Más néven
Összkálcium
Ionizált kálcium
Hivatalos név
Kálcium
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 18.07.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

Bizonyos állapotok szűrésére, diagnosztizálására és ellenőrzésére.

 

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Kérhetik a vizsgálatot egy rutin metabolikus panel részeként; vagy ha önnek vese, csont, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy vagy az idegek rendellenességére utaló tünetei vannak; vagy amikor jelentősen emelkedett illetve csökkent kálcium koncentrációra utaló tünetei vannak; amikor valaki súlyosan beteg, az ionizált kálcium szint ellenőrzésére; amikor valakinek bizonyos típusú daganatos megbetegedése van; amikor valakit abnormális kálcium szint miatt kezelnek, a kezelés hatékonyságának a megítélésére.

Milyen mintára van szükség?

A könyökhajlati vénából vett vérre; időnként spontán illetve gyűjtött vizelet (általában 24 órás minta) szükséges.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

A jelenlegi gyakorlat szerint éhezésre nincs szükség. Lehet, hogy egyes, a vizsgálat eredményét befolyásoló gyógyszereket nem szabad bevennie, mint pl. lítiumot, gyomorsav megkötőket (antacidokat), vizelethajtókat (diuretikumokat) illetve többek között D vitamin pótló készítményeket.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?

 

A kálcium a szervezetnek a leggazdagabb és az egyik legfontosabb ásványi anyaga. Alapvető a sejt jelátviteli rendszere és az izmok, idegek, szív megfelelő működése szempontjából. Kálcium szükséges a véralvadáshoz, valamint létfontosságú a csontok képződését, sűrűségét, fenntartását illetően. A vér illetve a vizelet kálcium mennyiségét mérik ezzel a teszttel.

A kálcium körülbelül 99 %-a komplex formában a csontokban található, míg a maradék 1 % a vérben kering. A kálciumszint szorosan ellenőrzött; ha túl kevés a felszívott vagy bevitt mennyiség, vagy túlzott mértékű a vesén illetve a bélen keresztül történő vesztés, a kálcium a csontokból nyerődik ki a vérben lévő koncentráció fenntartására. Körülbelül a kálcium fele a vérben „szabad” formában van jelen és metabolikusan aktív. A másik fele albuminhoz „kötötten”, illetve egy kisebb mennyiség anionokkal, mint a foszfáttal komplexet képezve található, ezek a kötött illetve komplex formák metabolikusan inaktívak.

A vér kálciumszint meghatározásra két teszt áll rendelkezésre. Az összkálcium vizsgálat méri mind a szabad és a kötött formát. Az ionizált kálcium teszt csak a szabad, metabolikusan aktív formát méri.

Bizonyos mennyiségű kálciumot a szervezet mindennap veszít, a vérből filtrálódik a vesén keresztül és kiválasztódik a vizeletbe. A vizeletben lévő kálcium mennyiségének a mérését arra használják, hogy megállapítsák, mennyi kálcium ürül a vesén keresztül.

 

Hogyan történik a mintavétel?

 

A kar könyökhajlati vénájába vezetett tű segítségével történik a vérvétel. Ha gyűjtött vizelet szükséges, ez egy 24 órás vizeletmintát vagy rövidebb időtartam alatt nyert mintát jelent. Néha spontán vizeletminta válhat szükségessé, bár a gyűjtött mintát előnyben részesítik.

 

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

 

A jelenlegi gyakorlat szerint éhezésre nincs szükség. Lehet, hogy egyes gyógyszereket nem szabad bevennie, mint pl. lítiumot, gyomorsav megkötőket (antacidokat), vizelethajtókat (diuretikumokat) illetve többek között D vitamin pótló készítményeket, biztosítva ezzel a legpontosabb vizsgálati eredményeket.

 

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A vér kálcium szintjének meghatározását használják szűrésre, diagnózis felállítására, és a csontok, a szív, az idegek, a vesék és a fogak állapotváltozásának a nyomon követésére. A vizsgálatot elrendelhetik, ha az egyénnek mellékpajzsmirigy betegségre utaló tünetei, felszívódási zavara van, vagy a pajzsmirigy túlműködése esetén.

    Az összkálcium szintet gyakran mérik a rutin egészségügyi szűrés részeként. Benne van az Átfogó Metabolikus Panelben és az Alap Metabolikus Panelben is, valamint a teszteknek azon csoportjaiban, amelyek együttes elvégzése során különféle állapotok diagnózisát vagy ellenőrzését végzik.

    Egy abnormális összkálcium eredményt, úgy kell tekinteni, mint egy probléma jelzőjét. Gyakran végeznek kiegészítő teszteket, mérik az ionizált kálciumot, vizelet kálciumot, foszfort, magnéziumot, D-vitamint, parathormont (PTH-t), és a PTH-related peptid-et (PTHrP), amelyek segítségével megállapítható a probléma alapvető oka. A PTH és a D-vitamin a felelős a vér kálcium koncentrációjának egy szűk értéktartományon belüli fenntartásáért.

    Ha a kálcium szint abnormális, a kálcium és a PTH együttes mérése segíthet annak eldöntésében, hogy a mellékpajzsmirigy normálisan működik-e.

    A vizelet kálcium mérése annak eldöntésében képes segíteni, hogy a vesék megfelelő mennyiségű kálciumot választanak-e ki, a D-vitamin, foszfor, és/vagy magnézium pedig annak megállapításában, hogy egyéb elégtelenség vagy túlműködés áll-e fenn. Gyakran ezek a különböző anyagok közötti egyensúly (és a változásuk) éppen olyan fontos, mint a koncentrációjuk.

    A kálcium meghatározást diagnosztikus tesztként használják, ha az egyénnek az alábbiakra utaló tünetei vannak:

    • Vesekövek
    • Csont megbetegedések
    • Neurológiai (ideggyógyászati) rendellenességek

    Az összkálcium meghatározás az a teszt, amelyet leggyakrabban a kálcium státusz megállapítására kérnek. A legtöbb esetben jól tükrözi a szabad kálcium mennyiségét a vérben, mivel az egyensúly a szabad és a kötött forma között stabil és előre meghatározható. Azonban egyes emberek esetében a kötött és a szabad kálcium közötti egyensúly zavart és az összkálcium nem jól tükrözi a kálcium státuszt. Ezekben az esetekben az ionizált kálcium mérése válhat szükségessé. Ilyen állapot esetén az ionizált kálcium tesztet kellene választani, idetartozik a súlyosan beteg páciens, azok, akik vérátömlesztést (transzfúziót), vagy intravénás folyadékot kapnak, akik jelentős műtéten esnek át, és azoknál is, akiknek abnormális fehérjeszintjük van, például alacsony albuminszint.

    Az ionizált kálcium szintben bekövetkező hirtelen nagy változás a szív lassulását, vagy felgyorsulását, az izomzat görcsét (tetania) idézheti elő, zavartságot vagy még kómás állapotot is okozhat. Azoknál az egyéneknél, akik súlyosan betegek, rendkívül fontos lehet az ionizált kálcium szint ellenőrzése a kezelés és a súlyos komplikációk megelőzése céljából.

     

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A vér kálcium meghatározását gyakran kérik általános orvosi kivizsgálás alkalmával. Tipikusan benne foglaltatik az Átfogó Metabolikus Panelban és az Alap Metabolikus Panelban, a vizsgálatoknak azon két sorozata, amelyeket használhatnak egy rutin egészségügyi szűrővizsgálat részeként.

    Sok ember esetében nincs tünete a magas vagy az alacsony kálcium szintnek addig, amíg az el nem tér nagyon a megadott határértéktől. Az egészségügyi szakember kálcium vizsgálatot kérhet az alábbi esetekben:

    • Vesebetegség, mivel az alacsony kálciumszint különösen jellemző veseelégtelenség esetén
    • Magas kálciumszint tünetei esetén, mint fáradtság, gyengeség, étvágytalanság, hányinger, hányás, székrekedés, hasi fájdalom, gyakori vizeletürítés, fokozott szomjúságérzés
    • A nagyon alacsony kálciumszint tünetei esetén, mint hasi görcs, izomgörcs, vagy ujjbizsergés érzése esetén
    • Egyéb betegségek esetén, amelyek abnormális vér kálcium szinttel járnak, mint a pajzsmirigy betegség, mellékpajzsmirigy betegség, felszívódási zavar, daganat, vagy alultápláltság

    Ionizált kálcium vizsgálatot kérhetnek, ha az egyénnek a száj körül, a kezében és a lábában zsibbadásérzése van, és ha izomgörcs jelentkezik ezeken a területeken. Ezek az ionizált kálcium alacsony szintjének a tünetei lehetnek. Azonban amikor a kálcium szint lassan csökken, akkor sok embernek egyáltalán nincsenek tünetei.

    Bizonyos fajtájú daganatos betegség esetén szükséges lehet a kálcium ellenőrzése (különösen emlő, tüdő, fej és nyak, vese vagy myeloma multiplex esetén), ha valakinek vesebetegsége van, vagy veseátültetésen esett át.

    Szükséges lehet még az ellenőrzés, ha valakit az abnormális kálcium szint miatt kezelnek, a kálcium vagy a D-vitamin pótló kezelés hatékonyságának a megítélésére.

    Vizelet kálcium vizsgálatot kérhetnek, ha valakinek vesekőre jellemző tünetei vannak, mint éles fájdalom az egyén oldalsó vagy háti részén a vese körüli tájékon, vagy ha a fájdalom a hasüreg alsó részén jelentkezik, és/vagy vér van a vizeletben.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    A vér kálcium szintje nem jelzi a csont kálcium szintjét, inkább azt mutatja, hogy mennyi kálcium van a vérkeringésben.

    A kálcium felvétel, használat és kiválasztás szabályozása és stabilizálása a PTH és a D-vitamin bevonásával egy visszacsatolási körön keresztül történik. Azok az állapotok és betegségek, amelyek megzavarják a kálcium szabályozását nem megfelelő kálciumszint emelkedést vagy csökkenést okozhatnak, és a hiperkalcémia (emelkedett kálciumszint) vagy a hipokalcémia (csökkent kálciumszint) tüneteihez vezetnek.

    A legtöbb esetben az összkálciumot mérik, mivel ez a vizsgálat könnyebben elérhető, mint az ionizált kálcium meghatározás, és nem igényel speciális mintakezelést. Az összkálcium általában jól tükrözi a szabad kálciumot, mivel a szabad és a kötött forma tipikusan körülbelül az összkálcium fele. Azonban, mivel a vérben körülbelül a kalcium fele fehérjéhez kötött, az összkálcium vizsgálat eredményét befolyásolhatja a magas vagy az alacsony fehérjeszint. Ezekben az esetekben hasznosabb a szabad kálcium közvetlen mérése ionizált kálcium teszt segítségével.

     

    Normál kálcium

    Egy normál össz vagy ionizált kálcium eredmény egyéb normál laboratóriumi eredményekkel együtt általában azt jelenti, hogy az egyén kálcium anyagcseréje normális és a vérszintje megfelelően szabályozott.

     

    Magas összkálcium (hiperkalcémia)

    A hiperkalcémia több gyakori oka közül kettő:

    • Hiperparatireózis, emelkedett mellékpajzsmirigy működés: ezt az állapotot általában a mellékpajzsmirigy jóindulatú tumora okozza. A hiperkalcémiának ez a formája általában enyhe és sok évig jelen lehet mielőtt észlelik.
    • Daganat: azok a daganatok okozhatnak hiperkalcémiát, amelyek csontokba adnak áttétet és a kálciumnak a csontokból a vérbe történő kiszabadulását okozzák, vagy az olyan daganatok esetében, amelyek a PTH-hoz hasonló hormont termelnek, emelkedett kálciumszintet eredményezve.

    A hiperkalcémia néhány egyéb oka:

    • Hiypertireózis
    • Szarkoidózis
    • Tuberkulózis
    • Hosszantartó mozgásképtelenség
    • Túlzott D-vitamin bevitel
    • Tiazid vizelethajtó
    • Veseátültetés
    • HIV/AIDS

    Alacsony összkálcium (hipokalcémia)

    Az alacsony összkálcium leggyakoribb oka:

    Alacsony a vér fehérje szintje, különösen az albumin alacsony szintje, amely májbetegségből vagy alultápláltságból adódik, ezek mindegyike eredhet alkoholizmusból vagy egyéb betegségből. Az alacsony albuminszint nagyon gyakori olyan betegek esetében, akik intenzív osztályon fekvő betegek. Alacsony albuminszint esetén csak a kötött kálcium alacsony. Az ionizált kálcium normális marad és a kálcium anyagcsere megfelelően szabályozott.

    A hipokalcémia néhány egyéb oka:

    • Mellékpajzsmirigy alulműködés (hipoparatireózis)
    • Öröklött parathormon rezisztencia
    • A táplálékkal bevitt kálcium fokozott hiánya
    • D-vitamin csökkent szintje
    • Magnéziumhiány
    • Emelkedett foszforszint
    • Akut hasnyálmirigygyulladás (pankreatitisz)
    • Veseelégtelenség

    A vizelet kálciumszintet azonos állapotok és betegségek befolyásolják, mint a vér szintet (lásd a fenti felsorolást). A magas kálciumszint a vizeletben (hiperkalciuria) kristályok vagy kövek (vesekő) képződéséhez vezethet a vesékben. Körülbelül a vesekövek 75 %-a kálciumot tartalmaz.

  • Mit kell még tudnom?

    Újszülöttek, különösen a koraszülöttek és az alacsony súllyal születettek esetében gyakran ellenőrzik az élet első néhány napjában a neonatalis hipokalcémiát ionizált kálcium vizsgálatot alkalmazva. Ez az éretlen mellékpajzsmirigy miatt jöhet létre és nem mindig okoz tüneteket. Az állapot megoldódhat magától is vagy szájon illetve intavénásan adott kálciumpótló kezelést is igényelhet.

    A vér és vizelet kálcium mérések nem képesek megmondani, hogy mennyi kálcium van a csontokban. Erre van egy célzott vizsgálat, amely hasonló a röntgenhez, csontsűrűség vagy „Dexa” scan-nek nevezik.

    A tiazid vizelethajtók bevétele a leggyakoribb oka a gyógyszer indukálta magas kálcium szintnek. Lítium vagy tamoxifen szedése is emelheti egy egyén kálciumszintjét.

  • Aggódnom kell-e ha az orvosom csak összkálcium vizsgálatot kér és szabad vagy ionizált kálcium vizsgálatot nem?

    Nem. Az összkálcium mérés általában elegendő egy szűrés szempontjából. Az összkálcium vizsgálatot könnyebb elérni, mint az ionizált kálcium meghatározást, mivel nem igényel speciális mintakezelést.

     

    Az ionizált kálcium vizsgálat speciális kezelést igényel, a minta sürgős laboratóriumba szállítását az azonnali meghatározás céljából. A szükséges kezelést és szállítást nehéz teljesíteni a kórházon kívüli ellátó egységek esetében.

    A legtöbb esetben az összkálcium jól helyettesíti a szabad kálciumot mivel a szabad és a kötött forma általában körülbelül a fele-fele az összkálciumnak.

    Az ionizált kálcium közvetlen mérése különösen fontos a sebészeti, valamint súlyosan beteg páciensek esetében, amikor az összkálcium szint változás nem mondja meg megbízhatóan, hogy az ionizált kálcium szint kóros-e.

  • Milyen ételek tartalmaznak sok kalciumot?

    A kalcium fő forrásai tejtermékek, de kisebb mennyiségben megtalálható a tojásban, zöldlevelű zöldségekben, brokkoliban, hüvelyesekben, dióban és gabonákban. Manapság sok gyümölcslé is kalciummal dúsított.

  • Ha kalciummal dúsított ételeket fogyasztok, az megváltoztatja a laboratóriumi eredményeimet?

    Nem, kalciummal dúsított ételek fogyasztása általában nem befolyásolja a kalciumvizsgálat eredményét.

  • Otthon is meghatározhatom a kalciumszintemet?

    Nincs. Bár léteznek betegágy melletti készülékek, ezeket kórházi vagy orvosi rendelőkben való használatra szánják, és működtetésükhöz képzett személyzet szükséges.

  • A kezelőorvosom korrigált kálcium vizsgálatot kért. Ez mit jelent?

    Mivel a kálcium fele a vérben albuminhoz kötődik, ezért a nagyon magas vagy alacsony albumin szint befolyásolhatja a kálcium eredmény értékelését és ilyenkor meg kell mérni az ionizált kálcium szintet. Azonban előfordulhat, hogy a laboratóriumnak nincs lehetősége a szabad, biológiailasg aktív kálcium szint közvetlen meghatározására. Ezekben az esetekben ezek a laboratóriumok albumin és  az összkácium eredmények alapján egy adott formula segítségével egy albumin korrigált kálcium értéket adnak meg.Ezt olyan pácienseknél használják, akiknek vese vagy májbetegségük van.

    Azonban néhány tanulmány megkérdőjelezte ennek a gyakorlatnak a hasznát, mivel kérdéses, hogy a korrigált kálcium eredmény alapján jobban megbecsülhető-e a szabad kálcium mennyisége, mint a standard összkálcium teszt alapján.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

(Updated Nov. 17, 2011.) Calcium – Blood Test. National Institutes of Health, Medline Plus. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003477.htm through http://www.nlm.nih.gov. Accessed October 2013.

(Updated Sept. 20, 2010.) Calcium (Ca) in Blood. WebMD. Available online at http://www.webmd.com/a-to-z-guides/calcium-ca-in-blood through http://www.webmd.com. Accessed October 2013.

Labriola L, Wallemacq P, Gulbis B, Jadoul M. The impact of the assay for measuring albumin on corrected (‘adjusted’) calcium concentrations. Nephrol. Dial. Transplant. (2009) 24 (6): 1834-1838. Available online at http://ndt.oxfordjournals.org/content/24/6/1834.long through http://ndt.oxfordjournals.org. Accessed February 2014.

Tietz Textbook of Clinical Chemistry and Molecular Diagnostics. Burtis CA, Ashwood ER, Bruns DE, eds. 4th edition, St. Louis: Elsevier Saunders; 2006, Pp 1896-1897.

Gregory C. Sephel PhD FACB MT(ASCP). Lab Tests Online adjunct board member. Director Clinical Pathology, VA TN Valley Healthcare System; Associate Professor Pathology, Microbiology, Immunology, Vanderbilt University School of Medicine.

Korábbi áttekintések során használt források

Stephen E. Kahn, PhD, DABCC. Professor, Pathology, Cell Biology, Neurobiology and Anatomy; Associate Director, Clinical Laboratories; Section Chief, Chemistry, Toxicology and Near Patient Testing; Loyola University Medical Center, Maywood, IL.

Mary F. Burritt, PhD. Professor of Laboratory Medicine, Division of Clinical Biochemistry/Immunology, Mayo Clinic, Rochester, MN.

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (© 2007). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 222-225.

Clarke, W. and Dufour, D. R., Editors (2006). Contemporary Practice in Clinical Chemistry, AACC Press, Washington, DC. Winter, w. and Harris, N. Chapter 34: Calcium Biology and Disorders. Pp 387-397.

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Clinical Chemistry: Principles, Procedures, Correlations. Bishop M, Fody E, Schoeff L, eds. 5th ed. Philadelphia: Lippincott Williams & Wilkins; 2004.

Clinical Chemistry: Theory, Analysis, and Correlations. Kaplan L, Pesce A, Kazmierczak, eds. 4th ed. St. Louis: The C. V. Mosby Company; 2002.

A Manual of Laboratory & Diagnostic Tests (seventh edition). Fischbach F, Dunning M, editor. Philadelphia: Lippincott Williams & Wilkins, 2003.

Tietz Textbook of Clinical Chemistry and Molecular Diagnostics. Burtis C, Ashwood E, Bruns D, eds. St. Louis: Elsevier Inc., 2006.

ACP Medicine: VI Diseases of Calcium Metabolism and Metabolic Bone Disease. Holt E, Inzucchi S. American College of Physicians, Aug 2005. (Online reference, accessed July 2007) Available online through http://www.acpmedicine.com.

Dugdale, D. (Updated 2009 November 15). Calcium – blood test. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003477.htm. Accessed May 2010.

Mayo Clinic Staff (2009 May 29). Hypercalcemia. MayoClinic [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/print/hypercalcemia/DS00976/DSECTION=all&METHOD=print through http://www.mayoclinic.com. Accessed May 2010.

Hemphill, R. (Updated 2009 August 5). Hypercalcemia. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/766373-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed May 2010.

Beach, C. (Updated 2010 March 29). Hypocalcemia. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/767260-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed May 2010.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2007). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 222-225.

Wu, A. (© 2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, 4th Edition: Saunders Elsevier, St. Louis, MO. Pp 198-207.

(October 2007) National Kidney and Urologic Disease Information Clearininghouse. Kidney stones in Adults. Available online at http://kidney.niddk.nih.gov/kudiseases/pubs/stonesadults/ through http://kidney.niddk.nih.gov. Accessed Sept 2010.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe