LDL-koleszterin

Az LDL-koleszterin-tesztet a szívbetegség kockázatának becslésére használják. A vérben található összes koleszterinféleség közül az LDL-koleszterint tekintik a legfontosabb tényezőnek a szívbetegség kockázatának becsléséhez. A kezelésre vonatkozó döntések is jórészt az LDL értékén alapulnak.

Az LDL-t az orvos rendszerint más tesztekkel együtt, beleértve a triglicerid-, koleszterin- és HDL-koleszterin-teszteket, a lipidprofil egyik részeként kéri. A lipidprofilt az orvos egészséges embereknél, a fizikai rutinvizsgálat részeként kéri. A lipidprofilt annál a páciensnél is kérhetik, akinél egy szűrővizsgálat során magas koleszterinszintet állapítottak meg. Ekkor a vizsgálat arra irányul, hogy eldöntsék, a magas koleszterinszintért az LDL-frakció megnövekedése-e a felelős.

Az LDL-koleszterin emelkedett koncentrációja növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Ezt más tényezőkkel együtt használják, mint például az életkor, a nem, a dohányzás, a vérnyomás, a túlsúly, hogy megbecsüljék a szívbetegség jövőbeni kialakulásának esélyét. Ha ez azt jelzi, hogy Ön nagy kockázatnak van kitéve, az LDL-koleszterint ezután „célértékként” használják, amelyet Önnél szeretnének elérni a terápia során.

A VIII. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia (MKKK) ajánlása alapján a szív- és érrendszeri betegségek magas kockázatának kitett emberek LDL-koleszterin célértéke kisebb, mint 1,8 mmol/l. Alternatív célként a kiindulási LDL-koleszterin szint több, mint 50%-os csökkenése is szerepel. Ne feledje, hogy minél alacsonyabb az LDL-koleszterin értéke, annál kisebb az esélye a szív- és érrendszeri betegségekre.

LDL-koleszterin célértéke

- közepes kockázat esetén kevesebb, mint 2,6 mmol/l,

- kis kockázat esetén kevesebb, mint 3,0 mmol/l.

Az LDL-koleszterin-teszthez a vérvétel éhgyomorra történik. Ez azt jelenti, hogy a vérvételt megelőző 12 órában semmi olyat nem szabad enni vagy inni, ami a 12 órás időtartamra kalóriát biztosít. Ennek az az oka, hogy az LDL-szint számításakor gyakran más vizsgálatok – pl. trigliceridek – eredményeit is figyelembe veszik, ezekhez pedig éhgyomri vérvétel szükséges. Az így képzett eredményt "Számított LDL"-nek hívják. (A számítás egyik módja az, amikor az összkoleszterin koncentrációjából kivonják a HDL-koleszterin koncentrációját, majd ezt követően a triglicerid koncentrációjának az ötödrészét: LDL = Koleszterin - HDL - (TG/5).) Fontos megjegyezni, hogy a számítás csak bizonyos korlátok között (pl. maximum 4,5 mmol/L triglicerid koncentrációig) alkalmazható, és a számított LDL-koleszterin értéke az egyes mérések hibáival erősen terhelt lehet. Ez a hiba elérheti akár a 30%-ot is, ezért a számított LDL-koleszterin ma már korszerűtlen és a gyakorlatban nem alkalmazható! A kémiai automatákon az LDL-koleszterin közvetlen mérésére gyors, egyszerű és megbízható mérési eljárások vannak.
A legtöbb laboratórium ma már megfelelő kalibrátorokat és speciális módszert alkalmazva közvetlenül méri az LDL-koleszterint. Az így képzett eredményt "Direkt LDL"-nek hívják. Ehhez nem szükséges a páciensnek vérvételkor éhgyomorra lenni.
Az LDL-koleszterint akkor célszerű mérni, amikor az egyén egészséges. A vér LDL-koleszterin-szintje akut betegségek, közvetlenül szívinfarktus vagy stresszfolyamat (pl. műtét vagy közlekedési baleset) után időlegesen alacsony. Bármilyen betegséget követően legalább 6 hetet kell várni, és csak ezt követően érdemes elvégezni az LDL-koleszterin-meghatározást.

Terhesség alatt a koleszterinszint általában magas. Szülés után legalább hat hetet kell várni, amíg az LDL-koleszterint érdemes meghatározni.

Az első lépés a magas LDL-szint csökkentésére az életmód-változtatás. Ebbe beletartozik a telített zsírsavakat tartalmazó ételek fogyasztásának mérséklése, az optimális testsúly elérése és megtartása, valamint a rendszeres fizikai aktivitás. Ha az életmódváltozással nem sikerül a kívánt szintre csökkenteni az LDL-koleszterint, akkor gyógyszeres kezelés válhat szükségessé.

A telített zsírsavakban szegény diéta esetén, amikor a telített zsírsavak által szolgáltatott kalória az összes kalóriának kevesebb mint 7%-át adja, az LDL-koleszterin-szint kb. 10%-kal csökkenthető.

Az Amerikai Szívgyógyász Társaság szerint az éhgyomri lipidprofilt (koleszterin, HDL, LDL, trigliceridek) 20 éves kortól ajánlott elvégezni.

Gyakran szűrik azon szülők gyermekeit, akiknek családjában magas LDL-szint és szívbetegség volt megfigyelhető. Van azonban egy figyelemre méltó ellentmondás: A 18 év alatti fiatalok gyógyszeres kezelésével szemben erős fenntartások vannak, mivel a gyógyszerek befolyásolhatják a növekedést és a fejlődést.