Más néven
Féregpete- és protozoonvizsgálat
Hivatalos név
Féregmeghatározás
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
19.06.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálattal megállapítható, hogy vannak-e fertőző paraziták a gyomor-bél traktusában.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amennyiben hasmenése van, amely néhány napnál tovább tart, és/vagy vér vagy nyák figyelhető meg a szokásosnál hígabb székletében, különösen akkor, ha kirándulás közben természetes folyó vagy állóvízből ivott, vagy külföldre utazott.

Milyen mintára van szükség? 

A vizsgálathoz friss vagy tartósított székletmintára, esetenként több, különböző napokon gyűjtött mintára van szükség.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A féregpete- és protozoonvizsgálat a székletminta mikroszkópos értékelése. Arra szolgál, hogy a gyomor-bél traktusban esetleg jelen levő fertőző parazitákat megtaláljuk. Ezek a paraziták és petéik (lárváik, cisztaformák) a széklettel ürülnek – kerülnek ki a szervezetből. Ha a székletből üveg tárgylemezen vékony kenetet készítünk, azt megfestjük, a paraziták mikroszkóppal felismerhetők. A különböző féregpeték és protozoonok alakja, mérete és belső struktúrája más és más, és az adott fajra jellemző. 
Sokféle parazita képes megfertőzni az embert. Mindegyiknek meghatározott életciklusa (érési ciklusa) van, és megfelelő élőhelye, amelyhez adaptálódott. Egyesek köztigazdában (például birkában, tehénben vagy kígyóban) töltik életük egy részét, mielőtt az emberbe kerülnének; mások „véletlenszerűen” fertőzik meg az embert, megint mások nem válogatósak abban, hogy kit vagy mit fertőznek meg. A paraziták többségének van kifejlett alakja és ciszta/pete formája. Egyesek közülük lárvaállapoton át válnak éretté. A gyomor-bél traktust fertőző paraziták a széklettel kerülnek a külvilágba. A paraziták petéi igen ellenállóak, sokáig életben maradnak a környezetben gazda nélkül.

 

Az ember a legtöbbször úgy fertőződik parazitákkal, hogy petékkel szennyezett vizet iszik vagy ilyen ételt eszik. Ez a szennyeződés nem látható az étel vagy víz látványa, illata és íze teljesen normális. Mivel a fertőzött személy széklete is fertőz, higiénés rendszabályok (kézmosás és gondosság az ételkészítésnél) betartása nélkül a fertőzést másoknak átadhatják. Ez különösen aggályos napközis gyermekeknél és otthonban élő időseknél. A parazitás fertőzések nemcsak azért fordulnak elő ezekben a csoportokban, mert könnyen terjednek, de azért is, mert a fertőzöttek immunrendszere kevésbé képes a fertőzés leküzdésére.

A leggyakoribb parazitákat az Egyesült Államokban három egysejtű képviseli: Giardia lamblia, Entamoeba histolytica és Cryptosporidium parvum. Az egész világon megtalálhatók hegyi forrásokban és tavakban, de bekerülhetnek uszodák vizébe, meleg fürdőkbe vagy esetenként a kommunális vízhálózatba. A Cryptosporidium (crypto) ellenáll a klórnak, és úszómedencék vizében több napig képes életben maradni. Megfelelő szűréssel azonban eltávolíthatók a vízből. A legtöbb parazitás fertőzést ezek okozzák, de néha féregszerű paraziták, például hengeres férgek vagy szalagférgek is okozhatnak fertőzést.

Azok, akik külföldre utaztak, különösen fejlődő országokba, sokféle egyéb parazitával történő fertőződés veszélyének vannak kitéve. Meleg éghajlatú vidékeken és olyan helyeken, ahol a víz- és szennyvízkezelés kevésbé hatékony, parazitákkal sokkal gyakrabban találkozhatunk. Ezeken a helyeken a Giardia, Cryptococcus és E. histolytica mellett laposférgek, hengeres férgek, horgasférgek és mételyek széles skálája fordulhat elő. A látogatók rendszerint akkor fertőződnek, amikor valamilyen petékkel szennyezett ételt vagy italt fogyasztanak (olyan egyszerű dolgok is okozhatnak fertőzést, mint a jégkocka az italban vagy a friss saláta), de egyes paraziták a bőrön is képesek áthatolni.

A parazitafertőzés leggyakoribb tünetei a hosszabb ideig tartó hasmenés, véres hasmenés, nyálkás széklet, hasi fájdalom és émelygés. A pácienseknél fejfájás és láz is jelentkezhet, néha pedig alig vannak vagy egyáltalán nincsenek észrevehető tüneteik.



