Hivatalos név
Lipid profil
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
15.01.2018.

A Lipid profil olyan laboratóriumi vizsgálatok csoportja, amelyekkel a szervezet zsírháztartását, annak egyes komponenseit lehet vizsgálni. Mivel a lipidek köztudottan fontos tényezői a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának, ezért a Lipid profilt gyakran kérik e betegségek (pl. a szívrohamnak vagy a vérerek blokkolása által okozott stroke-nak) kockázatának felméréséhez.

Accordion Title
Vizsgálatok
  • Milyen vizsgálatok tartoznak a Lipid profilba?

    A Lipid profil magába foglalja az összkoleszterin, a HDL koleszterin (ezt gyakran nevezik jó koleszterinnek), az LDL-koleszterin (ezt gyakran nevezik rossz koleszterinnek), és a trigliceridek meghatározását. Az eredményközlésnél gyakran adnak meg egyéb számított értékeket is, mint pl. a HDL/koleszterin arányt, vagy olyan kockázati értékeket, amelyek a lipid profil eredményein kívül a kor, a nem és egyéb kockázati faktorokon alapulnak.    

  • Hogyan alkalmazzák a Lipid profil eredményeit?

    A Lipid profil eredményei értékelhetők önmagukban, vagy az ismert szívbetegség kockázati faktoraival együtt. Felhasználhatók kezelési vagy nyomonkövetési terv kidolgozásánál is.

  • Hogyan döntenek a kezelésről?

    A kezelés fő indikátora a páciens LDL-koleszterin szintje és az egyéb kockázati tényezők száma. Az alábbi esetekben válhat szükségessé kezelés:

     

    • Az LDL kisebb mint 100 mg/dL (2,59 mmol/L) és a páciensnek szívbetegsége vagy diabetesze van.
    • Az LDL kisebb mint 130 mg/dL (3,37 mmol/L) és a páciensnek 2 vagy több kockázati tényezője van.
    • Az LDL kisebb mint 160 mg/dL (4,14 mmol/L) és a páciensnek nincs vagy 1 kockázati tényezője van.


    A magas LDL-koleszterin csökkentésének egyik legegyszerűbb módja az életmód megváltoztatása. Ennek két legfontosabb tényezője: az egészséges étrend és a megfelelő fizikai aktivitás. Az étrendnél fontos az alacsony telített zsírsav tartalmú ételek fogyasztása, a fizikai aktivitásnál a mértékletes, egyénre szabott edzésen való részvétel. A megfelelő étrend összeállításában dietetikus adhat tanácsot.

    Ha az alacsony zsírtartalmú diéta és az edzés nem elegendő az LDL-koleszterin célértékekre való csökkentéséhez, akkor a gyógyszeres terápia lehet a következő lépés. Számos gyógyszercsoport hatékony az LDL csökkentésében, (ezeket összefoglaló néven statinoknak hívják), az orvos ezek közül írja fel a legmegfelelőbbnek tartottat. A kezelés hatékonyságát rendszeres időközönként ellenőrzik. Ha a gyógyszer nem csökkenti az LDL-koleszterin szintjét a meghatározott értékre, akkor az orvos vagy megemeli a gyógyszer dózisát, vagy egy másik gyógyszert választ.

  • Melyek a koronáriás szívbetegség kockázati faktorai (a magas LDL-koleszterin szinten kívül)?

    Kockázati faktorok:

     

    • Dohányzás
    • Kor (45 évesnél idősebb férfi vagy 55 évesnél idősebb nő)
    • Alacsony HDL koleszterin (kevesebb mint 40 mg/dL (1,04 mmol/L))
    • Magas vérnyomás  (140/90-es vérnyomás vagy magasabb)
    • szívbetegségre vonatkozó családi kórtörténet (szívbetegség 55 év alatti férfi, vagy 65 év alatti nő közeli rokonnál)

    Megjegyzés: A magas HDL-t (60 mg/dL - 1,56 mmol/L - vagy e felett) "negatív kockázati faktornak tekintik", és ilyenkor az összkockázati faktort eggyel csökkentik.

