Más néven
Hemokultúra (baktérium, gomba és/vagy mycobaktérium tenyésztése vérből)
Hivatalos név
Hemokultúra
A cikk utoljára módosult: 22.02.2019.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

A vérben esetlegesen jelen levő baktériumok vagy gombák kitenyésztésére és azonosítására.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Olyan tünetek vagy vizsgálati eredmények esetén, amelyek szepszisre (vérmérgezésre) utalhatnak: láz, hidegrázás, elesettség, szapora légzés és/vagy szapora szívverés, illetve a vérben emelkedett vagy csökkent fehérvérsejtszám.

Milyen mintára van szükség?

Legalább két vérvétel történik, különböző helyről, általában a könyökvénákból. 

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nincs teendő. Ha esetleg korábban már szedett antibiotikumot, mindenképpen szóljon.

Mit vizsgálunk?

A vér tenyésztéses vizsgálatával a fertőzést kiváltó kórokozót azonosítjuk. A vérben szisztémás fertőzést okozó kórokozók a leggyakrabban baktériumok (bakterémia), de lehetnek gombák (fungémia) vagy vírusok (virémia) is. Vírusok kimutatására egyéb vizsgálatra van szükség, a hemokultúra baktériumok és gombák tenyésztésére alkalmas.

Vérmérgezés (szepszis) általában úgy jön létre, hogy valamely szerv fertőzöttsége nagyon súlyos, és/vagy az immunrendszer állapota nem megfelelő, így a fertőzés szétterjed a szervezetben. Húgyúti eredetű fertőzés esetén például a kórokozók a húgyhólyagból és/vagy a veséből bekerülhetnek a vérkeringésbe, és ezáltal egyéb szervek, illetve az egész szervezet súlyos, néha életveszélyes szisztémás fertőzését okozhatják. Erre az állapotra használják (gyakran szinonímaként) a szepszis, illetve a szeptikémia kifejezéseket. Igaz, a szeptikémia a vérkeringés fertőzöttségét jelöli, míg a szepszis inkább az egész szervezet összetett válaszreakciója a fertőzésre, mely súlyos, gyakran életveszélyes állapotot jelent. Ilyenkor azonnali kezelésre van szükség, általában kórházi intenzív osztályon.

 

A vérkeringésbe jutó kórokozók által okozott másik súlyos betegség az endokarditisz: a szívbelhártya és a szívbillentyűk fertőzése és gyulladása. Ez előfordulhat ritka szövődményként műtétek után, műbillentyűvel vagy ízületi protézissel élő embereknél fokozottabb a kockázata. 

 

Az immunrendszer csökkent működése hajlamosít a véráramfertőzés kialakulására: leukémia, AIDS-betegség vagy az immunrendszert gátló gyógyszerek (például kemoterápia) esetén a szervezet nem képes a vérkeringésbe esetlegesen bekerült kórokozókat elpusztítani.

Közvetlenül juthatnak be a kórokozók a vérkeringésbe intravénás katéterekről vagy sebészi drénekről, illetve intravénás droghasználat esetén.

 

Mivel a kórokozók a vérkeringésben kis mennyiségben és/vagy csak időszakosan vannak jelen, többszöri mintavételre van szükség, különböző helyről vett vérvétel kapcsán. Ezáltal növelik a kimutatásuk esélyét, valamint segít annak megítélésében, hogy valódi kórokozót tenyésztettek-e ki.

 

A hemokultúrákat több napig tenyésztik. Negatív eredményt a laboratórium általában 5-10 nap után ad ki. Bizonyos lassan növő baktériumok és gombák esetében még hosszabb tenyésztési időre is szükség lehet, különösen, ha kis számban voltak jelen a vérben. 

Ha a tenyésztés eredménye pozitív, a kórokozót azonosítják, és antibiotikum érzékenységi vizsgálattal megállapítják, mely antibiotikumok a leghatékonyabbak a kezelésben.

 

Sok laboratóriumban a hemokultúrák vizsgálata automatával történik: a minták folyamatos ellenőrzésével így a baktériumok, gombák szaporodása a tenyészetben azonnal észlelhető, és lehetővé teszi a célzott kezelés minél gyorsabb megválasztását. Szepszis esetén ugyanis a kezelést azonnal meg kell kezdeni, több baktériumcsoportra is ható, úgynevezett széles spektrumú antibiotikumot kap a beteg intavénásan, amíg a hemokultúra eredménye megérkezik. Az érzékenységi vizsgálatok alapján meg lehet változtatni a kezelést, és a kitenyésztett kórokozóra célzott terápiát lehet indítani.

 

 

Hogyan történik a mintavétel?

 

Általában 2-3 vérvétel történik, különböző vénákból, ezáltal nő az esetlegesen jelen lévő baktériumok/gombák kitenyésztésének esélye. A többszöri mintavétel abban is segítséget nyújt, hogy megkülönböztessük a valódi kórokozókat, melyek több mintából is kitenyészthetők, azoktól a szennyező baktériumktól (ún. kontaminánsoktól), melyek a vérvétel során a bőrről kerülnek bele egy mintába.

 

Egy vérvétellel kb. 20-30 ml vért vesznek le, ez 2 különböző hemokultúra palackba kerül, melyek tenyésztésre alkalmas folyékony táptalajt tartalmaznak. A következő vérvételre általában rövid idő múlva egy másik vénából kerül sor, újabb 2 hemokultúra palackba. Gyerekeknél egy palack is elégséges lehet, mivel náluk fertőzésnél általában magasabb a vérben jelen lévő baktériumok száma. Csecsemőktől és kisgyerekektől a testméretükkel arányosan kevesebb vért vesznek.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A hemokultúra vizsgálatot a vérben jelen lévő baktériumok, illetve gombák kimutatására, és a hatékony kezelés megválasztására végzik. A vizsgálattal kimutatható a véráram fertőzöttsége (szeptikémia), mely súlyos, életveszélyes szövődményhez, a szepszishez vezethet. Véráram-fertőzés gyanúja esetén kórházi, gyakran intenzív osztályos ellátás szükséges, így a vizsgálathoz a vérvétel is általában kórházban történik. 

    Vírusfertőzések kimutatására is lehetőség van a vérből, a hemokultúra vizsgálat azonban csak baktériumok és gombák tenyésztésére alkalmas. A tenyésztéshez használt táptalajban a vírusok nem szaporodnak, így vírus jelenlétét (vireamia) ezzel a vizsgálattal nem tudjuk kimutatni.

     

    További lehetséges vizsgálatok: 

    • Gram-festés: viszonylag gyors vizsgálat, amely arról tájékoztat, milyen típusú baktériumok vannak jelen egyes testnedvekben (vizelet, köpet). A vér közvetlen vizsgálata Gram-festéssel nem elég érzékeny a baktériumok kimutatására.
    • Antibiotikum érzékenységi vizsgálat: meghatározza, mely szerek a leghatékonyabbak a fertőzés ellen.

     

    A kezelőorvos a hemokultúra mellett rendszerint vérkép vizsgálatot is kér, az emelkedett fehérvérsejtszám, illetve (ritkább esetben) a nagyon alacsony fehérvérsejtszám egyaránt fertőzésre utal. 

    Általában általános kémiai vizsgálatokra is szükség van, melyek a páciens szerveinek állapotáról adnak tájékoztatást, továbbá a vizelet, köpet vagy a liquor tenyésztése segít megállapítani a fertőzés forrását. Különösen fontosak ezek a vizsgálatok, ha a betegnek húgyúti fertőzésre, tüdőgyulladásra vagy agyhártyagyulladásra utaló tünetei vannak. 

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Hemokultúra tenyésztést akkor kér a kezelőorvos, ha a betegnek véráram-fertőzésre, szepszisre utaló tünetei vannak, azaz a szervezetben baktériumok, gombák vagy ezek toxikus termékei által okozott károsodás jelei láthatók. A jellemző tünetek a következők lehetnek:

    • láz, hidegrázás
    • hányinger
    • szapora légzés, szapora szívverés
    • zavartság
    • csökkent vizeletürítés

     

    Ha a fertőzés súlyosabbá válik, további tünetek jelenhetnek meg:

    • az egész szervezetre kiterjedő gyulladás
    • vérrögképződés a hajszálerekben
    • nagymértékű vérnyomásesés
    • egy vagy több szerv működési zavara

     

    Ha a beteg a közelmúltban valamilyen fertőzésen, műtéti beavatkozáson, szívbillentyű- vagy egyéb műtéten esett át, illetve ha az immunrendszert gátló (immunszuppresszív) kezelést kapott, nagy a veszélye a szisztémás fertőzésnek. Ilyenkor gyanú felmerülésekor is szükséges hemokultúrát venni. Újszülötteknél és kisgyermekeknél gyakrabban lehet szükség a vizsgálatra, ők ugyanis nem mindig mutatják a felsorolt jellemző tüneteket.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    Ha két vagy több hemokultúra mintából ugyanaz a baktérium vagy gomba tenyészett ki, akkor nagy a valószínűsége, hogy ez a kórokozó felelős a véráramfertőzésért. A vizsgálattal azonosítható a betegséget okozó baktérium vagy gomba.

     

    A véráramfertőzés súlyos betegség, mely azonnali kezelést igényel, rendszerint kórházban. A szepszis ennek életet veszélyeztető szövődménye, különösen csökkent immunitású egyéneknél. Ha az orvos szepszisre gyanakszik, azonnal úgynevezett széles spektrumú antibiotikus kezelést indít intravénásan, mely a legtöbb baktériumfaj ellen hatásos, és ezt a kezelést folytatja addig, míg az antibiotikum érzékenységi vizsgálat eredménye megérkezik. Az eredmény alapján a kezelést módosítani lehet olyan antibiotikumra, amelyre a kitenyésztett kórokozó érzékeny.

    Ha a hemokultúra minták egyike pozitív lett, másik pedig negatív, akkor felmerülhet, hogy a kitenyésztett baktérium kontamináns, azaz a beteg bőréről került a mintába. A kezelőorvos a beteg állapota és a kitenyésztett kórokozó alapján ítéli meg, hogy valóban az okozza-e a fertőzést. Ilyenkor további kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet.

     

    Ha a hemokultúra mintákban több nap múlva is negatívak maradnak, akkor kicsi a valószínűsége, hogy a betegnek baktérium vagy gomba által okozott véráramfertőzése van. Amennyiben azonban a tünetek továbbra is fennállnak, például, ha a láz nem szűnik, további vagy ismételt vizsgálatokra lehet szükség. Néhány ok, amely megmagyarázhatja, miért negatívak a beteg hemokultúrái, miközben a tünetei nem csökkennek: 

    • bizonyos kórokozók nehezen tenyészhetők, további hemokultúra minták vételére lehet szükség.
    • a vírusok nem szaporodnak a baktériumok tenyésztésre használt hemokultúra palackokban. Ha vírusfertőzésre van gyanú, egyéb vizsgálatokra van szükség. A kezelőorvos a beteg tünetei alapján dönti el, mely vírusfertőzések kimutatására rendel vizsgálatot.
    • a hemokultúra levétele előtt antibiotikumot kapott a beteg

     

     

    Negatív hemokultúra tenyésztés mellett is szepszisre utalnak a következő vizsgálati eredmények:

    • Vérkép: az emelkedett fehérvérsejtszám, (illetve néha a jelentősen csökkent fehérvérsejtszám) fertőzésre utalhat.
    • Komplement: a C3-szint emelkedhet.
    • Ha a vizelet vagy a köpet tenyésztése pozitív, ez utalhat a fertőzés forrására.
    • liquor vizsgálat eredménye is igazolhatja a fertőzés eredetét.
  • Mit kell még tudnom?

    Mivel szepszis esetén a baktériumok vagy gombák az egész szervezetet elárasztják, a betegnek többféle betegségre jellemző tünetei is lehetnek. A panaszok jelentős részéért azok az anyagok a felelősek, melyeket az immunrendszer termel a fertőzés leküzdésére. Véráramfertőzésben eshet a vérnyomás, sokk alakulhat ki, gyorsul a szívverés és csökken az agy, a szív és a vese vérellátása. Zavar keletkezhet a véralvadás folyamatában, ami egy kiterjedt vérzéssel járó állapothoz, a DIC-hez vezet (disszeminált intravaszkuláris koaguláció). A baktériumok bekerülhetnek az ízületekbe, szeptikus ízületi gyulladás (artritisz) alakul ki. 

    Újabban léteznek már olyan módszerek, melyek a pozitív jelzést adó hemokultúra mintákból rövid időn belül azonosítani tudják a jelen lévő kórokozókat.

     

    Elérhetőek már egyes laboratóriumokban olyan gyorstesztek is, amelyek a vérből közvetlenül ki tudják mutatni néhány olyan baktériumfaj jelenlétét, amelyek gyakran okoznak véráramfertőzést. Ilyenek például a nehezen kezelhető baktériumok közé tartozó MRSA (meticillin rezisztens Staphylococcus aureus), vagy a Gram-negatív pálcák, mint az E.coli, mely a normál bélflóra tagja. Gyors azonosításuk segíti a megfelelő antibiotikum megválasztását.

    További kutatások folynak olyan módszerek kifejlesztésére, melyek lerövidíthetik a diagnózis felállításához és a megfelelő kezelés kiválasztásához szükséges időt:

    • a kórokozók közvetlen kimutatása a vérből (a tenyésztéses vizsgálatok mellett vagy helyett)
    • vizsgálatok, melyekkel meg lehet különböztetni a fertőzéses eredetű betegségeket az egyéb okból kialakuló gyulladásoktól
    • gyorsabb eljárások az antibiotikum érzékenység vizsgálatára, ezáltal a megfelelő terápia kiválasztására

     

    Miért készül el ilyen lassan a hemokultúra vizsgálat eredménye?

    Ahhoz, hogy a mintában a baktériumokat vagy gombákat ki lehessen mutatni, megfelelő mértékben el kell szaporodjanak a táptalajban. Ez általában 1-2 napot igényel, bizonyos kórokozóknál azonban ennél hosszabb időre is szükség lehet. Ugyanakkor lehet, hogy egyes mikróbák nagyon kis csíraszámban vannak jelen a keringésben és ahhoz, hogy a detektálásukhoz szükséges mennyiséget elérjék, hosszabb tenyésztési idő kell. 

  • Az orvosom újabb hemokultúra vizsgálatot rendelt. Miért van erre szükség?

    Ismételt hemokultúra vizsgálat segíthet annak eldöntésében, hogy a kitenyészett baktériumok a vérből származnak-e (valódi kórokozók). Ha a további mintákból nem lehet őket kimutatni, nagy a valószínűsége, hogy a bőrről kerültek bele az első vérmintába. Akkor is megismételhetik a mintavételt, ha továbbra is fennállnak a szepszis tünetei, ám az első hemokultúrákból nem tenyészett ki kórokozó.

  • Hogyan kezelik a szepszist?

    A szepszis súlyos állapot, azonnal meg kell kezdeni a kezelést, hamarabb, mint hogy a hemokultúra eredménye megérkezik. A kezelés már a kórház sürgősségi osztályán elkezdődik, és az intenzív osztályon állandó megfigyelés mellett folytatódik. A beteg általában intravénásan kap széles spektrumú antibiotikumot. A gyógyszeres kezelést módosítani lehet, amikor a kiderül, mely kórokozó felelős a szepszisért, és az antibiotikum érzékenységi vizsgálat eredménye alapján célzott terápiát lehet indítani az adott mikróba ellen.  A beteg folyadékot és gyógyszereket kap intavénásan, a keringés támogatására és stabilizálására. További részletekről lásd még: szepszis. 

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

(2017 August 25, Updated). Sepsis. CDC. Available online at https://www.cdc.gov/sepsis/basic/index.html. Accessed on 8/27/17.

Cunha, B. (2017 May 22, Updated). Bacterial Sepsis. Medscape Drugs and Diseases. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/234587-workup#showall. Accessed on 8/27/17.

Adeyiga, O. and Ei Carlo, D. (2017 June 22). New technologies for diagnosing bloodstream infection and measuring antimicrobial resistance. MLO.2017;49(7):54-56. Available online at https://www.mlo-online.com/new-technologies-diagnosing-bloodstream-infection-measuring-antimicrobial-resistance. Accessed on 8/27/17.

Couturier, M. et. al. (2017 August, Updated). Sepsis. ARUP Consult. Available online at https://arupconsult.com/content/sepsis. Accessed on 8/27/17.

Lehman, C. (2017 August, Updated). Sepsis in Newborns - Neonatal Sepsis. ARUP Consult. Available online at https://arupconsult.com/content/sepsis-newborns. Accessed on 8/27/17.

Koyfman, A. and Long, B. (2016). Best Clinical Practice: Blood Culture Utility in the Emergency Department. J Emerg Med. 2016;51(5):529-539. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/871933. Accessed on 8/27/17.

(2014 August 1, Updated). Blood Culture. Medscape Laboratory Medicine. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2093349-overview#showall. Accessed on 8/27/17.

Brusch, J. (2017 August 09, Updated). Infective Endocarditis. Medscape Drugs and Diseases. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/216650-workup#c9. Accessed on 8/27/17.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

Bonow, R. (Committee Member) et. al. (1998). ACC/AHA Guidelines for the Management of Patients With Valvular Heart Disease -- IV. Evaluation and Management of Infective Endocarditis -- A. Antimicrobial Therapy. American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines (Committee on Management of Patients With Valvular Heart Disease) [On-line report]. Available online at http://216.185.112.5/presenter.jhtml?identifier=9500.

Medical Encyclopedia. Sepsis. Drkoop.com [On-line information]. Available online at http://www.drkoop.com/conditions/ency/article/000666.htm.

Bailey and Scott's Diagnostic Microbiology, 10th ed. (1998) B.A. Forbes, D.F. Sahm, and A. S. Weissfeld (ed.), Mosby, Inc. Pg. 283-304.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2007). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 172-173.

Wu, A. (© 2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, 4th Edition: Saunders Elsevier, St. Louis, MO. Pp 1532-1535.

Forbes, B. et. al. (© 2007). Bailey & Scott's Diagnostic Microbiology, 12th Edition: Mosby Elsevier Press, St. Louis, MO. Pp 778-797.

Shapiro, N. et. al. (2008 November 06). Who Needs a Blood Culture? A Prospective Derived and Validated Prediction Rule. Medscape from the Journal of Emergency Medicine [On-line information] Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/581631. Accessed May 2009.

Smith, D. S. (Updated 2007 December 03). Blood Culture. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003744.htm. Accessed May 2009.

Barenfanger, J. et. al. (2009 January 27). Decreased Mortality Associated With Prompt Gram Staining of Blood Cultures. Medscape from American Journal of Clinical Pathology [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/585709. Accessed May 2009.

Cunha, B. (2008 August 1). Sepsis, Bacterial. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/234587-overview. Accessed May 2009.

Weil, M. H. (Revised 2007 December). Sepsis and Septic Shock. Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmpe/sec06/ch068/ch068a.html. Accessed May 2009.

Anderson-Berry, A. et. al. (Updated 2008 November 6). Neonatal Sepsis. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/978352-overview. Accessed May 2009.

Diab, M. et. al. (2008 May 28). Rapid Identification of Methicillin-Resistant Staphylococci Bacteremia Among Intensive Care Unit Patients. Medscape Today from The Medscape Journal of Medicine [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/572647. Accessed May 2009.

(January 2, 2008) US Food and Drug Administration. Press Release: FDA Clears First Quick Test For Drug-Resistant Staph Infections. Available online at http://www.fda.gov/NewsEvents/Newsroom/PressAnnouncements/ucm161552.htm. Accessed July 2009.

Lin, J. (Updated 20012 February 13). Blood Culture. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2093349-overview. Accessed August 2013.

Hazen, K. (Revised 2013 February). Culture. Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online through http://www.merckmanuals.com. Accessed August 2013.

Fisher, M. et. al. (Updated 2013 March 20). Sepsis. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/Sepsis.html. Accessed August 2013.

Durani, Y. (Reviewed 2012 May). Blood Culture. KidsHealth from Nemours [On-line information]. Available online at http://kidshealth.org/parent/general/sick/labtest3.html. Accessed August 2013.

Vorvick, L. (Updated 2011 October 26). Blood culture. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003744.htm. Accessed August 2013.

Flayhart, D. (2012 March). Blood cultures and detection of sepsis. Medical Laboratory Observer [On-line information]. Available online at http://www.mlo-online.com/articles/201203/blood-cultures-and-detection-of-sepsis.php. Accessed August 2013.

Andrew Hemmert, A. and Garrone, N. (2013 June) Rapid methods for pathogen detection in bloodstream infections. Medical Laboratory Observer [On-line information]. Available online at http://www.mlo-online.com/articles/201306/rapid-methods-for-pathogen-detection-in-bloodstream-infections.php. Accessed August 2013.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 166-167.

Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 21st ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Saunders Elsevier: 2007 Pp 1189-1191.

Forbes BA, Sahm DF, Weissfeld AS, Bailey & Scott's Diagnostic Microbiology 12th Edition: Mosby Elsevier, St. Louis, MO; 2007, Pp 778-781.

Cunha B (July 13, 2012). Bacterial Sepsis. Medscape Reference article. Avaialble online at http://emedicine.medscape.com/article/234587-overview. Accessed September 2013.

(June 27, 2012) FDA Press Release. FDA allows marketing of first test to identify certain bacteria associated with bloodstream infections. Available online at http://www.fda.gov/NewsEvents/Newsroom/PressAnnouncements/ucm309950.htm. Accessed September 2013.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?