A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 14.08.2017.

Mi ez a betegség?

A fertőzéses ízületi gyulladás kórokozók (elsősorban baktériumok, de egyes esetekben vírusok, vagy gombák) által okozott elváltozás. A gyulladás vagy a szervezet más helyéről terjed az ízületre, vagy sérülés, illetve sebészeti beavatkozás során is történhet fertőződés. A betegség bárkiben, bármely életkorban kialakulhat, de a négy év alatti gyermekek és az idősek veszélyeztetettebbek.

A betegség általában heveny lefolyású, gyorsan kialakul a súlyos ízületi fájdalom, duzzanat, bőrpír, az ízület mozgása korlátozottá válik, a betegnek hidegrázása, láza lehet. Olykor azonban a tünetek kialakulása lassabb lehet, és a folyamat idültté válik. Bármely ízületben felléphet fertőzéses eredetű gyulladás, legvalószínűbben mégis a térd, a csípő, a váll, a csukló, a könyök és a kéz kisízületei érintettek. Leggyakrabban egyszerre csak egy ízületben lép fel gyulladás, olykor azonban több ízület is fertőződhet. Nagyon fontos az állapot mielőbbi felismerése és kezelése, mert a gyulladás rövid idő alatt súlyos, akár maradandó ízületi károsodást is okozhat.

A fertőzéses ízületi gyulladás elsősorban ízületi sérülés, vagy műtéti beavatkozás, esetleg véráram-fertőzés kapcsán alakul ki. A kórokozók az eredeti helyükről (pl. a középfülből, vagy a húgyutakból) a vérbe, onnan valamely ízületbe kerülhetnek. Néhány társbetegség, mint például a cukorbetegség, vérszegénység, bármilyen okból (akár gyógyszeres kezelés miatt is) legyengült immunrendszer a fertőzéses ízületi gyulladás kialakulásának kockázatát fokozza, hasonlóképpen egyéb, az ízületeket érintő folyamathoz (pl. köszvény, osteoarthritis, rheumatoid arthritis). Egyes bőrbetegségek (pikkelysömör, ekcéma, bőrfertőzések) szintén megnövelik a fertőzéses ízületi gyulladás kialakulásának valószínűségét. 

A fertőzéses ízületi gyulladás heveny formáját általában Staphylococcus, vagy Streptococcus baktériumok okozzák, leggyakrabban a Staphylococcus aureus.

Olykor a Lyme-kórt okozó baktériumok, vagy vírusok (HIV, hepatitis-vírus, parvovirus B19, mumpszvírus, rubeolavírus) is megfertőzhetik az ízületet. Az idült fertőzéses ízületi gyulladást, mely általában kevésbé fájdalmas, és sokkal lassabb lefolyású, gyakran a TBC kórokozója (Mycobacterium tuberculosis), vagy gombák (pl. Candida albicans) váltják ki.

 

 

Vizsgálatok

A fertőzéses ízületi gyulladás kapcsán a laboratóriumi vizsgálatok legfontosabb célja a kórokozó kimutatása és azonosítása, mely alapján a megfelelő kezelés elkezdhető. Ezen kívül a kezelés hatásosságának nyomon követéséhez, az ízület állapotának felméréséhez is szükségesek.

Laboratóriumi vizsgálatok:

Ízületi folyadék elemzése. Az ízületi folyadékból vett mintában kimutathatók a gyulladásos sejtek, esetleg kristályok (pl. köszvényben), melyek segítenek eldönteni a gyulladás fertőzéses, vagy nem fertőzéses eredetét.

Ízületi folyadék tenyésztése. A kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák) kimutatására alkalmas módszer. Meghatározható a kórokozók gyógyszerérzékenysége is, és a kezelés hatásossága is nyomon követhető.

Hemokultúra. Kórokozó kimutatása a véráramból.

Teljes vérkép. A vörös-, és fehérvérsejtek számának, a fehérvérsejt-típusok eloszlásának megállapítására szolgál. Nyomon követhető a gyulladásos reakció kialakulása és lefolyása.

Vérsejt-süllyedés, C-reaktív protein. Gyulladás kimutatására alkalmas vizsgálatok, a kezelés hatékonysága is nyomon követhető.

Nem laboratóriumi vizsgálatok:

  • Ízületi röntgenvizsgálat. Alkalmas az esetleges ízületi károsodás megállapítására, de gyakran csak a már súlyos károsodás mutatható ki.

Kezelések

A fertőzéses ízületi gyulladás kezelésének célja a fertőzés megszüntetése, a gyulladás (és az ehhez társuló megnövekedett izületi folyadékmennyiség nyomásának) csökkentése, az ízületi károsodások lehető legkisebb mértékűre való csökkentése, az ízület mozgásának helyreállítása. Nagyon fontos a kezelés azonnali megkezdése, mivel súlyos ízületi károsodás alakulhat ki akár már néhány nap, netán néhány óra alatt is.

Az elsődleges kezelés a megnövekedett ízületi folyadékmennyiség lebocsátása (drenázs), valamint a megfelelő antimikrobiális (kórokozó elleni) gyógyszeres terápia. Esetleg intravénásan adott antibiotikumra is szükség lehet.

Az ízületi folyadékot általában elegendő leszívni; ez aztán tovább vizsgálható, a gyulladást okozó mikroorganizmus belőle kimutatható. A folyadék lebocsátásához néhány esetben azonban komolyabb sebészi beavatkozás szükséges.

A kórokozó érzékenységétől függ, hogy milyen antimikrobiális szerrel történik a kezelés. A hatékonyság azon is múlik, hogy az adott gyógyszer be tud-e jutni az ízületbe, hogy kifejthesse a hatását. Az orvos azonban gyakran nem is várja meg a pontos eredményt, hanem azonnal elkezdi a kezelést széles spektrumú, egyszerre sokféle kórokozó ellen is hatásos készítménnyel, hogy megelőzze a súlyos ízületi károsodások kialakulását. Néhány kórokozó, például a Mycobacteriumok esetében gyógyszer kombináció adására lehet szükség hosszú időn keresztül, hogy a fertőzés biztosan meggyógyuljon. A vírusfertőzések általában antivirális kezelés nélkül is meggyógyulnak.

A gyulladás és a fájdalom csökkentésére gyakran nem szteroid típusú gyulladáscsökkentőket (NSAID) is kap a beteg, illetve szükség lehet fizikoterápiára is.

 

Felhasznált forrásmunkák

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

 

S1
A Manual of Laboratory and Diagnostic Tests. 6th ed. Fischbach F, ed. Philadelphia: Lippincott Williams & Wilkins.

S2
MEDLINEplus Medical Encyclopedia: Non-gonococcal (septic) bacterial arthritis. Available online: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000430.htm

Idegen nyelvű adatbázis

MEDLINEplus Medical Encyclopedia: Non-gonococcal (septic) bacterial arthritis