Hogyan történik a mintavétel?
A friss székletmintát egy steril gyűjtőtartályba (vagy tiszta felszínre) gyűjtjük. Ügyeljünk rá, hogy a minta vizelettel vagy vízzel ne szennyeződjön. A mintát, a mintavételt követően általában egy órán belül a laboratóriumba juttatják, vagy olyan edénybe teszik, amely különböző tartósító oldatokat tartalmaz.

A tartósított székletmintát körülbelül egy napon belül a laboratóriumba kell szállítani. Amennyiben orvosa több minta vizsgálatát tartja szükségesnek, mindegyik mintát tartósítóoldatos tartályba gyűjtheti, mielőtt azokat a laboratóriumba egyszerre visszajuttatná. Ha több minta vizsgálatát kérik, azokat különböző időben, gyakran különböző napokon kell gyűjteni. Az edényen fel kell tüntetni a beteg nevét, a dátumot és a mintavétel idejét.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A protozoon- és féregpete-vizsgálatot elhúzódó hasmenés okának felderítésére alkalmazzák. Annak megállapítására kérik, hogy vannak-e jelen paraziták gyomor-bél rendszerében, és ha igen, azonosítsák azokat. Mivel a hasmenésnek számos más kiváltó oka is lehet, a féregpete- és parazitavizsgálatot gyakran egyéb vizsgálatokkal együtt kérik, például széklettenyésztéssel (amellyel kórokozó baktériumok jelenléte mutatható ki a székletben). A protozoon- és féregpete- vizsgálatot hagyományosan többszörös vizsgálatokként kérték, például 3 minta 3 különböző székletürítésből, gyakran különböző napokon. Úgy gondolták, ez a legelőnyösebb módja annak, hogy az esetleg kis számban jelen levő petéket a székletből kimutassák (nagyobb a valószínűsége, hogy nem nézik el a fertőzést). Ma már sok orvos csak egyetlen minta féregpete-vizsgálatát kéri, majd, amennyiben szükségesnek tartja, egyéb vizsgálatokat kér. Kezelőorvosa Giardia, Cryptosporidium vagy E. histolytica antigénkimutatást is kérhet, ha azt gyanítja, hasmenését a fenti paraziták egyike okozza. Ezek a vizsgálatok a paraziták felszínén található fehérjestruktúrákat mutatnak ki, és akkor is alkalmasak a fertőzést okozó ágens azonosítására, ha parazitákat vagy petéket a székletben éppen nem látni. A protozoon- és féregpete-vizsgálatot azonban nem helyettesítik, mivel csak egy adott parazita jelenlétét vizsgálják. A protozoon- és féregpete-vizsgálat bármely jelen lévő parazita azonosítását lehetővé teszi.

A protozoon- és féregpete-vizsgálatokat kérhetik a féregirtó kezelés hatékonyságának ellenőrzésére is.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A vizsgálatot akkor kérik, ha elhúzódó hasmenése van, hasi fájdalomra panaszkodik vagy vér és/vagy nyálka látható székletében. Ha tünetei vannak, és a közelmúltban külföldön járt, kirándulás közben természetes folyó- vagy állóvízből ivott, vagy olyan egyénnel került kontaktusba, akinél parazitás fertőzést diagnosztizáltak (például családtag).

Ha Ön parazitás fertőzésen esett át, a protozoon- és féregpete-vizsgálatokat a kezelés hatásosságának ellenőrzésére is kérhetik.

Mit jelent az eredmény?
Ha a székletben pete vagy parazita nem látható, hasmenését más okozhatta. Az is lehetséges, hogy a paraziták túl kis számban vannak jelen ahhoz, hogy kimutathatóak legyenek. Orvosa további féregpete-kimutatást kérhet és/vagy más vizsgálatokat tarthat szükségesnek a tünetek hátterében álló ok kiderítésére.

Amennyiben a mintában parazitát találtak, Önnek valóban parazitás fertőzése van. A kezelés és annak időtartama függ attól, hogy milyen parazitá(ka)t találtak, valamint az Ön általános egészségi állapotától. A megfigyelt paraziták száma információt adhat orvosának arról, hogy milyen súlyos vagy kiterjedt a fertőzés.

Mit kell még tudnom?
Ha a hasmenés néhány napnál tovább tart, kiszáradáshoz és az elektrolit-háztartás felborulásához vezethet – amely kisgyermekek és idősek esetében különösen veszélyes állapot. Ők különösen érzékenyek nagyobb mennyiségű folyadék elvesztésére.
A Giardia- és E. histolytica-fertőzések gyógyítására rendszerint gyógyszeres kezelést alkalmaznak. A tünetek néhány hét elteltével maguktól is elmúlhatnak, de kialakulhat olyan ciklus, amelyben a tünetek enyhülnek, majd ismét visszatérnek. A Cryptosporidium ellen nincs hatásos gyógymód. Egészséges immunrendszerű egyéneknél a Cryptosporidium-fertőzés néhány hét alatt rendszerint magától gyógyul. Immunkompromittált (legyengült immunrendszerű) egyénekre (például HIV/AIDS betegek, szervtranszplantáltak, tumoros betegek stb.) azonban a Cryptosporidium veszélyes lehet, náluk a fertőzés krónikussá válhat, lesoványodáshoz és táplálkozási elégtelenséghez vezethet.

