A BCR-ABL1 az 22-es kromoszómán rendellenesen keletkező fúziós gént jelenti, mely a leukémiák bizonyos típusaira jellemző. A krónkus mieloid leukémia (CML) és néhány egyéb leukémia hátterében egy specifikus genetikai eltérés áll. A BCR-ABL1 fúziós gén jelenléte igazolja a CML és bizonyos típusú akut limfoid leukémiák (ALL) diagnózisát.
Az emberi genom 23 pár kromoszómából áll, melyek magukban hordozzák az örökölt gentikai információt. A DNS jól meghatározott részei, a gének felelősek a fehérjék képződéséért, melyek részt vesznek a sejtek normális működésében. A géneket vagy kromoszómákat érintő genetikai rendellenességek lehetnek örököltek, de kialakulhatnak születésünk után is. Ez utóbbit okozhatják például bizonyos környezeti hatások (pl. sugárzás, vegyi anyagok) de legtöbbször okuk ismeretlen.
A BCR-ABL1 fúziós gén ismeretlen okból kialakuló genetikai rendellenesség, amely a 22-es és a 9-es kromoszóma egyes részeinek kicserélődése következtében jelenik meg. Ilyenkor a 9-es kromoszómán található ABL1 régió fuzionál a 22-es kromoszómán található BCR gén régióval. Ezt a típusú genetikai elváltozást reciprok transzlokációnak nevezik és t(9;22) rövidítéssel illetik. A 22-es kromoszómán megjelenő BCR-ABL1 fúziós gént más néven Philadelphia (Ph) kromoszómának is nevezik felfedezése nyomán.
A Philadelphia kromoszómán kialakult BCR-ABL1 fúziós gén egy rendellenes fehérjét kódol, amely felelős a CML és bizonyos típusú ALL kialakulásáért. A CML esetek 90-95%-ában kimutatható a t(9;22) BCR-ABL1 reciprok transzlokáció. A felnőttkori ALL esetek negyedében szintén kimutatható ez az eltérés.
A BCR-ABL1 fúziós gén által kódolt fehérje egy ún. tirozin kináz. Ez az enzim felelős a leukémiás sejtek kontrollálatlan szaporodásáért. Amikor a nagyszámú leukémiás sejt kezdi kiszorítani a normális vérsejt előalakokat a csontvelőben, akkor kezdenek megjelenni a leukémiára jellemző tünetek. A leukémiás sejtek elpusztítására az egyik terápiás lehetőség a tirozin kináz inhibitorok (TKI) alkalmazása.
A BCR-ABL1 teszt a Philadelphia kromoszómát, a BCR-ABL1 fúziós gént vagy az arról átíródó transzkriptumot, azaz a kóros BCR-ABL1 génről átíródó RNS molekulát mutatja ki. A BCR-ABL1 jelenléte igazolja a CML, bizonyos típusú ALL vagy nagyon ritkán AML diagnózisát.
Különböző típusú BCR-ABL1 tesztek elérhetőek, többek között:
Citogenetika vizsgálat (kromoszóma analízis vagy kariotipizálás)
A citogenetikai módszer a kromoszómák mikroszkópikus vizsgálatát jelenti. A kromoszómák szerkezeti, számbeli eltéréseit detektálja. Például a Philadelphia kromoszóma a rövidebb karjáról ismerhető fel. Ehhez a vérből vagy csontvelőből izolált sejteket laboratóriumi körülmények között tenyésztik és vizsgálják, hogy megtalálható-e a Philadelphia kromoszóma. Természetesen egyéb eltérések is detektálhatók.
Fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH)
Ez a vizsgálat fluoreszcens festékkel jelzett próba segítségével mutatja ki a BCR-ABL1 fúziós gén jelenlétét. A vizsgálat alkalmas arra is, hogy kimutassa a vérben, csontvelőben jelenlevő kóros sejtek arányát is.
Molekuláris genetikai teszt (kvalitatív vagy kvantitatív)
Polimeráz láncreakció alapú módszerek, melyek BCR-ABL1 jelenlétét és mennyiségét mutatják a vérből vagy csontvelőből.
A BCR-ABL1-et érintő ún. szekunder mutációk felelősek a tirozin kináz gátló gyógyszerek hatásának az elvesztéséért. Ezeket a mutációkat DNS szekvenálással határozzák meg.
Hogyan történik a mintavétel?
A vérmintát a kar könyökhajlati vénájából vett vérből vagy a csontvelő mintát a csontvelő aspirációjából és/vagy biopsziájából nyerik.
Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?
Nem szükséges előkészület.