Gyakori kérdések

1. Az összkoleszterin szűrőtesztet eredménye kevesebb mint 200 mg/dL (5,18 mmol/L) volt. Szükség van-e Lipid profil vizsgálatra?
Ha az összkoleszterin szint 200 mg/dL (5,18 mmol/L)  alatt van, és nincs szívbetegség vagy egyéb kockázati faktor a családi kórtörténetben, akkor a Lipid profil vizsgálatainak elvégzése valószínűleg nem szükséges. Ugyanakkor ajánlott a HDL-koleszterinmérése, hogy megbizonyosodjanak arról, nem alacsony-e a HDL-koleszterin is. Manapság a szűrőprogramok először az összkoleszterin és a HDL-koleszterin meghatározását ajánlják. Ha az összkoleszterin értéke 200 mg/dL (5,18 mmol/L) alatt, a HDL-koleszterin 40 mg/dL (1,04 mmol/L) felett van, akkor nincs szükség a teljes Lipid profil elvégzésére.

2. Milyen gyakran szükséges a Lipid profil ellenőrzése?
Az egyéb szívbetegség kockázati faktor nélküli, egészséges személyeknek minden ötödik évben ajánlott az ellenőrzés, de általában a teljes lipid profil elvégzésére ilyenkor sincs szükség. Ha azonban valakinek tartósan magas az összkoleszterin szintje, vagy valamilyen kockázati tényezővel rendelkezik, a lipid statust gyakrabban kell ellenőrizni, és szükség lehet a teljes Lipid profil elvégzésére is.

3. A Lipid profil magas triglicerid szintet, de referencia értéken belüli LDL-koleszterin koncentrációt jelez. Előfordulhat ez?
Igen, előfordulhat. A biológiai relevancián kívül az LDL-koleszterin meghatározási módja is lehetővé teszi ezt. A legtöbb Lipid profil szűrésben ugyanis az LDL-koleszterin koncentrációját más lipid féleségek (összkoleszterin, HDL-koleszterin és trigliceridek) mérési eredményeiből számolják ki. Ugyanakkor tudni kell, hogy a 400 mg/dL (4,52 mmol/L) feletti triglicerid koncentráció esetén a számolási eredmények nem valósak. Ha a trigliceridek szintje meghaladja a 400 mg/dL-t (4,52 mmol/L), akkor ahhoz, hogy megállapítsák az LDL-koleszterin valós koncentrációját, speciális mérési technikára van szükség. (Ilyen pl. a direkt LDL-koleszterin meghatározás, vagy a lipid ultracentrifugálás.)

4. Mi az a VLDL?
A "Very Low Density Lipoprotein" (VLDL, nagyon alacsony sűrűségű lipoprotein) a három fontos lipoprotein féleség egyike. A másik kettő a "High Density Lipoprotein" (HDL, nagy sűrűségű lipoprotein) és a "Low Density Lipoprotein" (LDL, alacsony sűrűségű lipoprotein). Ezen részecskék mindegyike koleszterin, fehérje és triglicerid keverékét tartalmazza, de változó mennyiségben. Az összetétel jellemző az egyes részecskére. Az LDL tartalmazza a legnagyobb mennyiségű koleszterint, a HDL pedig a legnagyobb mennyiségű fehérjét, a VLDL pedig a legnagyobb mennyiségű trigliceridet. Mivel a VLDL tartalmazza a legnagyobb mennyiségű trigliceridet, ugyanakkor a többi részecske összetétele viszonylag állandó, ezért lehetséges a VLDL koleszterin szint becslése a triglicerid értékének (mg/dL-ben) 5-tel való osztásával. Jelenleg nincs egyszerű, direkt módja a VLDL-koleszterin mérésének, ezért a trigliceridekből kalkulált becslést alkalmazzák a legtöbb esetben.  Ez a számítás - az LDL-koleszterinhez hasonlóan - nem használható, ha a triglicerid szint 400 mg/dL-nél (4,52 mmol/L-nél) magasabb.

 

következőelőző

Az utolsó módosítás dátuma  31.07.2014

Felhasznált forrásmunkák

 

Idegennyelvű adatbázis:
www.nih.gov

S1
Executive Summary of the Third Report of the National Cholesterol Education Program (NCEP) Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults (Adult Treatment Panel III) JAMA (2001) 285:2486-2497.
 

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe