Más néven
K
Se K
Hivatalos név
Kálium meghatározás szérumból
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
23.06.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálat az esetleges elektrolitegyensúly-zavar kivizsgálására, valamint az idült vagy heveny hyperkalaemia (magas káliumszint) vagy hypokalaemia (alacsony káliumszint) megfigyelésére irányul.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Része az általános orvosi kivizsgálásnak, amikor a jelentkező tünet gyengeség és/vagy szívritmuszavar, vagy amikor elektrolitegyensúly-zavar gyanúja merülhet fel. A vizsgálat történhet időszakosan is, amikor a beteg gyógyszeres kezelés alatt áll, és/vagy olyan betegségben vagy kórképben szenved, amely hatással van a káliumszintre. Ilyen betegség például a magas vérnyomás vagy a vesebetegség.

Milyen mintára van szükség?

A kar vénájából vett vérminta szükséges. (Piros ("natív") vagy sárga kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.
FIGYELEM! A vizsgálatot már kisfokú hemolízis is erősen zavarja!

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A kálium egy pozitív töltéssel rendelkező elektrolit, amely a többi elektrolittal, mint például a nátrium, a klorid és a totál szén-dioxid ( CO2 ) együtt, segíti a szervezetünk folyadékmennyiségét szabályozni, stimulálja az izom-összehúzódást, és részt vesz a sav-bázis egyensúly fenntartásában. A kálium jelen van a szervezetünkben lévő összes folyadékban, de nagy mennyisége a sejteken belül található. A sejteken kívül lévő folyadékban, illetve a vérünk sejtmentes részében, az úgynevezett szérumban vagy plazmában csak kb. 2%-ban van jelen. A vér káliumszintje nagyon alacsony, ezért kevés szintváltozás is jelentős következményekkel járhat. Ha a káliumszint túl alacsony vagy túl magas, jelentős veszélyben lehet az egészségünk: fennáll a shock, a légzéselégtelenség vagy a szívritmuszavar kockázata. Egy kóros káliumérték hatással lehet az ideg-izom rendszerre, például a szívizmok elveszíthetik az összehúzódási képességüket.

Milyen mintára van szükség?
A kar vénájából vett vérminta szükséges. (Piros ("natív") vagy sárga kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban..

 

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába. 

Accordion Title
Vizsgálat
  • Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?

    A káliumvizsgálatot gyakran az általános kivizsgálás részeként kérik, a többi elektrolit vizsgálattal együtt. A túl magas (hyperkalaemia) vagy túl alacsony (hypokalaemia) káliumszint meghatározására használják. A hyperkalaemia leggyakoribb oka a vese betegsége, de több gyógyszer is csökkentheti a vesék káliumürítését és magas káliumszintet eredményezhet. A hypokalaemia gyakran a hasmenés és a hányás, valamint a túlzott izzadás következményeként lép fel. A káliumvesztés a veséken keresztül a vizeletben történő ürítés során lép fel, s ritkább esetekben a káliumszint alacsony lehet akkor is, ha kevés a táplálékkal bevitt mennyisége.
    Meghatározott időszakonként kérhetik a káliumvizsgálatot, ha olyan gyógyszeres kezelésben részesül, amely hypokalaemiát eredményez azáltal, hogy fokozza a vesék káliumürítését. Ilyen gyógyszerek például a vízhajtók. Szükséges a káliumszint meghatározása heveny vagy idült veseelégtelenség esetén is.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A szérum- vagy plazmakáliumszint vizsgálata a legtöbb betegnél az általános kivizsgálás része. Mivel a megfelelő káliumkoncentráció elengedhetetlen a szív működéséhez, ezért gyakran kérik (más elektrolitvizsgálattal együtt) a szívbetegek kivizsgálása során, különösen akkor, ha a beteg vízhajtókat vagy szívgyógyszereket szed. A kezelőorvos káliumszint-vizsgálatot kér a magas vérnyomás és vesebetegség kórmeghatározására, azok kezelésekor, továbbá dialízisben, vízhajtó kezelésben vagy intravénás terápiában részesülő betegeknél is.

  • Mit jelent az eredmény?

    Magas káliumszint (hyperkalaemia) a következő kórképekben jelentkezhet:

    · túlzott táplálkozással történő káliumbevitel (mint például káliumban dús gyümölcsök fogyasztása, vagyis túlzott gyümölcs- vagy gyümölcsléfogyasztás magas káliumszintet eredményezhet)

    · túlzott intravénás káliumbevitel

    · heveny vagy idült veseelégtelenség

    · Addison- kór

    · hypoaldosteronismus

    · szövetkárosodás

    · fertőzés

    · diabétesz

    · dehidráció

    Néhány gyógyszer hyperkalaemiát okozhat a kezeltek egy kis százalékában. Ezek lehetnek a nem szteroid gyulladásgátló szerek (mint például az Advil, a Motrin és a Nuprin), a béta-blokkolók (mint például a propanolol és az atenolol), az angiotenzinkonvertáló enzimgátlók (mint például a captopril, az enalapril és a lisinopril) és a káliummegtartó vízhajtók (mint például a triamteren, az amilorid és a spironolacton).

    Alacsony káliumszint (hypokalaemia) a következő kórképekben jelentkezhet:

    · dehidráció

    · hányás

    · hasmenés

    · elégtelen káliumbevitel (ritka)

    Diabéteszben a káliumszint csökkenhet inzulin beadását követően, különösen, ha nem volt megfelelően kezelve a diabétesz. Az alacsony káliumszint gyakori vízhajtó szerek beszedésénél, és ha valaki ilyen kezelésben részesül, a kezelőorvosa időszakosan kéri a káliumszint meghatározást.

  • Mit kell még tudnom?

    A vérvételi folyamat és a mintaszállítás szakszerűtlensége is okozhat mesterségesen magas káliumszinteket. Ha a páciens az öklét szorítja és elengedi többször is a vérvétel során ( pumpálja a vért), ez magas káliumszintet eredményezhet. Ha a vér túl gyorsan vagy lassan jön ki a vénából, károsodhatnak a vörösvértestek, és a belőlük kiáramló káliumionok miatt emelkedett lehet a káliumszint. Ha a vérminta szállítása nem történik elég gyorsan a vérvétel helyéről a laboratóriumba, a vér hemolizálhat, és így mesterségesen magas lehet a káliumszint.
    Ha a vérvételi körülmény kétséges, a kezelőorvos ismételt vizsgálatot kérhet a kezelés indítása előtt.

Accordion Title
Gyakori kérdések

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe