A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

A tüdő működésének rövid áttekintése

A mellkasban, a rekeszizom felett a bordakosárban elhelyezkedő tüdők a légzőrendszer részét képezik. Összetett szervek, szivacsos, elasztikus szövetből állnak, ez alkalmas az oxigén felvételére és a szén-dioxid leadására.

Minden levegővételkor oxigén kerül a tüdőbe, és onnan az alveolusoknak nevezett apró hólyagokon keresztül a véráramba. A vérből ezzel egyidőben a szén-dioxid az alveolusokba és onnan kilégzéssel a külvilágba jut. Az alveolusokig a levegő a hörgőkön (bronchus) és a hörgőcskéken (bronchiolus) átáramolva kerül. Az alveolusok felé haladva a hörgők és hörgőcskék átmérője egyre csökken. A hörgők együttesét bronchusfának is nevezik.

Szervezetünk sejtjeinek oxigénre van szükségük az életben maradáshoz, mely a vérárammal jut el hozzájuk. A szén-dioxid eltávolítása pedig fontos a vér normális kémhatásának (pH-jának) megtartása szempontjából (sav-bázis háztartás).

A belélegzett levegőben sok olyan anyag is van (por, virágpor, baktériumok, vírusok, füst, párolgó kémiai anyagok), melyre a szervezetnek nincs szüksége, és amelyeket a légzőrendszer igyekszik kiszűrni és eltávolítani. Ebben a feladatban részt vesznek az immunrendszer sejtjei, valamint a légutakban termelődő váladék, mely segít megkötni és eltávolítani a szükségtelen anyagokat.

 

Tüdőbetegségek

A tüdőbetegségek a tüdő működését károsan befolyásolják. Az esetek egy részében a probléma az alveolus membránján keresztül végbemenő gázcserével van, és mind az oxigén felvétele, mind a szén-dioxid leadása zavart szenved. Más esetekben a levegő nem jut el az alveolusokig, a hörgőrendszerben kialakult elzáródás, vagy a mellkasfali izmok nem megfelelő működése miatt. Betegséget az is okozhat, ha a tüdő idegen anyagokat eltávolító rendszere elégtelenül funkcionál –mert maga a rendszer károsodik, vagy a bejutó idegen anyag mennyisége már meghaladja annak eltávolító kapacitását.

Gyakori tüdőbetegségek:

Az asztma idült tüdőbetegség, melyre a hörgők és hörgőcskék gyulladása és a légutak hirtelen fellépő, átmeneti elzáródása jellemző. Az asztmás egyének számos tényezőre lehetnek érzékenyek, melyek más embereknél nem váltanak ki hasonló reakcióikat. Asztmás rohamot kiválthat például cigarettafüst, por, penész, hideg levegő, fizikai megerőltetés vagy egyéb allergén. A kiváltó ok egyénenként változó. A roham ideje alatt a légutak nyálkahártyája megduzzad, a hörgők izmai pedig összehúzódnak, ezáltal az átmérőjük jelentősen csökken. A levegő áramlását tovább rontja a termelődő sűrű váladék. A rohamok általában nem okoznak maradandó tüdőkárosodást, de azonnali megfelelő ellátást igényelnek, mivel az oxigénhiány és a szén-dioxid felhalmozódása életveszélyes is lehet. Gyermekkorban az asztma a leggyakoribb krónikus betegség, az Egyesült Államokban több, mint 6 millió gyermeket és mintegy 15 millió felnőttet érint.

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (Chronic Obstructive Pulmonary Disease, COPD)

Ez alatt a kifejezés alatt mind az emphysemát (tüdőtágulat), mind az idült hörghurutot (krónikus bronchitis) érthetjük. Az Egyesült Államokban a COPD a negyedik vezető halálokok. Az idült hörghurut a hörgők gyulladását és hegesedését, az emphysema az alveolusok károsodását és pusztulását jelenti. A betegeknek mindkét esetben egyre inkább gondot jelent a levegő megfelelő kilégzése és a szükséges oxigén felvétele. A COPD miatt bekövetkezett halálesetek 80-90%-ának hátterében a dohányzás áll, de nem elhanyagolható a szennyezett levegő gyakori belégzése sem.

A pulmonális fibrózis a léghólyagocskák közötti szövetek károsodása és hegesedése. A léghólyagocskákban gyulladás jön létre, a tüdő szövetei elmerevednek. A pulmonális fibrózis okai:

  • Szervetlen anyagokból származó porbelégzés (azbeszt, szén, berillium, szilícium-dioxid) pl. munkahelyen vagy a környezeti tényezők miatt

  • Szerves anyagokból (penészes széna, állati ürülék, gabonapor) származó porbelégzés – ún. hiperszenzitív pneumonitist és ezen keresztül pulmonális fibrózist okoz

  • A tüdőt károsító gyógyszerek és kémiai anyagok

  • Korábbi sugárkezelés

  • Sarcoidosis

  • Szisztémás szklerózis és más autoimmun betegségek

  • Idiopátiás – ismeretlen eredetű

 

Különböző fertőzések léphetnek fel magában a tüdőben, kiterjedhetnek az egész szervezetre, beleértve a tüdőt is, vagy kiindulhatnak a mellhártyáról (pleura) is. Ezek lehetnek heveny vagy idült lefolyásúak, okozhatják őket vírusok, baktériumok vagy ritkán gombák. A pneumonia (tüdőgyulladás) a tüdő szövetének heveny gyulladása, melyet sokféle mikroorganizmus okozhat. Az influenza az egész szervezetet érintő betegség, melynek hátterében vírusfertőzés áll, és légzőrendszeri tünetek is kialakulnak. A tuberkulózis és egyéb mycobacterium-fertőzések idült lefolyásúak, és leggyakrabban csökkent immun védekezésűbetegekben lépnek fel (pl. HIV-fertőzöttek). A mycobacterium okozta fertőzések lassan fejlődnek ki, korlátozódhatnak csak a tüdőre, de érinthetik az egész szervezetet is.

A tüdőrák a tüdő rosszindulatúan elfajult sejtjeinek ellenőrizetlen szaporodása. Két fő típusa van, a kissejtes és a nem kissejtes tüdőrák. Más, nem a tüdőből kiinduló rákok is adhatnak a tüdőbe áttétet. A tüdőrák okozta halálozások száma a nők körében az utóbbi években növekedett, férfiakban viszont csökkent (USA-ban). Az Egyesült Államokban a nőknél már a tüdőrák a vezető halálok, több nő halálát okozza, mint a petefészek-, az emlő- és a méhnyakrák együttesen. A tüdőrák kialakulásának kockázatát jelentősen növeli a dohányzás és a radonbelégzés.

A pulmonális hipertenzió a tüdőt ellátó erek szűkülete miatt kialakuló magas vérnyomás, mely miatt a szívnek nagyobb erőkifejtéssel kell végeznie, hogy a vér a tüdőbe juthasson. Ez az állapot sok más tüdőbetegséggel társulhat, és azok fellángolását, valamint szívelégtelenséget is okozhat.

Tüdőembólia akkor következik be, amikor általában az alsó végtagok vagy a medence vénáiban keletkező vérrög a tüdőbe jutva érelzáródást okoz. Ennek következménye mellkasi fájdalom, hirtelen légszomj, köhögés. Az állapot életveszélyes lehet, és azonnali orvosi ellátást igényel.

Bronchopulmonális diszplázia jellemzően olyan koraszülöttekben alakul ki, akik hosszantartó oxigénkezelést vagy gépi lélegeztetést igényeltek, de tüdőgyulladás és toxikus mennyiségű oxigénbelégzés kapcsán is előfordul. A légutakban gyulladás lép fel, károsodnak és a normális kifejlődésük zavart szenved.

Az újszülött respirációs distress szindrómája (RDS)életveszélyes légzészavar, mely olyan újszülöttekben szokott fellépni, akik a vártnál legalább hat héttel vagy még hamarabb jöttek a világra. Ekkor a tüdő még nincs felkészülve arra, hogy elegendő felületi anyagot (surfactant) termeljen. E nélkül a tüdő nem tud megfelelően kitágulni, és a csecsemő nem jut elég oxigénhez. A koraszülés után néhány órával már kialakulnak a tünetek.

Az akut respirációs distress szindróma (ARDS) hirtelen veszi kezdetét, súlyos légzési nehézséggel jár, és olyan esetekben léphet fel, amikor a tüdőben már megelőzőleg súlyos gyulladás és kóros folyadékképződés zajlik. A gyulladás hátterében állhat bakteriális- vagy vírusfertőzés, vérmérgezés (szepszis), trauma, többszörös vérátömlesztés, gyógyszer-túladagolás, sós víz vagy füst belégzése.

A cisztás fibrózis öröklött betegség, mely főként a tüdőt és a hasnyálmirigyet érinti. Legfőbb jellemzője a túlzottan sós verejték, a tüdőkben termelődő sűrű váladék, mely elzárhatja a légutakat, valamint a zsírok és fehérjék emésztési zavara, mely táplálkozási hiánytüneteket okoz. A kaukázusi népcsoportban gyakrabban fordul elő, és többnyire már csecsemőkorban diagnosztizálják. Az Egyesült Államokban mintegy ezer új esetet ismernek fel évente.

Az alfa-1-antitripszin hiány szintén öröklött betegség. A hiányzó fehérje nem tudja betölteni a tüdőket védő szerepét, így azok az idő előrehaladtával egyre inkább károsodnak, korai emphysemát és májbetegséget okoz. Az Egyesült Államokban legalább 100 ezren szenvednek ebben a betegségben, és 25 millió a hordozók száma.

Számos olyan betegség lehet hatással a légzésfunkcióra,melyek nem közvetlenül a tüdőt támadják meg. Ilyenek például a mellüregben, a légző izmokban és az ezeket ellátó idegekben zajló kóros folyamatok, valamint a szívbetegségek. Az izmokat és az idegeket érintő betegségek közé tartoznak az izomdisztrófiák, a gyermekbénulás, a myasthenia gravis, a Guillain-Barré szindróma és az amyotrophiás lateralsclerosis (ALS, Lou-Gehrig-betegség). A légzésfunkcióra negatív hatással lehetnek a gerincet és a bordakosarat érintő elváltozások (e betegségek diagnosztikáját és kezelését nem érintjük).

 

Panaszok és tünetek

A tüdőbetegségek okozta panaszok és tünetek betegenként eltérőek, és időbeli lefolyásuk is változik. A krónikus betegségekben a panaszok fokozatosan alakulnak ki, és az idő előrehaladtával rosszabbodnak. A heveny kórképekben a tünetek lehetnek enyhék, de súlyosak is, sőt, orvosi ellátás nélkül akár életveszélyes állapot is kialakulhat. Minden betegségnek megvan a maga jellegzetes tünetcsoportja, de néhány általános tünet és panasz jelentkezésekor mindenképpen tüdőbetegségre kell gondolni. Ilyenek a hosszan fennálló köhögés és nehézlégzés, mellkasi fájdalom. A beteg légzése kapkodó, véres köpetet üríthet. A COPD-ben szenvedők nehezítettnek érzik a kilégzést: „mintha egy szívószálon keresztül kellene kifújni a levegőt.” Az oxigénhiány miatt az érintett egyén bőre kékesen elszíneződhet. Idővel ún. dobverőujjak alakulhatnak ki – az ujjak utolsó perce megnagyobbodik, és a köröm növekedése is rendellenessé válik.

 

Vizsgálatok

A vizsgálatok célja a tüdőbetegség felismerése, súlyosságának megállapítása, és ha lehetséges, az okának kiderítése. Az orvos általában vérgázvizsgálatot rendel el, hogy megállapítsa a vérben az oxigén és a szén-dioxid szintjét. Ezt légzésfunkciós vizsgálatok követik, majd sor kerül mellkasröntgenre és esetleg mellkasi CT-re is. Speciális esetekben egyéb vizsgálatok is szóba jönnek.

Laboratóriumi vizsgálatok

  • Vérgázok – artériás vérmintából mérik meg a vér pH-ját, oxigén- és szén-dioxid-szintjét.

  • Teljes vérkép (van-e vérszegénység)

  • Cisztás fibrózis irányú vizsgálatok (CF génmutációs vizsgálat, verejték klorid, immunoreaktív tripszin, széklet tripszin)

  • Alfa-1-antitripszin

  • Köpettenyésztés – bakteriális tüdőfertőzés gyanúja esetén

  • Mycobacterium-vizsgálatok tuberkulózis gyanúja esetén (speciálisan festett kenet és tenyésztés)

  • Hemokultúra – a vérben szétterjedt baktérium- és esetleges élesztőgomba-fertőzés keresése

  • Influenza-vizsgálatok

  • Tüdőbiopszia – tüdőkárosodás, tüdőrák keresése

  • Köpet-citológia – tüdőrák keresése

  • A magzati tüdő érettségének vizsgálatai – (pl. lecitin/szfingomielin arány meghatározása a magzatvízből), Felesleges ezt szerepeltetni a szövegben!

  • Gyógyszerek kimutatása – egyes gyógyszerek túladagolása a légzés lassulásához vagy akut respirációs distress szindrómához vezethet

 

Légzésfunkciós vizsgálatok

  • Spirometria – ennek során a páciens egy csőbe légzi ki a levegőt, a műszer pedig megméri ennek mennyiségét és a kilégzés sebességét. A légutak szűkülete vagy elzáródása esetén kerül rá sor

  • Kilégzési áramlási csúcssebesség mérése – otthon is elvégezhető, elsősorban asztmás betegek számára hasznos, mivel saját maguk is ellenőrizhetik állapotukat

  • Tüdőtérfogat – a belégzéskor a tüdőbe kerülő és a kilégzés után a tüdőben maradó levegőmennyiség mérése. Felvilágosítást ad a tüdő tágulékonyságáról, a bordakosár mozgásáról és a légzőizmok erejéről

  • Diffúziós kapacitás mérése – kis mennyiségű szén-monoxid belégzése alapján állapítja meg az alveolus és a véráram közötti gázcsere megfelelő vagy hiányosvoltát

 

Képalkotó vizsgálatok

  • Mellkasröntgen – a tüdő és a mellüreg szerkezeti eltéréseit mutathatja

  • Mellkas CT – a tüdő szerkezetének részletesebb megítélését teszi lehetővé

  • Mellkasi MR – a mellkasi szervekről és erekről készített részletgazdag képek

  • Ultrahang – kimutatja a mellhártyalemezek között meggyűlő folyadékot

  • A tüdő izotópos vizsgálata – kimutathat tüdőembóliát, és ritkán a tüdőrák kezelésének hatékonyságát is ennek segítségével ellenőrzik

  • Pozitron-emissziós tomográfia (PET) – a tüdőrák diagnosztikájában használatos

Egyéb vizsgálatok

  • EKG – a szívritmus vizsgálata, esetleges szívbetegség jeleinek keresése

  • Alvásvizsgálat – rendszerint speciális alváscentrumokban kerül rá sor, és az alvás ideje alatti légzés minőségét vizsgálja

 

Kezelés

A tüdőbetegségek kezelésének célja lehetőleg a betegség meggyógyítása, a fertőzések kezelése, és annak  megakadályozása, hogy másokra is átterjedjen. A gyulladás csökkentése, a tüdőkárosodás lassítása vagy megállítása, a tünetek enyhítése, a légzés könnyítése, a más kezelésből eredő mellékhatások minimálisra csökkentése és annak biztosítása, hogy a beteg elegendő oxigénhez jusson.

A tüdőbetegségek jó része megelőzhető azzal, ha az illető nem dohányzik, a lehető legkevésbé lélegez be szerves és szervetlen porokat (azbeszt, szén, berillium, szilícium-dioxid, penész, gabonapor), elkerüli a szennyezett levegőjű helyeket és a tüdőt károsító vegyi anyagokat, illetve gyógyszereket. A radon gáz szintjének mérése is hasznos. A tüdőbetegeknek, a gyenge immunrendszerrel rendelkezőknek, az időseknek és a kisgyermekeknek javasolt az évenkénti influenzaoltás és a Penumococcus-vakcina is.

A tüdőbetegségek kezelési módjai folyamatosan fejlődnek, mely az egyes betegek aktuális kezelésének módosítását is szükségessé teheti. A legmegfelelőbb terápia kiválasztásához a betegnek mindenkor szükséges szorosan együttműködnie az orvossal.

Felhasznált forrásmunkák

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

 

Magyar nyelven további információ olvasható a http://www.webbeteg.hu/cikkek/legzoszervi_betegseg/4059/a-tudoembolia-tunetei, http://www.webbeteg.hu/cikkek/legzoszervi_betegseg/3522/a-tudofibrozis-tunetei-es-kezelese, http://www.webbeteg.hu/cikkek/legzoszervi_betegseg/134/a-tudogyulladas-es-tunetei, http://www.webbeteg.hu/cikkek/legzoszervi_betegseg/1510/a-tudoodema, http://www.webbeteg.hu/aloldal/tudorak, http://www.webbeteg.hu/cikkek/legzoszervi_betegseg/3397/a-tudotalyog-okai-tunetei-es-kezelese és http://www.webbeteg.hu/cikkek/legzoszervi_betegseg/117/tudotuberkulozis-(tbc) oldalakon.

 

S1
(2006 November). Cystic Fibrosis Fact Sheet [10 paragraphs]. American Lung Association [On-line information]. Accessed on: 6/10/07 Available FTP: http://www.lungusa.org/site/pp.asp?c=dvLUK9O0E&b=35042

S2
(2006 August). Chronic Obstructive Pulmonary Disease (COPD) Fact Sheet [33 paragraphs]. American Lung Association [On-line information]. Accessed on: 6/10/07 Available FTP: http://www.lungusa.org/site/pp.asp?c=dvLUK9O0E&b=35020

S3
Weinmann, G., et. al. (2006 March). Lung Disease, Frequently Asked Questions [83 paragraphs]. National Women's Health Information Center [On-line information]. Accessed on: 6/10/07 Available FTP: http://www.4woman.gov/faq/lung_disease.htm

S4
Rauscher, M. (2007). COPD Seen to be a Growing, Neglected Epidemic [9 paragraphs]. Medscape Reuters Health Information [On-line information]. Accessed on: 6/10/07 Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/556588

S5
Goodridge, D. (2007 January 29). COPD as a Life-Limiting Illness: Implications for Advanced Practice Nurses [45 paragraphs]. Medscape Topics in Advanced Practice Nursing eJournal 2007;6(4) [On-line information]. Accessed on: 6/10/07 Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/551088

S6
Kaufman, D. (2006 November 13). Lung disease [3 paragraphs]. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Accessed on: 6/10/07 Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000066.htm

S7
Mal, H. (2007 February 28). Prevalence and Diagnosis of Severe Pulmonary Hypertension in Patients with Chronic Obstructive Pulmonary Disease [On-line information]. Accessed on: 6/10/07 Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/552204

S8
Sharma, S. (2006 June 5, Updated). Restrictive Lung Disease [130 paragraphs]. emedicine [On-line information]. Accessed on: 6/10/07 Available FTP: http://www.emedicine.com/med/topic2012.htm

S9
Lympany, P. and du Bois, R. (2000 January 31). Interstitial Lung Disease: Pathophysiology and Genetic Predisposition [36 paragraphs]. Medscape General Medicine 2(1), 2000 [On-line information]. Accessed on: Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/408750

S10
Brain, J. (2006 August, Revision). Biology of the lungs and airways [19 paragraphs]. Merck Manual of Medical Information – Second Home Edition [On-line information]. Accessed on: 6/6/07 Available FTP: http://www.merck.com/mmhe/sec04/ch038/ch038a.html

S11
Mayo Clinic Staff (2005 July 11). Interstitial Lung Disease [55 paragraphs]. MayoClinic.com [On-line information]. Accessed on: 6/10/07 Available FTP: http://www.mayoclinic.com/health/interstitial-lung-disease/DS00592

S12
(2006). Flavorings-Related Lung Disease [12 paragraphs]. National Institute for Occupational Safety and Health [On-line information]. Accessed on: 6/10/07 Available FTP: http://www.cdc.gov/niosh/topics/flavorings/

S13
O'Reilly, K. et. al. (2007 March 1). Asbestos-Related Lung Disease [18 paragraphs]. American Family Physician [On-line information]. Accessed on: 6/10/07 Available FTP: http://www.aafp.org/afp/20070301/683.html

S14
(2004 February 12). High-Risk Newborn, Chronic Lung Disease (Bronchopulmonary Dysplasia) [20 paragraphs]. University of Virginia [On-line information]. Accessed on: 6/10/07 Available FTP: http://www.healthsystem.virginia.edu/uvahealth/peds_hrnewborn/cld.cfm

S15
(© 2000 – 2007). Pulmonary Function Testing [8 paragraphs]. Harvard Health Publications, Pulmonary Function Testing [On-line information]. Accessed on: 6/16/07 Available FTP: http://www.health.harvard.edu/diagnostic-tests/pulmonary-function-testing.htm

S16
(© 2002 – 2003). Pulmonary Function Laboratory [24 paragraphs]. John Hopkins Medicine [On-line information]. Accessed on: 6/16/07 Available FTP: http://www.hopkinsmedicine.org/pftlab/pftests.html

S17
Kaufman, D. (2006 February 27, Reviewed). Pulmonary Function Tests [10 paragraphs]. University of Maryland Medical Center, [On-line information]. Accessed on: 6/16/07 Available FTP: http://www.umm.edu/ency/article/003853.htm

S18
(2005). Pulmonary Function Tests in COPD [8 paragraphs]. American Thoracic Society, Patient Education [On-line information]. Accessed on: Available FTP: http://www.thoracic.org/sections/education/patient-education/index.html

S19
(2006 June 29, Review). Detailed Guide: Lung Cancer - Non-small Cell [64 pages]. American Cancer Society [On-line information]. Accessed on: 6/10/07 Available FTP: http://www.cancer.org/docroot/CRI/CRI_2_3x.asp?dt=15

S20
(2006 November 23, Review). Detailed Guide: Lung Cancer - Small Cell [58 pages]. American Cancer Society [On-line information]. Accessed on: 6/10/07 Available FTP: http://www.cancer.org/docroot/CRI/CRI_2_3x.asp?dt=16

S21
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (© 2007). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 790-795.

S22
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition]. Pp 1133-1135.

S23
(2006 August). Asthma and Children Fact Sheet [16 paragraphs]. American Lung Association [On-line information]. Accessed on:6/23/07 Available online

S24
(2006 August). Asthma in Adults Fact Sheet [20 paragraphs]. American Lung Association [On-line information]. Accessed on: 6/23/07 Available online

S25
(2006 November). Alpha-1 Antitrypsin Deficiency Emphysema [23 paragraphs]. American Lung Association [On-line information]. Accessed on: 6/23/07 Available online

S26
(2004 December). Bronchopulmonary Dysplasia (BPD) Fact Sheet [10 paragraphs]. American Lung Association [On-line information]. Accessed on: 6/23/07. Available online

S27
(May 2007) What is Respiratory Distress Syndrome? National Heart, Lung and Blood Institute, Diseases and Conditions (Online information, accessed August 2007). Available FTP: http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/rds/rds_whatis.html

S28
(November 2006) Respiratory Distress Syndrome of the Newborn Fact Sheet, American Lung Association (Online information, accessed August 2007). Available FTP: http://www.lungusa.org/site/pp.asp?c=dvLUK9O0E&b=35693

S29
(November 2006) Adult (Acute) Respiratory Distress Syndrome (ARDS) Fact Sheet, American Lung Association (Online information, accessed August 2007). Available FTP: http://www.lungusa.org/site/pp.asp?c=dvLUK9O0E&b=35012

S30
Kasper D, Braunwald E, Fauci A, Hauser S, Longo D, Jameson J, eds. Harrison's Principles of Internal Medicine, 16th edition, McGraw-Hill, 2005.

S31
Tietz Textbook of Clinical Chemistry and Molecular Diagnostics. Burtis CA, Ashwood ER, Bruns DE, eds. 4th edition, St. Louis: Elsevier Saunders; 2006.