Gram-festés | Lab Tests Online-ES

Áttekintés

A Gram-festés egy laboratóriumi eljárás, amellyel a fertőzésre gyanús területről vett mintában vizsgáljuk a baktériumok vagy gombák jelenlétét. Ezáltal viszonylag gyorsan megtudhatjuk, vannak-e baktériumok vagy gombák a mintában, és ha igen, milyen alapvető típusba tartoznak.

A kezelőorvos a fertőzött testrészről vett mintát egy üveglemezre (tárgylemezre) keni, majd hagyja megszáradni. Ezt a kenetet ezután a laboratóriumban speciális festékkel megfestik, majd mikroszkóp alatt vizsgálják. A baktériumokat színük és alakjuk alapján lehet csoportosítani:

Színük alapján: a baktériumok lehetnek „Gram pozitívok” (kékes-lilák) vagy „Gram negatívok” (rózsaszínűek)
Alakjuk alapján: leggyakrabban gömb (coccus) vagy pálca (bacillus) alakúak

Gram pozitív coccusok Gram negatív pálcák

A sejtek színe és alakja segít tájékozódni, milyen típusú baktériumok vannak a mintában.

(Felhasználva az AAFP-PT engedélyével)

További tájékoztatást jelent, ha megfigyeljük, hogyan helyezkednek el a baktériumok a kenetben: a coccusok egyesével, párokban, négyes csoportokban, szőlőfürtszerűen vagy láncokba rendeződve, illetve a pálcák vaskosak vagy vékonyak, rövidek vagy hosszúak, esetleg a végükön megnagyobbodott spórát tartalmaznak. Fontos információt jelent, ha azt látjuk, hogy a baktériumok a fehérvérsejten belül (intracellulárisan) helyezkednek el.

A Gram-festett kenetben a baktériumok színe, alakja és elrendeződése alapján gyakran már feltételezhetjük, mely baktérium felelős a fertőzésért. Például a Staphylococcus aureus csoportos/szőlőfürtszerű elrendeződést mutató Gram-pozitív coccus, mely a Staphylococcus fertőzéseket okozza. Az Escherichia coli Gram-negatív pálca, mely a húgyúti fertőzések leggyakoribb kórokozója.

A gombák (sarjadzó és fonalas gombák) szintén felismerhetők Gram-festéssel, de a vírusokat nem tudjuk így láthatóvá tenni.

A Gram-festés az előzetes tájékozódás szempontjából hasznos, hogy megtudjuk, milyen típusú baktériumok vagy gombák vannak a mintában. Mindig követi azonban további vizsgálat, tenyésztés, antigén- vagy antitestmeghatározás, esetleg molekuláris vizsgálat, amely a biztos diagnózishoz vezet. Szükség van ezenkívül legtöbbször antibiotikum érzékenyéségi vizsgálatokra is, hogy megtudjuk, mely antibiotikumok lesznek a leghatékonyabbak a kezelésben.

Hogyan történik a mintavétel?

A mintavételnek többféle módja lehet. Steril vattapálcával vehet az orvos sejteket és váladékot tartalmazó mintát a fertőzött területről, például sebváladékból. Máskor a beteg gyűjti steril tartályba a mintát, például köpetet vagy vizeletet. Testfolyadékok (például ízületi folyadék, mellkasi folyadék, liquor) vizsgálatához steril tűvel és fecskendővel vesz mintát a kezelőorvos. Baktériumtenyészetből vattapálcával készíthetünk kenetet.

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

Nincs szükség előkészületre.

Vizsgálat

No items found.

Gyakori kérdések

Ha a Gram-festés eredménye negatív, ez általában így jelenik meg a leleten: „a kenetben baktérium/gomba nem látható.” Ez jelentheti azt, hogy nincs bakteriális fertőzés, de az is lehet az ok, hogy a mintában túl kevés volt a baktérium ahhoz, hogy a mikroszkóppal látni lehessen.

Pozitív eredmény esetén a lelet rendszerint részletesen tartalmazza, hogy mi látható a kenetben. Például:

Gram-pozitív (kékes-lila) vagy Gram-negatív (rózsaszín) baktériumok
a baktériumok alakja (gömb/coccus vagy pálca/bacillus)
a baktériumok mérete, hozzávetőleges mennyisége és/vagy elrendeződése, amennyiben ez jellemző
vannak-e sejten belül (intracellulárisan) elhelyezkedő baktériumok
vannak-e a kenetben vörösvérsejtek vagy fehérvérsejtek
gombák (sarjadzó vagy fonalas gombák) jelenléte. A sarjadzó gombák lehetnek különálló sejtek, néhol osztódást („sarjadzást”) mutatva, míg a fonalas gombák változatos, növényekhez hasonlóan elágazó fonalakat, úgynevezett hifákat alkotnak. További vizsgálatok szükségesek a pontos azonosításukhoz.

A Gram festés a panaszokkal és tünetekkel, valamint a többi vizsgálati eredménnyel együtt segít a kezelőorvosnak a leghatékonyabb kezelés megválasztásában, addig is, míg a tenyésztés és az antibiotikum érzékenységi vizsgálat eredménye elkészül.

A Gram-festés természetesen csak előzetes tájékozódást jelent, mindig szükség van a tenyésztés és/vagy az antigén/antitest vizsgálatok eredményére a biztos diagnózis felállításához.

Legtöbbször antibiotikum érzékenységi vizsgálatokra is szükség van a leghatékonyabb kezelés megválasztásához.

Néhány példa, milyenek az orvosi szempontból legjelentősebb baktériumok a Gram-festett kenetben:

Gram-pozitív coccusok: Staphylococcus aureus (például bőrfertőzések és toxikus shock szindróma kórokozója), Streptococcus pneumoniae (tüdőgyulladást okoz).
Gram-negatív coccusok: Neisseria meningitidis (agyhártyagyulladást okoz), Neisseria gonorrhoeae (a nemi úton terjedő gonorrhoea kórokozója).
Gram-pozitív pálcák: Bacillus anthracis az anthrax/lépfene kórokozója, mely bőrfertőzéseket és tüdőgyulladást okoz (bioterrorizmus eszköze); Listeria monocytogenes (ételmérgezéssel összefüggő betegségeket okoz)
Gram-negatív pálcák: Escherichia coli (a húgyúti fertőzések leggyakoribb kórokozója)

Az olyan minták, mint a vér és a gerincvelői folyadék, normálisan sterilek. Ha nincs fertőzés, rendszerint nem tartalmaznak baktériumot. A fertőzés kezdetén is általában kevés baktériumot tartalmaznak, így időnként be kell koncentrálni a mintát (például centrifugálással) annak érdekében, hogy a baktériumokat észrevegyük a Gram-festett kenetben.

Más testrészről származó minták és váladékok, mint például a köpet és a bőr mindig tartalmaznak sejteket és normál baktériumflórát a fertőzést okozó baktériumok mellett. Tapasztalt laboratóriumi szakember által végzett alapos vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a kenetben megkülönböztesse a normál állapotot a fertőzésre utaló eltérésektől.

Kapcsolódó oldalak

Laboratóriumi vizsgálatok

No items found.

Állapotok és betegségek

No items found.

Máshol az interneten

No items found.

Felhasznált irodalom

Aktuális áttekintésben használt források

Gram stain. Mayo Medical Laboratories. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/8078. Accessed January 2017.

Gram stain. University of Rochester Medical Center, Health Encyclopedia. Available online at https://www.urmc.rochester.edu/encyclopedia/content.aspx?ContentTypeID=167&ContentID=gram_stain/. Accessed January 2017.

Patolia S., et al. (Updated 2015 December 11) Gram Stain. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2093371-overview. Accessed January 2017.

Hazen, K.C. (Modified 2016 October). Microscopy. Merck Manual, Professional Version. Available online at http://www.merckmanuals.com/professional/infectious-diseases/laboratory-diagnosis-of-infectious-disease/microscopy. Accessed January 2017.

Korábbi áttekintések során használt források

Physician's Office Laboratory Microscopy Atlas, 3rd ed, 2007. Henderson & Murray. American Academy for Family Physicians Proficiency Testing.

Vorvick, L. (Updated 2009 August 9). Endocervical gram stain. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003753.htm. Accessed February 2010.

Yuki Uehara, Y. et. al. (2009 September 18). Impact of Reporting Gram Stain Results from Blood Culture Bottles on the Selection of Antimicrobial Agents. Medscape Today from American Journal of Clinical Pathology [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/708594. Accessed February 2010.

Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 21st ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Saunders Elsevier: 2007, Pp 1016-1017.

(© 2012) Cavanaugh D, Keen M, American Society for Microbiology. The Gram Stain: An Animated Approach. Available online at http://www.microbelibrary.org/library/gram-stain/3018-the-gram-stain-an-animated-approach. Accessed September 2013.

(Updated July 22, 2103) Smith A, Hussey M, American Society for Microbiology. Gram Stain Protocols. Available online at http://www.microbelibrary.org/component/resource/gram-stain/2886-gram-stain-protocols. Accessed September 2013.

(Updated February 21, 2013) Patolia S, et al. Gram Stain. Medscape Reference article. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2093371-overview. Accessed September 2013.

Uehara Y, et al. Impact of Reporting Gram Stain Results from Blood Culture Bottles on the Selection of Antimicrobial Agents. Am J Clin Pathol2009 132:18-25. Available online at http://ajcp.ascpjournals.org/content/132/1/18.full?sid=b349478c-9108-4e9c-b957-5547886cb78c. Accessed September 2013.

Munson E, et al. Mechanisms To Assess Gram Stain Interpretation Proficiency of Technologists at Satellite Laboratories. J. Clin. Microbiol.November 2007 vol. 45 no. 11 3754-3758. Available online at http://jcm.asm.org/content/45/11/3754.long. Accessed September 2013.

Mutass többet