Más néven
Alsó légúti váladék tenyésztése
Hivatalos név
Köpettenyésztés
A cikk utoljára módosult: 31.07.2018.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

Baktérium által okozott tüdőgyulladás vagy más, alsó légúti fertőzés kórokozójának kimutatása, a kezelés eredményességének ellenőrzése.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha önnek alsó légúti fertőzésre utaló tünetei vannak, vagy baktérium által okozott tüdőgyulladás vagy más alsó légúti fertőzés kezelése után van.

Milyen mintára van szükség?

Köpet (alsó légutakból származó váladék, nem nyál), általában az első reggeli felköhögéssel ürülő minta, a fertőzéstől függően 1-3 egymást követő napon gyűjtött mintára lehet szükség.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Általában javasolt, hogy mintavétel előtt a beteg 1-2 óráig ne egyen, közvetlenül a mintavétel előtt a száját csapvízzel öblítse ki.

Mit vizsgálunk?

A köpet sűrű nyákos váladék, mely az alsó légutakban (a hörgőkben és a tüdőben) termelődik, és köhögéssel ürül; nem azonos a nyállal. A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy a váladék az alsó és ne a felső légutakból származzon, ezt köhögtetési technikákkal segíteni lehet (ld. lejjebb a mintavételnél)

A köpet tenyésztése olyan kórokozó (patogén) baktériumok kimutatására irányul, amelyek tüdőgyulladás, vagy más alsó légúti fertőzések okozói lehetnek. A baktériumok azonosítása után antibiotikum érzékenységi vizsgálat történik, ez az antibiotikus kezelés megválasztásához ad útmutatást.

Gyakran olyan kórokozó felelős a betegségért, amelyet a hagyományos tenyésztéssel nem lehet kimutatni. Ilyenkor más vizsgálatokra lehet szükség: például Mycobactériumok vizsgálata tenyésztéssel vagy a köpet mikroszkópos vizsgálatával (ún. saválló vagy Ziehl-Neelsen festés); gomba tenyésztés vagy víruskimutatás: ezeket a kezelőorvos a tünetektől függően a bakteriális tenyésztés kiegészítésére vagy a tenyésztés helyett is rendelheti. 

A rutin köpetvizsgálat első lépése általában a minta mikroszkópos vizsgálata Gram-festéssel készített kenetben: a különböző baktériumok jelenlétén kívül az is megállapítható, hogy a minta valóban az alsó légutakból származik-e.

Ezután a mintát táptalajokra oltjuk, és 1-2 napig a baktériumok növekedéséhez szükséges állandó hőmérsékleten tartjuk (inkubáljuk). Megfelelő tenyésztési körülmények között a jelen lévő baktériumok szaporodnak, ez teszi lehetővé az azonosítást, illetve további vizsgálatokat.

A köpet soha nem steril. Ez azt jelenti, hogy bakteriális légúti fertőzésben szenvedő beteg váladékában találhatók a kórokozók mellett olyan ártalmatlan baktériumok is, amelyek mindig jelen vannak a szájüregben, a garatban, ezek alkotják a normál flórát.

A laboratóriumi szakember el tudja különíteni a normál flórát a kórokozó baktériumoktól, és azonosítja a tenyészetben a különböző baktériumokat. Az azonosítás többlépcsős folyamat, amelyben biokémiai, immunológiai és/vagy molekuláris biológiai tesztek egészítik ki a baktériumok növekedési sajátosságainak vizsgálatát.

Általában antibiotikum érzékenységi vizsgálatra is szükség van a megfelelő kezelés megválasztásához: megállapítjuk, hogy a jelen lévő kórokozó baktérium érzékeny-e az adott antibiotikumokra.

A köpet tenyésztése, a Gram-festés és az érzékenységi vizsgálatok alkotják a leletet, amely tájékoztatja a kezelőorvost a kórokozó(k) jelenlétéről, és arról, hogy várhatóan mely antibiotikumok lesznek hatásosak ellenük.

 

Hogyan történik a mintavétel?

 

Köpet ürülhet spontán felköhögéssel, vagy szükség lehet a köpetürítés elősegítésére. A felköhögött köpetet steril poharba kell üríteni. Mélyről jövő köhögésre van szükség, a beteget tájékoztatni kell, hogy a tüdőből származó nyákos váladék a megfelelő, nem a nyál. Ha nem sikerül köpetet felköhögni, a köpetürítés elősegíthető az által, ha a beteg porlasztókészülékből néhányszor belélegez steril sóoldatot vagy glicerint tartalmazó aeroszolt, ez segíti a váladék felszakadását. Párásítás vagy forró zuhany is hasznos lehet a váladék oldásában. Néha gyógytornász által irányított légzőgyakorlatokra van szükség.

A friss mintát azonnal el kell juttatni a laboratóriumba. A köpetmintáról a leoltás előtt a laboratóriumban eldöntik, hogy alkalmas-e a tenyésztésre.

