Más néven
Szöveti transzglutamináz elleni antitest
tTG
tTGA
Endomizium antitest
EMA
DGP
ARA
Totál IgA
Hivatalos név
Szöveti transzglutamináz antitest, Deamidált gliadin peptid antitest, Endomizium elleni antitest, Retikulin elleni antitest, Immunglobulin A mennyiségi meghatározás
A cikk utoljára módosult: 11.02.2019.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

Segít diagnosztizálni a lisztérzékenységet és megítéli a glutén-mentes diéta hatásosságát.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amikor az olyan tünetek, mint a krónikus hasmenés, alhasi fájdalom, vérszegénység és fogyás lisztérzékenységre utalnak; amikor egy gyermek folyamatosan ingerlékeny, vagy növekedése elmarad a normális ütemtől; amikor közeli családtag lisztérzékeny, vagy amikor kezelés alatt áll cöliákia miatt.

Milyen mintára van szükség?

Az alkar könyökhajlati vénájából vett vérmintára.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Kövesse a kezelőorvosa utasításait. A diagnózis felállításához glutén tartalmú ételeket kell ennie a vizsgálat előtt bizonyos ideig, például néhány hétig. A diagnosztizált cöliákia nyomon követéséhez nem szükséges előkészítés.

Mit vizsgálunk?

A lisztérzékenység egy autoimmun rendellenesség, ami a gluténra adott nem megfelelő immunválasszal jellemezhető. A glutén egy étkezési fehérje, ami a búzában és a vele rokon rozsban és árpában is megtalálható. A lisztérzékenységre specifikus antitest vizsgálatok olyan eljárások csoportja, amelyeket a lisztérzékenység és néhány egyéb glutén érzékeny állapot diagnosztizálására és monitorozására fejlesztettek ki. Ezek a tesztek az immunválasz során termelődő autoantitesteket mutatják ki a vérben.

 

A kóros immunválasz a vékonybél gyulladásához vezet, károsítja és megsemmisíti a bélbolyhokat. A bélboholy nyúlványok, apró szövetredők, amelyek növelik a bél felszínét és lehetővé teszik a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok, folyadékok és ionok felszívódását. Amikor egy arra érzékeny egyén szervezete gluténnak van kitéve, autoantitestek termelődnek, amelyek a vékonybélbolyhok alkotóelemeit támadják. Amennyiben a bolyhok károsodtak, vagy megsemmisültek, a vékonybél sokkal kevésbé képes a tápanyagok felszívására így megjelennek az alultápláltsággal és felszívódási zavarral együtt járó tünetek.

 

A múltban a cöliákia diagnosztizálásának az egyetlen módja a vékonybél biopszia volt. Habár ez a mikroszkópikus eljárás még mindig „gold standard”-nek tekinthető és használatos a diagnózis igazolására, a kevésbé invazív cöliákia irányú vérvizsgálati szűrő tesztek alkalmazása lecsökkentette a szükséges biopsziák számát.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A cöliákia specifikus antitest vizsgálatokat elsősorban a diagnózis felállítására és a betegség követésre alkalmazzák. A lisztérzékenység egy autoimmun rendellenesség, a gluténra adott nem megfelelő immunválasz. A glutén étkezési fehérje, ami a búzában és a vele rokon rozsban és árpában is megtalálható. Cöliákia vizsgálatot többnyire ráutaló tüneteket – úgy, mint anémia és hasi fájdalom - mutató egyének számára kérnek.

     

    Néha a cöliákia teszteket tünetmentes esetekben szűrővizsgálatként is alkalmazzák olyanoknál, akiknek közeli rokonuk cöliákiás, hiszen bennük megközelítőleg 4-12 %-ban már fennáll, vagy a későbbiek során ki fog alakulni a betegség. A tesztet olyanoknak is kérhetik, akiknek egyéb autoimmun megbetegedése van.

     

    A cöliákia irányú vérvizsgálat adott autoantitest mennyiségét határozza meg. A legáltalánosabban alkalmazott tesztek:

     

    • Szöveti transzgutamináz antitest (tTG), IgA —elsődlegesen elterjedt teszt a cöliákia szűrésére. Ez a lisztérzékenység kivizsgálásának legérzékenyebb és legspecifikusabb vértesztje. Ennek a vizsgálatnak elvégzését javasolja cöliákia gyanúja esetén 2013as ajánlásában az Amerikai Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium, valamint az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság is, kiemelten a 2 év fölöttieknél. IgA hiányos egyéneknél alternatív megoldás az anti-tTG IgG teszt elvégzése. Pozitív anti-tTG, IgA vagy IgG esetén a vizsgálat egyben alkalmas a lisztérzékenység nyomon követésére valamint a kezelés eredményességének megítélésére. Ugyanis a glutén mentes étrend bevezetésével a vér antitest szintjének csökkennie kell. Habár „szöveti” a neve ezeknek a teszteknek, a mérés vérből történik.

     

    • Mennyiségi immunglobulin A (IgA) meghatározás:— az antitTG teszttel együtt, azt megelőzően, vagy azt követően szokták kérni az IgA hiány kimutatására, amely a cöliákiás esetek 2-3 %-ban fordul elő és álnegatív teszteredményre vezethet. IgA hiány estén IgG típusú autoantitest vizsgálat szükséges.
    • Deamidált gliadin fehérje (DGP) antitest (antiDGP), IgA vagy IgG — pozitív lehet néhány olyan cöliákiás betegnél, akik anti-tTG-re negatívak, ez jellemzően két év alatti gyerekek esetében fordulhat elő. Néha az anti-tTG vizsgálattal együtt, vagy azt követően kérik a tesztet, különösen, ha az anti-tTG teszt eredménye negatív. Azoknak az embereknek, akiknek alacsony az IgA szintjük, vagy IgA hiányosak, a deamidált gliadin fehérje (DGP) IgG tesztet az anti-tTG IgG teszttel együtt javasolt elvégezni. Ez az Amerikai Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium ajánlása. Amennyiben az anti-DGP teszt pozitív, akkor ez a teszt is alkalmas a betegség követésére.

     

    Ritkábban alkalmazott tesztek:

     

    • Antiendomizium antitest (EMA) — a vékonybél falát károsító folyamat során termelődő autoantitest, mely a szöveti transzglutaminázhoz kapcsolódik. AZ EMA IgA antitest az aktív cöliákiások szinte 100 %-ában kimutatható. Dermatitis herpetiformis (egy másik glutén érzékeny állapot, ami viszkető, égő, hólyagos bőrkiütést okoz) fennállása esetén is közel 70 %-ban jelen van az IgA típusú anti-EMA. E teszt kivitelezése és kiértékelése bonyolultabb, mint az anti-tTG ELISA teszteké, ezért kevésbé elterjedten használják.
    • Retikulin elleni antitest (ARA) vizsgálat — nem annyira specifikus, vagy érzékeny, mint a többi autoantitest; előfordulása cöliákiában kb 60%, míg dermatitis herpetiformisban kb 25%, ezért ritkán vizsgálják.

     

    A cöliákia diagnózisát megerősíti, ha a vékonybél falából vett mintában a bélbolyhok károsodása igazolódik. Mivel a biopszia költséges, invazív eljárás, ezért a nagy valószínűséggel cöliákiás egyének estében a betegség igazolásához legtöbbször az antitest vizsgálatok elvégzését alkalmazzák. 

     

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Cöliákia tesztet olyankor kérnek, amikor valakinek a panaszai és tünetei felvetik a lisztérzékenységet, alultápláltságot és/vagy felszívódási zavart. A tünetek gyakran nem specifikusak és változatosak, ami megnehezíti a betegség felismerését. A tünetek kezdetben enyhék, szinte észrevétlenek, aztán folyamatosan vagy szórványosan rosszabbodhatnak. A test különböző részeit érintheti ez az állapot.

