Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A koleszterin vizsgálata különbözik a legtöbb teszttől, mivel segítségével nem egy betegséget diagnosztizálnak vagy követnek, hanem egy kialakulóban lévő betegségnek, elsősorban a szívbetegségnek a kockázatát becsülik meg. Mivel a magas összkoleszterinszint szorosan kapcsolódik az érelmeszesedéshez, a szívbetegséghez és a szívinfarktus miatti halálozás kockázatához, ezért a koleszterinszint mérése rutinszerű részét képezi a megelőző egészséggondozásnak.
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A koleszterinvizsgálatot szűrőtesztként ajánlatos alkalmazni minden felnőttkorú páciensnél legalább ötévente egyszer. A meghatározás rendszerint együtt jár egyéb rutinszerű fizikai vizsgálatok elvégzésével. A tesztet gyakran más tesztekkel, elsősorban a HDL- és LDL-koleszterinnel, valamint a trigliceridekkel együtt úgynevezett lipidprofilként kérik.
Azoknál a pácienseknél, akik számára diétát írtak elő és/vagy koleszterincsökkentő gyógyszereket szednek, a koleszterintesztet rendszeres időközönként (évente több alkalommal is) elvégzik. Az eredményből következtetnek arra, hogy a kezeléssel sikerült-e a megfelelő szintre csökkenteni a koleszterinszintet, és sikerült-e csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Mit jelent az eredmény?
Rutinbeállításoknál, amikor a tesztet a kockázat felmérésére használják, a teszteredményeket három kockázati csoportba sorolják:
- Alacsony kockázati csoport: A koleszterin a kívánatos 5,18 mmol/l alatti értékű, a szívbetegség kialakulásának kicsi a kockázata.
- Határeset: A koleszterin 5,18 és 6,22 mmol/l értékek között van, a kockázat közepes. Az orvos ebben az esetben kérhet egy lipidprofilt annak kiderítésére, hogy az Ön magasabb koleszterinszintjéért a "rossz" (LDL) vagy "jó" (HDL) koleszterinfrakció megemelkedése a felelős. A lipidprofil eredményeit és az Ön egyéb kockázati tényezőit figyelembe véve dönt az orvos a további teendőkről.
- Magas kockázati csoport: A koleszterin meghaladja a 6,22 mmol/l-t, a kockázat magasnak tekintendő. Az orvos kérhet egy lipidprofilt (más tesztekkel együtt), hogy kiderítse a magas koleszterinszint okát. Az ok ismertté válása után elkezdődhet a megfelelő kezelés.
A kezelés beállítása alatt végzett teszt megmutatja, hogy a terápia eredményeként mennyivel csökkent a koleszterinszint. A változás mértékét, illetve a végső célértéket az orvos határozza meg. A célérték általában az LDL-szinten alapul
Mit kell még tudnom?
A koleszterint akkor célszerű mérni, amikor az egyén egészséges. A vér koleszterinszintje akut betegségek, közvetlenül szívinfarktus vagy stresszfolyamat (pl. műtét vagy közlekedési baleset) után időlegesen alacsony. Bármilyen betegséget követően legalább 6 hetet kell várni, és csak ezt követően érdemes elvégezni a koleszterinszint meghatározását.
A koleszterin meghatározásához nem szükséges éhgyomorra lenni. A koleszterin egyszeri étkezés hatására nem változik. A változáshoz az étkezési mód változásának is hosszú ideig kell tartania. (Ilyen étkezési változás lehet pl. a magas zsírtartalmú ételekről alacsony zsírtartalmú ételeket tartalmazó diétára való áttérés.) Több hetet vesz igénybe, amíg a diéta megváltoztatása tükröződik a koleszterinszintben is.
Nem tisztázott, hogy a nagyon alacsony koleszterinszint ártalmas-e. Különböző betegségeknél, pl. rák, májbetegségek, vagy alultápláltság gyakran mérhetők alacsony (2,59 mmol/l alatti) értékek. Nem bizonyított, hogy az alacsony koleszterinszint lenne az oka ezeknek a betegségeknek.
Terhesség alatt a koleszterinszint megemelkedik. Szülés után legalább hat hetet kell várni, amíg a koleszterint érdemes meghatározni.
Ismeretes néhány gyógyszerféleség, amelyek megemelik a koleszterinszintet. Idetartoznak pl. az anabolikus szteroidok, a béta-blokkolók, az epinefrin, a fogamzásgátló tabletták és a D-vitamin.