A köpettenyésztés eredményessége elsősorban a megfelelő mintavételen múlik. Ha a Gram-festett kenet mikroszkópos vizsgálatával azt látható, hogy a mintában többségben vannak a szájüregből származó sejtek (laphámsejtek), akkor az a minta nem alkalmas a tenyésztésre, és a laboratórium új mintát kér. Ha a mintában a fehérvérsejtek vannak többségben, az a szervezetnek a fertőzésre adott válaszát jelzi, az ilyen minta megfelelő.

 

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

 

Mintavétel előtt ajánlott fogat mosni és a szájüreget csapvízzel kiöblíteni. Általában reggel, éhgyomorra javasolt a mintát venni, de semmiképpen ne egyen 1-2 órával a mintavétel előtt.

 

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A köpet tenyésztése olyan baktériumok kimutatására irányul, amelyek az alsó légutak fertőzéseit (bakteriális tüdőgyulladás, hörghurut) okozzák. A tenyésztést kiegészíti a köpet mikroszkópos vizsgálata: Gram-festéssel készített kenetben keressük a fertőzést okozó baktériumokat.

    Néha olyan kórokozók felelősek a fertőzésért, amelyeket a hagyományos tenyésztési eljárással nem lehet kimutatni. Ennek oka lehet az, hogy a kórokozó speciális tenyésztési feltételeket igényel, vagy nagyon lassan szaporodik. Ha ilyen fertőzés lehetősége merül fel, speciális vizsgálatok egészítik ki vagy helyettesítik a rutin tenyésztést. Ilyenek például a (tuberkulózist okozó és egyéb) mycobactériumok vizsgálata tenyésztéssel és mikroszkópos vizsgálattal (ún. saválló vagy Ziehl-Neelsen festés), gombatenyésztés vagy  Legionella tenyésztés.

    A kezelőorvos a köpettenyésztéssel együtt  általában vérképvizsgálatot is rendel, a fehérvérsejtek száma és összetétele ugyanis jelzi a fertőzést; ezen kívül rendelhet hemokultúra tenyésztést, ha véráramfertőzésre gyanakszik.

     

    A köpet soha nem steril, fertőzés esetén jelen vannak a kórokozók mellett a normál flórát alkotó baktériumok is. Ha kórokozó baktérium tenyészik ki, antibiotikum érzékenységi vizsgálatra kerül sor a megfelelő kezelés megválasztásához.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Köpettenyésztést akkor rendel a kezelőorvos, ha a tüdő vagy az alsó légutak bakteriális fertőzésére gyanakszik, például bakteriális tüdőgyulladásra. Erre utal, ha a mellkasröntgenen elváltozások láthatók a tüdők felett. A tünetek lehetnek:

    • köhögés
    • láz, hidegrázás
    • izomfájdalom
    • fáradtság
    • légszomj
    • mellkasi fájdalom
    • zavartság

    Néha a köpettenyésztést az antibiotikus kezelés befejezése után kéri az orvos, annak ellenőrzésére, hogy eredményes volt-e a terápia.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    Ha egy betegnél, akinek alsó légúti fertőzésre utaló tünetei vannak, a köpetből kórokozó baktériumok mutathatók ki, akkor valószínű, hogy bakteriális fertőzés okozza a tüneteket.

    Felnőtteknél a bakteriális tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozója a Streptococcus pneumoniae (pneumococcus). Gyakoriak még a következők:

    • Staphylococcus aureus
    • Haemophilus influenzae
    • Moraxella catarrhalis
    • Klebsiella pneumoniae
    • Streptococcus pyogenes

    Ha nem lehet a köpetből kórokozó baktériumot kitenyészteni, annak több oka lehet: a fertőzést vírus okozza, vagy a kórokozó baktérium csak kis mennyiségben volt jelen a mintában, vagy a betegséget olyan mikroorganizmus okozza, amelyet nem lehet hagyományos körülmények között tenyészteni.

     

    Kórokozók, amelyeket hagyományos tenyésztéssel NEM lehet kimutatni a köpetből:

    • Mycoplasma pneumoniae  és Chlamydophila pneumoniae fiatal felnőtteknél gyakori
    • Legionella fajok
    • Mycobacterium tuberculosis (tuberkulózis: lsd. saválló/Ziehl-Neelsen kenet és tbc tenyésztés)
    • Pneumocystis jiroveci – egy gomba, mely transzplantáltaknál és HIV/AIDS-betegeknél okoz fertőzést
    • egyéb gombák
    • vírusok
    • ritkán parazitás fertőzés is okozhat megbetegedést az alsó légutakban.
  • Mit kell még tudnom?

    Nagyobb a visszatérő fertőzések kockázata azoknál, akiknek krónikus tüdőbetegségük van, vagy akiknek a tüdeje  toxinok vagy irritáló anyagok tartós belélegzése, vagy korábbi fertőzések miatt károsodott.

     

    Az alsó légutak bakteriális fertőzése esetén a köpet állaga sűrű, nyákos (viszkózus), színe sárgás, zöldes, szürkés, ritkán rozsdaszínű vagy véres, és kellemetlen szagú lehet.

  • Meg lehet előzni a bakteriális tüdőgyulladást?

    Létezik pneumococcus oltás, amely védelmet jelent a felnőttkori bakteriális tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozója, a Streptococcus pneumoniae ellen, és véd az egyéb súlyos pneumococcus fertőzésektől is. Más típusú pneumococcus oltás szükséges kisgyermekkorban a Streptococcus pneumoniae baktérium által okozott súlyos fertőzések megelőzésére (Magyarországon 2014 óta csecsemőknek kötelező) Szintén csecsemőkorban kötelező a súlyos fertőzéseket okozó Haemophilus influenzae-b baktérium elleni oltás.

  • Miért nem elég az egyszeri mintavétel?

    Akkor lehet szükség ismételt mintavételre, ha az első minta nem megfelelő, vagy ha a kezelőorvos kiegészítő vizsgálatokat rendel a köpetből.

  • Miért van szükség külön vizsgálatra a gombás és tuberkulotikus fertőzés megállapításához?

    Ezek a kórokozók nem tenyészthetők azokon a táptalajokon, amelyeket a rutin köpettenyésztésre használunk. A gombák és a mycobaktériumok kitenyésztése több hetet is igénybe vehet, és a mikroszkópos vizsgálatnál speciális festési eljárásokra van szükség.

  • Már több mint egy hete beteg vagyok. Miért csak most rendel a kezelőrvosom köpettenyésztést?

    Ennek egyik oka az lehet, hogy az orvos arra gyanakszik, a kezdeti vírusbetegség felülfertőződött egy baktériummal. Lehetséges az is, hogy a fertőzés nem reagált megfelelően a korábbi kezelésre.

  • Ha már meggyógyultam az alsó légúti fertőzésből, előfordulhat, hogy a betegség visszatér?

    Az esetek többségében az eredményes kezelés után nem tér vissza a betegség. Ha a kezelés nem volt eredményes, a betegség elhúzódik vagy kiújul. Akinek olyan alapbetegsége (tüdőbetegsége) van, mely hajlamosít a visszatérő fertőzésekre, számíthat gyakori visszaesésre. Néha ezeknek a visszatérő fertőzéseknek a kezelése nagy problémát jelent.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Dugdale, D. (Updated 2011 December 12). Routine sputum culture. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003723.htm through http://www.nlm.nih.gov. Accessed November 2013.

Ibrahim, M. (Updated 2012 August 13). Sputum Culture. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2119232-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed November 2013.

Cunha, B. (Updated 2013 September 13). Nursing Home Acquired Pneumonia. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/234916-overview#showall through http://emedicine.medscape.com. Accessed November 2013.

Cunha, B. (Updated 2013 October 14) Community-Acquired Pneumonia. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/234240-overview#aw2aab6b2 through http://emedicine.medscape.com. Accessed November 2013.

Bennett, N. and Domachowske, J. (Updated 2013 February 16). Pediatric Pneumonia. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/967822-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed November 2013.

Fisher, M. and Lehman, C. (Updated 2013 January). Health Care-Associated Pneumonia – HCAP. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/HCAP.html?client_ID=LTD#tabs=0 through http://www.arupconsult.com. Accessed November 2013.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 907-908.

McPherson, R. and Pincus, M. (© 2011). Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods 22nd Edition: Elsevier Saunders, Philadelphia, PA. Pp 1246-1247.

Forbes BA, Sahm DF, Weissfeld AS. Bailey & Scott's Diagnostic Microbiology 12th Edition: Mosby Elsevier, St. Louis, MO; 2007, Pg 69.

Korábbi áttekintések során használt források

Forbes, B. et. al. (© 2007). Bailey & Scott's Diagnostic Microbiology. 12th Edition: Mosby Elsevier Press, St. Louis, MO. Pp 807-813.

Levy, D. (Updated 2009 October 15). Routine sputum culture. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003723.htm. Accessed April 2010.

Stephen, J. (Updated 2010 April 6). Bacterial Pneumonia eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/807707-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed April 2010.

(© 2010). Understanding Pneumonia, American Lung Association [On-line information]. Available online at http://www.lungusa.org/lung-disease/pneumonia/understanding-pneumonia.html through http://www.lungusa.org. Accessed April 2010.

Mayo Clinic Staff (2009 May 9). Pneumonia. MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/pneumonia/DS00135 through http://www.mayoclinic.com. Accessed April 2010.

Cunha, B. (2010 April 14). Pneumonia, Community-Acquired. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/234240-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed April 2010.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2007). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference. 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 883-884.

Wu, A. (© 2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests. 4th Edition: Saunders Elsevier, St. Louis, MO. Pp 1598-1601, 1607.

Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 21st ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Saunders Elsevier: 2007, pp1195-1196.

Kasper DL, Braunwald E, Fauci AS, Hauser SL, Longo DL, Jameson JL eds, (2005). Harrison's Principles of Internal Medicine. 16th Edition, McGraw Hill Pp 1506-1507.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe