálatokra elsősorban kutatási célból kerül sor és így nem tartoznak ehhez a részhez.
.png)