Kreatinin

A kreatinin meghatározását általában a vér karbamidvizsgálatával együtt kérik a veseműködés ellenőrzésére. Mindkét vizsgálat gyakori része a teljes- vagy alapanyagcsere-vizsgálati paneleknek, amelyek során a főbb szervek működését értékelik. Ezeket a paneleket egészséges emberek esetében rutinszerűen, akut vagy krónikus betegek esetén sürgősségi és/vagy kórházi ellátáskor kérik. Ha a kreatinin- és a karbamidvizsgálat eredménye a normálistól eltér, vagy a páciens olyan betegségben szenved, amely köztudottan hatással van a vesékre (pl. cukorbetegség), úgy ezt a két meghatározást a veseműködési zavar előrehaladottságának és a kezelés hatékonyságának tanulmányozására használják. A vér kreatinin- és karbamidszintjét vizsgálhatják a vese működését befolyásoló beavatkozások (pl. a vesét károsító gyógyszereléssel együtt járó komputertomográfiás (CT) vizsgálat) előtt is.

A vér és a vizelet kreatininszintjéből számítható ki a kreatinin clearance. Ezzel mérhető, hogy a vesék milyen hatékonyan szűrik ki a vérből a kreatininhez hasonló kis molekulákat. A vizeletkreatinin-meghatározás eredménye gyakran vonatkoztatásul szolgál egyéb, a vizeletben található komponensek (pl. fehérjék) vizsgálatakor is. Ez azért lehetséges, mert a kreatinin kiválasztása és ürítése a vizeletben meglehetősen konstans mértékben történik.

A szérumkreatinin-méréseket (az életkor, súly és nem függvényében) a glomerulus filtrációs ráta (GFR) számítására is fel szokták használni. Ez egyfajta szűrőteszt, és a vesekárosodás kimutatására szolgál.

A kreatinin vizsgálat rutinszerűen kérhető a teljes-, ill. alapanyagcsere-panelekben, amikor a betegnek nincsenek specifikus panaszai. Kérhető akut betegség esetén is, és/vagy ha az orvos veseműködés zavarára gyanakszik. A kreatinin-vérvizsgálatot gyakran kérik karbamidmeghatározással együtt, ha a páciensnek ismert veseműködési rendellenessége van, vagy olyan betegségben szenved, amely befolyásolja a vesék működését. Általában mindkét vizsgálatot kérik CT-vizsgálat előtt, gyógyszeres kezelés előtt és alatt, dialízis előtt és után azért, hogy a kezelések eredményességét vizsgálhassák.

A vér emelkedett kreatininszintje olyan betegségekre vagy állapotokra utalhat, amelyek befolyásolhatják a veseműködést. Ez lehet például:

- vesékben lévő erek károsodása vagy gyulladása (glomerulonephritis), amelyet okozhatnak például fertőzések vagy autoimmun betegségek;
- vesék baktériumos fertőzése (pyelonephritis);
- sejtelhalás a vesék kis csövecskéiben gyógyszerek vagy toxinok hatására (akut tubuláris nekrózis);
- prosztatabetegségek, vesekő vagy egyéb húgyúti elzáródások; vagy
- vesék csökkent vérellátása sokk, kiszáradás, rendellenes szívműködés, atherosclerosis vagy cukorbetegség miatt.
A kreatininszint átmenetileg megemelkedhet izomsérülés hatására is.
Az alacsony kreatininszint nem gyakori és nem ad okot nyugtalanságra. Általában olyan esetekben fordul elő, amikor csökken az izomtömeg.
A kreatininszint rendszerint enyhén csökken terhesség alatt.

Bizonyos gyógyszerek, pl. aminoglikozidok (gentamicin) vesekárosodást okozhatnak, ezért a kreatinin szintet figyelni kell. Más gyógyszerek, például cephalosporinok (cefoxitin) megemelhetik a kreatinin koncentrációt anélkül, hogy vesekárosodás lépne fel.

A mérsékelt mozgás általában nem befolyásolja a kreatinin szintet. Ugyanakkor a gyakori mozgás és az izomtömeg növekedése enyhén megemelheti a kreatinin szintet, de semmiképpen sem abnormális mértékben.

Normális diéta mellett a kreatinin szint általában nem változik. 10-30%-os kreatinin szint emelkedés figyelhető meg olyan személyeknél, akik igen sok húst fogyasztanak.

A kreatin olyan összetevő, amelyet elsődlegesen a máj termel, és onnan kerül az izmokba, ahol energiaforrásként használódik el az izommunka során. Az izmokban a kreatin egy része spontán módon kreatininné alakul. Mind a kreatin, mind pedig a kreatinin mennyisége az izomtömegtől függ, ezért férfiaknál általában magasabb a kreatininszint, mint nőknél. Napjainkban a kreatin mint étrend-kiegészítő megvásárolható. A kreatint szedők kreatininszintje magasabb lehet, mint az azt nem szedőké. Az orvost feltétlenül tájékoztatni kell az étrend-kiegészítőkről, hogy megfelelően értékelhesse a laboreredményeket.

A kreatinin szint függ az izomtömegtől és a veseműködéstől. Az életkor előrehaladtával az izomtömeg csökken, de a vesék is kevésbé hatékonyan működnek, így végeredményben nem jelent túl nagy változást a vérben lévő kreatinin szintjében az idő múlásával.

Alkalmanként az orvos kérheti a vér karbamid/kreatinin arányának meghatározását is azért, hogy megállapíthassa, mi okozza a normálisnál magasabb koncentrációt. A karbamid/kreatinin arány általában 10:1-hez és 20:1-hez érték között mozog. (Figyeljünk a mértékegységekre!) Az emelkedett hányados utalhat arra, hogy a vesék vérellátása csökkent, pl. kiszáradás vagy szívelégtelenség következtében. Ugyanez tapasztalható megnövekedett fehérjeszint, emésztőrendszeri vérzés vagy magas fehérjetartalmú diéta esetén. Az alacsony hányados utalhat májbetegségekre (mivel csökken a karbamidképződés), és hiányos táplálkozásra.