Inzulin

A vér inzulin szintjének meghatározását - gyakran a glükóz és C-peptid szinttel együtt - kérhetik az inzulinómák diagnosztizálásához, és hogy kiderítsék az akut és krónikus (éhomi) hipoglikémiát. Az inzulin és a C-peptid szintek alkalmazhatók arra is, hogy monitorozzák az endogén eredetű (a szervezet által termelt) inzulint, és ellenőrizzék az inzulin rezisztenicát, és segítsenek megállapítani, hogy a 2 típusú diabetesznél szükségessé válik-e az inzulin injekciózás, - kiegészítendő a szájon át szedhető gyógyszerezést.

Az inzulin szintet néha az orális glükóz tolerancia teszttel (OGTT) kapcsoltan alkalmazzák. A vérglükózt, és néha az inzulin szintet azért is mérik, hogy felmérjék az inzulin rezisztenciát, - küllönösen az elhízott személyeknél.

Az inzulin szintet leggyakrabban a kóros vércukor eredmények okának kiderítésére kérik, és/vagy ha a páciensnek akut vagy krónikus hipoglikémiás tünetei vannak, mint pl. izzadékonyság, szívdobogás, éhség, zavarodottság, látási problémák és görcsök (bár ezeket előidézhetik egyéb állapotok is). Az inzulin és a C-peptid a szervezet által termelődik, ugyanolyan ütemben, mint ahogyan a hasnyálmirigy proinzulinja kiválasztódik és aktiválódik. A két meghatározást együtt érdemes kérni, ha az orvos arra kíváncsi, hogy hányad része származik a vérben lévő inzulinnak  endogén termelődésből (amit a páciens szervezete állít elő), és hányad része exogén eredetű (a szervezetbe kívülről bevitt) forrásból. Az inzulin vizsgálat eredménye a teljes szintet, míg a C-peptid csak a belső eredetű, a páciens által termelt inzulint mutatja.

Az inzulin vizsgálatot kérhetik annak ellenőrzésére is, hogy ellenőrizzék, mennyire volt sikeres egy inzulinóma eltávolítása. Kérhetik továbbá azoknál is, akik az inzulin termelő képesség helyreállítását szolgáló szigetsejt átültetésben részesültek, hogy ellenőrizzék a műtét sikerességét.

FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.

Az inzulin szintet összefüggéseiben kell értelmezni. Ha a éhezési inzulin és glükóz szint normál, akkor igen valószínű, hogy a szervezet glükóz szabályozó rendszere normálisan működik.  Ha az inzulin szint magas, és a glükóz szint normál és/vagy kissé emelkedett, akkor ott  sejt szinten lehet némi inzulin rezisztencia. Ha az inzulin szint alacsony, és a glükóz szint magas, akkor legvalószínűbb, hogy nem termelődik elegendő inzulin. Ha az inzulin szint normál vagy megemelkedett, és a glükóz szint alacsony, akkor a beteg a túlzott mennyiségű inzulin miatt hipoglikémiás.
Megnövekedett  inzulin szint található:

1. Akromegália
2. Cushing szindróma
3. Kortikoszteroidok, levodopa, szájon át szedhető fogamzásgátlók esetén
4. Fruktóz vagy galaktóz intolerancia
5. Inzulinómák
6. Elhízás
7. Inzulin rezisztencia, mint amilyen a korai 2 típusú diabeteszben fordul elő

Csökkent inzulin szint található:

1. Diabetesz
2. Hypopituitarism

Az injecióval adagolt inzulinnak szigorúan állati eredetűnek kell lennie (borjú vagy sertés hasnyálmirigy sejtekből). Manapság, a legtöbb biokémiai szintézissel előállított inzulin azonos az emberi sejtek által előállított inzulinnal. Különböző gyógyszeres inzulin készítmények léteznek, különböző jellemzőkkel. Némelyik gyorsan, de rövid ideig hat, míg mások úgynevezett retard készítmények, amelyek csak hosszabb idő alatt bomlanak le, és hosszabban ideig tartják meg hatásukat. A diabeteszesek egy nap alatt akár különböző típusú inzulinokat, inzulin-keverékeket is kaphatnak.

Az inzulin meghatározások módszerei laboratóriumonként eltérőek lehetnek. Különbségek lehetnek abban is, hogy az alkalmazott módszerrel mennyire jól tudják  kimutatni a különböző inzulin típusokat. Ha egy inzulin meghatározás eredménye nem az, amit az orvos várt, célszerű a labortóriummal megbeszélni, hogy arra a típusú inzulinra végezzék el a tesztet, amelyet szed. Ha egy páciensnél több inzulin vizsgálatot is végeznek, a következetesség biztosítása miatt célszerű a meghatározásokat mindig ugyanazzal a laboratóriummal elvégeztetni.

Ha a páciens szervezete inzulin ellenes antitesteket termel, akkor  a laboratóriumnak először el kell távolítani azokat a mintából, mert a meghatározást nagyon zavarják. Ebben az esetben célszerű az inzulin elleni antitestek vizsgálata is, és csak ennek ismeretében megváltoztatni az inzulin adagolását.

Nem.  Bár a glükóz szint monitorozható otthon, de az inzulin meghatározása speciális műszert és képzettséget igényel.

Az inzulint fecskendővel vagy inzulin pumpán keresztül kell adagolni. Nem szedhető szájon át, mert a gyomorban lebomlik.

Az inzulinómák inzulin-termelő daganatok, amelyek igen gyakran nem rosszindulatúak. Rendszerint úgy kezelik őket, hogy megállapítják a helyüket, és eltávoltítják őket. Ha eltávolítják őket, akkor rendszerint nem alakulnak ki újra.

Az inzulin rezisztencia a szervezet csökkent képessége, hogy inzulin által mediált glükózszállítás történjen az energiára éhes sejtekbe. A hasnyálmirigy több inzulin termelésével próbálja meg kompenzálni a sejtek glükóz hiányát. A nettó eredmény egy megemelkedett inzulin és C-peptid szint a vérben, amely normál vagy emelkedett glükóz szinthez társul. A glükóz, inzulin, és C-peptid szint egyidejű meghatározása segítheti az orvost a diagnózis elkészítésében. Az inzulin rezisztencia, amely az elődiabetesz jellemzője, figyelmeztető jelzés arra, hogy a szervezetnek problémái vannak a glükóz feldogozással. A korai diabeteszes vagy a mérsékelt inzulin rezisztens pácienseknek gyakran nincsenek tünetei, de ha az állapotukat elhanyagolják, akkor néhány évre rá a kialakuló 2. típusú diabetesz, a magas vérnyomás, hiperlipidéma és/vagy a szívbetegség komolyan veszélyezteti az egészségüket. (Ez a négy állapot alkotja azt, amit Inzulin Rezisztencia Szindrómának neveznek).

Az inzulin rezisztencia kockázati faktorai:

• Elhízás, különösen a hastáji elhízás
• A diabeteszes családi kórtörténet.
• Terhességi diabetesz
• Policisztás ovárium szindróma

Az inzulin rezisztencia kezelése maga után vonja az étkezési szokások és az egész életstílus megváltoztatását. Ahhoz, hogy csökkentsék a vér inzulin szintjét és növeljék a szervezet inzulin-érzékenységét, a szakirodalom a túlsúly leadását, rendszeres, mérsékelt intenzitású fizikai tevékenységet és a rostban gazdag étkezés növelését ajánlja.