Más néven
Hg (kémiai vegyjel)
Hivatalos név
Higany (vizeletben és vérben)
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 04.03.2020.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

Annak meghatározására, ha nagy mennyiségű higany van a szervezetben.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha higanymérgezésre utaló jeleket észlel vagy higany kitettség lehetősége áll fenn; illetve a foglalkozás közbeni higany kitettség ellenőrzésére.

​​​​​​​Milyen mintára van szükség?

Az alkar egyik könyökhajlati vénájából vett vérre és/vagy gyűjtött vizeletre.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nincs szükség előkészületre.

Mit vizsgálunk?

A higany egy olyan elem, ami különféle formában toxikus lehet, és amiket különböző mintákból vizsgálnak:

A fém vagy elemi higany folyékony halmazállapotú, fogászati tömőanyagként, lázmérőben és elemben használatos. A vizeletmintákból általában a higany ezen formáját mutatják ki.

Szervetlen higanysók, amelyek a higany és a nem szénalapú vegyületek reakciójából keletkeznek, általában por vagy kristály formában lelhetők fel és olykor felületi készítményekben, például bőrfehérítő vagy antiszeptikus krémekben alkalmazzák. A vizeletmintákból általában a higany ezen formáját mutatják ki.

A metil-higany és más szerves higany vegyületek a higany és szerves vegyületek reakciójának termékei. Emelkedett metil-higany tartalmú baktériumok gyakran találhatók a nagyméretű, idősebb ragadozó halakban, például a cápában és a királymakrélában. Azok, akik ezeket a halakat fogyasztják, ki vannak téve a higanyterhelésnek. Elsősorban vérmintából határozzák meg az emelkedett metil-higany szintet. 

A higany kis mennyiségben szinte mindenhol megtalálható a környezetben. A sziklákból és a talajból származó ásványok lebontásakor keletkezik és a kőolaj, illetve a hulladékégetés mellékterméke. Belélegezzük a levegővel, felszívódik a bőrön keresztül, és bekerül a szervezetbe az étellel.  A higanyt tükrök felületén, gyógyszerekben és mezőgazdasági vegyszerekben is alkalmazzák. Az energiahatékony kompakt fluoreszkáló villanykörték (CFL) kis mennyiségű higanyt tartalmaznak, és a higany elektromos készülékek, vezetékek, kapcsolószerkezetek készítéséhez is használatos.

Az a kis mennyiség, amelynek majdnem mindenki ki van téve, általában nem okoz egészségi problémákat. Azonban, higanyhoz kapcsolódó tünetek vagy panaszok jelentkezhetnek, ha valaki veszélyes higany koncentrációnak van kitéve, ami előfordulhat veszélyes hulladéktárolók környékén, vagy krónikusan, sok ideig higanynak van kitéve, főleg ha nehézfémekkel dolgozik munkája során.

A nagy mennyiségű higanynak való kitettség toxikus lehet. A felszívódó higany mennyisége egyénfüggő, egészségre tett hatásai függenek a higany típusától, koncentrációjától és a kitettség jellegétől. Az Agency for Toxic Substances and Disease Registry (ATSDR) – a toxikus anyagokkal és a betegség-nyilvántartással foglalkozó USA kormányhivatal szerint nagyon csekély fém higany (kevesebb mint 0,01%) szívódik fel a szervezetben, még lenyelve is. Azonban, ugyanannyi higanyt gőz formájában belélegezve, körülbelül a 80%-a felszívódik a véráramba.

A metilhigany, ami a halakban és más tengergyümölcseiben található típus, körülbelül 95%-a szívódik fel a tápcsatornán keresztül. Az ember leggyakrabban akkor van kitéve metilhiganynak, ha szennyezett tengergyümölcseit fogyaszt. Jelentősen magasabb a metilhigany tartalmuk a szennyezett vizekből származó kisebb halaknak és a ragadozó nagyhalaknak, amelyek kishalakra vadásznak. Fontos ismerni a fogyasztandó hal forrását és limitálni a nagyhalak fogyasztási mennyiségét.

Ha a higany egyszer felszívódik, a szervezetben különböző szervekben tárolódhat, beleértve a veséket és az agyat. A higany a szervezetből lassan távozik vizelettel vagy széklettel, de ha nagy mennyiség akkumulálódik, tartósan károsíthatja a veséket, az idegrendszert és az agyat.

Ha terhes nőkben magas a higany szint, akkor a születendő gyermekbe is bekerülhet, befolyásolva a gyermek agyának, veséjének és főleg idegeinek fejlődését. Szoptatáskor a higany az anyatejjel is átkerülhet az anyából a gyermekbe.

Hogyan történik a mintavétel?

A vérmintát az alkar egyik könyökhajlati vénájába vezetett mintavételi tűn keresztül veszik, illetve random vagy 24 órás vizeletet kell gyűjteni. Ritkán másfajta mintát, például hajat, anyatejet, vagy körmöket is vizsgálhatnak.

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

Nincs szükség előkészületre. Beszéljen kezelőorvosával vagy a laboratóriummal a vizeletgyűjtésről, hogy a minta szennyeződését elkerülje.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A higany vizsgálat arra való, hogy a nagy mennyiségű higany jelenlétét kimutassa az adott egyén vér és/vagy vizelet mintájában. A kezelőorvos kérheti a vizsgálatot, hogy meghatározza, vajon a beteg rövid távon (akut kitettség), vagy hosszú ideig (krónikus kitettség) volt toxikus menniységű higanynak kitéve. A vizsgálatot monitorozásra használhatják olyanoknál, akik a munkájuk során higanynak lehetnek kitéve.

    A higany különböző formáinak vizsgálatához egynél több típusú minta vételére és vizsgálatára lehet szükség.

      • A metilhigany jelenlétének kimutatására elsősorban vérmintát használnak. A higany egyéb formái (fém és szervetlen) szintén detektálhatók a vérben, de a jelenlévő mennyiség háromnaponta a felére csökken, ahogyan a higany a szervekbe (pl. agy és vesék) kerül. Ezért a vérvizsgálatot a gyanított kitettség után néhány napon belül el kell végezni.
      • A vizelet a fémhigany és a szervetlen higany vizsgálatára alkalmas, de nem használható a metilhiganynak való kitettség meghatározására.
      • A haj vizsgálata hasznos lehet a néhány hónappal korábbi metilhiganynak való kitettség meghatározására, azonban a vizsgálat viszonylag összetett és ezért ritkán alkalmazzák.
      • Habár nem rutinszerűen kérik a vizsgálatot, a higany kimutatható körömben, anyatejben, székletben és a kilélegzett levegőben.

    Egyéb általános laboratóriumi vizsgálatot kérhetnek, hogy a különböző szervrendszerek egészségi állapotát értékeljék olyanoknál, akik ténylegesen vagy vélhetően higanynak voltak kitéve. Ilyen vizsgálat többek között az átfogó metabolikus panel (CMP) és teljes vérkép.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Higany vizsgálatot akkor kérnek, ha az adott személy panaszokat és tüneteket mutat, ami nagy mennyiségű higanynak való kitettségre utal. Akut panaszok és tünetek a következők lehetnek:

    • Égés a szájban és a tüdőben
    • Köhögés, nehézlégzés, mellkasi szorítás
    • Nehéz vizeletürítés és csökkent vizeletmennyiség
    • Hányinger, hányás, hasmenés vagy hasi görcsök
    • Megnövekedett szívritmus
    • Láz vagy hidegrázás
    • Szédülés
    • Fejfájás

    Azoknak, akik krónikusan higanynak vannak kitéve, nem specifikus tüneteik lehetnek, amelyek érintik a tüdőt, a vesét és az idegrendszert. Ilyen krónikus tünet lehet:

    • Hallási, ízlelési és szaglási problémák
    • Homályos látás, néha csőlátás
    • Zsibbadás vagy remegés a karokban vagy lábakban
    • Nehézkes járás
    • Ingerlékenység
    • Memóriavesztés

    A vizsgálatot akkor is elvégeztethetik, ha nincsenek tünetek, azonban ismert, hogy az adott személy higanynak van kitéve és a kitettség mértékét szeretnék meghatározni.

    A higany mérését rendszeresen kérhetik, azoknál, akik higanyt feldolgozó gyárban dolgoznak, továbbá kérhetik még a ólom és/vagy más nehézfémek vizsgálatainak elvégzését, azoknál, akik potenciálisan veszélyes anyagokkal dolgoznak.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    A higany szintje a vérben és a vizeletben normális esetben nagyon alacsony. A vizsgálati eredmény, amely nem, vagy csak alacsony szintű higanyt mutat, azt jelenti, hogy a vizsgált személy nem volt nagy mennyiségű higanynak kitéve, legalábbis nem abban az időablakban, amikor a vizsgálatot elvégezték.

    A megnövekedett vérszint azt jelzi, hogy viszonylag nemrégiben történt a higanynak való kitettség. Általában a 10 mikrogramm/L-nél nagyobb vérszint szokatlan kitettséget jelez azoknál, akik rendszeresen nem dolgoznak higannyal.

    Ellentétben a vérben lévő higany-szinttel, a 24-órás vizeletminta a fém vagy szervetlen higanynak való általánosabb kitettséget mutatja. A normál vizeletszint általában kevesebb mint 10 mikrogramm/L olyan személy esetén, aki nincs foglalkozási kockázatnak kitéve. 

    A vérben vagy a vizeletben lévő higanyszint nem jelzi a higany formáját vagy mennyiségét, amelynek a személy ki volt téve.

    A hajban mért emelkedett higanyszint metil-higanynak való megnövekedett kitettséget jelez, de hajmintákat ritkán használnak, a vizsgálat standardizálásának problémái miatt, a minta szennyezettsége miatt és a tény miatt, hogy a haj több különböző preanalitikai tényezőnek van kitéve (hajfestés, szőkítés, sampon stb.).

  • Mit kell még tudnom?

    Intézkedéseket hajtottak végre az elmúlt években, hogy csökkentsék és kontrollálják a lakosság higanyterhelését. A szigorúbb szabályozások és ajánlások csökkentették a levegőben, vízben, talajban, ételben és a munkahelyen megengedett mennyiséget.

    Bizonyos halakban lévő magas higanymennyiség károsíthatja a magzat és a kisgyermekek idegrendszerének fejlődését. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatala (FDA) azt javasolja, hogy a terhes nők, a fogamzóképes nők, a kisgyermekek és a szoptató anyák kerüljék a cápa, a kardhal, a királymakréla és a zsindelyhal fogyasztását. Azt javasolják ezeknek a csoportoknak, hogy olyan halat egyenek, amelyekben általában kis mennyiségű higany van, mint a konzerv tonhal, rák vagy lazac.

  • Mi a tiomerzál?

    A tiomerzál egy szerves higany vegyület, amit kis mennyiségben tartósítószerként alkalmaztak néhány oltóanyagban (vakcinában). Habár általában biztonságosnak tartják, a tiomerzál használata manapság kikopott. A tiomerzált ma már nem alkalmazzák tartósítószerként semmilyen gyermekkori vakcinában, kivéve az influenza oltást.

  • Az amalgám fogtömés tartalmaz higanyt?

    Igen. Az amalgám (fogtömés) körülbelül 50% fémhiganyból áll. Néhányan azt gondolják, hogy a csekély mennyiségű higanygőz, ami rágáskor szabadul fel, hatással lehet az egészségre, de a legtöbb egészségügyi szervezet jelenleg azt gondolja, hogy az amalgám biztonságos. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatala (FDA) úgy határozott, hogy az amalgám fogtömés biztonságos felnőttek és 6 éven felüli gyermekek számára. Néhány ország elővigyázatosságból elkezdte szigorítani az alkalmazását.

  • Mely halfajok tartalmaznak nagyobb mennyiségű higanyt?

    A ragadozóhalak, amelyek más halakkal táplálkoznak, nagyobb mennyiségű higanyt tartalmaznak. Néhány ezek közül a cápa, a kardhal, a zsindelyhal és a királymakréla. Néhány halfajta, amely kevesebb higanyt tartalmaz a rák, a konzerv tonhal, a tőkehal, a lazac és a harcsa.

  • Mit tehetek azért, hogy csökkenjen a higanynak való kitettségem?

    Azonkívül, hogy elkerüli az olyan halak fogyasztását, amelyek ismerten nagy mennyiségű higanyt tartalmaznak, elkerülheti az olyan fogyasztási termékek vásárlását és használatát, amelyek higanyt tartalmaznak, mint például a termosztátok, hőmérők és alternatív gyógytermékek, amelyek higanyt tartalmaznak. Ez néhány spanyol népi orvosságot és ayurvédikus gyógynövény készítményt foglal magában. A higanyt tartalmazó tárgyakat, például elemek, világítós játékok, hőmérők, termosztátok, kompakt fluoreszcens izzók a veszélyeshulladék lerakókba kell elhelyezni. Végül, bánjon óvatosan a kompakt fluoreszcens izzókkal, különösen, ha eltör egyet.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Olson, D. (2017 August 13, Updated). Mercury Toxicity. Medscape Neurology. Available online at https://emedicine.medscape.com/article/1175560-overview. Accessed on 10/06/18.

(© 1995–2018). Mercury, Blood. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories. Available online at https://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/8618. Accessed on 10/06/18.

(2018 February 16, Updated). Health Effects of Exposures to Mercury. US Environmental Protection Agency. Available online at https://www.epa.gov/mercury/health-effects-exposures-mercury. Accessed on 10/06/18.

(2018 September 10, Updated). About Mercury. Agency for Toxic Substances and Disease Registry, Don’t Mess with Mercury. Available online at https://www.atsdr.cdc.gov/dontmesswithmercury/about_mercury.html. Accessed on 10/06/18.

Heller, J. et. al. (2017 September 23, Updated). Mercury poisoning. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at https://medlineplus.gov/ency/article/002476.htm. Accessed on 10/06/18.

Adal, A. and Wiener, S. (2018 August 24, Updated). Heavy Metal Toxicity. Medscape Emergency Medicine. Available online at https://emedicine.medscape.com/article/814960-overview. Accessed on 10/06/18.

Brooks, M. (2018 May 24). AHA Advisory Recommends Fish Twice Weekly for CV Health. Medscape Medical News. Available online at https://www.medscape.com/viewarticle/897212. Accessed on 10/06/18.

(2017 November 1, Updated). Methylmercury in Fish. MotherToBaby. Available online at https://mothertobaby.org/fact-sheets/methylmercury-pregnancy/. Accessed on 10/06/18.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

(2004 August 02, Updated). Public Health Statement for Mercury. Agency for Toxic Substances and Disease Registry (ATSDR) [On-line information]. Available online at http://www.atsdr.cdc.gov/toxprofiles/phs46.html through http://www.atsdr.cdc.gov.

Severson, T. (2003 May 12, Updated). Mercury. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/002476.htm.

Severson, T. (2003 April 30, Updated). Mercuric chloride. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/002474.htm.

(© 2004). Mercury. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_al12.jsp#2124716.

Baratz, R. (2003 June 26). Dubious Mercury Testing. Quackwatch [On-line information]. Available online at http://www.quackwatch.org/01QuackeryRelatedTopics/Tests/mercurytests.html.

Wellbery, C. (2004 April 15). Can Vaccines Containing Thimerosal Cause Autism? American Family Physician, Tips from Other Journals [from Hviid A, et al. Association between thimerosal-containing vaccine and autism. JAMA October 1, 2003;290:1763-6.] [On-line journal]. Available online at http://www.aafp.org/afp/20040415/tips/7.html.

Cain, A. (2004 August 04, Updated). Mercury: A Brief for the Binational Strategy Implementation Workgroup, Frequently Asked Questions about Mercury Fever Thermometers. Great Lakes Binational Strategy Implementation Workshop [On-line information]. Available online at http://www.epa.gov/glnpo/bnsdocs/hg/thermfaq.html.

(2004 May) NIAID Research on Thimerosal. NIAID Fact Sheet [On-line information]. Available online at http://www.niaid.nih.gov/factsheets/thimerosal.htm.

(2002 December 31). Consumer Update: Dental Amalgams. U.S. FDA, CDRH Consumer Information [On-line information]. Available online at http://www.fda.gov/cdrh/consumer/amalgams.html.

(2007 July 24). Sushi lovers cautioned over mercury levels in tuna. MedlinePlus from Reuters Health Information [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/news/fullstory_52573.html. Accessed on 8/12/07.

Preidt, R. (2007 June 14). Antiques Can Pose a Mercury Danger Today. MedlinePlus from HealthDay [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/news/fullstory_50928.html. Accessed on 8/12/07.

(2007 August 7). Mercury, Health Effects. Environmental Protection Agency [On-line information]. Available online at http://www.epa.gov/mercury/effects.htm. Accessed on 8/12/07.

Perez, E. (2006 December 6, Updated). Mercury. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/002476.htm. Accessed on 8/12/07.

Perez, E. (2006 July 18 Updated). Methylmercury poisoning. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/001651.htm. Accessed on 8/12/07.

Xue, F. et. al. (2007 March 12). Maternal Fish Consumption, Mercury Levels, and Risk of Preterm Delivery. Medscape from Environ Health Perspect. 2007;115(1):42-47. [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/553133 through http://www.medscape.com. Accessed on 8/12/07.

Clarke, W. and Dufour, D. R., Editors (2006). Contemporary Practice in Clinical Chemistry. AACC Press, Washington, DC. Pg 474.

Wu, A. (2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, Fourth Edition. Saunders Elsevier, St. Louis, Missouri. Pp 722-724.

Tietz Textbook of Clinical Chemistry and Molecular Diagnostics Burtis CA, Ashwood ER, Bruns DE, eds. 4th edition, St. Louis: Elsevier Saunders; 2006.

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (© 2007). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference, 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 21st ed. McPherson RA, Pincus MR, eds. Saunders Elsevier: 2007.

LaDuo, J. Occupational and Environmental Medicine, 2nd ed, 1997 Pp. 421-423.

(Updated September 3, 2010) Department of Health and Human Services, The Center for the Evaluation of Risks to Human Reproduction. Mercury. Available online at http://cerhr.niehs.nih.gov/common/mercury.html. Accessed May 2011.

(Updated March 3, 2011) Agency for Toxic Substances and Disease Registry. Public Health Statement for Mercury. Available online at http://www.atsdr.cdc.gov/phs/phs.asp?id=112&tid=24. Accessed May 2011.

(February 2009) Agency for Toxic Substance and Disease Registry. Evaluating for Mercury Exposure: Information for Health Care Providers. PDF available for download at http://www.atsdr.cdc.gov/mercury/docs/Physician_Hg_Flier.pdf. Accessed May 2011.

(Updated September 21, 2009) Olsen D. Mercury. Medscape article. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1175560-overview. Accessed May 2011.

(Updated September 11, 2009) Diner B. Mercury Toxicity in Emergency Medicine. eMedicine article. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1175560-overview. Accessed May 2011.

(Updated June 30, 2010) Tan D. Pediatric Mercury Toxicity. eMedicine article. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1009691-overview. Accessed May 2011.

(February 2, 2009) MedlinePlus Medical Encyclopedia. Mercury. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/002476.htm. Accessed May 2011.

Tietz Textbook of Clinical Chemistry and Molecular Diagnostics. Burtis CA, Ashwood ER, Bruns DE, eds. St. Louis: Elsevier Saunders; 2006, Pp1381-1382.

(December 9, 2009) National Institute of Allergy and Infectious Diseases. Vaccines, Thimerosal in vaccines. Available online at http://www.niaid.nih.gov/topics/vaccines/research/Pages/vaccines.aspx. Accessed May 2011.

Jamshid Eshraghi, PhD. Director, Chemistry Division. Massachusetts State Public Health Laboratory.

Mercury, Blood. Mayo Clinic. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/8618. Accessed September 26, 2014.

David Olson. Mercury Toxicity Clinical Presentation. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1175560-clinical. Last Updated March 8, 2013. Accessed September 26, 2014.

Vaccine Education Center: Vaccines and Thimerosal. Children's Hospital of Philadelphia. Available online at http://www.chop.edu/service/vaccine-education-center/vaccine-safety/vaccine-ingredients/thimerosal.html. Reviewed March 2014. Accessed September 26, 2014.

About Dental Amalgam Fillings. U.S. Food and Drug Administration. Available online at http://www.fda.gov/medicaldevices/productsandmedicalprocedures/dentalproducts/dentalamalgam/ucm171094.htm. Last updated June 6, 2014. Accessed September 26, 2014.

Mercury. Tox Town. National Institutes of Health. Available online at http://toxtown.nlm.nih.gov/text_version/chemicals.php?id=17. Accessed September 26, 2014.

Reducing Your Exposure to Mercury. Oregon Environmental Council. Available online at http://www.oeconline.org/our-work/healthier-lives/pollutioninpeople/solutions/mercury. Accessed September 26, 2014.

(February 14, 2013) Centers for Disease Control and Prevention. Emergency Preparedness and Response, Mercury. Available online at http://emergency.cdc.gov/agent/mercury/. Accessed October 2014.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?