Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A laktát vizsgálatot elsősorban hipoxia kimutatására, továbbá a hipoxia és laktacidózis súlyosságának megállapítására kérik. Az acidózis jeleit mutató pácienseknél a laktát meghatározást kiegészíthetik a vérgázok meghatározásával (a szervezet sav-bázis egyensúlyának és oxigénellátottságának vizsgálatával), piruvát mérésével (a piruvát az energiatermelő folyamatokban fontos szerepet játszó másik ion), és/vagy több vizsgálatot magában foglaló vizsgálatcsoportok elvégzésével, mint például átfogó metabóliás panel, alap metabóliás panel valamint teljes vérkép. Akut állapotok (például sokk vagy szívinfarktus) miatt ellátásra szoruló betegeknél vagy krónikus betegségek (például súlyos kongesztív szívelégtelenség) esetén a laktát szintjét rendszeresen ellenőrizhetik a hipoxia és terápiás válasz követésére.
A laktát meghatározást leggyakrabban vénás vérből kérik, de a vizsgálatot végezhetik artériás vérből is, különösen akkor, ha a laktát vizsgálatot artériás vérgáz meghatározással együtt kérik. Gerincvelői folyadékból történő laktát meghatározásra - a vér laktát vizsgálata mellett - azért kerülhet sor, hogy segítséget nyújtson a vírusos és bakteriális eredetű agyhártyagyulladás (meningitis) elkülönítésében.
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Vénás vagy artériás laktát koncentrációk meghatározását akkor kérik, ha a betegnél hipoxia jeleit észlelik, például légszomj, szapora légzés, sápadtság, verejtékezés, émelygés, izomgyengeség, hasi fájdalom, vagy kóma. A vizsgálatot akkor is kérheti az orvos, ha azt gyanítja, hogy a beteg sokkos állapotba került, szívinfarktusa van, vagy súlyos kongesztív szívelégtelenség, veseelégtelenség vagy nem megfelelően beállított cukorbetegség áll fenn nála. A laktát vizsgálatot első alkalommal egyéb tesztekkel együtt kérik, a beteg állapotának felmérésre, majd - amennyiben jelentősen emelkedett szinteket mértek - rendszeres időközönként az állapot követésére használják. Liquor és vér laktát szinteket akkor határoznak meg, ha a páciensnél agyhártyagyulladás (meningitis) jeleit észlelik, mint például súlyos fejfájás, láz, zavartság, öntudatvesztés.
Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.
A laktát koncentrációk bármely állapotban emelkedhetnek, amelyben a rendelkezésre álló oxigén mennyisége a szervezetben csökken, a laktát termelődés emelkedik, és/vagy a laktát kiürülése csökken. Ennek oka lehet a laktát lokális felhalmozódása az izmokban túlzott fizikai megterhelés miatt, vagy akár életveszélyes, szisztémás sokk esetén. Túl sok laktát sokféle betegségben lehet jelen, például fertőzésekben, örökletes anyagcsere-rendellenességekben és mitokondriális rendellenességekben. A laktátszintek emelkedését okozhatják bizonyos gyógyszerek, például metformin (Glucophage, amelyet cukorbetegek szednek) vagy isoniazid (a tuberkulózis kezelésére használt gyógyszer).
Általánosságban, minél magasabb a laktát szintje, annál súlyosabb az állapot. A magas laktátszint kimutatása azonban önmagában nem diagnosztikus - nem mutat rá az emelkedés okára – de segít az orvosnak abban, hogy a páciensnél tapasztalt tünetek lehetséges okát alátámassza vagy kizárja. Például, ha a betegnek agyhártyagyulladása van, a gerincvelői folyadékban jelentősen emelkedett laktát szintek bakteriális meningitis mellett szólnak, míg normális vagy csak mérsékelten emelkedett értékek vírusos eredetű agyhártyagyulladást valószínűsítenek.
Ha a beteget laktacidózis miatt kezelik, az idővel csökkenő koncentrációk a terápiás választ tükrözik és arra utalnak, hogy a kezelés jó irányban halad.
Mit kell még tudnom?
Ha a betegnél nem áll fenn sürgős ellátást igénylő állapot, például anyagcsere-rendellenesség miatt kell kivizsgálásnak alávetnie magát, a laktát koncentrációk meghatározása előtt a betegnek 8-10 órán át nem szabad ennie, és nem szabad intenzívebb mozgást végeznie.
A vérvételnél, a kéz ismételt ökölbeszorítása vagy hosszasabb elszorítás kerülendő, mivel az a laktát szintek átmeneti emelkedéséhez vezethet. Emelkedett laktát szintek figyelhetők meg tiamin (B vitamin) hiány esetén is.
.png)