A parazitás fertőzéseket közösségi szinten monitorozzák. Máskor, például nem utazással kapcsolatos megbetegedések esetében, a tiszti orvosi szolgálat feladata meghatározni a fertőzés forrását és megtenni a szükséges közegészségügyi intézkedéseket. Ha például megállapítást nyer, hogy a Cryptosporidium- vagy Giardia-fertőzés úszómedence szennyezett vizével vagy az ivóvízellátással kapcsolatos, megfelelő intézkedéseket kell hozni a fertőzés továbbterjedésének megelőzésére.

Gyakori kérdések

1. Hogyan tudom megelőzni, hogy parazitás fertőzésem legyen?

A legbiztosabb módszer, ha nem fogyasztunk olyan ételt vagy italt, amely fertőzött lehet. Ez különösen fontos, ha olyan fejlődő országba utazik, ahol a jégkocka az italban vagy a vacsorához felszolgált saláta parazitákkal szennyezett lehet. Azonban a legtisztább hegyi forrás esetében is jobb óvatosnak lenni, mivel az is lehet Giardiával szennyezett. A legtöbb parazita szabad szemmel nem látható, és sem szagát, sem ízét nem érzi a vízben. Ha családjának valamely tagja parazitás fertőzésben szenved, alapos kézmosás a fürdőszobahasználat után megelőzheti annak másokra terjedését.

2. A protozoon- és féregpete-vizsgálattal minden parazita kimutatható?
Nem, csak azok, amelyek a bélben élnek, és amelyek petéi a széklettel ürülnek. Más paraziták, például malária és cérnagiliszta kimutatására más specifikus vizsgálatok állnak rendelkezésre.

3. Miért kell a vizsgálathoz friss székletminta?
A peték és paraziták nem tartósított székletben széteshetnek, megnehezítve az állapot diagnosztizálását.

4. Lehet, hogy férgeket látok a székletemben?
Valószínűleg nem. A legtöbb parazita túl kicsi ahhoz, hogy szabad szemmel látható legyen. Amit lát, az valószínűleg a táplálékból származó emésztetlen rost. Az egyetlen módja annak, hogy erről megbizonyosodjunk, hogy mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a mintát. A paraziták jellemző struktúrával, például emésztőszervekkel rendelkeznek, a rostok nem.

5. Van más módja is a parazitás fertőzések kimutatásának?
Igen, néhány gyakori parazita, például Giardia, Cryptosporidium és E. histolytica kimutatására antigénteszteket fejlesztettek ki. Az antigéntesztek a paraziták felszínén található fehérjestruktúrákat detektálják, és akár a parazita részeinek jelenlétét is képesek kimutatni a székletmintában. Ennek előnye, hogy akkor is ki tudjuk mutatni az adott parazita jelenlétét, ha a protozoon- és féregpete-vizsgálattal azok nem láthatók. Ellenanyag-vizsgálatokat kérhetnek vérből annak megállapítására, hogy valaki találkozott-e az adott parazitával a múltban (ez utalhat lezajlott vagy krónikus fertőzésre, de ezt a vizsgálatot friss fertőzés kimutatására nem használják). Ritkán, a vékonybélből vesznek biopsziás mintát, egy kis darab szövetet, amelyet parazitafertőzésre megvizsgálnak.

6. Ha volt már parazitás fertőzésem, újra megfertőződhetek?
Igen, a fertőzést követően nem válik védetté, és újra megfertőződhet, ha ismételten találkozik a parazitával. Ez előfordulhat akkor, ha családtagjának tünetmentes parazitafertőzése, például giardiázisa van. Ők egészen addig újra és újra átadhatják a fertőzést, amíg maguk nem részesülnek megfelelő kezelésben.

7. Miért ne szedjek recept nélkül kapható hasmenés elleni gyógyszert?
Ilyen szert csak orvosa kifejezett javaslatára szedjen. A hasmenés a szervezet egyfajta védekező mechanizmusa, amellyel igyekszik megszabadulni a fertőzéstől. Amennyiben ezt a folyamatot hasmenés elleni gyógyszerek szedésével lelassítja, betegsége hosszabb ideig tarthat, esetenként akár súlyosbodhat is az állapota.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe