Laktoferrin

A laktoferrin a fehérvérsejtek egyik típusa, a neutrofilek által termelt fehérje. Ha gyulladás áll fenn az emésztőrendszerben, neutrofil sejtek vándorolnak az érintett területre és laktoferrin szabadul fel belőlük, növelve a fehérje szintjét a székletben. Ez a teszt a laktoferrin szintjét méri a székletben, ami a bélrendszeri gyulladást kimutató egyik teszt.

Bélrendszeri gyulladás társulhat a gyulladásos bélbetegségekhez (IBD) és bizonyos emésztőrendszeri bakteriális fertőzésekhez, de nincs jelen számos olyan egyéb rendellenességben, amelyek érintik a bélműködést, és hasonló tüneteket okoznak. A laktoferrin felhasználható a gyulladásos és nem gyulladásos állapotok elkülönítésére.

Az IBD a krónikus betegségek egy csoportja, melyet a bélrendszer falát bélelő szövetek duzzadása és károsodása jellemez. Az IBD oka nem ismert, de feltételezett, hogy olyan autoimmun folyamatok következménye, melyeket genetikai hajlam, vírusos betegségek, és/vagy környezeti faktorok váltanak ki. A leggyakoribb gyulladásos bélbetegség a Crohn betegség és a colitis ulcerosa.

Az IBD-re a betegség aktív fellángolásai jellemzőek, melyek nyugalmi időszakokkal váltakoznak. Fellángolás alatt a páciens gyakran jelentkező vizes és/vagy véres hasmenést, hasi fájdalmat, súlyvesztést és lázat tapasztalhat. A fellángolások között gyakran enyhülnek és megszűnnek a tünetek. Sok betegnél hosszabb távú nyugalmi időszak telik el a fellángolások között. 

A laktoferrin vizsgálat hasznos lehet a betegség aktivitásának követésére.

A székletmintát a laboratórium által biztosított tiszta tartályba gyűjtik. A minta ne legyen vizelettel vagy vízzel szennyezett.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék-minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Nem szükséges a mintavételt megelőző előkészület.

A laktoferrin egy széklet vizsgálat, amelyet a bélrendszeri gyulladás kimutatására használnak. A bélrendszer gyulladása társulhat bizonyos bakteriális fertőzésekhez, továbbá gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő betegeknél összefügg a betegség aktivitásával és súlyosságával. A vizsgálat kérhető az IBD és nem gyulladásos rendellenességek elkülönítésére és az IBD aktivitásának követésére.

Az orvos a laktoferrin vizsgálatot segítségként a tartósan fennálló vizes vagy véres hasmenés okának kivizsgálásához kérheti. A teszt más székletvizsgálatokkal együtt is rendelhető, ilyen például a széklet mikrobiológiai vizsgálata bakteriális fertőzés kimutatására, teszt a peték és paraziták (O&P) kimutatására, széklet fehérvérsejt-teszt és/vagy a széklet okkult vér vizsgálata.

Ha az orvos gyulladást gyanít, gyulladást jelző vérvizsgálatok is rendelhetők, mint például vörösvértest-süllyedés és/vagy CRP (C-reaktív fehérje) vizsgálat. A tesztet kérhetik azért, hogy segítsen meghatározni egy beteg tüneteinek okát, és hogy kizárjanak hasonló tüneteket okozó állapotokat. Ez azt jelenti, hogy a feltételezett okoktól függően további vér- és székletvizsgálatokat is végezhetnek.

Ha IBD a diagnózis, a laktoferrin teszt rendelhető a betegség aktivitásának követésére és súlyosságának megítélésére. Például, ha egy páciensnek mérsékelten emelkedett a laktoferrin szintje, akkor a vizsgálat néhány héttel később megismételhető, hogy lássuk, szintje továbbra is mérsékelten emelkedett, növekedett vagy újra normális lett-e.
A laktoferrin vizsgálat azért is kérhető, hogy segítsen eldönteni, indokolt-e endoszkópos vizsgálat, ha IBD gyanúja áll fenn.

Az IBD diagnózisát általában endoszkópos vizsgálattal (kolonoszkópia vagy sigmoidoszkópia) erősítik meg, hogy megvizsgálják a bélrendszert, és kis szöveti mintát (biopsziát) nyerjenek a gyulladás és a szöveti szerkezet változásának az értékeléséhez. Ez a vizsgálat invazív, és kevésbé indokolt, ha gyulladás nincs jelen.

A laktoferrin vizsgálat akkor indokolt, ha egy beteg tünetei arra utalnak, hogy bélrendszeri gyulladás állhat fenn, illetve, amikor az orvos különbséget akar tenni az IBD és gyulladással nem járó bélrendszeri állapotok között.

A bélrendszeri gyulladás jelei és tünetei személyenként és idővel változhatnak. A következők közül egyet vagy többet is magukban foglalhatnak:

• Véres vagy vizes hasmenés.
• Hasi görcsök vagy fájdalom.
• Láz.
• Fogyás.
• Véres széklet.
• Gyengeség.

Laktoferrin teszt végezhető, ha az orvos meg kívánja határozni, mennyire indokolt endoszkópos vizsgálat (kolonoszkópia vagy sigmoidoszkópia) elvégzése.

Ha egy pácienst IBD-vel diagnosztizáltak, a laktoferrin teszt kérhető - ha gyanított a gyulladás fellángolása - a betegség aktivitásának, súlyosságának megítéléséhez.

Az emelkedett széklet laktoferrin szint azt jelzi, hogy az aktív gyulladás valószínűleg jelen van az emésztőrendszerben, de nem jelzi sem a konkrét helyét, sem az okát. Általában az emelkedés mértéke összefügg a gyulladás fokával. Az endoszkópia (kolonoszkópia vagy sigmoidoszkópia) indokolt lehet a beteg állapotának a nyomon követésére.

A laktoferrin szint emelkedik  IBD-ben, de más gyulladásos állapotokban, bélrendszeri bakteriális fertőzésekben, egyes parazita-fertőzésekben és vastagbélrák esetén is.

Az IBD-vel újonnan diagnosztizált betegeknél a laktoferrin koncentrációja nagyon magas lehet.

A laktoferrin alacsony szintje azt jelenti, hogy a bélrendszeri rendellenesség valószínűleg nem gyulladásos jellegű. Ilyenek például a vírusos emésztőrendszeri fertőzések által okozott hasmenés és az irritábilis bél szindróma (IBS). Az IBD-vel ellentétben az IBS nem okoz gyulladást. Inkább görcsös jellegű gyomorpanaszokat és görcsöket okoz, hasmenéses és/vagy székrekedéses periódusokkal. Az alacsony laktoferrin szintű pácienseknél kevésbé valószínű az endoszkópia szükségessége.

Mérsékelten emelkedett laktoferrinszint a kevésbé aktív IBD-ben szenvedő betegeknél tapasztalható. Az eredmény azt jelzi, hogy valószínűleg jelen van némi gyulladás. Ha egy ismételt vizsgálat azt mutatja, hogy a laktoferrin szint megnövekedett, akkor a páciens állapota valószínűleg súlyosbodik.

A laktoferrin kapcsolatban áll egy másik székletvizsgálattal mérhető anyaggal, a kalprotektinnel. Mindkettő olyan anyag, amely a fehérvérsejtekből származnak a székletben, és bélrendszeri gyulladáshoz társulnak. A két teszt közül a kalprotektin az általánosabban és gyakrabban kért vizsgálat. Általában csak az egyik vagy a másik vizsgálatot kérik, egyszerre a kettőt nem.

A szoptatott csecsemőknél előfordulhat álpozitív eredmény az anyatejben lévő laktoferrin miatt.

A jelenlegi adatok szerint nincs jelentős előnye mindkét teszt együttes elvégzésének, hiszen mindkettő a bélrendszeri gyulladást mutatja ki.

A kalprotektint szélesebb körben vizsgálták és gyakrabban kérik, de általánosan mindkettőt hasznos tesztnek tartják.

A laktoferrin emelkedése a bélrendszeri gyulladásra adott reakció, életmódbeli változások nem befolyásolják. Ha fertőzés következtében lépett fel, akkor idővel valószínűleg magától visszatér a normális szintre, amikor a fertőzés elmúlik. Ha gyulladásos bélbetegség következménye, akkor a betegség aktivitásától függően szintje változni.

A vizsgáló laboratóriumtól függ. Ez a teszt némileg speciális, és nem minden laboratórium végzi. A mintát valószínűleg referencia-laboratóriumba küldik mérésre, és több napig eltarthat, mire az eredmények elérhetők lesznek.