     

    Emésztőszervi panaszok és tünetek:

    • Hasi fájdalom és puffadás
    • Véres széklet
    • Krónikus hasmenés vagy szorulás
    • Puffadás
    • Zsíros, bűzös széklet
    • Hányás

    Egyéb panaszok és tünetek lehetnek:

    • Vashiányos anémia, amely nem reagál vaspótlásra
    • Sérülékenység és/vagy vérzés
    • Csont és ízületi fájdalom
    • Fogzománc hibák
    • Fáradtság, gyengeség
    • Száj fekélyek
    • Súlyvesztés
    • Felnőttekben meddőség, csontritkulás

    Gyermekkorban lisztérzékenység vizsgálatot rendelhetnek, amennyiben a gyermeken tapasztalhatók:

    • Emésztőrendszeri tünetek
    • Megkésett fejlődés
    • Alacsony termet
    • Fejlődésbeli elmaradás

    A cöliákiás betegek közül sokakban társult a dermatitis herpetiformis, amely viszkető kiütések formájában jelentkezik a bőrön. Emelkedett rizikója van a csontritkulásnak és a rák egy típusának, a bélrendszeri limfóma kialakulásának.

     

    Glutén mentes diétán lévő betegnek időszakosan egy vagy több antitest vizsgálatot is kérhetnek. Ezt annak érdekében teszik, hogy ellenőrizzék az antitest szintek csökkenését a vérben, a diéta hatékonyságát a bélbolyhok regenerálódásában (ezt esetenként még mindig egy második biopsziával igazolják).

     

    Tünetmentes egyéneknél is végeznek vizsgálatokat amennyiben közeli rokon pl. szülő vagy leszármazott cöliákiás, de általános populáció szűrésre egyelőre nem ajánlott a cöliákia irányú vizsgálat.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    Néhány lisztérzékenység teszt és lehetséges eredmények

    tTG, IgA Total IgA tTG, IgG DPG, IgA DPG, IgG Diagnózis
    pozitív normál nem végzik nem végzik nem végzik

    Valószínűsített lisztérzékenység

    negatív normál negatív negatív negatív Tüneteket valószínűleg nem lisztérzékenység okozza
    negatív alacsony pozitív negatív pozitív Lisztérzékenység felmerül (álnegatív anti-tTG, IgA és anti-DGP, IgA teljes IgA hiány miatt)
    negatív normál negatív pozitív pozitív (vagy nem végzik) Lehetséges lisztérzékenység (néha 3 év alatti gyerekeknél látható)

     

    Minden pozitív, vagy határérték vizsgálati eredményt vékonybél biopszia követ. A biopsziát a lisztérzékenység diagnózisának biztos felállításához használják.

     

    Ha valaki lisztérzékenység miatt elhagyja a glutént az étrendjéből, akkor az autoantitest szinteknek csökkennie kell. Ha mégsem csökkennek és a tünetek sem múlnak el, akkor vagy diéta hiba történt (glutén gyakran található nem várt helyeken, a saláta öntetektől a köhögéscsillapítóig és a boríték ragasztásához használt anyagig) vagy a lisztérzékenységnek egy ritka formájáról van szó, amely nem reagál a diétára (refrakter cöliákia). Amennyiben az ismételten elvégzett vizsgálatok az antitest szintek emelkedését mérik, az a gluténmentes diéta be nem tartását (hibás betartására) jelenti.

     

    Ha a lisztérzékenység vizsgálat elvégzését megelőzően hetek hónapok óta nem fogyasztott glutént, úgy az eredménye negatív is lehet. Amennyiben a kezelőorvos mégis lisztérzékenységet gyanít, akkor glutén terhelést alkalmazhat, a páciens étrendjébe visszavezetteti a glutént néhány hétre, vagy hónapra, hogy visszatérnek-e a tünetek. Ezen időszak alatt a lisztérzékenység tesztet megismételik vagy biopsziát végeznek annak érdekében, hogy a vékonybélbolyhok sérülését ellenőrizzék.

     

  • Mit kell még tudnom?

    Az anti-gliadin antitest (AGA) vizsgálat elvégzésével igazolták a lisztérzékenység fennállását először. Az Amerikai Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium 2013-as ajánlásában nem javasolja ezt a tesztet a lisztérzékenység megállapítására a pontatlansága miatt. Specificitása alacsonyabb, mint az anti-tTG és anti-DPG teszteknek, ezért már nem része a cöliákia rutin kivizsgálásának. Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság állásfoglalása is hasonló.

     

    Habár a lisztérzékenység viszonylag gyakori (Az USA-ban minden 100-150 emberből egyet érintettnek gondolnak) a legtöbb lisztérzékeny ember nincs tudatában a betegségének. Ez részben annak a következménye, hogy a tünetek változatosak – lehetnek enyhék, vagy hiányozhatnak, még akkor is, ha a bélbolyhok károsodása jelen van a biopsziával nyert szövetmintában. Minthogy a tünetek hátterében lehet más egyéb kórállapot is, nem gondolnak lisztérzékenységre, vagy felismerése esetenként évekig késedelmet szenved.

  • Az antitest vizsgálatokon kívül milyen egyéb tesztet lehet végezni?

    Egyéb vizsgálatok is végezhetők a betegség súlyosságának, valamint a beteg által tapasztalt rendellenességek mértékének megállapítása érdekében, mint az alultápláltság, vagy más szervek érintettsége.

    Egyéb vizsgálatok:

    • AntiF-aktin — esetenként végzendő vizsgálat, amennyiben a beteg cöliákiával már diagnosztizált, és a kezelőorvos az emésztőrendszer károsodásának súlyosságát szeretné meghatározni; pozitív eredmény súlyosabb emésztőrendszeri károsodást jelez.
    • Teljes vérkép az anémia kimutatására
    • Vörösvérsejt süllyedési sebesség a gyulladás mértékének meghatározására 
    • CRP (Creaktív fehérje) a gyulladás mértékének meghatározására
    • ÁMP (átfogó metabolikus panel) az elektrolit, a fehérje és a kalciumszint meghatározása, valamint a vese és a máj állapotának ellenőrzése
    • Dvitamin, B12 és folsav szintek a vitaminhiány felmérése
    • Vas és vaskötő képesség vagy transzferrin, valamint ferritin mérése a vashiány megállapítására
    • Széklet zsír meghatározás a felszívódási zavar mértékét jelzi

    Mivel a lisztérzékenységhez egyéb intoleranciák is társulhatnak, mint pl. laktóz intolerancia, ezért a vizsgálatokat összekapcsolják más intolerancia és allergia tesztek elvégzésével.

  • Mi a glutén és mi tartalmaz glutént?

    A glutén olyan fehérje, amely természetesen jelen van a gabonafélékben, különösen a búzában, és felelős a tészta rugalmas szerkezetéért. Számos ételben megtalálható, mint „ragasztó”, amely segít az ételek formájának fenntartásában. Ilyen élelmiszerek például:

    Kenyér és egyéb pékáruk
    Tészta
    Levesek
    Gabona
    Szószok
    Salátaöntetek


    A búza mellett a glutén számos más gabonában is megtalálható, például:

    Árpa
    Bulgur
    Durum
    Liszt
    Tritikálé
    Maláta
    Rozs
    Búzadara

  • Mi a különbség a lisztérzékenység és a búza, vagy egyéb gabona allergiák között?

    Az allergiák túlérzékenységi reakciók, melynek során IgE típusú specifikus ellenanyagok termelődnek a gabonák (pl. a búza vagy a rozs) ellen. Az allergiás reakció hasonló vagy ugyanolyan tüneteket vált ki, mint a lisztérzékenység, de az allergiás tünetek csak a kiváltó étel elfogyasztását követően rövid ideig állnak fenn. A reakció lehet enyhe, vagy súlyos, de korlátozott és nem károsítja a bélbolyhokat oly módon, ahogy azt a lisztérzékenység teszi. Ha úgy érzi, hogy búza, vagy más gabona allergiája lehet, akkor beszélje meg kezelőorvosával az allergén-specifikus IgE antitest vizsgálatok elvégzését.

  • Ki lehet-e nőni, vagy lehet-e érzéketleníteni magunkat a lisztérzékenységre?

    Nem. A lisztérzékenység nem múlik el. Ha egyszer diagnosztizálták a betegséget, akkor életre szólóan gluténmentes diétát kell tartania. A glutén újra fogyasztása károsítja a bélfal felszínét, csak idő kérdése, hogy a tünetek visszajöjjenek.

  • Követnem kell-e gluténmentes diétát, ha diagnosztizálták nálam a lisztérzékenységet, de soha nem volt semmilyen tünetem?

    Tünetmentes cöliákia esetén is ajánlott gluténmentes diétát tartani. A bélbolyhok ilyen esetben is sérülnek, felszívódási zavar alakulhat ki, amely olyan csendes (lappangó) állapotokhoz vezethet, mint a csontritkulás. Ha kétségei vannak a diagnózisának pontosságáról, akkor háziorvosával vizsgálják át az eredményeket.

  • Lehet-e zab az étrendemben?

    Ez nem egyértelmű. Néhány szakértő úgy gondolja, hogy a cöliákiásoknak kerülni kell a zab fogyasztását, mások pedig úgy vélekednek, hogy kis mennyiségben a betegek többsége képes azt tolerálni, mivel a zabban található fehérjék nem játszanak jelentős szerepet a lisztérzékenységben. Ezt a kérdést érdemes kezelőorvosával, vagy dietetikusával megbeszélni.

  • Honnan tudhatom, hogy mit ehetek, és honnan kaphatok segítséget?

    A kezelőorvosától vagy dietetikustól kaphat információt a lisztérzékenységről. 

  • Van-e más módja a lisztérzékenység tesztelésének?

    Napjainkban már elérhető olyan genetikai teszt, amely a lisztérzékenységgel szoros kapcsolatban álló örökletes markereket azonosítja. Ezek a tesztek a HLA (Humán Leukocita Antigén) DQ2 és DQ8 allél típusokat mutatják ki. Pozitív eredmény nem jelenti cöeliakia fennállását, hiszen az átlag populáció 30%-a is hordozza ezeket a markereket, mégsem lisztérzékeny. Ellenben majdnem az összes lisztérzékeny ember pozitív a DQ2 és DQ8 allélokra nézve, így a negatív eredmény ki tudja zárni a cöliákiát azoknál az egyéneknél, ahol az egyéb tesztek eredménye, a biopsziát is beleértve nem ad egyértelmű választ. Ezek a tesztek azoknak a családtagoknak a leghasznosabb, akik beleesnek a magas rizikójú csoportba, valamint azoknak, akiknek más diagnosztikai teszteredményei ellentmondásosak.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Phillips, M. et. al. (2018 January 12, Updated). Celiac disease – sprue. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at https://medlineplus.gov/ency/article/000233.htm. Accessed on 8/05/18.

Goebel, S. (2017 January 9, Updated). Celiac Disease (Sprue). Medscape Gastroenterology. Available online at https://emedicine.medscape.com/article/171805-overview. Accessed on 8/05/18.

Guandalini, S. and Vallee, P. (2017 April 5, Updated). Pediatric Celiac Disease. Medscape Pediatrics: General Medicine. Available online at https://emedicine.medscape.com/article/932104-overview. Accessed on 8/05/18.

(2016 June, Updated). Celiac Disease. National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases. Available online at https://www.niddk.nih.gov/health-information/digestive-diseases/celiac-disease/all-content. Accessed on 8/05/18.

Delgado, J. et. al. (2018 July, Updated). Celiac Disease. ARUP Consult. Available online at https://arupconsult.com/content/celiac-disease. Accessed on 8/05/18.

(© 1995–2018). Celiac Disease Serology Cascade. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories. Available online at https://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/89199. Accessed on 8/05/18.

Tye-Din, J. (2018 January). Interpreting tests for coeliac disease. Aust J Gen Pract. 2018 Jan-Feb;47(1-2):28-33. Available online at https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29429314. Accessed on 8/05/18.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

Gliadin Antibodies, IgA and IgG. ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_a248.jsp#1149464.

What serologic assays are available to screen for celiac disease? ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing Users Guide, FAQ [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/faq/articles/0015.1.jsp.

Endomysial Antibody, IgA with Reflex to Titer. RUP Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_a209.jsp#1147645.

Reticulin Antibody, IgA with Reflex to Titer. ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_171b.jsp#1146993.

Celiac disease. Hendrick Health System, AccessMed Health Information Library [On-line information]. Available online at http://www.ehendrick.org/healthy/.

Muir, A., Updated (2002 May 09, Updated ). Celiac disease - sprue. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000233.htm.

Tissue Transglutaminase Antibody, IgA. ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_231b.jsp#1149369.

Tissue Transglutaminase Antibody, IgG. ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_232b.jsp#2113913.

Drago, S., et. al. (2002). Recent developments in the pathogenesis, diagnosis and treatment of celiac disease. Expert Opin. Ther: Patents [On-line journal] 12(1):45-51.

Pruessner, H. (1998 March 1). Detecting Celiac Disease in Your Patients. American Family Physician [On-line journal]. Available online at http://www.aafp.org/afp/980301ap/pruessn.html.

(2000 September). Celiac Disease. Familydoctor.org [On-line information]. Available online at http://familydoctor.org/handouts/236.html.

Semrad, C. Celiac Disease and Gluten Sensitivity. Columbia University Gastroenterology Web page [On-line information]. Available online at http://cpmcnet.columbia.edu/dept/gi/celiac.html.

Kaufman, S. (1995 November). Celiac Disease: A Guide for Children and Their Families. North American Society for Pediatric Gastroenterology and Nutrition (NASPGHAN) [On-line information]. Available online at http://www.naspgn.org/sub/celiac_disease.asp.

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (© 2007). Gliadin antibodies, endomysial antibodies. Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 485-486.

Hellekson, K. (2005 May 1). AHRQ Releases Practice Guidelines for Celiac Disease Screening. American Family Physician [On-line information]. Available online at http://www.aafp.org/afp/20050501/practice.html. Accessed 1/21/07.

(2005 October) Celiac Disease. National Digestive Diseases Information Clearinghouse [On-line information]. PDF available for download at http://digestive.niddk.nih.gov/ddiseases/pubs/celiac/celiac.pdf. Accessed 1/21/07.

(2006 May, Revised). What People with Celiac Disease Need to Know About Osteoporosis. From the National Institute of Arthritis and Musculoskeletal and Skin Diseases (NIAMS) [On-line information]. PDF available for download at http://www.niams.nih.gov/bone/hi/bowel/celiac.pdf. Accessed 1/21/07.

Houchen, C. (2005 October 27, Updated). Celiac disease sprue. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000233.htm. Accessed 1/21/07.

Sollid, L. and Khosla, C. (2005). Future Therapeutic Options for Celiac Disease. Nat Clin Pract Gastroenterol Hepatol. 2(3): 140-147 [On-line journal]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/502212. Accessed 1/21/07.

(2006 September, Reviewed). Celiac Disease. ARUP Consult [On-line information]. Available online through http://www.arupconsult.com. Accessed 1/21/07.

(2006 September 26). Celiac Disease. Celiac Sprue Association [On-line information].  Available online at http://www.csaceliacs.org/CD.php. Accessed 1/21/07.

(2006 August 25, Modified). Celiac Disease - Serodiagnosis of Gluten-Sensitive Enteropathy. ARUP Technical Bulletins [On-line information]. Available online through http://www.aruplab.com. Accessed 1/29/07.

A. Kipatány, et. al, (posted 11/28/2006). Diagnostic Significance of HLA-DQ Typing in Patients With Previous Coeliac Disease Diagnosis Based on Histology Alone. Alimentary Pharmacology & Therapeutics. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/547082. Accessed March 2007.

Alessio Fasano (May 24, 2006). Celiac Disease in the Clinical Spotlight -- What's New and What's the Path Forward? Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/533251. Accessed March 2007.

National Digestive Diseases Information Clearinghouse. Testing for Celiac Disease. Available online at http://digestive.niddk.nih.gov/ddiseases/pubs/celiactesting/index.htm#genetic. Accessed October 2009.

(2009 April). Testing for Celiac Disease. National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases [On-line information]. Available online at http://digestive.niddk.nih.gov/ddiseases/pubs/celiactesting/index.htm. Accessed November 2010.

Mozes, A. (2010 September 27). Celiac Disease Seems to Be on the Rise, Mainly in Elderly: Study Blood markers for the disease rose from 1 in every 501 individuals in 1974 to 1 in 219 by 1989. MedlinePlus HealthDay [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/news/fullstory_103757.html. Accessed November 2010.

(Updated 2009 June 19). Treatment of Celiac Disease. Celiac Sprue Association [On-line information]. Available online at http://www.csaceliacs.org/celiac_treatment.php. Accessed November 2010.

Tack, G. et. al. (2010 April 23). The Spectrum of Celiac Disease: Epidemiology, Clinical Aspects and Treatment. Medscape from Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2010;7(4):204-213. [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/720681. Accessed November 2010.

Rubio-Tapia, A. and Murray, J. (2010 May 14). Celiac Disease. Medscape from Curr Opin Gastroenterol. 2010;26(2):116-122. [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/721376. Accessed November 2010.

Fasano, A. (Updated 2009 December 29). Celiac Disease and HLA-DQ2/DQ8 eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1790189-overview. Accessed November 2010.

Klapproth, J. and Yang, V. (Updated 2009 September 2). Celiac Sprue. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/171805-overview. Accessed November 2010.

Tebo, A. (Updated 2010 May). Celiac Disease. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/CeliacDisease.html?client_ID=LTD. Accessed November 2010.

AGA Institute Medical Position Statement on the Diagnosis and Management of Celiac Disease. Gastroenterology Volume 131, Issue 6 , Pages 1977-1980, December 2006. Available online at http://www.gastrojournal.org/article/S0016-5085(06)02226-8/fulltext#sec3.2. Accessed March 2010.

Rubio-Tapia A, Hill ID, Kelly CP, Calderwood AH, Murray JA. American College of Gastroenterology. ACG clinical guidelines: diagnosis and management of celiac disease. Am J Gastroenterol. 2013;108:656-676. Abstract available online at http://www.medscape.com/medline/abstract/23609613. Accessed September 2013.

Rubio-Tapia, A., et. al. (2013 April 23). Diagnosis and Management of Celiac Disease. Am J Gastroenterol 2013; 108:656–676 [On-line information]. Available online at http://gi.org/guideline/diagnosis-and-management-of-celiac-disease/. Accessed July 2014.

Tebo, A. et. al. (2014 February). Celiac Disease. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/CeliacDisease.html?client_ID=LTD. Accessed July 2014.

(Updated 2013 September 11). Testing for Celiac Disease. National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases. [On-line information]. Available online at http://digestive.niddk.nih.gov/ddiseases/pubs/celiactesting/index.aspx. Accessed July 2014.

Eisner, T. (Updated 2014 February 21). Celiac disease – sprue. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000233.htm. Accessed July 2014.

Ma, M. et. al. (2013). Diagnostic Dilemmas in Celiac Disease. Medscape Multispecialty from Expert Rev Gastroenterol Hepatol. 2013;7(7):643-655. [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/812075. Accessed July 2014.

(© 2014). Antibody Blood Tests. University of Chicago Celiac Disease Center [On-line information]. Available online at http://www.cureceliacdisease.org/wp-content/uploads/2011/09/CDCFactSheets3_Antibody.pdf. Accessed July 2014.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 493-494.

(August 21, 2013) Johnson D. Celiac Disease: New Guidelines for Diagnosis and Management. Medscape. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/809496?nlid=32842_1521&src=wnl_edit_medp_wir&spon=17. Accessed July 2014.

Carroccio A, et al. Anti-Actin Antibodies in Celiac Disease: Correlation with Intestinal Mucosa Damage and Comparison of ELISA with the Immunofluorescence Assay. Clinical Chemistry May 2005 vol. 51 no. 5 917-920. Available online at http://www.clinchem.org/content/51/5/917.long. Accessed July 2014.

Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 22nd ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Saunders Elsevier: 2011, 322-323, 1017-1018.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?