Más néven
Hiszton autoantitestek
Hivatalos név
Anti-hiszton antitest
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 11.05.2022.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?
A gyógyszer által kiváltott lupusz diagnosztizálásának és monitorozásának elősegítése.
Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Olyan, lupuszra jellenző klinikai tünetek fennállása esetén, melyek összefüggésbe hozhatók az alkalmazott gyógyszerekkel.

Milyen mintára van szükség?

A könyökhajlati vénából vett vérminta (szérum) szükséges.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

A vizsgálat nem igényel előkészítést.

Mit vizsgálunk?

A hiszton elleni antitestek autoantitestek.

Az egyén immunrendszere által termelt antitestek, amelyek a szervezet saját hiszton fehérjéit célozzák meg. A hisztonok olyan fehérjék, amelyek a kromatin részét képezik, genetikai anyag, amely a testben szinte minden sejt magjában jelen van. Mivel a hisztonok a sejtekben találhatók a „saját” elleni támadás az egész testben tüneteket okozhat. Ez a teszt kimutatja a hiszton antitestek jelenlétét a vérben.
A hiszton autoantitestek egyike az antinukleáris antitestek (ANA) számos típusának. 
Az ANA-k különböző autoimmun betegséghez kapcsolódnak. A specifikus antinukleáris antitestek jelenléte, vagy hiánya annak meghatározására szolgál, hogy egy személy milyen rendellenességben szenvedhet.
Egyes emberekben a gyógyszerek serkenthetik a hiszton ellenes antitestek termelését, és egyfajta lupuszt okozhatnak, amelyet gyógyszer által kiváltott lupusz erythematosusnak nevezünk. A gyógyszer által kiváltott lupuszban szenvedők akár 95%-ának lesz hiszton elleni antitestje. 
A nem gyógyszer által kiváltott lupuszban 50%-ot meghaladóan, az egyéb kötőszöveti betegségekben szenvedőknél 20%-ban termelődhetnek hiszton elleni antitestek.
Számos gyógyszert összefüggésbe hoztak egyes embereknél gyógyszer indukált lupuszszal. Néhány gyakoribb példa:

• Hidralazin

• Izoniazid
• Minociklin

 

• Penicillamin
• Prokainamid
• Kinidin

 
A gyógyszer által kiváltott lupuszsal összefüggésbe hozott egyéb medicinák:
• Antibiotikumok
• Görcsroham elleni gyógyszerek
• Anti-tumor nekrózis faktor (anti-TNF) 
• Interferon-alfa
• Vérnyomás elleni gyógyszerek
• Metildopa
• Pajzsmirigy gyógyszerek
Többet
Kevesebbet
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?
     
    A hiszton elleni antitest vizsgálatot elsősorban a gyógyszer által kiváltott lupusz diagnózisának alátámasztására alkalmazzák, különösen olyan egyéneknél, akik a „Mit vizsgálunk?” részben említett gyógyszerek valamelyikét szedik. 
    A histon elleni antitest vizsgálat alkalmas a gyógyszer által kiváltott lupusz elkülönítésére a lupusz egyéb formáitól, például a szisztémás lupus erythematosustól (SLE), más autoimmun rendellenességtől vagy az egyén tüneteinek egyéb okaitól. Noha nem diagnosztikus értékű, az antitest jelenléte összhangban van ezzel a kórképpel.
    A vizsgálatot általában az ANA teszttel együtt, vagy pozitív ANA eredményt követően rendelik el a diagnózis felállítását segítő duplaszálú DNS specifikus antitest (anti-dsDNA) méréssel együtt.
    Amennyiben valamely személynél gyógyszer okozta lupuszt diagnosztizálnak, az azonosított gyógyszer szedését az egészségügyi szakember javaslatára le lehet állítani. Egy vagy több hiszton elleni antitest titerének meghatározása alkalmas lehet a betegség követésére.
  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
     
    Hiszton elleni antitest vizsgálatot akkor rendel el az orvos, ha egy személy több hétig, esetleg néhány évig szed egy gyógyszert, mialatt olyan jelek / kilinikai tünetek jelentkeznek, amelyek a gyógyszer által kiváltott lupusznak tulajdoníthatók. Ez különösen igaz akkor, ha az érintett személynek korábban nem volt, és családi anamnézisében sem fordult elő autoimmun betegség. 
    A tünetek a következők lehetnek:
    • Egy vagy több izületben izületi gyulladáshoz hasonló fájdalom (de kisizületi gyulladás nincs, vagy enyhe)
    • Fáradtság
    • Láz
    • Izomfájdalom (myalgia)
    • Vörös kiütés az orr és az arc területén, mely gyakran pillangóra emlékeztet (malar rash)
    • Fényérzékenység
    • Fogyás

    Az SLE-re jellemző központi idegrendszert (CNS) és a vesét érintő tünetek és szövődmények, előfordulnak, de ebben a formában sokkal ritkábban.

    A hiszton elleni antitest-teszt a gyógyszer abbahagyása után időközönként megismételhető, hogy ellenőrizni lehessen a hiszton elleni antitestszintek csökkenését.
  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    A hiszton elleni antitest teszt eredmény értékelésénél több tényezőt is figyelembe vesznek. Pozitív esetben az egyén nagy valószínűséggel gyógyszer által kiváltott lupuszban szenved, amennyiben az alábbiak is fennállnak:

    • Lupusz asszociált tünetegyüttes
    • Gyógyszer szedése több héten, vagy éveken át, mely kapcsolatba hozható a tünetekkel.
    • A gyógyszer szedése előtt nem volt autoimmun betegség
    • Pozitív ANA teszt
    • Alacsony pozitív, vagy negatív anti-dsDNA és egyéb autoantitest színtek
    • Tünetek, melyek a gyógyszer abbahagyásakor megszűnnek.
    • Hiszton elleni  antitestszintek, melyek titere a gyógyszer felfüggesztésével csökkenni kezdenek.

    A pozitív hiszton elleni antitest eredmény önmagában nem állítja fel a diagnózist. Ugyanis az SLE-sek 50%-a hiszton elleni antitest pozitív, melyet általában nem specifikus gyógyszer vált ki. Ezekben az esetekben az anti-dsDNA színt pozitív és jelentősen emelkedett.

    A negatív eredmény azt jelenti, hogy az egyén tüneteit a gyógyszer okozta lupusztól eltérő állapot, pl. gyógyszerallergia okozza. A negatív eredmény ugyanakkor nem is zárja ki a gyógyszer okozta lupuszt. Az egyének egy kis hányadánál fennállhat a betegség akkor is, ha nem mutathatók ki antitestek.

  • Mit kell még tudnom?

    Gyógyszeres kezelés hatására fellángolhat az SLE anélkül, hogy a beteg gyógyszeres lupuszban szenvedne.

    Az SLE több nőt érint, mint férfit és álatalában 20 és 40 év közötti korban jelentkezik. Gyógyszer által kiváltott lupusz bárkit érinthet, mindkét nemet egyformán, de leggyakrabban idősebbekben fordul elő.

  • Mit tehetek a hiszton elleni antitest szintem megváltoztatása érdekében?

    Konzultáljon orvosával a potenciálisan érintett gyógyszer szedésének abbahagyásáról. Ha ez megtörténik a hiszton elleni antitest szintnek idővel csökkennie kell. A hiszton elleni antitestek szintje nem reagál az életmódbeli változásokra.

  • Amennyiben a hiszton elleni antitest szintem csökken, szedhetem újra a gyógyszerem?

    Nem. Az antitestek nem kimutatható mennyiségben, igen alacsony szinten, de továbbra is jelen vannak. Amennyiben folytatja a gyógyszer szedését az antitestek szintje emelkedni fog és a tünetek ismét jelentkezhetnek.

  • Minden egészségügyi szolgáltatómnak jeleznem kell, ha gyógyszer által kiváltott lupuszt diagnosztizálnak nálam?

    Igen, ez az ön kórtörténetének fontos eleme. Az egészségügyi szakembereknek figyelembe kell venniük, mikor gyógyszert írnak fel önnek.

Többet Gyakori kérdések Kevesebbet Gyakori kérdések
Felhasznált források

Az aktuális áttekintésben felhasznált források

 

(Updated: Jun 30, 2017) Kauffman C, Drug-Induced Lupus Erythematosus Medscape Reference. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1065086-overview Accessed May 2018.

(Updated 2011 June 28). Teitel, A. Drug-induced lupus erythematosus. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000446.htm Accessed May 2018.

(© 2018). Histone Autoantibodies, Serum. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/80944. Accessed May 2018.

(October 6, 207) Ho C; Chauhan, K Lupus Erythematosus, Drug-Induced, StatPearls https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK441889/ Accessed May 2018.

 

Maidhof, W. and Hilas, O. (2012 April). Lupus: An Overview of the Disease And Management Options. P T. 2012 April; v 37(4): 240-246, 249. [On-line information]. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3351863/ Accessed May 2018.

Korábbi munkákban felhasznált források

Camacho, I. et. al. (Updated 2012 January 27). Drug-Induced Lupus Erythematosus. Medscape Reference [On-line information]. Available online at ttp://emedicine.medscape.com/article/1065086-overview. Accessed September 2013.

Teitel, A. (Updated 2011 June 28). Drug-induced lupus erythematosus. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000446.htm. Accessed September 2013.

(© 1995 – 2013). Histone Autoantibodies, Serum. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/80944. Accessed September 2013 .

(© 2013). Laboratory Tests for Lupus. Lupus Foundation of America [On-line information]. Available online at http://www.lupus.org/webmodules/webarticlesnet/templates/new_learndiagnosing.aspx?articleid=2242&zoneid=524. Accessed September 2013.

(2013 May). Handout on Health: Systemic Lupus Erythematosus. National Institute of Arthritis and Musculoskeletal and Skin Disease [On-line information]. Available online at http://www.niams.nih.gov/Health_Info/Lupus/default.asp. Accessed September 2013.

Camilla Dalle Vedove, C. et. al. (2012 December). Drug-induced lupus erythematosus with emphasis on skin manifestations and the role of anti-TNFα agents. J Dtsch Dermatol Ges v 10 (12): 889–897. [On-line information]. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3561694/. Accessed September 2013.

Maidhof, W. and Hilas, O. (2012 April). Lupus: An Overview of the Disease and Management Options. P T. 2012 April; v 37(4): 240-246, 249. [On-line information]. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3351863/. Accessed September 2013.

Manocha, D. et. al. (2009 July 23). Vancomycin leading to lupus flare in an elderly lady: a case report. Cases J. 2009; 2: 6293. [On-line information]. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2740234/. Accessed September 2013.

Khattri, S. et. al. (2011). Isoniazid (INH)-Induced Eosinophilic Exudative Pleural Effusion and Lupus Erythematosus, A Clinical Reminder of Drug Side Effects. Bull NYU Hosp Jt Dis. 2011;69(2):181-4. [On-line information]. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22035399. Ali, A. and Schmidt, M. (2013 May 10). Drug-Induced Pulmonary Toxicity. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1343451-overview. Accessed September 2013.

Almoallim, H. et. al. (2012 November 16). Anti-Tumor Necrosis Factor-α Induced Systemic Lupus Erythematosus. Open Rheumatol J. 2012; v 6: 315–319. [On-line information]. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3504723/. Accessed September 2013.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 74.

Wu, A. (© 2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, 4th Edition: Saunders Elsevier, St. Louis, MO. Pp 128-129.

Von Muhlen CA, Nakamura RM (2011). Clinical and laboratory evaluation of systemic rheumatic diseases, in Henry’s Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods, 22nd ed. McPherson RA, Pincus MR, eds. Elsevier-Sanders:Philadelphia. Chapter 51.

Kumar V, Abbas AK, Fausto N, et al (2010). Robbins and Cotran Pathologic Basis of Disease, 8th ed. Saunders-Elseiver:Philadelphia. Chapter 6.

Többet
Kevesebbet

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
CAPTCHA This question is for testing whether or not you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.
Többet Kevesebbet